Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-25 / 251. szám

KÖZÖS KÖZLEMÉNY ENSZ-közgyűlés doniSit a BT összetételéről Jubileumi ünnepség a világszervezet székházában (Folytatás az 1. oldalról) ás az együttműködés a politi­kai, a gazdasági, a műszaki­tudományos, a kulturális és egyéb területeken magas szín­vonalon fejlődik. Ezzel kapcso­latban kiemelték, hogy a magyar és a szovjet nép közötti igaz ba­rátság, mély tisztelet és biza­lom erősítésében különös jelen­tőségűek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának rendsze­res találkozói és eszmecseréi. A kormányfők nagy figyelmet •szenteltek a Magyarország és a' Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés kérdéseinek. Megelégedés­sel állapították meg, hogy az 1971—1975. közötti öt év fontos szakasza együttműködésük fej­lesztésének, hatékonysága növe­lésének, a szocialista gazdasági integráció komplex programjá­ban megjelölt új progresszív formák alkalmazásának. Megál­lapították, hogy ebben az idő­szakban jelentősen túlszárnyal­ták az áruforgalomnak a hosz- szú lejáratú kereskedelmi egyezményben meghatározott volumenét. Aláhúzták a közös gyakorlati lépések jelentőségét a két ország fűtőanyag- és ener­giatartalékainak további feltá­rásában, a gépgyártás vezető ágazatait érintő szakosítás és termejési kooperáció kiszélesí­tésében. A felek magasra értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1976—1980. évi nép- gazdasági tervei koordinációjá­nak eredményeit, amelyeket az 1975. szeptemberében aláírt kö­zös jegyzőkönyv rögzített. A tervkoordináció eredményeként a következő ötéves időszakra meghatározták a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti együttműködés alapvető irányait az anyagi termelés te­rületén, megegyeztek több nagy­jelentőségű népgazdasági -fel­adat közös erőfeszítéssel, a két ország erőforrásainak egyesítése útján történő megoldásában, megállapodtak a termelés sza­kosítása és a kooperáció további elmélyítésében. Lényegesen növekszik a gé­pek és felszerelések kölcsönös. szállítása, emelkedik a nyers­anyagok, a fűtőanyag és elektro­mos energia szállítása a Szov­jetunióból a Magyar Népköz- társaságba. Előirányozták a köz­szükségleti cikkek és élelmisze­rek kölcsönös szállításának ki- szélesítését a két ország dolgozói életszínvonalának további eme­lése érdekében. Tefvbé vették a magyar—szovjet műszaki-tudó- mányos együttműködés további elmélyítését is a technikai ha­ladás meggyorsítása és a két népgazdaság hatékonyságának növelése céljából. A felek megállapították, hogy országaik aktív részvétele a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végre­hajtásában megfelel a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési érdekei­nek, hozzájárul a soron követ­kező ötéves terv társadalmi- gazdasági feladatainak sikeres teljesítéséhez. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Egyöntetűen megállapí­tották, hogy a szocialista közös­ség országai szilárd egységének és összeförrottságának döntő je­lentősége van a nemzetközi eny­hülésért, az európai béke és biztonság, valamint az egész vi. lág békéje megszilárdításáért vívott küzdelemben. A két ország, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága irányvonalával összhangban a jövőben is minden eszközzel elő­segíti a testvéri országok együtt­működésének továbbfejlesztését és tökéletesítését a Varsói Szer­ződés szervezetében és a Kőlr csönös Gazdasági Segítség Tá- nácsábar\ A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let sikeres befejezésének és az a véleményük, hogy az értekez­let eredményei kedvezőbb felté­teleket teremtenek az európai béke és biztonság megszilárdí­tásához, az európai államok kö­zötti együttműködés jelentős ki­szélesítéséhez és aktivizálásához az élet különböző területein. Je­lenleg az a soron levő feladat, hogy az értekezlet valamennyi részvevője által elfogadott elvek és megállapodások mind a két­oldalú, mind a sokoldalú állam­közi kapcsolatok gyakorlatában megvalósuljanak. A felek közös véleménye sze­rint napirendre került az a fon­tos feladat, hogy a politikai eny­hülést a katonai enyhülés telje­sítse ki, hogy ez hatékonyan elő­segítse a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszerelés megvalósítását. A felek aggodalmukat fejez­ték ki a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt. Ismét megerősítették, hogy az igazsá­gos és tartós béke ebben a tér­ségben csak azon az alapon ér­hető el, ha Izrael kivonja csapa­tait az 1967-ben általa elfoglalt összes arab területről, bizto­sítják a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve saját állama létrehozására váló jo­gát, ha garantálják e térség ösz- szes államainak és népeinek jo­gát a független létre és fejlő­désre. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan sík- raszáll a Ciprusi Köztársaság függetlensége és területi épsége védelmében, azért, hogy a szi­getországból kivonják az összes külföldi csapatokat, a görög és a török lakosság pedig jogot kapjon, hogy saját maga döntse el sorsát, s rendezze államának ügyeit. Magyarország és a Szovjet­unió kifejezi szolidaritását Por­tugália haladó, demokratikus, antifasiszta erői iránt, fellép az éllen, hogy az ország belügyeibe kívülről beavatkozzanak. A felek megelégedéssel álla­pították meg az indokínai hely- Zétbén végbement gyökeres vál­tózásokat, amelyek kedvező táv­latokat nyitnak az enyhülés öve- zétének Délkelet-Ázsiára és az égész ázsiai kontinensre való kiterjesztéséhéz, ebben a térség­ben a szilárd kollektív bizton­sági rendszer megteremtéséhez. A felek kifejezték mesel^ve- désüket a teljes egyetértés lég­körében lezajlott tárgyalások eredményeivel; meggyőződésük, hogy áz eszmecsere jól Szolgál­ja á Magyar Népköztársaság és á Szovjetunió közötti testvéri barátság és sokoldalú együttmű­ködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének ügyét. Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke meghívta Alekszej, Nyi- kolájevics Koszigint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­két, hogy. á számára alkalmas időben látogasson él Magyaror­szágra. A meghívást a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke köszönettel elfogadta. Pénteken plenáris üléssel folytatta munkáját a nők nem­zetközi ,éve alkalmából Berlin­ben megrendezett világkong­resszus. A pénteki plenáris ülés rész­vevői meghallgatták a 9 mun­kabizottság beszámolóját. E be­számolók összegzik a bizottsá­gokban az elmúlt három nap­ban rendezett eszmecseréket. Az 1. számú bizottság beszámoló­ját Faduma Ahmed Alim, az Emberi Jogok Nemzetközi Szö­vetségének küldötte ismertette. A dokumentum leszögezi, hogy Hazautazott Japánból külkereskedelmi miniszterünk Tokió Egyhetes látogatás után, pén­teken hazautazott Tokióból a dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter vezette magyar küldött­ség. A küldöttséget a japán fő­város nemzetközi repülőterén a külügyminisztérium képviselői búcsúztatták­Japán! tartózkodása alatt a magyar külkereskedelmi minisz­ter és kísérete találkozott és tárgyalásokat folytatott Miki Takeo miniszterelnökkel, MÍj- jazava Kiicsi külügyminiszter­rel, Ohira Maszajosi pénzügy- miniszterrel, valamint Ivasza Josizaneval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének ügy­vezető elnökével. Dr. Bíró József aláírta a magyar—japán keres­kedelmi és hajózási egyezményt, látogatást tett japán nagyüze­mekben és kerekasztal-beszélge- tést folytatott a gazdasági és üzleti élet vezető képviselőivel. Tokiói gazdasági és politikai körökben nagy jelentőségűnek minősítik a magyar külkereske­delmi miniszter látogatását Rá­mutatnak, hogy a most aláírt kereskedelmi és hajózási egyez­mény új lendületet ad a ma­gyar—japán gazdasági, kereske­delmi, műszaki és tudományos kapcsolatok fejlődésének. Japán sajtókörökben megállapítják: az Apró Antal vezette magyar par­lamenti küldöttség és a dr. Bíró József vezette kereskedelmi de­legáció tokiói látogatása, vala­mint a magyar—japán gazda­sági bizottság jövő héten kez­dődő tokiói ülésszaka mindkét fél arra irányuló elhatározásá­nak bizonyítéka, hogy fejleszte­ni kívánják a két ország kap­csolatait. (MTI) Megölték a párizsi török nagykövetet Párizs Párizsban pénteken kora dél­után megölték a párizsi török nagykövetet és gépkocsivezető­jét. Ismail Erez nagykövet gép­kocsija éppen lekanyarodott a Bír Hakeim-hídról, a Szajna jobb partjáról, amikor egy osz­lop mögöl kiét vagy három fegy­veres tüzet nyitott a kocsira. A gépkocsivezető azonnal meg­halt, a megsérült nagykövet pe­dig kórházba szállítás közben, a mentőkocsiban hunyt el. A szemtanúk szerint a merénylők futva elmenekültek. A rendőr­ség megkezdte a nyomozást. Az első jelentések szerint a merényletért még. semmiféle szervezet nem vállalt felelőssé­get, a rendőrség először tévesen azt közölte, hogy a nagykövet gépkocsija felrobbant. a nők gazdasági, poütikai és társadalmi egyenjogúságának alapját a béke és a biztonság képezi. A 2. bizottsági beszá­moló a Nő és a munka címet vi­seli. Előterjesztője Patrick Jong, a Demokratikus Ifjúsági Diákszö- - vétség főtitkárhelyettese kiemel­te, hogy e bizottság az együtt­működés szellemébén végezte munkáját. A plenáris ülés a további be­számolók meghallgatása után jóváhagyta a kongresszus záró­dokumentumait. IADN) New, York Az ENSZ közgyűlésének dön­tése szerint Pakisztán lesz a Biztonsági Tanács ötödik új, nem állandó tagja. A közgyűlés csütörtök délután nyolcadszor ült össze, hogy szavazással dönt, son. Röviddel a szavazás meg­kezdése előtt India- képviselője bejelentette, hogy hazája le­mond jelöléséről Pakisztán ja­vára. Mint emlékezetes, a ko­rábbi hét szavazás alkalmával Pakisztán mindig megelőzte In­diát, de soha nem sikerült meg­szereznie a kétharmados több­séget Pénteken riadókés&iltségbe helyezték a portugál fegyveres erőket — jelentette be a konti­nentális operatív parancsnokság (COPCON) szóvivője azt köve­tően. hogy reggel hat bomba robbant Liszabon különböző pontjain. A merényleteket a szélsőjobboldali csoportok vala­melyikének tulajdonítják. Az egyik pokolgéo Ramiro Car- reiának, a Legfelsőbb Forradalmi Tanács volt tagjának a már nem működő katonai propaganda és információs szolgálat egykori parancsnokának kocsijában rob­bant fel. A robbanások nem kö­veteltek emberáldozatot. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Délnyugat-Ázsiá- ban elhelyezkedő mintegy' 300 ezer négyzetkilométer területű ország. 1,63 milliós lakosságá­nak 90 százaléka arab, a többi pakisztáni, Szomáliái, néger és európái. Az állam 1ÍK57. november 30- án nyerte el függetlenségét. A volt brit gyarmat a Délarab- SzöVetség és Kélet-Adert véd­nökség területén alakult meg. A Jemeni NDK — Aden sza- bedkikötójétől és üzemeitől el­tekintve — fejletlen, a legutób­bi időkig feudális, öntözéses földművelésen és nomád állat- tenyésztésen alapuló gazdaság­gal rendelkezett Az ország a függetlenség elnyerése óta. a ném kapitalista fejlődési úton halad, ami 36 vállalat államosí­tásában is megnyilvánult. Az állami szektor a gazdasági élet­ben 17 százalékkal részesedik. A modem ipart képviselő olaj- finomító évente 8 millió tonna külfö’di olajat dolgoz fel. Ez az iparág és a kereskedelem 20—20 százalékkal járul hozzá a nem­zeti össztermékekhez, mely éVénte 200 millió dollárt tesz ki. A mezőgazdaság a lákosság 80 százalékát foglalkoztatja. Je- léntős a halászat és a halfeldol­gozás. Az 1971—74-es 3 éves tervben a legnagyobb összeget i A közgyűlés döntése szerint 1976. január 1-től Belorusszia, Irak, Mauritánia, Kameruni és Costa Rica helyét Románia, Lí­bia, Dahomey. Panama és Pa­kisztán foglalja el a Biztonsági Tanácsban. A világszervezet pénteken ün­nepelte alapokmánya életbelé­pésének harmincadik évfordu­lóját. A jubileumi ünnepségek csúcspontja az a néntekl hang­verseny volt, amelyet Bécs vá­rosának ajándékaként a bécsi szimfonikus zenekar közreműkö­désével az ENSZ székházának nagytermében rendeztek. A szóvivő közölte, hogy Otel© Sáráivá De Carvalho tábornok, a COPCON vezetője összeült a lisszáboni körzet ezredparancs­nokaival „a fővárosban elköve­tett bombamerényletekkel, va­lamint azokkal a meg nem erő­sített hírekkel kapcsolatban, mi­szerint az ország északi részé­ben volt titkos ügynökök tevé­kenykednek, középső részéit fegyveres cigánybandák kószál­nak. délen pedig puccs lehető­ségét emlegetik”. A • szabadságolásokat beszün­tették, a katonák nem hagyhat­ják el laktanyáikat. (Reuter) az infrastruktúra fejlesztésére fordították, de a feldolgozó ipar­ban is jelentős fejlesztést haj­tottak végre. A szocialista or­szágok tetemes segítséget, nyúj­tanak a fiatal állam gazaságá- nak megerősítéséhez. A Szov­jetunió a légiközlekédést, a kút-, gát és öntözőirfű építést, kő­olajkutatást, a tengeri halászatot és a halfeldolgozást támogatja. Az NDK hiteleivel a közigaz­gatás megszervezését és a me­zőgazdaságot segíti, hazánk a kórházi berendezések szállítá­sával az egészségügyi ellátás ja­vítását szolgálja. Szomália Kelet-Afrikában, a* Indiai-óceán partvidékén elte­rülő 637 657 négyzetkilomé­ter területű, 3 millió lakosú or­szág. A népesség 95 százalékát a déli Kusita népcsaládhoz tar­tózó szomáli néra alkotja, de -arabok és olaszok is élnek az országhan. A lakosság 70 szá­zaléka nomád állattenyésztő, 10 száza1 éka mezőgazdasági te­lepülések lakója. Az ország —■ az 1960. június 23-án meg­szűnt Brit-Szomália és az I960, július I-én függetlenné vált Olasz Szomália Uniójából — Szomáli Köztársaság néven jött létre. Az 1969. október 21-én a vértelen demokratikus forra­dalom útján hatalomra jutott Forradalmi Tanács a haladó külpo’itika, az antikapitalista feilődés mellett kötelezte el ma­gát. Az állam a függetlenné válás­kor a kontinens legszegényebb mezőgazdasági országa volt. Szomália területének 14 száza­léka alkalmas mezőgazdasági termelésre. Je’enleg csak 5 szá­zalékát művelik meg, ahol ba­nánt cukornádat, gabonafélé­ket termesztenek. Külföldi (ku­vaiti, USA, NSZK. olasz) se­gítséggel az utóbbi időben meg­kezdődött a bánya kincsek (olaj. urán, titán, mangán, és vasérc) fel*árása. A Szovietuníó a fel­dolgozóipar bővítésében, az ál- latexport szempontjából fontos berberai kikötő kiépítésében, a halászat fejlesztésében nyújt tá­mogatást. Jóváhagyták a nők világi Bigressznsának záróÉkasnííiaiaíi Portugália; Riadókészültség: a fegyveres erőknél flz arab — tenger partién

Next

/
Oldalképek
Tartalom