Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-14 / 241. szám

CunhaL a PKP főtitkára; A kommunisták a válság megoldásának hívei Széles köri! együttműködés Az úiabb »zovjef—franca csúcstalálkozó olé ■ Ahhoz, hogy forradalmunkat szocialista irányba vigyük to­vább és győzhessünk, jól kell dolgoznunk, meg kell szervez­nünk erőinket és megfelelő szö­vetségi rendszert kell teremte­nünk, hiszen egyedül nem győz­hetünk — jelentette ki Alvaro Cunhal vasárnap a Lisszabon­tól 40 kilométerre délre fekvő 70 000 lakosú Barreiro ipari vá­rosban megtartott gyűlésen. A szocialista forradalom megvaló­sításához nem elég az élcsapat, Magyar-—görög kulturális együttműködési Október 9—13. között Dimitri Patron nagykövet, a görög kül­ügyminisztérium kulturális fő­igazgatója vezetésével kulturális és tudományos munkatervi tár­gyalások céljából görög delegá­ció tartózkodott hazánkban. A megbeszéléseket követően dr. Rosta, Imre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke és Dimitri Petrou nagykövet két­éves munkatervet írt alá. Di­mitri Petrou nagykövetet fogad­ta Nagy János külügyminiszter­helyettes. (MTI) meg kell nyernünk áz ingadozó népi tömegeket is. A munkás­osztálynak szoros szövetséget keli teremtenie a dolgozó pa­rasztsággal. Tévednek azok, akik azt hi­szik — szögezte le Cunhal —, hogy a kommunisták nevüket adják egy jobboldali kormány politikájához és elfogadják a szociáldemokrácia meghonosítá­sának gondolatát. A dolgozók, a forradalmár katonákkal együtt harcolni fognak a jobbra fordu­lás ellen, a demokráciáért, a szo­cializmusért. A Portugál KP főtitkára hang­súlyozta. hogy a párt tagjai a demokratikus centralizmus je­gyében vitát folytatnak különbö­ző kérdésekről, de ez a vita nem érinti a párt egységét. A kom­munisták továbbra Is Portugália , legszervezettebb forradalmi ere­jével rendelkeznek, Sajnos a portugál munkásmozgalom álta­lában nem ilyen egységes — folytatta Cunhal. Alvaro Cunhal a továbbiak­ban felszólította Barreiro mun­kásait, hogy a gyárakban még azokkal is törekedjenek össze­fogni, akik eddig meg nem értő magatartást tanúsítottak a kom­munistákkal szemben. A kommunisták a válság po­litikai megoldásának hívei, mert azt tartják, hogy egy polgárhá­borúból csak a fasiszták húz­nának hasznot — fejezte be be­szédét a PKP főtitkára. (MTI) Rómába utazott az MSZMP KB küldöttsége Az Oiasz Szocialista Párt ve­zetőségének meghívására hétfőn Rómába utazott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége. A kül­döttséget Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vezeti. Tagjai: Nagy Jó­zsef, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Baranya megyei pártbizottság első titká­ra. és Verők Istvánná, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Bereez János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. (MTI) Apró Antal Tokióba érkezett Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a parlament elnökének vezetésével hétfőn öttagú magyar parlamen­ti küldöttség érkezett Tokióba. A küldöttség a japán parlament vezetőinek vendégeként egy he­tet tölt Japánban. Találkozik a parlament és a kormány vezető személyiségeivel és látogatást tesz vidéken is. A magyar dele­gációt a tokiói nemzetközi repü­lőtéren Kono Kenzo, a japán par­lament felsőházának elnöke, Na- besima Naocugu, a felsőház ja­pán—magyar csoportjának veze­tője, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke, valamint a par­lament tisztségviselői fogadták. Rövid repülőtéri üdvözlő be­szédében Kono Kenzo kijelen­tette: Örömmel tesz eleget an­nak a Budapesten tett ígéreté­nek, hogy magyar parlamenti küldöttséget lát vendégül Tokió­ban. A felsőház elnöke kellemes Giscard d' Estaing francia el­nök Leonyid Brezsnyev ram- boullleti látogatása után tíz hónappal a Szovjetunióba uta­zik, hogy folytatódjék a párbe­széd. A szovjet vezető az előző találkozó kapcsán elmondta: a szovjet—francia együttműködés a két nép értékes vívmánya és jó példát mutat más országok számára. Giscard d’ Estaing ak­kor kifejtette a sajtó képviselői­nek : a találkozó módot adott ar­ra, hogy meggyőződjék a szov­jet fél „mély és tudatos béke­törekvéseiről”. A helyzet igazságos értékelői messzemenően elismerik, hogy a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok párbeszé­dét, a feszültség enyhítését el­sőként a Szovjetunió és Fran­ciaország kezdte meg. Közeledünk a két ország — De Gaulle aktív részvételével kialakított — sokoldalú, kölcsö­nös együttműködésének tizedik évfordulójához, amely egyben a szovjet és a francia nép hagyo­mányos kapcsolatai felújításá­nak is évfordulója. A közös erő­feszítéseknek nagy szerepe volt abban, hogy az enyhülés folya­mata egész Európára kitériedt az együttműködés 1971-ben — Brezsnyev franciaországi lá­togatása alkalmával — kidől eo- zott elvei gyakorlati megerősí­tést kaptak a helsinki megegye­zésben. D' Estaing jelenlegi utazása egyben az első olvan látogatás, amelyet a helsinki konferencia után egv hagyonrinvosan lenni, talista állam legfőbb vezetője a legnagyobb szocialista ország­ban tesz. Miskolcon befejezte munkáját a KGST gépipari állandó bizott­ságának 68. ülése. A tanácsko­záson részt vettek a KGST-tag- országok, valamint Jugoszlávia küldöttségei. A bizottság megvitatta és jó­váhagyta jövő évi munkatervét. Jóváhagyott egy sor — a bizott­A legutóbbi, rambouilleti ta­lálkozó megmutatta a két kor­mány álláspontjának közelségét korunk sok időszerű kérdésé­ben. A két ország gazdasági kap­csolatai a múlt év.i találkozó óta minőségi változáson mentek ke­resztül. Az 1975—79. évekre kö­tött gazdasági, együttműködési egyezmény konkrét formát adott a korábbi kezdeményezé­seknek. A hitelegyezmény to­vábbi szilárdulást eredménye­zett. A szüntelenül növekvő — négyévenkén megkétszereződő — áruforgalom egyre inkább a hosszú lejáratú megállapodások alapján folyik. Ez különösen érvényes a közős gazdasági és ipari beruházásokra, amelyeket kompenzációs elszámolásban va­lósítanák meg. A gépipartól az alumíniumgyártáson át, bányák nyitásáig, közös létesítmények építéséig széles területen ala­kult ki együttműködés. A tudományos-műszaki együtt­működésben igen fontos tervek valósulnak meg. Ezek kiterjed­nek a nukleáris energetikára, a világűr békés célú kutatására, a színes televízióra stb. A szovjet—francia együttmű­ködés — miként ezt Franciaor­szágban hangoztatják — to­vábbra is az európai feszültség enyhítésének egyik igen fontos tényezője. Ebben a vélemény­ben a szovjet társadalom is osz­tozik. Remélik, hogy Giscard d’ Estaing moszkvai látogatása újabb impulzust ad a két or­szág együttműködésének és a helsinki megállapodás kiteljese­désének. ság munkaszervei által készített — egyezménytervezetet, köztük nagy teljesítményű textilipari gépek, bőr-, cipő- és a bőrdísz­műipari, a vegyiszálgyártó be­rendezéseit, szervezéstechnikai készülékek, ellenőrző és pénz­tárgépek, valamint hűtőberen­dezések gyártásszakosítására és kooperációjára. Elemezték a KGST-tagorszá- gok gépipari kooperációjának helyzetét és továbbfejlesztési irányát. Az ülés résztvevői meg­vizsgálták a tagországok csap­ágy-. préskovács-berendezés, fémforgácsoló gép igényeinek ki­elégítésére tett javaslatokat Is. Intézkedéseket hoztak a gépipar területén a nemzetközi gazda­sági szervezetekkel és gazdálko­dó egyesülésekkel fenntartott kapcsolatok bővítésére. (MTI) Nem hivatalos eredmények a török választásokról A vasárnap Törökországban megtartott részleges szenátusi választások nem hivatalos ered­ménye szerint a Süleyman De- mtrel miniszterelnök vezette igazségpárt hat mandátumot vesztve 27 szenátusi helyet szer­zett meg. A választásokon összesen 54 szenátusi hely betöltéséről sza­vaztak Törökország 27 tartomá­nyában, ahol 9,5 millió török vá­lasztópolgár él, az össze* szava­zásra jogosultak S3 százaléka. A hivatalos eredményt csak ked­den teszik közzé. Vasárnap a török szavazók hat megüresedett képviselőházi man­dátumról is döntöttek. Nem hi­vatalos eredmények szerint eb­ből négyet az ígazságpárt szer­zett meg. A Köztársasági Nép­párt egy képviselőházi helyhez jutott; a hatodik mandátum sor­sa még ismeretlen. (UPI) Fátyol és miniszoknya A Centropress héttő ©sti kommentárja Senkit nem lepett meg Iga­zán, hogy a most lezajlott rész­leges török választások sebesült, sőt halálos áldozatokat követel­tek. Az ország huszonhét tarto­mányában valamennyi szavazó ötvenhárom százaléka, kilenc és tél millió ember ugyanis a rendkívüli módon felszított po­litikai szenvedélyek közegében vonult az urnák elé. Az előzmények története dió­héjban a következő: 1973-ban a nagy pártok közül a leghaladóbb szerezte meg a többséget: a Bülent Ecevit ve­zette Köztársasági Néppárt. Ez a többség azonban a török par­lamenti matematika sajátos sza­bályai szerint csak idei-óráig lehetett működőképes Ecevlt ugyanis csak az abszolút több­ség birtokában érezhette volna magát biztonságban a bársony, székben —- ezt azonban nem sikerült megszereznie, így hatalomra kerülésének pillanatában nyilvánvalóvá lett egy nem sok Jót ígérő kénysze­rűség : szövetségre, koalícióra kellett lépnie egy másik párttal. A választék azonban tudvalé­vőén nem nagy. Ecevit ezért koalíciós partnerként olyan pár­tot — az Erbakan által vezetett, úgynevezett Nemzeti Udv Párt­ját volt kénytelen bevenni kabinetjébe, amelynek ideoló­giája homlokegyenest eltért az 6 Köztársasági Néppártjától. Erbakanék a vallási fanatiz­must, a nagybirtokot, a rezze- fen középkort képviselték. így nem csoda, ha egy szellemes rajz ezt a furcsa puuukai for­mációt olyan leiátyotozoit hölgyként ábrázolta — aki mi­niszoknyát hord... Ilyen körülmények között döntött úgy Ecevit — jórészt belpolitikai okokból —, hogy végrehajtja a ciprusi katonai beavatkozást. Ez azonban csak egy időre korbácsolta fel — az ő szolgálatában — a nemzeti ér­zelmeket. A jobboldal olyan ősz. szehangett uszító hadjáratba kez­dett ellene, hogy amikor „szövet­ségese”, Erbakan is ellene for­dult, le kellett mondania. A ha­talmat egy jobboldali négyes koalíció vette át, amelynek pil- í lére Berniről Igazságpártja és amelynek taktikája a jelek sze­rint a következő:. 1. Minden gazdasági nehézsé­gért Ecevit haladó kísérleteit hibáztatni. 3. Az amerikai tá­maszpontok ügyével fenntartani a nemzeti érzelmek felszítását, de immár a jobbszárny javára, 3. Minden jel szerint, a belpo­litikai megszilárdulás után, lát­ványos kibékülést kezdeni az amerikaiakkal. A nem végleges adatok sze­rint ötvennégy szenátort hely­ből (a felsőház egyharmada, plusz négy megüresedett man­dátum) Demirelék huszonhe­tet, Ecevlték huszonötöt, Erbaka­nék pedik két széket szereztek a felsőházban. Látványos válto­zás tehát nincs és a törvény- hozással együtt a dilemmák so­kasága is változatlan maradt. és sikeres tartózkodást kívánt a magyar küldöttségnek. Apró Antal köszönetét fejezte ki a meghívásért és a szívélyes | fogadtatásért. Hangoztatta, hogy a két ország legfelsőbb törvény­hozó testületéi között évek óta jók a kapcsolatok. Ügy véljük, — tette hozzá —, hogy államaink vezető személyiségeinek találko­zói nagyon hasznosak a kiét or­szág együttműködése szempont­jából. A magyar küldöttség, amely a japán kormány tokiói vendéghá­zában szállt meg, a nap folya­mán tisztelgő látogatást tesz Ko­no Kenzonál, a parlament fel­sőházának elnökénél, Maeo Si- geszaburonál, az alsóház elnö­kénél, valamint Mijazava Kiicsi külügyminiszternél. (MTI) Megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésszaka Hétfőn Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak 73. ülése, amelynek munká­jában a KGST-országok minisz­terelnök-helyettesei vesznek részt. Az ülés elnökévé G. Weisst, az NDK képviselőjét vá­lasztották meg. Az első ülésen a szocialista , gazdasági integráció komplex- j programjából fakadó feladatok- j kai összefüggésben megvizsgál- 1 ták a KGST gépgyártási állan- I dó bizottságának az 1976—80-as ! években kifejtendő tevékenysé- j gét. Megvitatták a könnyűipar területén megvalósuló együtt­működés kérdéseit is. Az ülés­szakon megállapították, hogy » KGST-országok sikeresen hajt­ják végre a könnyűipar fej­lesztésének xeivét. A folyó öt­éves tervidősz k első négy esz­tendeje alatt a testvéri orszá­gok könnyűiparának termékvo­lumene jelentősen növekedett. Az ülésszak résztvevői jelen­tést hallgattak meg a szocialis­ta országok vasipari együttmű­ködését irányító Intermetall te­vékenységéről. Ezenkívül megvitatták a KGST-országok gazdasági együttműködése fejlesztésének más kérdéseit. (TASZSZ) Befejeződött KGST gépipori állanűé bizottságának ülése A VOLÁN 8. SZ. VÄLLALAT FELVÉTELBE KERES: gépjárműalkatrész-ismerettel rendelkező érettségizett férfi és női raktárosokat, kézi és forgácsoló szerszámok ismeretével rendelkező raktárosokat, valamint forgalmi szolgálattevőket a békési és a békéscsabai telephelyre. Jelentkezés: Volán 8. sz. Vállalat, Békéscsaba, Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló osztály. 2 1975, OKTOBER 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom