Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-11 / 239. szám
Szomszédolás Antifasiszta plakátok Az elmúlt öt évtized anttfa- vári Palota Munkásmozgalmi siszta plakátművészetének leg- Múzeumában. A kiállítás 22 or- jobb, legkifejezőbb darabjaival szág művészeinek mintegy 350 ismerkedhetnek a fővárosba alkotását tárja az érdeklődők utazó tárlatlátogatók a Buda- elé. »Vietnammal a győzelemig” (Ismeretlen szerző műve) .Szolidaritás'’, Zala Tibor grafikája Tallózás a szocialista országok kulturális híreiből Antifasiszta plakátok — Tudnivalók az új KRESZ-ről — Szomszédolás — Ezen neveti Több D-vitamin - több infarktus? Az -első D-vítamin-ellenes né&ány héttel ezelőtt hangzott eL Az amerikai Országos Kutató Tanács hivatalosan is felhívta a figyelmet arra, hogy a túlzott mennyiségű D- vitamin súlyosan károsíthatja a vesét* Röviddel ezután Victor Lindán, norvég diétás szakorvos emelt vádat a túlzott D-vitamin fogyasztás ellen. Kijelentette, hogy az orvosi ellenőrzés nélkül fogyasztott nagy meny- nyiségü D-vitamin infarktust okozhat. Elegendő, hogy valaki a normál adagnál (400 nemzetközi egység) csak kevéssel fogyasszon többet és Lindén szerint máris válságos állapotba juttathatja a szívét* Lindén tulajdonképpen a statisztikák tanulmányozása alapján kezdett foglalkozni a D-vítamln hatásával«. „A statisztikák nyilvánvalóan kimutatták, hogy Norvégiában a bű- szas évek végefelé vált szinte járványszerűvé az ipArktus. Ekkoriban fedezték fel, hogy a D-vitatnia éa a D-vitamin tartalmú ételek (tojás, margarin és vaj megelőzhetik az angolkórt. Honfitársaink ekkor Sassátek nagy mennyiségű D-vitatnin tartalmú ételt fogyasztani*1 — mondja Lindén* Elméletének igazolására Lindén pácienseiből hárem kísérleti csoportot állított össze. ISO szívinfarktusban megbetegedett, SS koszorúér- ölmeszesed éses ás iö3 artrózisos beteget vett vizsgálat alá. Táblázatban tüntette fel, hogy az egyes kísérleti alanyok gyógyszer formájában vagy az étkezés során mennyi D-vitaminé fogyasztottak. Megállapította, hogy az infarktusban megbetegedettek csoportjába tartózók naponta 51*2$ mikrogr&mm (vagyis i25ó nemzetköz! egység) D~ vitamint fogyasztottak. A nőknél ez az arány még magasabb volt; 34,05 mikro gramm. A koszorúér-megbetegedésben vagy artrózisban szenvedők jóval kevesebb D-Vjtamínt fogyasztottak. „Ezekből az adátokbó! írta Lindén a British Medical Journalben megjelent cikkében -*~ világosan látszik, hogy a napi se mérőgyáramnál cagyebb mennyiségben fogyasztott p-rvitamin komoly veszélyekkel jár*1 A népi iparművészeiről Bizonyára sok kedves olvasónk hozott magával a Szovjetunióból „orosz babát”, vagy a híres, palechi iskolára emlékeztető, fekete lakkal díszített fadobozt. • Mintegy kétszáz ilyen iparművészeti cikk közül válogathatnak a turisták, s csak a szakember tudja meAülönböz- tetni az eredeti népművésze ti alkotást az ipari sorozatgyártás termékétől. E téren is a rend híve a szovjetek országa. Ezért az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a népi iparművészetről: „A népművészet, mint a szovjet szocialista kultúra elválaszthatatlan része, nagymértékben segíti elő a művészi ízlés fejlődését, fejleszti a mesterségbeli tudást és az ipari formatervezést is. Hazánk népművészeinek alkotásai külföldön is keresettek és dicsőséget szereznek népünknek, országunknak” — rögzíti a határozat. Ezért elrendelték, hogy az iparilag előállított emléktárgyakat művészi és esztétikai szempontból kell felülvizsgálni és elbírálni. Továbbá: szakiskolákat kell létesíteni, amelyekben a legjobb művészek .nevelik az utánpótlást, megnyerik az ipar számára azokat a tehetséges fiatalokat, akik eddig szabad idejükben foglalkoztak ilyen alkotó munkával. További újdonság: a közeljövőben megnyílik a Szovjetunió nemzeteinek népművészeti alkotásait bemutató múzeum, amelyben ötévenként országos kiállítást rendeznek. (Vecsemaja Moszkva) Szerb-horvát—magyar nagyszótár Jugoszláviában megjelent a nagy szerb-horvát—magyar szótár utolsó, harmadik kötete. Ezzel több mint két évtizedes hatalmas munka vált teljessé. Két évtizeddel ezelőtt alakult meg az időközben elhunyt B. Szabó György elnökletével a szerb-horvát—magyar szótárbizottság és kezdte meg nagy, a legnemesebb célokat követő, de felmérhetetlen energiát, szívós kitartást követelő munkáját. Kolozsi Tibor, a szótárbizottság egyik tagja kijelentette: az összegyűjtött anyag 300 ezer címszó volt, s bármennyire sajnálják is, szelektálni kellett „El kellett döntenünk, mit kell a mai dolgozó, a mai olvasó, a kétnyelvűség körülményei között élő mai kültúrember kezébe adni és mit lehet mellőzni az ésszerűség határai között” Hadd jegyezzük meg: az első kötet 1968-ban, a második 1971- ben jelent meg. A három kötet 2700 oldalának teljes anyaga 120 ezer címszó. Az is természetes, hogy az eltelt húsz év alatt nem állt meg az idő. Újabb szavak kerültek a köztudafba és ezek már nem kerülhettek bele a szótárba, mert —■ Kolozsi Tibor szavait idézve — „a vágtató idővel nem lehet teljesen lépést tartani.” (Borba) A Tanulók Könyvtára ISO. kötete Százötvenedik kötetéhez érkezett a kolozsvári Dacia Könyvkiadó .népszerű Tanulók Könyvtára című sorozata, mely elsősorban a középiskolás diákoknak készül s mindenekelőtt a magyar szépirodalmi műveket igyekszik hozzáférhetővé tenni. A százötvenedik1 kötet Karinthy Frigyes A cirkusz című no* vella-, illetve humoreszkgyűjte- ménye. Ez évben a Dacia Könyvkiadó Tanulók Könyvtára című sorozatában Jókai Mór A kőszívű ember fiai; Bródy Sándor A tanítónő (színműveit); Juhász Gyula Versek; Kaffka Margit Hangyaboly; Kovács György Erdélyi tél; Mikszáth ruc költészet antológiája; BSI9- ni Farkas Sándor Utazás Észak- Amerikában című kiadványokat jelenteti meg. (Igazság) Kolozsvár R. T. Teraszos gazdálkodás Kálmán A lohinai fő (kisregények), Móricz Zsigmond Életem regénye; Mól tér Károly Novellák; Nagy Lajos Kaland az országúton (novellák); A két világháború közötti romániai magyar novella antológiája; A kuAzokban az országokban, ahol a hegyvidék arányosan váltakozik a jól megművelhető sík területekkel, nincsenek rákényszerülve az emberek arra, hogy a képen látható módon teremtsék( meg maguknak a gazdálkodás feltételeit. Az égbe nyúló hegyek meredek lejtőit csak úgy tudja műyejésre fogni a világ sok millió lakója, ha mérhetetlen fáradsággal teraszokat képez ki, ahonnan a lefutó* víz nem tudja magával ragadni a vékony termőföldfáteget. Jóval ritkábban az is előfordul, hogy nem kényszerűségből térnek rá az emberek a teraszos * földművelési módra, hanem azért, hogy — kedvező klímájú területeken — a helyi adottságokban rejlő különleges lehetőségeket aknázzák ki. A teraszos gazdálkodásnak az az egyik legnagyobb hátránya, hogy gépek használatára nem kerülhet sor, csupán állati vonóerőt vehetnek igénybe a földművelők. Közép-Ázsia és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes vidékein gyakori az ilyen földművelési mód.
