Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-18 / 245. szám

Kunágoiaí postások áz építők szakszervezetének XXXII. kongresszusa A magyar szakszervezeti moz­galom egyik legrégibb szakmai szakszervezetének, a mintegy 390 ezer tagot számláló Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének XXXII. kongresszusa pénteken az Épí­tők Dózsa György úti székházá­ban megkezdte kétnapos mun­káját. A tanácskozáson csaknem 400 választott küldött, a minisz­tériumok és más főhatóságok meghívott vezetőivel együtt ér­tékeli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát és megha­tározza az újabb feladatokat. A kongresszuson Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolójával a köz­ponti vezetőség írásos jelenté­sét és a tanácskozás elé terjesz­tett más dokumentumokat. Gyulai Munkácsy Tsszi Tervszerűbben, hatékonyabban, 1*0 fco f ©IcOSQ Isfeci 8*1 A KB 1974. december 5-i határozni fán ah nyomában Bagi Pál, a kunágotai posta- í hivatal belterületi kézbesítője. I Heggel 9 óra után a táskájában 25 kiló postai küldeménnyel in-1 dúlt el kerékpáron, hogy a kör­zetéhez tartozó házakhoz eljut­tassa a leveleket, a pénzt és a hírlapokat. Délután fél 3-kor ért vissza a postához, közben 14—15 kilométert tett meg. Főként gya­log, mert cikcakkban, egyik oldalról a másikra járja az ut­cákat. Még elszámolt a pénzesutal-' ványokkal és visszaadott né­hány újságot' azokból, amelye­ket áruspéldányként vitt magá­val, de nem tudott eladni. Rit­kán fordul elő ilyen. Az elmúlt napokban a Népújságnak még öt előfizetőt is gyűjtött. Hogy ennek mi a módja, azt Bagi Pál így mondja el: — Én magam is újságolvasó vagyok. Ha valaki érdeklődik, el tudom mondani, hogy miről ír a Népújság. Rendszerint sok­szor kell beszélni róla, amíg az illető elhatározza magát az elő­fizetésre. Bagi Pál egyébként, a posta dolgozóiból alakult brigád ve­zetője Is. A brigád néhány éve célul tűzte a szocialista cím el­nyerését, de a következő évben az egyik brigád tag olyan sza­bálytalanságot követett el, ami kizárttá tette a cím odaítélését. A dolgozót eltanácsolták a pos­tától. A brigád az idén úgy határo­zott, hogy folytatja a munka­versenyt. A szocialista cím fel­tételeit lesnagyobrészt teljesí­tette. Ennek bizonysága egye­bek közt, hogy Kunágotán a Népszabadság előfizetőinek a száma 144-ről 152-re, a Népúj- újságé 163-ról 220-ra, a Szabad Földé pedig 401-ről 452-re emel­kedett egy év alatt, ami az egész brigád érdeme. A kézbesítőké, továbbá Magyar Istvánná, volt hivatalvezetőé (aki 40 évi szol­gálat után nemrég ment nyug­díjba), utódjáé, a névrokon Ma­gyar Gézánéé és Takácsné, Ko- csán Piroska hírlapfelelősé. Nemrég azonban ismét olyan fegyelmezetlenség történt, amit nem lehetett elnézni. Az egyik kézbesítő szolgálat közben sze­szes italt fogyasztott. Megkínál­ták, ő pedig nem tudott ellent­forgatott bútorok közt bukdá­csolva keresett helyet, ahová letehetné, végül is egy megha­sogatott, de amúoy épen maradt szőnyegre fektette az asszonyt. — Györk! — karolta át a le­gény nyakát szorosan Anna. — Ez azért csodálatos, ugye? — És kormos arcát odaszorította Györk borostás állához. — Micsoda, kisszentem ? — Hát az, hogy újra itt va­gyunk... Hogy nem égett le a ház, minket nem öltek le. Györk letérdelt Anna mellé, két tenyerébe fogta az asszony maszatos, mosolvgós arcát, és óvatosan, gyengéden megcsókol- ta. — Pedig — susogta Anna — én már elkészültem a halálra. Magamban fohászkodtam érted is, és arra gondoltam, hogy együtt halunk meg. és akkor az nem is olyan borzasztó állni. Fegyelmi eljárás indult ellene. Magatartásával kárt oko­zott a társainak is. Lehet mindent élőiről kezde­ni... Vagy talán folytatni, de úgy, hogy a jövőben senki „ne lógjon ki a sorból”. Vigyázni kell jobban egymásra. A szocia­lista brigádmozgalom ezt köve­telményként írja elő. P. B. Á pórt gyulai városi vegrei i hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén áttekintette a Központi Bi­zottság 1974. december 5-i ülé­sén hozott határozatok gyakor­lati megvalósítását a vállalatok, üzemek és intézmények munká- kájában. Marsi Gyula, a párt- bizottság első titkára ezzel kap­csolatban a következőket mon­dotta: — A város üzemei és intéz­ményei az utóbbi hónapokban előbbre léptek a gazdálkodás tervszerűbbé, hatékonyabbá, ta­karékosabbá tételében. A KB határozatának megvalósításáról a városi összkép pozitív, de ez nem jelenti azt, hogy itt, Gyu­lán már mindent megtettünk a gazdaságos termelés helyi lehe­tőségeinek feltárására. A kiala­kult pozitív összképet szeret­nénk erősíteni azzal, hogy jó példákkal újabb feladatok kitű­zésére, megoldására késztes­sünk. Valamennyi városi pártszerve­zet még ebben a hónapban megvizsgálja: mit. milyen ered­ménnyel tettek , a KB 1974. de­cember 5-i határozatának meg­valósításáért? A Munkácsy Tsz [«eascstaasaa« | Györk fáradtan mosolygott, | és Anna bozontos, gubancos ha- í ját somogatta, —■ Mondjad hát, te mire gon- I doltál? — ült fel Anna, és fe- I jét a férfi vállára buktatta. * — Csak arra, hogy rettenetes | volna meghalni, amikor még | annyi sok-sok szép napra éb- | redhettünk volna... Az asszony tekintete hirtelen ■ kikerekedett, és valahová Györk ■ mögé, a fal tövére bámult, majd : velőtrázóan feisikoltott Györk | felpattant, majd megtorpant, je- 3 ges iszonyat kúszott végig az ■ idegein, lába zsibbadozott, moc. * canni sem tudott tovább. Falnak támasztott háttal Be- | nedek ült a sarokban a köve- | zeten, és üveges, hideg tekin- : tettel meredt rájuk. Furcsa fél- ; oldalas testtartással ült, mozdu- ■ lattanul. Szája nyitva, mintha j szólni akarna. Györk az abla- | kon át bederengő holdvilág fa- 3 kó fényénél csak nagy sokára : vette észre az öreg kalmár nya- ■ kán a körkörös fekete csíkot, a • görbe kun-szabiya nyomát. Lehunyta a szemét, lassan ki- | gombolta a dolmányát, levette, : és ráterítette a holttestre. Az- ■ tán feltámogatta Anna félájult, ; elnehezedett testét^ átbotorkált ! vele kamraszobájaba, lábával 3 helyre lökdöste, rugdosta felbo_ I rított dikóját, és lefektette az I asszonyt, majd keresett egy ta- | karót és betakarta vele állig. | Anna) nyöszörgött, hányta I magát jobhra-balra, majd, ami- ! kor a tudatáig jutott, hogy 3 Györk van mellette, belekapasz- ; kodott a férfi nyakába, görcsö- ■ sen szorongatta, és zokogott. « Györk átkarolva,tartotta és tag- 3 ra nyílt szemekkel virrasztott 3 mellette. A pirkadat derengő vi- ; lágossága is ígv találta éberen, * bár Anna réeóta aludt már. f (Folytatjuk) pártvezetőségének titkára, Kiss Mihály ennek alapján adott szá­mot a végrehajtó bizottságnak. — Mit tett a tsz pártszerve­zete a decemberi határozatból adódó feladatok kidolgozásáért és ismertetéséért? — kérdeztük Kiss elvtárstól. — Abból indultunk ki, hogy szövetkezetünkben tervszerűb­ben, hatékonyabban, és takaré­kosabban csak akkor tudunk dolgozni, ha a határozatot és a belőle adódó feladatokat min­denkivel ismertetjük. Így került a taggyűlés elé. Majd a párt­csoportokban vitatjuk meg a tsz intézkedési tervét. Erről be­széltünk a zárszámadási és a tervtárgyaló közgyűlésen, a szo­cialista brigádok termelési meg­beszélésein, a KISZ- és a nő­bizottság rendezvényein is. Állami vonalon előírták a ta­karékossági terv elkészítését. Megvalósításról a zárszámadási közgyűlésnek kell beszámolni. De ők szűkkörűnek érezték ezt az előírást. Munkabizottságot hoztak létre, amely komplex módon megvizsgálta és elemez­te az üzem- és munkaszerve­zést, a termelékenységet, a ha­tékonyságot, a beruházások tervszerű és gazdaságos megva­lósítását, az anyag- és az ener­gia cél- és okszerű felhaszná­lását. HstfdsfciiQ í születtek. A növénytermesztés szerkezetét tovább korszerűsítették. Meg­szüntették a szétaprózottságot, kialakították az ágazati mérete­ket. Búzát 1440, kukoricát 1400, cukorrépát 320, szóját 236, zöld­borsót 140, lucernát pedig 423 hektáron termelnek új techno­lógiával, megváltozott munka- szervezeti formában. Ebben a szövetkezetben is tért hódít az iparszerű növénytermesztés. Á Bajai Kukoricatermesztö Rend­szerhez csatlakoztak. A búzát, a kukoricát és a szóját a bajaiak technológiájával. , termesztették. Jövőre a cukorrépa termeszté­sét is iparszerűen szeretnék megoldani. —• Azt tapasztaltuk — mond­ta a tsz-titkár —, hogy a nö­vénytermesztés szakosodása és specializálódása révén a szelle­mi erők kihasználása szervezet­tebb, hatékonyabb, eredménye­sebb, mintha maradunk a ha­gyományoknál. Az előbbre jutás ennek ellenére nagyon nehéz. Ragaszkodás a megszokotthoz, a szövetkezet korábbi méretei­hez, termelésszerkezetéhez, a hagyományos tevékenységhez a legnagyobb visszahúzó erő. A politikai meggyőző munka és a konkrét operatív intézkedések együttese visz előbbre bennün­ket. Energia- és takarékossági bizottságot hoztunk létre, amely havonta értékeli a gazdálko­5 BÉKÉS Htom 1975. OKTÓBER 18. dást, s negyedévenként beszá­mol a szövetkezei egészének ta­pasztalatairól. Hatásköre: ja­vaslatot tenni a gazdaságveze­tésnek különböző operatív in­tézkedések megtételére. Ilyen javaslat volt többek kö­zött a vízrendezési feladatok ki- terjesztése a tsz egész határára, az öntözéses gazdálkodás to­vábbfejlesztése 500 hektárról 1200 hektár szántóra és 420 hek­tár legelőre! A szarvasmarha­tenyésztés tej- és húshasznú szakosodása is egy hosszabb vi­ta eredménye, akárcsak az is, hogy miként hasznosítsanak né­hány, az eredeti célnak már nem megfelelő épületet. így esett a választás a pecsenyecsir- ke-nevelésre és a kacsatartás­ra. Sokirányú vizsgálat előz­te meg a szarvasmarha-állo­mány fejlesztésére hozott dön­tést is. Korábban 664, most pe­dig már 1354 szarvasmarhát gondoznak a szövetkezetben. Pecsenyecsirke-nevelésre 300 ez­res férőhelyet alakítanak ki. Akadnak gondok is. A mfl- gzakszám — a kampány mun­kák időszakán — általában ala­csony: a másfelet sem éri eL A nagy teljesítményű gépek, be­rendezések kihasználása tehát nincs rendben. Vannak tartalé­kok a búza termesztésében is. A hektáronkénti hozam a1 jó minőségű föld ellenére évék óta a megyei átlag alatti. A bére­zésben is találhatók pontatlan­ságok. Nem a teljesítmények alapján számfejtik a munkabért. Új bérszabályzat kidolgozása to­vábbi feladat. A gazdálkodás korszerűsítésé­re a KB 1971 decemberében ho­zott határozatot A szakosodás, a specializálódás ekkor kezdő­dött el valamennyi tsz-ben, te­hát itt, a gyulai Munkácsy Tsz- ben is. Ezt a folyamatot nem minden esetben követte a haté­konyság, a racionális költség- gazdálkodás, a termelékenység növelése. A KB 1974. december 5-i határozata ezért erre irányí­totta a figyelmet. A gyulai Munkácsy Tsz példája feltétle­nül alkalmas arra, hogy a nagy jelentőségű párthatározatot mi­ként kell és lehet mindenki szá­mára közérthetővé tenni és jól megvalósítani. — Egységesek vagyunk ab­ban, hogy jövőnk anyagi alap­jainak növekedése elválasztha­tatlan a gazdaságosabb terme­léstől. Eredményeink ma még nem látványosak. De ami a leg­fontosabb: az emberek szemlé­letében kedvező a változás és ez továbberősödésünk lényeges forrása — összegezte tapaszta­latait Kiss Mihály. A Központi Bizottsáq 1975. december 5-i határozata sok feladatot adott a Munkácsy Tsz-nek. A megvalósítás szá­monkérésével a gyulai városi pártbizottság jó példáját adta a visszakérdezésnek: a tettek jó megtervezése után nélkülözhe­tetlen a folyamatos és konkrét ellenőrzés. Dupsi Károly Jelenségek Napjainkban sok érdekes je­lenségre ügyelhettünk fel; pél­dául arra is, ha seprik, tiszták a csabai utcák. A hét elején rendszeresen ürítik a szeméttá­roló edényeket, de a hét végén kevésbé ügyelnek erre és a sze­méthalmok ott éktelenkednek az utak szélén. A házak mellett egyre soka­sodnak a személyaútók, néme­lyikkel, sajnos, a gyepen parkol­nak. Ami bosszantó, senki sem tesz ellene! Hogy gyarapodnak a személyautók, az örvendetes, ez is az életszínvonal emelkedésé­nek az egyik bizonyítéka. De a parkrongálás elítélendő! Ma már az is megszokott lát­vány, hogy az iskolából hazatérő gyerekek Békéscsabán, a Kulich Gyula-téren az emlékmű lenyúló bronzkarján végzik a tornamu­tatványaikat. A felnőttek szeme- láttára. De nincs aki rájuk szól­na! A parkőr, az megtenné, ha volna. Egy újabb jelenséggel is talál­kozni mostanában. Az autóbusz- vezetők oldalán feltűntek a bs- szélőpartnerek. A helyi és a tá­volsági autóbuszokon egyaránt. És ezek a bőbeszédű emberek ki­fejezetten veszélyesek. Akadá­lyozzák a gépkocsivezetőt a munkájában. Az ilyenek miatt nem egy utasnak volt már kel­lemetlensége. Előfordult, hogy a vezető nem vette észre, hogy az utas jelezte leszállási szándékát és nem nyitotta ki a bűvös aj­tót. Csak hangos figyelmeztetés­re. És ilyenkor volt a diskurzus: „Miért nem jelzett?”... „Jelez­tem!”,.. „Figyeljen oda!”... Más­kor meg a kelleténél hamarabb záródott az ajtó, korábban in­dult a busz. Tudni kell, hogy az autóbusz- vezető figyelmének a lekötése nemcsak bosszúságot, hanem ba­lesetet is okozhat. Az viszont igaz, hogy a gépkocsivezetők nem maguk kezdeményezik a be­szélgetést. Ügy gondolják, ha kérdezik őket, illik válaszolni Inkább figyelnek ők a munká­jukra, hiszen van bőven Külö­nösen a reggeli és az esti idő­szakban, amikor az emberek többsége dolgozni indul, vagy éppen a munkahelyéről igyek­szik haza. Ilyenkor a vezetők szinte alig győzik az utat, a le- és felszállókat figyelni. Jó lelke, ha a védelmükben, az utastár­sak védelmében, betartaná min­denki az írott szabályt, a jól­látható helyen kiírt figyelmez­tetést: „A vezetővel beszélgetni tilos!’ És, hogy a felesleges tá­jékozódó kérdéseket is el lehes­sen kerülni — mint ahogy tették korábban — mondják be a gép­kocsivezetők a megállóhelyeket. Balázs István fl Mezőhegyes! Cukorgyár OKTOBER 15—31-IG 50 SZÁZALÉKOS ARON ADJA A GYÁRTOTT nyersszelete!, melynek ára szárazanyag­tartalomtól függően- 6,10—6,90 Ft/q Mezőhegy esi Cukorgyár mfEBSeBBSSSCSSSeSBBSSSSBSSSBBese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom