Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-22 / 248. szám
Befejezte ez őszi munkákat a szarvasi Dózsa Tsz és a teiekgerendásí Vörös Csillag Tsz Tegnap, október 21-én 836 hektáron, befejezte az őszi kalászosok vetését a szarvasi Dózsa Tsz, Egy évvel ezelőtt 702 hektár őszit vetettek, most pedig a szeptemberi búzatermesztési tanácskozás javaslatára 134 hektárral növelték a korábbi területet. A teiekgerendásí Vörös Csillag Tsz-ben 670 hektáron szintén befejezték a vetést. A kukoricát is betakarították. A 387 hektár vetésterületről átlagosan 64 mázsa szemestermést értek el. Ebben a szövetkezetben átadásra került a cukorrépa, a háztáji kukorica is a górékban van. A szövetkezet nagy ütemben látott hozzá az őszi mélyszántáshoz. Naponta negyvenöt hektáron forgatják meg a talajt. Október 25-re ezzel a munkával is elkészülnek. Az őszi mezőgazdasági munkákban élen járó két szövetkezet felajánlotta segítségét a szomszédos üzemeknek. Népművelők továbbképzése Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ ma, szerdán és holnap, csütörtökön délelőtt 0 órától Békés megye művelődési házai igazgatóinak rendez egy-egy napos továbbképzést. Ma az MMK békéscsabai székházában Gazsó Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa Kísérletezés a népművelésben címmel, holnap délelőtt dr. Király József pszichológus A kulturális propaganda és pszichológiája címmel tart előadást. A megyei tanács tárgyalta: Mi lett és mi lesz a javaslatok sorsa? Kérdjük a számokkal: 1973. áprilisától 1973. június 30-lg megyénkben — a különböző fórumokon elhangzott közérdekű javaslatok, valamint az 1971. évi választások során felvett bejelentések áthúzódásával együttesen — 18 ezer 578 volt a közérdekű bejelentés. Ennyi javaslat bizony egész kötetnyi anyag, mely az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölőgyűléscin a választópolgárok véleménye alapján gyűlt össze. A megyei tanács kétévenként rendszeresen megtárgyalja a jelöl őgy üléseken. és egyéb fórumokon tett ' javaslatok intézését. Ezt tette a legutóbbi ülésén is. Az előterjesztésből és a hozzászólásokból is kitűnt, hogy a helyi tanácsok aszerint csoportosítják a javaslatokat; megvalósítható-e, és ha igen, igényel-e anyagi befektetést, vagy csak szervezési feladatot jelent. A másik; a megoldhatatlan javaslat. így a közérdekű javaslatok közül a tanácsok 1631-et megvalósíthatatlannák minősítettek. Ez is két csoportba osztható. És talán kezdjük ezzel a tájékoztatásunkat. Az első csoportba az irreális javaslatok sorolhatók, melyek megvalósítása indokolatlan. Ilyen többek között Kétegyházán a vasútvonal két oldalán levő település reoülő- hiddal való összekötése, vagy Biharugrán a fürdő létesítése. A másik csoportba azok kerültek, melyeknek a megvalósítása indokolt és szükséges lenne, azonban arra a helyi szerveknek nincs é« belátható időn belül nem is lesz anyagi feete- zete. így például Körösú'faluban a tanyák villamosítása, Mc- zőkovácsháza várossá fejlesztése. Mindemellett a taiseseaeeeeaeosaaeeaBseasse —- Segíts! Nem tudok kimászni! — nyújtotta Anna Györk felé a kezét. —- Minek mentél be? — nevetett Györk, és karóa fonta a kezét. — Lelocsollak, ha nem segítesz! — Már hajolt is le, és kezével felmarkolta a vizet. Györk fújt, prüszkölt, hunyorgott, a maroknyi víz végigpatakzott az arcán. — Ma már nem éhezünk — szólt biztatóan Györk felé. — Sok-sok nádi fészket láttam. — Tegnap este is ehettünk volna, ha nem a kunyhót kell építenünk. Aztári meg olyan fáradt voltál már. hogy ültő helyedben elaludtál. — Igen... de ma tojást sütök. — Hogyan? Hiszen nincs tüzűnk! Anna keze megállt, elengedte farokba fogott haját, arcának üde, vidám mosolya lehervadt, Györk nevetett. — Nyersen is jó lesz! Elverjük az éhünket; aztán majd szerzek tüzet. —Honnan? — Valahol, errefelé csak akadok egy pákásztanyára, ahol lakoznak is. Kérek onnan. Ismerős vagyok én erre! Ezen a vidéken nőttem fel, ezt a nádast úgy hívják, hogy Tordasara vagy Tordarét. Arra, északnak vagyon Szeghalom meg Torda, itt le.ubb Németi, szemközt velünk erre, nyugatnak, az én falum, Nadány. — A te falud? Onnan jöttél Váradra? . — Onnan kerültem a zsívá- nyok közé. No, elhiszed már, hogy ismerem ezt a nádast, mint a tan»«remet? — Nem — vont vállat játékosan Anna. — Aztán miért nem? — ment bele a játékba Györk. — Zsivány szavának nem hiszek. i— Hát zsivány vagyok? — Az bizony! Bujdokolsz, rejtőzöl, bitangolsz. Holnap elmész tüzet szerezni, kifosztasz egy pá- kásztanyát, utána ejtőzöl, míg tart az eleség, ha elfogy, újra elmégy fosztogatni. Györk az utolsó szavaknál el- komorodott. — Zsivány vagyok, igen ... — mormógta maga elé. — Mindig így forogta ki a sorsom. Pedig Isten a tanúm, hogy egy szemet sem kívánom a latrok életét... A fekete fene esne bele ebbe a nyomorult világba! Dél tájra néhány nádirigófé- szekből összegyűjtöttek vagy öt apró, ízetlen tojást. Anna fintorogva látott hozzá. Györk szerint csak a só hiányzott róla. — öregapám mesélte — magyarázta aztán —, hogy surján legényke korában, a nagy tatárjárás idején ide húzódtak ők is a nádasba. Itt éltek majd egy fél évig. És megéltek. Igaz, volt tüzük, sójuk, a rét meg ontotta a halat, a rákot, sok-sok vízimadarat lőttek, kiásták a hörcsög vermét, temérdek gabonára leltek, összetörték lisztté, és még cipót is sütöttek. Igaz, hogy csak ünnepnapokon. De nem esett bántódásuk, a tatár nem tudott utánuk menni a lápba. Télen megkísérelte egy portya- had, amikor az erek, tavak, mo- : esarak befagytak, de öregapá- ; mék tőrbecsalták őket, és min* S det levágták. (Folytatjuk) nácsok a középtávú fejlesztési terveikben figyelembe veszik azokat, amelyek megvalósításához pénzük is van, vst lesz. Ezután természetszerűleg kínálkozik a kérdés: ml az, ami megvalósult, és mi az, ami rövid, közép vagv hosszú távon oldható meg? A felszólaló tanácstagok úgy nyugtázták ezt a tevékenységet, hogy a javaslatok megva'ósítása időben megkezdődött és jól halad. A jelentés számadatokban ezt így fejezte ki: 1075. június 30-lg megyénkben 12 ezer 543 javaslat valósult meg. Ez az összes kérelemnek 63 százaléka. Megvalósításra vár a javaslatok 27 százaléka. Ezek' nagy része olyan jelentős beruházást igényel, hogv megvalósításuk csak a következő tervidőszakban, vagy még később képzelhető el. Ilyenek: Békésen a gázprogram kivitelezése, a város csapadék- és belvízrendszerének teljes kiépítése, Békéscsabán a telefonhálózat bővítése. Gyomán. Bnd- rődön regionális vízmű építése. Gyulán a megyei kórház teljes rekonstrukciója stb. A javaslatok megvalósításához szükséges anvagi eszközöket azok 90 százalékánál helyi, négynél megyei vagv országos, hat százalékánál vegyes forrásból biztosítottak. Különösen ktoinr'koto eredményt ért el Békéscsaba, ahol 2125 'avaslatbél 2119-et saját erőből oldottak meg. A megvalósult javaslatok értéke mem'énkhen összesen 717.835.C63 forint. Az összeget tekintve már nem mutatkozik Ilyen kedvező arány a helyi források javára, mert a javaslatok értékének csak mintegy 50 százalékát tudták önerőből biztosítani a tanácsok. Az értékelés Időszakában olyan nagy beruházások valósu1- tak meg mint az autóbuszpályaudvar Békésen, Doboz és .Sarkad között hét kilométer hosszúságú műút, Nagyszénáson kenyérgyár és elárusítóhely, Csanádanácán óvoda, Battonyán a települést átszelő műút burkolatának felújítása. Orosházán 60 személyes bölcsőde. Az is figyelembe veendő, hogv a jelölőgyűléseken tett javaslatok egy részének címzettjei nem mindig a tanácsok, hanem különböző központi szervek, vállalatok. Az utóbhi időben sok jó példa van arra, hogy egyre több országos szerv tulajdonít name jelentőséget a je- lölögyűléseken elhangzott javaslatoknak. így például Békéscsabán aKPM 20 millió forintos beruházásában korszerűsítették a Szarvasi utat. De sokat segítenek az országos vállalatok a foglalkoztatási gondok megszüntetése érdekében is. A gyulai járás nyolc községében 710 ember munkába, állításához teremtettek lehetőséget. Jelentős támogatást nyújtott az Orosházi Üveggyár a csanádapácai és a nagyszénást óvoda megépítéséhez. Csorvásor, a húsipari vállalat, az ÁFOR és a HÖDIKOT járult hozzá egy-egy létesítmény létrehozásához. Egy pillanatra visszakanyarodunk a helyi, önerőből biztosított javaslatok megvalósításához, ami a jelentés szerint mindösz- sze 50 százalékos. Tesszük ezt azért, mert ezek létrehozásában is nagy részt vállalt a lakosság. Ha a helyi szervezőmunka jobb, még több eredményt lehet elérni. Az egyik hozzászóló említette; a fejlődést bizonyító szá. mok, a statisztikai adatok mögött mindenütt szerényen húzódik meg a lakosok önzetlen, fáradságos munkája, akik szabad idejüket szívesen áldozták a közös célért. éSwvait igazolja, h«*rr megyénkben a társadalmi munka értéke 1971 óta csaknem ötszörösére emelkedett. 1871-ben 11 millió 6ÓÓ ezer forint volt, 1974- ben 51 millió 600 ezerre nőtt. A lakosság közreműködése különösen jelentős a gyermekintézmények fejlesztésében, parkok, utak korszerűsítésében* utcák fásításában, sport- és játszóterek berendezéseinek kivitelezésében. Kieme’kedő eredményt értek el Gyula városában, Szeghalom nagyközségben és Békéssámson községben a társa, dalmi munkában, ezért a települések tanácsait a megyei tanács Vb jutalomban ia részesítette. A jelölőgyűlések javaslatainak végrehajtásában elért eredmények elősegítették a közéleti tevékenység fellendülését, a különböző szerveket arra késztették, hogv még többet foglalkozzanak a lakosság ilyen irányú véleményével. Ez a nagyobb aktivitás gyorsította a közérdekű javaslatok megvalósítását Kitűnt, hogy a járási hivatalok községi, nagyközségi, tanácselnöki és vb- titkárl értekezleten több esetben. foglalkoztak a javaslatok gondos intézésével. A megyei ta. nácstagok orosházi járási csoporti a önálló nanirendként tár- gvalta ezt a témát. Kiemelkedő aktivitás f'-ívelhető m°g ezen a területen Orosházán, ahol a tantest" "i fogadóórákon, a Hazafias Népfront elnökségi és bizottsági ülésein, munkéisfórumo- kon. váll»!átok és szövetkezetek termelési tanácskozásain, a szocialista brigádok értekezletein. pártalapszervezeti táiékozta. tókon. lakó- és utca bizottságokban is értékelték a javaslatok megvrűósításának lehetőségeit. Az ilyen tevékenység jó hatással van a tanácsi"fúr munkájára is. Érzik a felelősséget vá- laszíőkerületük kondiéinak megoldásában. A választók bizony nememk baráti beszélgetések alkalmával, hanem tanácstagi beszámolók során is számon kérik azt. Az elmondottak alapián nem túlzás annak megállapítása. hogy a jelölőgyfi'é- sek javaslatainak megvalósítása szinte az egész tanául munka fcSzéooont'ában áll továbbra Is. Valóban. Ahogy korábbi beszélgetésünkkor egvik tanácsi tisztségviselő azt mondta: „Olyanok ezek a javaslatok, mint a mindennapi kenyér, előttünk vannak mindig, ha az asztalhoz ülünk. De még a tarisznyánkban is ott lapulnak, ha valamerre megyünk...” És ez így van rendjén. Amíg azonban a kenyér az asztalunkra kerül, a búzát meg keP termelni, legyen mit lisztté őrölrti éa megsütni,., Valahogy ilyen sorrendisége van a javaslatok megvalósításának is. Rocskát János A közvagyon rongáló! A Megyei Könyvtárban egy fiatalembert tettenértek: borotvapengével vagdosta ki a fotókat egy magazinból. Nemrég, amikor egy olvasónak Solohov életrajzára volt szüksége, a 48 kötetes Nagy Szovjet Enciklopédia S-betűs kötetéből a 13n, 138. lapot találta kitépve a görög drámákból is kiszr la valaki a teljes Antigonét, ir- csay Jenő Művészeti Anatómiáját pedig úgy megrongálták, hogy újat kellett venni. Abból Kmég csak lehetett, de a nagy enciklopédiát ért kár pótolhatatlan. S ki tudja még, mennyi és milyen rombolás kerül napvilágra egy-egy véletlen keresés alkalmával. Megdöbbentő. Akárcsak az, amikor a vado- natújonnan kitatarozott házakhoz odatámasztják a bicikliket, pedig pár méterrel arrébb ott van a kerékpárok részére megépített tartóhely. Es nem is 'egy helyen, hanem minden második ház előtt. Például Békéscsabán, a Szabadság téren, ahol nemrég készült el a páros oldalon a járda és az év folyamán sorban szépen kicsinosították a házakat. És mégis, reggeltől estig látni a szép tiszta falak mellé odavetett kerékpárokat. De sorolhatnánk: az alig elültetett és kicsavart fákat, az ösz- szetaposott parkokat, a megrongált vasúti kocsikat, a kivert égőket és így tovább. Mind-mind 6 közösség rovására, hiszen mindannyiunk forintja, fillérje van benne és a tetemes kár — sok-sok millió forint — mindenkit ér. Még azt is, aki a kárt okozza és még akkor is, ha ez eszébe sem jut... Vass Márta Javult a lakosság ellátása Kevermesen A Mezőkováesháza és Vidéke ÁFÉSZ Kevermesen csaknem 4000 ember ellátásáról gondoskodik. A szövetkezet a községben 22 kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységet üzemeltet. A 22. egységet — egy zöldség- és gyümölcsboltot — ez évben, nyár elején nyitották meg Kevermesen, amely havi átlagban eddig 50 ezer forint értékű árut forgalmazott. A helyi tsz-szel alakuló jó kapcsolatok eredményeként a bolt kínálatát jövőre még bővíteni is tudják. A napokban kezdte meg üzemelését a felújított szikvízüzem is. Átszervezésének munkáit egy hónapja fejezték be, s ennek eredményeként már most mintegy ötezer liter szikvizet állíthatnak elő havonta. A községi üzemanyagtöltőállomáson korszerűsítették a kiszolgálást. A szövetkezet automata munkába állításával'gyor- sította meg a tüzelőolaj árusítását. Az ÁFÉSZ kevermesl intéző- bizottságának legtöbb gondot most az okozza, hogy szállító- eszköz hiányában nem tudja megoldani a boltok közötti rö- videbb szállításokat, mivel a községben egyetlen fuvarozó kisiparos van, aki még a lakossági szállítási igényeket semké. pes egyedül kielégíteni. 5 BtKiS MimSSSL lini. 0£X0&£& 22.
