Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-08 / 236. szám
\s75. OKTOBER 8., SZERDA Ära: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 336. SZÄM Forró hangulatú magyar—vietnami barátsági nagygyűlés Budapesten Kádár János és Le Duan mondtak beszédet A Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége kedden barátsági nagygyűlésen találkozott a magyar dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés résztvevői forró szeretettel, nagy tapssal köszöntötték Le Duant, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárát és a küldöttség tagjait, és a magyar vezetőket, amikor élenjáró fizikai és szellemi dolgozók társaságában elfoglalták helyüket az elnökségben. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, s az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos más vezető személyisége. A vietnami és a magyar himnusz elhangzása után Katona ímre, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a barátsági nagygyűlést, amelyen Kádár János és Le Duan mondtak beszédet. Kádár János: Vietnami barátainkkal gyümölcsöző eszmecserét folytattunk I ügyedéinek fedezete A szokvány' kérdést, melyet oly’ szívesen feltesznek egymásnak az ismerősök — „menynyit keresel?” — mielőbb ki kellene bővítenünk. Azzal, hogy mit, s mennyit dolgozol? Mert sajnos, a kettő, munka és jövedelem nincs mindig arányban egymással, márpedig meg- bomló összehangjukat, eltorzult viszonyukat az egész társadalom kényszerűen nyögi. A tényleges munkával meg nem szolgált pénzek valahol, valakik zsebéből hiányoznak. Tíz év alatt havi kilencszáz forinttal nőtt a lakosság egy főre számított névleges jövedelme, s ezen belül például a társadalmi juttatások megkétszereződtek. Semmi gond, ha a gyarapodás tervszerűen megy végbe. Ebben az esetben a megteremtett fedezet — áruban vagy szolgáltatásokban — biztosítja a forint vásárlóerejének megőrzését. Az azonban nem járható út, hogy gyorsan emelkednek a jövedelmek, de a kivitelben visszaesés tapasztalható, a vállalatok fenntartják a gazdaságtalan termelést, a beruházások elhúzódása szinte természetesnek számít. S persze. nemcsak a közvetlen termelők lazaságai, fegyelemsértései értendők ide. Öt esztendeje, 1970-ben a munkások havi átlagbére a szocialista iparban 2015, 1974-ben 2572 forintot tett ki. Idén júliusban 2738 forint volt. Nincs bajunk az átlaggal. Azzal annál inkább, hogy a vállalatok — tisztelet a kivételnek — lezserül eltekintenek a bérek és teljesítmények szoros összekötésé-* tői. Növelik a jövedelmeket akkor is, amikor pusztán arról van szó, hogy megtartsák a munkaerőt — bár hatékonyan foglalkoztatni nem tudják! —, amikor a szervezetlenség szülte állásidőket mérhetetlen túlóráztatással „egyenlítik ki” s így tovább. Aligha állíthatja bárki, hogy mindez csak a fizikai dolgozók esetében érvényes. Idén január és július között — a tavalyi hasonló időszakhoz mérten — a lakosság pénzbevételei 11,3 százalékkal, a tervezettnél — 3,5 százalék — jóval gyorsabban növekedtek. Kü- löntösen szembetűnően bővültek — 19,2 százalékkal — a pénzbe- ni társadalmi juttatások. Az említett hét hónapbán 140,6 milliárd forint került kifizetésre a lakosság kezéhez, s ez az összeg akkora, mint 1969-ben az egész évi pénzbevétel. Azt vallja a- hétköznapi bölcsesség, hogy senkitől nem szabad sajnálni a pénzt, ha megdolgozott érte. Ám azon nagyon is lehet és kell töprengeni, hogy a jövedelmek ilyen gyors iramú gyarapodása közepette miért nem hasonló léptékű a hatékonyság javulása, az árukibocsátás és a szükségletek jobb összhangjának megteremtése? Hosszú távra érvényes útmutatásként állapította meg a párt XI. kongresszusának határozata: „A jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot”. A névleges bér növelése — ha nincs megfelelő árufedezete, ide értve a megvásárolható szolgáltatásokat is — nem jár tényleges életszínvonal-emelkedéssel. A több pénzért ilyen esetben ugyanannyi árut, áru- jellegű szolgáltatást vásárolhatunk meg, mint korábban. Tehát „többet” keresünk, de változatlan értéket képvisel a „több” pénzünk. Ez nyilvánvalóan értelmetlen, önámítás. Szerény, de minden oldalról megalapozott — munkával és áruval egyaránt fedezett — jövedelem- és életszínvonal-emelkedésre sokkal inkább igent mondhatunk, mint a névleges bérek egyéni és vállalati teljesítménytől független növelésé- m. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves vietnami Vendégeink! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Szívből köszöntöm a magyar —vietnami barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét és minden résztvevőjét. Szeretném én is köszönteni kedves vendégeinket, közeli harcostársunkat, a vietnami nép hű fiát, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségét, Le Duan elvtársat, a vietnami párt- és kormányküldöttség minden tagját. Olyan közeli barátainkat köszöntjük ma körünkben, akikkel összeköt bennünket harcunk közössége, a proletár internacionalizmus nagy eszméje, a közös cél, a szocializmus ügye. Személyükben, annak az egész világon tisztelt, megtörhetetlen vietnami népnek kiváló képviselőit köszöntjük, amely az ez év tavaszán kivívott történelmi győzelmével örökre beírta nevét az emberi haladásért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért vívott harc történetébe. Kedves Elvtársak! Vietnami barátainkkal kitűnő elvtársi légkörben, gyümölcsöző eszmecserét folytattunk a bennünket foglalkoztató időszerű kérdésekről. Örömmel szólhatok arról, hogy minden megtárgyalt kérdésben teljes nézet- azonosság van közöttünk. Ennek megfelelően mindkét részről kifejeztük eltökéltségünket kétoldalú kapcsolataink lendületes fejlesztésére, s ennek irányát, megszabó gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást írtunk alá; egyeztettük álláspontunkat a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeit illetően is. 'Ügy vélj üli, hogy a Le Duan eyltárs vezette párt- és kormányküldöttség látogatása, tárgyalásaink, megállapodásaink, a találkozások a magyar dolgozókkal nagymértékben erősítették pártjaink, országaink és népeink barátságát, megalapozták együttműködésünk további fejlesztését, és jól szolgálják a haladás, a szocializmus, a béke ügyének általános érdekeit is. Kedves Elvtársak! Megbeszéléseink során tájékoztattuk egymást pártjaink, kormányaink tevékenységéről, országaink helyzetéről. Elmondottuk vietnami barátainknak, hogy hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban a párt és a nép összeforrott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd, jó ütemben halad a szocialista építés. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa felszabadulásunk 30. évfordulójának évében ült össze, értékel- ie az elmúlt évek munkáját, és áttekintette három évtized fejlődését. A pártkongresszus, elemezve a helyzetet és a munka tapasztalatait, meghatározta a legközelebbi évek tennivalóit, a fejlett szocialista társadalom építésének; feladatait, és programnyilatkozatot fogadott el, amelyben vázolta a 15—20 év alatt elérendő célokat, népünlj jövendőjének nagyszerű távlatait. Most legfontosabb feladatunk, hogy sikeresen befejezzük a IV. ötéves tervünket, és ezzel megfelelő alapot teremtsünk a január 1-én induló V. ötéves tervhez. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatait teljesítsük, ó illetve túlteljesítsük. E napodban legjobb üzemeink sorra jelentik, hogy ötéves tervüket határidő előtt teljesítették s bizonyos, hogy ha a munka ezzel a lendülettel folytatódik, akkor a december 31-ével befejeződő öt év alatt a nemzeti jövedelem 35—36 százalékkal, az ipari termelés 39 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 19 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér' 17, az egy főre jutó reáljövedelem 25—26 százalékkal fog növekedni hazánkban. Bizalom a jövi iránt Népünk bizakodva tekint a jövőbe. Biztosítottuk vietnami elvtársainkat, és biztosítjuk a Magyar Népköztársaság minden barátját, hogy a magyar nép tor vábbra is helytáll, következetesen halad előre a maga választotta úton, felépíti a fejlett szocialista társadalmat. Kedves Elvtársak! r A lankadatlan, hősi harc oly sok éve Után az idén tavasszal a vietnami nép teljes győzelmet aratott. A vietnami nép nagyszerű győzelmének kiemelkedő nemzetközi jelentősége van. Vietnam népe önfeláldozó, állhatatos szabadságharcával példát mutatott a nemzeti függetlenségért, a .társadalmi haladásért küzdő népeknek, az egész emberiségnek. Vietnam példája fényesen bizonyítja: legyőzhetetlen az a nép, amelynek hazaszeretete és elszántsága szilárd, a szabadságért, a függetlenségéért minden áldozatra kész, küzdelmét a kommunisták harcedzett pártja vezeti és számíthat a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ összes halad <5 és békeszerető erejének támogatására. A vietnami nép hősi harcban kivívta szabadságit, ugyanakkor segítette Laosz és Kambodzsa népeinek harcát is. Az indokínai népék lerázták magukról az idegen hódítók igáját és elindultak az önálló nemzeti fejlődés útján. A vietnami nép, az indokínai népek győzelme hatalmas csapás a nemzetközi imperializmus ázsiai befolyására, lelkesíti és erősíti a népeknek a szabadságért, független(F oly tatás a 2. oldalon) Befejeződtek a magyar—vietnami tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a vietnami tárgyalócsoportot Le Duan, a VDP KB első titkára vezette. (MTI—-KS fotói
