Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-18 / 245. szám

Világ proletárjai 1975. OKTOBER 18., SZOMBAT Ars: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM MAS At a megyehatáron (3. old.). SZERKESZTŐSÉGÜNK VENDÉGE. BÉRES FERENC (4. old.) TERVSZERŰBBEN, TAKARÉKOSABBAN (5. old.) Kinek mit kell mondani? Némelykor az ember hajlan­dóságot érez arra, hogy tárgyi­lagosan önvizsgálatot tartson és csak utána „prédikáljon”. Ilyen hajlandóságú stádiumba kerül­tem most magam is, és átérez­ve a téma bonyolultságát, kény­telen vagyok beismerni, hogy ami visszataszító a két szem­üvegesben, az akaratom ellenére sajnos, megvan bennem is, hol­ott évek óta folytatok önneve­lést annak érdekében, hogy megszabaduljak tőle. Nehezen megy. Igaz, olykor a körülmények sem kedveznek, és ha ezt is fi­gyelembe veszem, higgadtabban hallgatom a két ötven körüli szemüvegest, akik a téren el­mélyült és egyetértő társalgást folytatnak a véleménynyilvání­tásról. Kölcsönösen és meggyő­ző erővel bizonygatják: minde­nekelőtt számításba veendő, ki­vel állunk szemben. Ez a leg­fontosabb. „Az ember, ha nem vigyáz, könnyen elszólja magát” — így ez egyik szemüveges. „Légy résen. Megítélésem sze­rint a hogyan sem közömbös, szóval, hogy kinek mondom, és hogyan adom elő” — magya­rázta a másik szemüveges. Kezdetben haragot és némi megvetést érezve hallgattam hit­vány elveiket. Képmutató, szá­mító hivatalnokok! Szinte látni véltem a formára sokat adó, alacsony szemüvegest főnöke előtt pózolni, tisztelettudóan áradozni, s szinte hallottam, ho­gyan pimaszkodik a nálánál alacsonyabb beosztásúakkal, az­tán adalékokat szolgáltatva, mi­ként helyesel kollegájának, akivel egymás között korlátolt tökfilkónak tartják a főnököt. Rádöbbentem: könnyű magam elé képzelni a helyzeteket, hi­szen ezek mind-mind százszor, ezerszer látott, jól ismert hely­zetek. A két szemüveges leg­feljebb abban tér el az átlagtól, hogy tudatosan, megfontoltan, csinálja, amit csinál. Megszok­ták, megtanulták? Meg kellett szokniuk, meg kellett tanul­niuk? Elképzelhető ez is, az is. Mindenesetre, magatartásformát képviselnek, egy sokszínű, há­rom-négy típusváltozatba sorol­ható magatartásformát. Nagy a hasonlóság, ám a minősítés rossz nyomón jár, ha nem veszi észre a különbséget. Jól ismerem például T. igaz­gatót, gyakran látom őt két, egymástól eltérő helyzetben. Egyszer munkatársai körében, másszor a nála magasabb ran­gú tisztségviselők társaságában. Ö maga talán észre sem veszi meghökkentő átváltozásait. Más ember itt és megint más ember ott. Átalakul, fellépése, modo­ra, tartása mintegy átlényegül. A nála magasabb rangúak kö­zött kínosan tiszteletteljes, gyak­ran így kezdi mondókáját: „Tet­szik tudni...” Ezzel szemben munkatársai között kimért, oly­kor lekezelő, és beosztottjához szólva, még soha nem hallot­tam a szájából, hogy tetszik tudni. Aláhúzom, kiváló első­osztályú vezető, elvtelen jóin­dulatra semmi szüksége, felfelé mégis mindig tudja; kikkel áll szemben. Ügy mondják, tud vi­selkedni. Vörösödik a fülem, megtor­panok, az írást félbehagyom. Hol vagy bátorság? Miért ép­pen T. elvtárssal hozakodtam elő? Én talán különb vagyok? Gyerünk tovább, folytassuk! Még mindig a szelídebb vizeken evezünk. Vannak emberek, akik majdnem ugyanazt mondják, teszem azt, a munkahelyi lég­körről a termelési tanácskozá­son, mint otthon. Az asszony előtt esetleg konkrétabbak, ki­csit kakaskodnak, hogy így, meg úgy beolvastak, mert ez tűrhe­tetlen, az tarthatatlan, és így tovább, és így tovább. Ez a tí­pus a kül- és belpolitikai ese­ményekről ugyanúgy vélekedik munkahelyén, mint baráti kör­ben. Legfeljebb a baráti körben kritikusabb. Nagyjából ilyenek vagyunk, isten neki, ez még úgy-ahogy rendben van. Majd csak kinőjük. Mit kezdjünk viszont a sok­arcú kevesekkel? Ilyen például D. főosztályvezető, egy nagy vállalat igazgatói székének vá­rományosa. Ez az ember otthon buzgó katolikus, gyermekeit vallásos nevelésben részesíti, munkahelyén e tárgykörében semleges, a vallás magánügy, ahol viszont ütnie kell a vasat az igazgatói székért, ott szigo­rúan ateista. Melyik az igazi arca? Hol hazudik, a templom­ban, a munkahelyén? S tulaj­donképpen kit téveszt meg: a párttitkárt, a papot? Elismerhetjük: az őszintétlen- ség, a sokarcúság olykor önvé­delem vagy kényelemszeretet. De mindig jellemhiba és nem ritkán az érvényesülés hitvány eszköze. A helyezkedők, a tör­tetők kiváló szimattal rendelke­nek. Pontosan tudják, hol mit és kinek mit kell mondaniuk, hogy bevágódjanak. De őket csak fele-fele alapon, érje meg­vetés. Lehetetlen volna látszat­munkával, dörgölődzéssel érvé­nyesülni fogadóállomás nélkül. A hiúság, az önteltség, a téved­hetetlenség azonban hálás, és mindig kész bőkezűen jutalmaz­ni az „alája beszélő” törtetőt. S most, hogy leteszem a tollat, újból önvizsgálatot tartok, meg­próbálok bátran szembenézni azzal a kérdéssel: én hogyan állok ezekkel a hitvány dolgok­kal? Szekulity Péter Púja Frigyes látogatása Mezőkováesházán Púja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, megyénk ország- gyűlési képviselője tegnap dél­után Mezőkovácsházára érke­zett. Ott volt Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának ÉMkára és Nagy Jáncs, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. Púja Frigyes este az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottsá­gának székházában — időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről — előadást tartott a járás ak­tivistái részére. Megvalósul a megyei lakásépítési program Új városrészek — Bivíti lakásépítési kapacitását a Békés megyei állami Építőipari Vállalat Üj városrész az ör utca és a Dohánybeváltó környékén Bé- itisi.c»há» (Fotó: Demény Gyula) A lakáskérdés megoldása nap­jaink egyik legfőbb gondja. Az év végéhez közeledünk, ami egy­ben a IV. ötéves terv utolsó évé­nek is a végét jelenti. Néhány számmal képet adunk arról, hogyan alakult a tervidőszak­ban a lakásépítés Békéscsabán. A IV. ötéves terv idejére 1670 OTP és lakásszövetkezeti, 700 célcsoportos és 260 magán­erőből történő lakásépítés sze­repelt a tervekben. Ezzel szem­ben októberig elkészült és át­adásra került 1563 OTP-s lakás, 748 tanácsi célcsoportos lakás, 286 lakásszövetkezeti lakás! Ma­gánerőből ezernél többet építet­tek. A megyeszékhelyen 2597 lakás épült telepszerűen. Me-; gyénkben — így Békéscsabán is — az állami célcsoportos laká­sok építése messze elmaradt az országos átlagtól. A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igen jelentős feladatot vállalt és oldott meg a tervidőszak lakásprogramjá­ból. A vállalat feladatai között szerepelt; a IV. ötéves tervben 4700 lakást építenek és adnak át a megyében. Az évek során mind több új otthonba költöz­hettek az igénylők. 1971-ben a megyében mindössze 605 lakást adtak át, az idén épített és de­cember 31-ig átadásra kerülő la­kások száma meghaladja az 1200-at! Ezzel teljesül a IV. öt­éves terv lakásépítési program­ja. Ezenkívül az elmúlt négy évben 80 lakást Fehérgyarma­ton és 75 új otthont Makón az árvíz után épített fel a vállalat Békéscsabán október közepéig 297 új lakásba költözhettek be, s az év végére újabb 277 ott­hont vehetnek birtokukba az új tulajdonosok. Pénteken a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt több vezetője lá­togatott el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. A vendége­ket, Fock Jenőt, Maróthy Lászlót, a KISZ KB első titkárát, Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Fő- iskolájánák rektorát, Övári Mik­lóst, az MSZMP KB titkárát, Sarlós Istvánt, a HNF Országos Tanácsának főtitkárát, a Politi­A következő évekre az ÁÉV átfogó vállalati tervet készít. Az elmúlt napokban az OTP- vél 3262 lakásra kapacitásfog­lalási szerződést kötött a válla­lat. A célcsoportos lakásokkal együtt a következő öt esztendő­ben 5000-nél is több új lakás építésére — nagypaneles és kö­zépblokkos — készült fel az ÁÉV, valamint Békéscsabán egy 24 lakásos univázas rendszerű társasházat adnak át. A vállalat korszerűsíti a kö­zépblokkos és nagypaneles tech­nológiájú lakásépítést. A jövő évtől vakolatmentes födémeket, előregyártott vakolatokat, kor­szerű előregyártott válaszfala­kat, víz-, hő- és hangszigetelő­ket, valamint korszerű alap­anyagú padlóburkolatokat alkal­maznak. A lakásépítés gyorsítá­sára pedig szeretnék a pécsi tí­pusú kerámiabetétes, nagypane­les épületeket alkalmazni. Ezek­nél a típusoknál a lakások alap­rajzi elrendezése, homlokzatkép­zése, s egyéb szerkezeti megol­dása több variációs lehetőséget ad, a létesítmények árainak pe­dig szűkebb határt szab. A technológiai átálláshoz új sablonokra, gyártópadokra, gé­pekre és egyéb segédeszközökre van szükség. A panelgyártó üzém korszerűsítésére 30 millió forintot fordít a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új technológiára történő átállás 1976. II. fél évétől várható. Az első pécsi típusú lakóépületet 1976 végére szeretnék átadni. A következő tervidőszakban Békéscsabán további lakások épülnek a Tanácsköztársaság és a Bartók Béla út közötti terüle­ten, a Tolnai utca környékén és a KISZ-tábor—Lencsési út térségében. Ez utóbbi a József Attila-lakótelep, Békéscsaba leg­nagyobb városnegyede lesz. Az előzetes tervek szerint 800 öt­szintes, blokkos lakást, Valamint 300'nagypaneles lakast építenek a tervidőszak végéig a Lencsési úti területen. Szóba kerültek a szegedi házgyári elemekből épü­lő kilencszintes lakóházak is, melyek szintén az ÁÉV kivitele­zésében készülnének 1977-től. Sz. A. kai Bizottság tagjait, Győri Imrét, az MSZMP KB tit­kárát a vásárközpontban Ke­serű Jánosné könnyűipart mi­niszter és Földes László, a HUNGEXFO vezérigazgatója fo­gadta. A pártvezetők megtekintették a fogyasztási cikkek gazdag áru­bemutatóját. (MTI) ' Pártvezetők látogatása az őszi BNV-n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom