Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Összefogással épül Suchék családi háza Békéscsaba, Egység utca 114. szám. Az utcán áthidalók, építő­elemek. Július elején itt még kétszobás ház állt. A nyári bel­víz tönkretette. — Egyik részét le kellett bon­tani, másik része pedig bontás közben dőlt össze — magyaráz­za a tulajdonos, Such Mihály, a Békés megyei Vegyesipari Vál­lalat gépkocsivezetője. Együtt idézzük a júliusi napokat. A természeti csapás nyomán riasztották a megyeszékhely muiikásőreit, többek között Such Mihályt is. Segített máso­kon, arra viszont nem gondolt, hogy erre ő is rászorul. A har­madik vagy negyedik napon szóltak neki: — Megroggyant a házad! — Jöttem azonnal. Az utcá­ban sík víz. Kitámasztottam a falakat. A dúcok úgy süllyedtek az elázott földbe, mint kés a vajba. A kárbejelentést elfogadták, a család hajlékát életveszélyes­nek nyilvánították. A szomszéd­nál, idős Zsók Józseféknél hú­zódtak meg. Egy szobát barát­ságból átadtak a károsultaknak, azóta is ott laknak. — Egy szomszéd ennyivel iga­zán segítheti a másikat — jegy­zi meg egyszerűen Zsók bácsi. — A tervezés és a költség- vetés készítése elhúzódott — szólal meg Suchné, aki a fészer előtt mos. — Az engedélyezte­tés két hetet, az OTP-kölcsön intézése egy hetet vett igény­be. — Saját elképzelésünk sze­Összehívták a Dél-Békés megyei tsz-ek küldöttközgyűlését Október 31-re gazdag progra­mot állított a tsz-ek küldöttköz­gyűlése elé a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség elnöksége. Meg­tárgyalják a nők helyzetét, élet- és munkakörülményeik alakulá­sát a tagszövetkezetekben, majd az 1976. évi tervkészítés körül­ményeit, feladatait beszélik meg. Az őszi búza termesztéséről és a gabonaértékesítésről, s általá­ban a gabonatermesztéssel ösz- szefüggő további teendőkről kez­deményeznek vitát. Szervezeti ügyekben is döntenek, mivel az ellenőrző bizottság mandátuma lejárt, újat választanak. A kül­döttközgyűlésen hirdetik ki az 1975. évi búzatermesztési ver­seny helyezettjeinek névsorát is. 157,5 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom kilenc hónap alatt A Belkereskedelmi Miniszté­rium most elkészült gyorsjelen­tése szerint januártól szeptem­berig 157,5 milliárd forintos for­galmat bonyolított le a kiskeres­kedelem, 14,7 milliárddal többet, mint az előző év azonos idősza­kában. A lakosság élelmiszer­es élvezeticikk-ellátása megfele­lő volt, néhány termék kivéte­lével a ruházati termékek iránti keresletet is kielégítették, a ve­gyes iparcikkekből azonban — a magas forgalom ellenére — különösen az év első három­négy hónapjában az ipar szállí­tási késedelmei miatt sok volt a hiányosság. Az összes forgal­mon belül az átlagosnál mérsé­keltebben növekedett a bolti élelmiszerek, illetve a ruházati termékek értékesítése, magasabb volt viszont továbbra is a ve- gyesiparcikk-forgalom és ked­vezően alakult a vendéglátás ár­bevétele is. Az értékesítés ed­digi alakulása alapján a kiske­reskedelem idei tervét várható­an 2,5—3 milliárd forinttal túl­teljesíti. Külön foglalkozott a gyorsje­lentés a kiskereskedelem szep­temberi forgalmával, amely ösz- szesen 18,6 milliárd forintot tett ki és 11,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Zöldség- és gyümölcsfélékből kieg'yensúlyo­FénMariéVgYűltési akció Elismerő oklevél az üveggyári KlSZ-eseknek A KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett vas- és fémhulladékgyűjtési akcióban jelentős eredményeket ért el az Orosházi Üveggyár, összesen 345 tonna vas- és 90 mázsa szí­nesfémhulladékot gyűjtöttek, ebből 120 tonnát a tmk KISZ- alapszervezete produkált. A szép teljesítmény elismeréseként ked­den este a Hotel Ifjúságban dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az Orosházi Üveggyár tmk-alapszervezeté- nek oklevelet és ötezer forint ju­talmat adott át. zott kínálatot nyújtott a keres­kedelem. A szabadpiaci árszín­vonal 17 százalékkal haladta meg a tavalyit. A vendéglátásban szeptem­berben örvendetesen növekedett az ételforgalom, ezen belül — különösen a hétvégeken — az étlap- szerint választott ételek értékesítése növekedett, meg­élénkült a cukrászipari termé­kek kereslete, s a kedvező idő hatására nagy volt a fagylalt­forgalom is. Ugyancsak a nyá­rias idő miatt a tavalyinál csak­nem 20 százalékkal több sör fogyott, az igényeket azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati kiskereskedelem forgalma csak mérsékelten nö­vekedett, árukínálata — néhány korábban is hiányzó cikktől el­tekintve — kielégítő volt. Ellá­tási problémát extra méretű férfiöltönyökből, sötét színű ka­maszöltönyökből és olcsó pan­tallókból jeleztek. Az értékelés szerint jó volt a kismamaruhák választéka, s kedvező ellátást nyújtott a kereskedelem gyer­mekruházati cikkekből. A ke­resletnek megfelelően alakult a felsőkötöttáru kínálata, a ja­vuló ingellátáson belül problé­mát okozott, hogy a férfiingek többségét karcsúsított fazonban készítik, a vásárlók többsége vi­szont a hagyományos ingeket keresi. A legdinamikusabban a ve­gyes iparcikkek forgalma növe­kedett, s ebben közrejátszott a személygépkocsi-értékesítés csaknem 33 százalékos fejlődé­se, az OFOTÉRT 38,7 százalék­kal, az óra-ékszer szakma 20,3 százalékkal és a TÜZÉP-szakma 12,7 százalékkal nagyobb for­galma. A vasszakmában a ja­vuló áruellátás mellett még sok helyről jelezték az olcsóbb gáz­tűzhelyek, a fürdőkádak, a für­dőszoba-berendezések és -felsze­relések hiányát, továbbra sem volt kielégítő a villanybojler­kínálat, s nem javult lényege­sen a villanyszerelési anyagok és vezetékek ellátása sem. Szá­razelemekből viszont kielégítet­ték az igényeket. A bútorok kö­zül kevés volt az olcsóbb lakó­szoba-berendezés. Épi tőanyagok­ból a beszerzett termékek szinte azonnal elfpayta^ (MTü t rint készül a ház — mutatja az alapot a gazda. — Ott lesz a két szoba, itt fürdőszoba, amott az előszoba. Most a „konyhában” vagyunk — tréfál­kozik — az udvar felől nagy teraszt építünk. Az újjáépítéshez 130 ezer fo­rintot kamatmentesen, 40 ezer forintot kétszázalékos kamat­tal, 40 ezer forintot hatszáza­lékos kamattal adott az OTP. A vállalat pedig további 10 ezer forintot, kamatmentesen. A bontáshoz és az alapozás­hoz aztán másféle segítség is jött. Dolgozott itt a vegyesipari vállalat Szamuely Tibor Szo­cialista Brigádja, a városi mun­kásőrség híradó szakaszából nyolcán, szomszédok, ismerősök. Kiásták a másfél méter mély alapgödröt, az alap betonozásá­hoz felhasználtak és bedolgoz­tak 45 köbméter homokos kavi­csot, 85 mázsa cementet, 10—12 köbméternyi téglát és követ. — Van mindig munkaerő — kapcsolódik a beszélgetésbe Horváth István szomszéd. — Amikor csak tudtam, jöttem Tartalékos munkásőr vagyok. Ismerem a magamfajta ember gondját, sajátomnak is érzem — fűzi tovább a gondolatokat. — A másik szomszédom, ifjú Zsók József még a szabadságá­ból is dolgozott itt — mutat a 35 év körüli férfira. — Láttam, bajban van a ko­mám, hát nem hagyhattam. — Azóta is rendszeresen segít a feleségével együtt a Such csa­ládnak. > — Mikor költöznek? — Szerettünk volna még az idén — válaszol Suchné. — Sok anyagunk hiányzik: födémgerendák, áthidalók — veszi át a szót a férje. A tető- szerkezethez pedig sehol sem kapunk faanyagot. Ha minden építőanyagunk meglenne, egy hét alatt tető alá is tennénk a házat. A bejáratra meggyszínű Moszkvics kanyarodik. Fiatal, szőke férfi száll ki belőle. — Mikor szereljük már a villanyt? — tréfálkozik Szász Pál, a vegyesipari vállalat vil­lanyszerelője. — Együtt dolgo­zunk. Máris hordják a falazó ele­meket. A hátralevő hetek szo­rítanak. Igyekeznek kihasznál­ni a jó időt. hogy a Such csa­lád minél előbb beköltözhessen az otthonába. Szekeres András A más tarlójára volt utalva „A Magyar Népköztárs aság Minisztertanácsa meghl •• ja önt a tanácsok létrehozásának 25. évfordulója alka - ■mából a Parlament kongresszusi termében, 1975, Okto­ber 22~én 11 órakor tartandó megemlékezésre”. A fenti szöveggel kapott dí­szes meghívót Gyarmati Gábor, a dombegyházi Petőfi Tsz me­zőőre, aki 25 éve tanácstag. A címlapon arany színben pompá­zik az Országház. Gábor bácsi az ujjúval mutatja: — Itt, a kupolateremben volt az ünnepség. Katonakoromban messziről láttam ezt a gyönyörű épületet. Szerettem volna leg­alább közelről megnézni. Nem gondoltam, hogy 65 éves ko­romban olyan nagy megtisztel­tetésben lesz részem, hogy itt ün­nepelhetek. Ügy éreztem ma­gam, mint a kisgyermek a temp­lomban, ahol pisszenni sem szabad. Aztán találkoztam sok régi kedves ismerőssel. Most az ország különböző tájain dolgoz­nak, de valamikor együtt kezd­tük a párt- és tanácsi munkát. Arról beszélgettünk a szünet­ben : milyen sok jó törvényt hoztak az elmúlt évtizedekben ebben a házban a magyar nép javára. Jó volt hallani az elő­adókat, akik elismeréssel szóltak a tanácstagok odaadó munkájá­ról. Gyarmati Gábor azok közé tartozik, akikről úgy beszélnek Dombegyházán: „a más tarlójá­ra volt utalva”. Vagyis valami­kor cseléd, részesarató volt, a földbirtokosok kiszolgáltatottja. Hadifogságból hazatérve cse­lekvő részese volt az új élet megteremtésének. Agitátora és alapító tagja a helyi Petőfi Tsz- nek. Párttitkár volt évekig. Nem véletlen, hogy 1950-ben tanács­tagnak választották. — A tanácsi munka újdonság volt számunkra. A pártban is sok volt a tennivaló. Gyakran éjfélekig tanácskoztunk, mit hogyan csináljunk. Jól akartunk tevékenykedni, de ahhoz az el­határozás kevés volt. Szeren­csére a feleségem mindig meg­értő asszony volt. Éjfélig is várt rám a vacsorával. A napi ta­pasztalatokról ő is beszámolt, én is. Emlékszem, már rég terme­lőszövetkezetben dolgoztunk, még mindig a kiskasza és a ké­zikapa volt a fő munkaeszköz. Ha aratáskor közügyben el kel­lett mennem, az asszony a he­lyemre állt. Két kaszás után k tötte a búzakévéket, nehogy a család lemaradjon a munkában. Arra mindig büszke volt a Gyarmati család, hogy a mun­kában, a törvénytiszteletben, i z állam iránti kötelezettségek te .- jesítésében példát mutasson. — Véleményem szerint csa c áz az ember bírálhat joggal, a! i a maga munkaterületén ereje < s tudása szerint. maximálisan j' >1 dolgozik. Én nem csak tanácsúk - sen szólalok fel közügyben. U - cán, a választópolgárok ottho­naiban is beszélgetünk arró : kitől mit várunk a falu építi - séért, szépítéséért. Azért tu< - tunk jó eredményeket elém:, mert segített a lakosság mii - denben. Azelőtt nem volt seh< 1 villany, ma egyetlen mellékut­ca sem sötét Ugyanez a helyzi t a járdával. Művelődési házunk, korszerű iskolánk, óvodahálóz,- - tunk van. Ez pedig nem kévé . Nagy hasznára vált Gyarma í Gábornak az is, hogy két cik­lusban megyei tanácstag vol . Sokat tanult másoktól, am t Dombegyházán hasznosítót;. Hosszú idő óta a Petőfi Tsz me­zőőre. Puskával a vállán, m - ponta legalább 70 kilométert ki - rékpározik, néha többet. A kc- zös vagyon igazi őre. A v; - gyonvédelemről a következe - képp nyilatkozik: — Ahogy múlt a szegénység úgy múlt a lopási hajlam is i faluban. A felszabadulás előtt i sokgyermekes szegényparaszto c rá voltak utalva egy kis tüzelő, kukorica, széna és egyéb te; - mék „beszerzésére”. A szőve - kezet legnehezebb esztendeibe í néhányan próbáltak ilyen móc- szerhez folyamodni. Legtöb > esetben elég volt a figyelmezti - tés, feljelentésre ritkán kerti t sor. Ma pedig egyenesen szí - gyen a lopás. De szerencsére er­re nincs is szükség. A közügyek gyakorlásának 25 éve harcos katonája búcsúzé­ul elmondotta: amíg megví - lasztják tanácstagnak, mindé i erejével segíti a tanács és a la­kosság harmonikus együttműke- dósét Dombegyháza fejlesztésé­ért. Ary Róza iaaaBCBBaBaaBa*aaaieBaeaaaaaasiBascsK«B0aa»iiiiaBMaaaaaBCRB«a«Baca*aaBaaaaaa«9aaaaaaaaaaaaMBaaaaaasc9e<ia«a9iaiBafi«BBaaaa!aiSBeiB süsse * f Kcíszaiz új inauiktthclv Hatmillió forintért bővítik a nrn'lgyesegyházi Bőrtex üzemi és szociális létesítményeit. A bő­vítés kétszáz községbeli és környéken lakó számára jelent új munkalehetőséget {Fotós Bemenj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom