Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-23 / 249. szám

Ünnepi megemlékezés a Parlamentben Dr. PappLajos beszéde — A jubileum a szocialista ál­lamépítés ama történelmi lépé­sének jelentőségét húzza alá, amellyel a munkásosztály és for­radalmi pártja a hatálom birto­kában, az eltelt évtizedekben si­kerrel alakította ki a szocialista államszervezet területi és helyi szerveit — kezdte beszédét dr. Papp Lajos, majd ^hangsúlyozta, hogy amint a magyar nép három szabad évtizedének története el­választhatatlan a proletárdikta­túra államának megteremtésé­től, ugyanúgy jelentős állomása a megtett útnak a tanácsrend­szer létrejötte és megszilárdu­lása. — Hazánkban a tanácsrend­szer megszervezése lényegében akkor került napirendre — foly­tatta —, amikor a hatalomért folytatott harc a nép javára el­dőlt, amikor a letűnt társadal­mi rendszer képviselői végképp kiszorultak a politikai és a gaz­dasági hatalomból, amikor a munkásosztály — élén a kommu­nista párttal — győzelemre vitte a proletárdiktatúrát. Olyan államszervezetre volt szükségünk» amely hatékonyan képes ellátni az állam védelmi, gazdaság-szervező és kulturális­nevelő funkcióját és amelyik minden tekintetben képes arra, hogy bevonja a lakosságot a szo­cialista építőmunka vonzó célki­tűzéseinek megvalósításába. Ezt csakis a népi demokratikus és valóban népképviseletre épülő helyi állami szervezet kiépítése és megalkotása biztosíthatta. Az országgyűlés 1049. augusztusá­ban elfogadta népköztársaságunk alkotmányát, s alaptörvényünk kimondta a tanácsok létrehozá­sának szükségességét. A tanács- rendszer létrehozásával a dol­gozó nép visszavonhatatlanul ré­szese lett az államhatalom gya­korlásának, az államigazgatás­nak. — A történelmi jelentőségű első tanácstörvény lő5Ó-ben ke­rült a parlament elé. A törvény- tervezet beterjesztője, Kádár Já­nos elvtárs joggal állapította meg: „A helyi tanácsok felállí­tása, ezeknek — a jelenlegi hé- lyi közigazgatási rendszerünkhöz képest fejlettebb — demokra­tikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilvánvalóan örömmel fog üdvözölni munkás­ságunk. dolgozó parasztságunk, egész népünk”. Ezzel a törvény­nyel ..államunk új, erős tartó­pilléreit hozzuk létre, mert a helyi tanácsokról szóló törvény végrehajtása után e téren is — közigazgatásunk, államigazgatá­sunk egész rendszerében — meg­valósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk kiépíté­sét”. Sokan ülnek most itt azok közül, akik a negyedszázaddal ezelőtti indulás nagy próbatéte­lének letkes, cselekvő részesei voltak, akik önzetlenül segítet­ték a tanácsrendszer megalaku­lását. Ezt igazolja az első, az 1950. október 22-1 tanácstagi válasz­tás sikere is: a Hazafias Nép­front jelöltjeinek a választók 97,8 százaléka szavazott bizal­mat. Ettől a naptól kezdve szer­te az országban, városokban és falvakban egyaránt mintegy 200 ezer tanácstag kezdett munká­hoz. hogy megszolgálja a bizal­mat. — Az első tanácstörvény he­lyesen alakította ki a tanácsok szervezetét, működést elveit, mondta ki pártlrányítósukat, jól jelölte meg szerepüket. Megfe­lelő kereteket nyújtott a lakos­ság állami munkába való bevo­násához. A tanácsok azonban ezeket a kereteket, javarészt raj­tuk kívül álló okokból, mégsem tudták kellő tartalommal meg­tölteni. Megalakulásuk első éveiben az államélet irányításá­ban is olyan szemlélet és gyakor­lat alakult ki, amely nem ked­vezett a tanácsi munka teljes ki­bontakozásának, a tömegkap- eaoíatoknak. A tanácsok hard munkája, tevékenysége közép­pontjában ebben az időszakban döntő mértékben az állam irán­ti lakossági kötelezettség telje­sítése állt, ugyanakkor a szüksé­ges anyagi es2közök és megfele­lő hatáskörök híján nem tudták a kívánt mértékben kielégíteni a lakosság jogos kommunális, kul­turális, egészségügyi, szociális és egyéb ellátási igényeit. — Az 1954. őszén megszületett második tanácstörvénnyel javul­tak a munka feltételei. A jó irányba megindult fejlődést azonban átmeneti következetlen­ség zavarta, majd időlegesen megszakította az ellenforrada­lom. Ennek támadása nagy pró­bára tette a tanácsokat is. A ta­nácstagok, az apparátus dolgo­zóinak túlnyomó többsége dere­kasan helytállt, majd bátor har­cosa volt a törvényes rend hely- reállitásénak, a tömegek meg­nyerésének, a munkás-paraszt hatálom megszilárdításának. — Az utóbbi tizennyolc évben a párt- és államvezetés — a kö­vetkezetes lenini politika útján haladva — helyreállította a tör­vényességet, minden korábbinál többet tett az áliámélet fejlesz­téséért, a szocialista demokrá­cia kibontakoztatásáért, és ezen belül a tanácsrendszer tovább­fejlesztéséért. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt helyes, a la­kosság támogatását és bizalmát élvező politikája minden tekin­tetben kedvező feltételeket te­remtett a munkához. A párt és a kormány bevonta a tanácsokat a szocialista építőmunka soron le­vő helyi teendőinek megoldásá­ba. Sók új feladatot kaptak és valósítottak meg a község- és városfejlesztésben, a lakosság el­látásának javításában, jelentő­sen elősegítve a politikai és gaz­dasági konszolidációt, a párt po­litikájának következetes érvé­nyesülését — hangsúlyozta az államtitkár, majd külön is szólt arról a kiemelkedő szerepről, amelyet a tanácsok a magyar mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének nagy történelmi je­lentőségű munkájában betöltöt­ték. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa egyér­telműén megfogalmazta határo­zatában: „A tanácsok önállósá­gának növelése, hatáskörük bő­vítése és felelősségük fokozása, önkormányzati jellegük erősíté­se, szocialista osztálypolitika.'Ez államunk és társadalmunk to­vábbfejlesztését szolgálja, a szo­cialista demokrácia további ki­bontakoztatásának elengedhetet­len követelménye". 1971. február 10-én fogadta el az orsíággyű- . — A tanácsrendszer a szod­lés a harmadik tanácstörvényt. ----- ' "' s zámát. Sokeves fejlődés ered­ményeképpen korszerűbb lett a tanácsok területi igazgatási rendszere. Arányosabbá Vált az ország városhálózata. A felsza­badulás óta 24 település kapott városi rangot. Lényegében befe­jeződött a kis községek közös ta­nácsba történt szervezése. — Amikor a tanácsok fejlő­déséről' szólunk, nem feledkez­hetünk meg a tanácstagokról, a nép küldötteiről, akik önzetle­nül vállalják megtisztelő, ám sokszor nehéz, tengernyi sza­bad időt felemésztő megbízatá­sukat, képviselik választóik ér­dekeit, tolmácsolják javaslatai­kat. A lakosság megbecsülését, elismerését bizonyítja, hogy csaknem 2700 olyan tanácstag van hazánkban, akiket 1950. ok­tóber 22-e óta újra és újra meg­választottak. — E helyről elismeréssel kö- szöntjük azt a félmillió állam­polgárt is. akik a megelőző években rövidebb-hosszabb ide­ig mint tanácstagok tevékeny­kedtek a helyi közéletben, a lakosság szolgálatában. — Sok százezer azoknak a száma, akik a napi munkájuk mellett, emberségből végeznek különböző társadalmi tevékeny­séget a lakóhely szépítéséért, a fiatalokért, az öregekért, a köz­rendért, a közérdeklődés kielé­gítés 'árt. Köszönet önkéntes fá­radozásukért. — Az elmúlt 25 esztendő egyik legfontosabb tanulsága, hogy munkánkban nem nélkü­lözhetjük a lakosság cselekvő támogatását, aktív részvételét. Ennek megfelelően kell fejlesz­teni a tanácsi tevékenység de­mokratikus vonásait, még in­kább élve a demokratikus fóru­mok adta sok lehetőséggel. A szocialista demokratizmus fej­lesztésének, egyben a tanácsi munka hatékonyságának fontos feltétele a tanácsi testületek meghatározó, és. irányító jszei;e- péhéK riöveíese, határozataik következetesebb végrehajtásá­nak. testületi ellenőrzésének megszervezése. Erre azért kell fokozott gondot fordítani' mert a testületek ma még főleg a döntés kialakítására összpon­tosítják figyelmüket. Ez nem elegendő! Bármily alapos megfontolás­sal hozunk jó határozatot, ez vajmi keveset ér, ha elmarad a végrehajtás és az azt előse­gítő ellenőrzés. A tanácsi mun­kában alapvető fontosságú, hogy a lakosság nagyobb köre ve­gyen részt a döntések előkészí­tésében, meghozatalában és végrehajtásában. Hozzátehetjük ehhez, hogy az ellenőrzésben Is. Brezsnyev megbeszélése Lázár Györggyel A törvény a szocialista rendsze­rünkben ténylegesen betöltött szerepüknek megfelelően hatá­rozta meg a tanácsok feladatait. Korszerűsítette szervezetüket, működésüket, képviseleti rend­jüket. központi irányításukat. Növelte hatáskörüket, önállósá­gukat és felelősségüket. A párt határozata, az állami döntések, központi intézkedések nyomán űj lendülettel fejlődött és gazdagodott a tanácsok mun­kája — szögezte le dr. Papp La­jos. majd arról beszélt, hogy a tanácsoknak egyre jelentősebb szerepük van a helyi állami munka végzésében, a központi határozatok végrehajtásában, a központi és a helyi érdekek ösz- szehangolásában, a lakosság el­látásának, életkörülményeinek javításában. A tanácsi testületi ülések mindinkább olyan fóru­mok, amelyeken gyakran szen­vedélyes vita után döntenek a terület, a település életének, fej­lesztésének fontosabb kérdései­ben. teret kap az alkotókész kez­deményezés. Egyre aktívabbak a tanácsi bizottságok. A legtöbb tanács élt a törvényadta lehető­séggé) és nagy számban válasz­tott bé nem tanácstagokat, szak­embereket Is a bizottságokba, növelte a közéletben részt vevők alizmust építő társadalmunk szilárd bázisa volt é* marad. A negyedszázados eredményes munka jó biztosíték, a lakosság széleskörű bizalma jó alapah- höz,hogv a tanácsok — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt irányításával — a jövőben is si­kerrel tevékenykedjenek a fej­lett szocialista társadalom épí­tésén. E naey nemzeti cé1 adjon a jövőben is erőt, bátorítást és hitet minden tanácstagnak, ak­tívának és tanácsi dolgozónak — zárta beszédét dr. Papp Lajos. Az ünnepség Borbándi János zárszavával és az Internaciönálé hangjaival ért véget (Folytatás a 1. oldalról) György. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke tájékoztatták to­vábbá egymást a szocialista, il­letve a kommunista építés me­netéről országukban. Leonyid Brezsnyev ismertet­te, hogy a szovjet emberek mi­képpen teljesítik az SZKP XXIV. kongresszusának határo­zatait és hogyan készülnek a XXV. pártkongresszusra. Lázár György arról beszélt, hogy a magyar dolgozók miképpen old­ják meg az MSZMP XI. kong­resszusa által kitűzött felada­tokat, hogyan dolgoznak az or­szág soron levő népgazdasági terveinek teljesítésén. Leonyid Brezsnj'ev és Lázár ■ György megvitattak egyes idő­szerű külpolitikai problémákat is, az enyhülési folyamat kiszé­lesítéséért és elmélyítéséért, a békéért és a szocializmusért ví­vott harc feladatait A vélemények kicserélése is­mét alátámasztotta az SZKP és az MSZMP, a két ország kor­mánya nézeteinek teljes egysé­gét minden megvitatott kérdés­ben. Szívélyes, elvtársi hangulatú volt a megbeszélés. Moszkva A moszkvai televízió szerda esti fő híradóműsorát a Kreml­ből, Leonyid Brezsnyev dolgo­zószobájából adott közvetítéssel kezdte. A kamerák mutatták, amint Leonyid Brezsnyev, ama. gyár miniszterelnök elé megy és szívélyesen kezet ráz vele, majd a két államférfi egy tolmács jelenlétében a tárgyalóasztalhoz ül. A tévéhíradó ezután teljes szövegében ismertette a megbe­szélésről kiadott hivatalos köz­leményt, valamint azt a kom­münikét, amelyet lázár György és Nyikolaj Podgomi i szovjet államfő szerdai találkozójául adtak ki. Beszámolt a televízió a magyar miniszterein ölt szer­dai programjának többi esemé­nyéről is. Szovjet-magyar mezőgazdasági megállapodás A Kremlben szerdán aláírták az 1990-ig érvényes hosszú le­járatú szovjet—magyar mező- gazdasági megállapodást. Ennek értelmében Magyarország egyes olyan mezőgazdasági terméke­ket szállít a Szovjetunióba, ame­lyeknek termelésére szakosodik. A dokumentumot Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese és dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csinak elnökhelyettese írta alá. A megállapodás aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. (MTI) Az egység jegyében Csütörtökön nagy tüntetést szerveznek Lisszabonban Lisszabon Gomes államfő elnökletével kedden délután, négy órán át politikai kompromisszum lehe­tőségéről tárgyaltak a lisszabo­ni köztársasági elnöki palotá­ban Cunhal és SOares, a Por­tugál Kommunista Párt, illetve a szocialista párt főtitkára, to­vábbá Vasco Loureneo százados, az Antunes-féle „kilencek” kép­viselője, valamint a legfelsőbb forradalmi tanács baloldali szárnyához tartozó Contreiras tengerészkapitány — közölték az elnöki hivatalhoz közelálló forrásból. Figyelmre méltó az a körül­mény, hogy a kormányban résztvevő demokratikus néppárt (PPD) ve2etői nem foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál, de elhamarkodott volna olyan kö­vetkeztetés, hogy Soares pártja immár a PPD nélkül is hajlan­dó akcióegységre lépni a kom­munista párttal. Lisszabon és környékének dolgozói, illetve haladó katonái napok óta szervezik azt a nagy­szabású tüntetést, amelyet párt- emblémák nélkül, az egység je­gyében szándékoznak megtarta­ni csütörtökön este. Eddig több tucat üzemi bi­zottság. községtanács, szakszer­vezet, társadalmi szervezet szó­lította fel a dolgozókat, csatla­kozzanak a csütörtökre terve­zett akcióhoz. Békés megyeiek kitüntetése Mint arról már beszámol-1 tunk, a megyei tanács ünnepi1 ülésén a 25 éves kiemelkedő [ tanácsi tevékenységükért hatan Vették át a Mágyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa magas ki­tüntetését a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát Tegn*n a Parlamentben tartott emlékünnepségen megyénkből a Munka Érdemrend arany foko­zatát Csulik Mihály, a megyei tanács vb mezőkovácsházi Járási Hivatalának elnöke; a Munka Érdemrend ezüst fokózatát LUp- kövics Jánosné, a nagyszénási Nagyközségi Tanács tagja vette át a negyedszázados kiemelkedő tanácsi rrmnUí-X’-t Budapest Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban október 16 —21. között magyar—kubai épí­tésügyi együttműködési tárgya­lásokat folytatott a két ország delegációja. A megbeszélések alapján a két küldöttség vezető­je megállapodást írt alá a két ország közvetlen építésügyi, mű­szaki-tudományos együttműkö­déséről. Az okmányban rögzített feladatoknak megfelelően a ku­bai népgazdaság 1976—80. évi népgazdasági tervével összhang­ban a magyar szakértők segítsé­get nyújtanak a baráti ország építőipari szervezeteinek fejlesz­téséhez, új építési módszerek al­kalmazásához. a vezetőképzés­hez. és az 1976—1977. évi mun- katérve alapján közösen végez­nek műszaki fejlesztési munká­latokat. (MTI) Berlin Szerdán munkabizottságokban folytatta tanácskozását a nők világkongresszusa. A Berlinben tartózkodó több száz külföldi újságírót újabb nemzetközi saj­tókonferencia keretében tájé­koztatták a kongresszus mun­kájáról. (ADN) Kairó Az Arab Köztársaságok Szö­vetségének ■— Egyiptom, Szíria, és Lfbia névleg létező államszö­vetségének — közös parlament­je kedden leszavazta 15 szíriai képviselőnek azt a határozati javaslatát, amelyben elítélik az egyiptomi—izraeli megállapo­dást. A három ország húsz-húsz törvényhozóját tömörítő testület egyiptomi és líbiai tagjai a ja­•'’-mc-isit ellen sr.o'p'í»-»-*—

Next

/
Oldalképek
Tartalom