Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-18 / 245. szám
Vásári jelentés Megyékben gondolkodó j ország vagyunk. Ügy any- nyíra, hogy két ismeretlen ember nálunk már akkor is földinek tartja egymást,, ha csupán a somogyi, baranyai, vagy békési sziiie- téshelyük egyezik. Pedig nincsenek nálunk nagy nyelvi különbségek, kizárólag csak magyar képes észrevenni és felismerni, hogy valaki szegedi, nógrádi vagy vasi hangzással beszél. Nagyobb etnikai különbségekről meg éppen nem beszélhetünk. K öztudaturikban a megyei- ségnek valójában másfajta, történelmi-hagyomány- beli eredete van. A megyei intézmény még a török hódoltság idején különleges önállóságra és kiváltságokra tett szert, minthogy akkor a bizonytalan közállapotok és csapnivalóan rossz közlekedési viszonyok folytán a központi hatalom messze esett. („Messze van ide Bécs” — szólt a közmondás is.) Később, a Habsburg-királyok központosító közigazgatási reformjai se tudtak alapjaiban változtatni ezen, és Mikszáth, ezernyi anekdótája kedves humorral, iróniával örökítette meg azt is, ami ebben a megyei gondolkodásmódban kisszerűvé, elzsírosodottá és provinciálissá vált, azt is, hogy a feudális világ szokásai, a rendiség viszonyai hogy tükröződtek a megyei elzárkózásban és nemesi rátartiságban, s azt is, hogy mindezek mellett és ellenére a megyék büszkesége, lokálpatriotizmusa, népeinek eredetisége, honszerető vetélkedése mikén], gazdagította és színesítette az életet. A megyeiség eme sokrétű tártalmi eredete persze, már csak történelmi visszapillantásokból dolgozható ki, mert a társadalmi, gazdasági, kulturális és települési viszonyok gyökeres megváltozásával, az érintkezés és közlekedés mai szintjén a megyeiség régi tartalma többnyire érvényét vesztette. Maradt viszont egy reális gazdasági, igazgatási — és bizonyos értelemben kulturális érdekazonosság az egy megyét lakók között, és természetesen, megmaradt a magyar megyét annyira összefűző emberi kapcsolatok sok húrú érzelmi valósága. A jó értelmű lokálpatriótiz- inus is átcsap így a fajú vagy város határain, s vonatkozik már a szomszédos jó termelőszövetkezetekre, a korszerű ipari létesítményre, a gyorsan fejlődő megyeszékhelyre, a közös sikerre is. És van természetesen, elfogadható és elismerhető vetélkedés megye és megye között azért is, hogy több országos figyelmet kapjon egyik is, másik is területének fejlesztésében, gazdasági erőforrásainak feltárásában, iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fellendítésében.' Minthogy egész tervezési, közigazgatási és költség- vetési rendszerünk a megyei felépítéshez igazodik, a nemzeti, jövedelem termelésében és elosztáséban a megye érdekeit — s így az ottlakókét is — az. is alapvetően érinti, hogy az ő pátriájuk mivel járul hozzá az ország gazdaságához és mit kap vissza abból. Mindent egybevéve, a megye ma Magyarországon több, mint közigazgatási egység. Erős hagyományokkal rendelkező, jellegzetes és megkülönböztethető közösségek együttese. Semmiféle olyan ok nem látszik sem közelben, sem távolban, amely a megyék eme szerepét és funkcióit ! lényegesen megváltoztatná. A r m ha meglátjuk benne azt az erőt és képességet, amelyet a hagyományok és * mai tényleges szerep adnak neki, látnunk kell azt is, ami megváltozott, vagy változóban van a ' Át a megyehatáron megyék viszonyában.. Csak néhány példát említsünk; ma már nemcsak a modern nagyipar telepítését és fejlesztését lehetetlen egyetlen megye érdekeinek figyelembevételével tervezni, de még a mezőgazdaságét sem. Azt i mindenki tudja, hogy egy bánya, egy fémipari vagy vegyipari kombinát, de sokszor egy közepes nagyságú (izem munkaerő és nyersanyagforrása, szakemberellátása, kooperációs tevékenysége nem zárható egyetlen megyehatár mögé. Sőt, hasonló helyzetek alakulnak ki ma már például az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a szolgáltatások néhány ágazatában, vagy akár iskolák fenntartásában, fejlesztésében és létrehozásában. Amióta mezőgazdaságunkban terjednek a zárt rendszerű termelési módszerek a kukoricatermesztésben, sertés-, baromfi- és marhatenyésztésben más ágazatokban, azóta nemcsak egymással szomszédos, vagy közelfekvő megyékben működő gazdaságok kapcsolódnak össze, hanem az ország különböző vidékek? és tájegységein létezők is közvetlen termelési kapcsolatban vannak egymással. A modern gazdaságfejlesztés, az élet, tehát ilyen értelemben maga lép túl a megyehatárokon és hoz létre új kapcsolati for- mákat, a meglevők mellett. Mindez elkerülhetetlenül azzal jár, hogy a gondolkodásmód, amely hagyományos módon jobbára megyei keretek között mozgott; ma egyre gyakrabban követel regionális, vagy országos megközelítést a gazdasági terve*- zésben, a fejlesztési elképzelésekben, az erőforrások és kapacitások kihasználásában, beruházási célok meghatározásában. Kezdenek kialakulni a megyék közötti együttműködés új, báráti formái is. Különösen szakiskolák, intézmények, építő- ég tervezővállalatok, egészségügyi létesítmények felhasználásában, vagy éppen létrehozásában születnek megegyezések szomszédos megyék között. Egyeztetik a munkaerőmérlegeiket, képzési terveiket; választékfrissítés céljából vásárolják egymás termékeit; együttműködnek felszerelések vagy hiánycikkek gyártásában, összehangolják Idegenforgalmi elképzeléseiket; vízgazdálkodási, talajjavítási problémákat oldanak meg közösen. M indez azonban még viszonylag új, sem a módszerek, sem az új gondolkodásmód nem vert még mindenütt gyökeret. És megtalálható még néhol a : versengésnek, vetélkedésnek az a formája, melynek segítségévei egyben-másban talán le lehet pipálni a szomszédot, de nem lehet megtalálni a legésszerűbb beruházási és fejlesztési megoldásokat. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy ebben sok-sok múltbeli tapasztalat ú ludas: mert ha egyik megye hagyta kisiklani a kezei közül egy iskola, egy egészségügyi intézmény, egy települő üzem felépítésének lehetőségét, akkor megkapta a másik, osztozás nélkül. E tapasztalatok, aztán jogszabályok korlátái miatt is, nem • ritka még a fenntartás, az óva- ! tosság. Mindezért nyilvánvaló, 5 hogy a megyék közötti együtt- ■ működésnek reális területeken, ! egyeztetve és logikus lépések : formájában kell előrehaladni. : Az viszont nagyon is lehetséges, • hogy — ami már a megyei párt- • bizottságok, tanácsok, képviselő- ■ csoportok között mindinkább : gyakorlattá válik —, váljék egy- : re sűrűbb gyakorlattá a megyé- : határokon érintkező városok, ; falvak, üzemek és szövetkezetek S között is, ha az ésszerűség így ! diktálja. ; ■ Ü megyeszeretet, a tájszere- : tét csak része lehet egy 5 másiknak, az arszágszere- { tétnek. Sőt, a kettő feltételezi j egymást. EnxKa f * A békéscsabai tanács vb°ről jelentjük Napirenden az Ügyfélszolgálati Iroda munkája tegnap, október 17-én Aracz- ki János elnökletével ülést tartóit a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták és elfogadták a so- rónkövetkező tanácsülés napirendjét. A testület a tanácsülést október 29-re tűzte ki. Ezt követően megvitatták a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót, melyet közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága fog megtárgyalni. Majd dr. Uhljár Mihály vb-titkárnak az ügyfélszolgálati iroda működéséről szóló tájékoztatója került napirendre. Az irodát 1974. február 4-én az ügyfélforgalom és az ügyintézés meggyorsítása végett hívta életre a végrehajtó bizottság. Feladata többek között a hatósági bizonyítványok kiállítása, a lakónyilvántartási igazolások, a különböző formanyomtatványok kiadása, a talált tárgyak kezelése. Másfél éves működése alatt jelentősen csökkent a tanács más Osztályainak ügyfélforgalma és gyorsult az ügyintézés. Megfelelően látják el azi iroda dolg'ozói az állampolgárok tájékoztatását. Itt kapnak ugyanis felvilágosítást, hogy Ügyeiket miként Intézhetik el a leggyorsabban. Naponta mintegy százan keresik fel. 1974 decemberétől az iroda végzi a tartási, az öröklési és az életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos eljárásokat. A tájékoztató megállapította, hogy a szakigazgatási szervek vezetői kevés segítséget nyújtanak az iroda dolgozóinak. A végrehajtó bizottság javaslatokkal kiegészítve fogadta el a tájékoztatót. Ezután a végrehajtó bizottság megvitatta az Előre Sportklub- nál tartott vizsgálat tapasztalatait, majd bejelentéseket tárgyalt. A SZARVASI VAS-, FÉMIPARI SZÖVETKEZET kondorosi szervizébe azonnali belépéssel felvesz RADIO. ES TV-MÜSZEREáZT. LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, BÁDOGOS SZAKMUNKÁST. Jelentkezés személyesen vagy írásban « szövetkezet személyzeti vezetőjénél. Cím: Szarvas, Szabadság u. 64—«6, — Telefon: U. 1 2 \ 2 Legjobbak között a Kötöttárugyár Sikert arattak a békéscsabai Féríiiehérnemű-gyár és Pamutszövő termékei Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mintegy ezer kiállító vonultatja fel már jól ismert avagy éppen újdonságnak számító termékeit, versengve a fogyasztók és a díjakat odaítélő szakbizottság elismeréséért. Az pedig már köztudott, hogy a tavaszi beruházási javak vására, a nyár végi mezőgazdasági kiállítás után most az őszi BNV-n is elismerésre méltóan jól szerepeltek a Békés megyei kiállítók. Ez alkalommal állami vállalataink sikeréről számolunk be. A nógydijas nyírott plüss kelme és a tervezői díjas ruhamodel- lek a Békéscsabai Kötöttárugyár pavilonjában már a kiállítás első napján nagy érdeklődést keltettek A Békéscsabai Kötöttárugyár újdonságnak számító nyírott plüss kelméjével a nagydíjakért versengők legjobbjai közé került. Ezt a díjat a kelmén kívül csak másik hét termék kapta meg. A nagydíj mellett a békéscsabai gyár modelltervezői a „Korszerűség — divat ’78” pályázaton még három tervezői díjat is elhódítottak, a tetszetős kivitelű, korszerű anyagú termékek már á kiállítás első napján is nagy érdeklődést keltettek. A társvállalatokkal közös kiállításon vívtak ki elismerést másik két nágy könnyűipari gyárunk — a Pamutszövő és a Fér- fiíehérnemű.gyár — ruh&mo- delljei, textilipari termékei. A pamuttextilművek pavilonjában a mézőberényi és a békéscsabai gyár farmeranyagaivai, a Férfi- fehérnemű-gyár pavilonjában a békéscsabai gyár „Fékonka” női ruházati termékeivel és közkedvelt férfiingeivel mutatkozik be nagy sikerrel. Kőváry E. Péter A szabadidő ruházati termékek anyagaival a Pamuttextilművek békéscsabai és mézőberényi gyára színvonalasan képviseli megyénk könnyűiparát a BNV-n Sok látogatót vonzanak a t ertúeuexnemu-g.var pavilonjában a békéscsabai gyár „FáKonka” női ruházati termékei Fotós Detaéav
