Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

Nagygyűlés Csepelen Nguyen Manh Cam beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elnökhelyettesé-1 nek nagy tapssal fogadott sza-l vai után Nguyen Manh Cam) emelkedett szólásra. Elöljáróban részletesen szólt a VDK megala­kulásának körülményeiről, szólt arról, hogy a vietnami nép a 30 esztendeje kelt függetlenségi nyilatkozat jegyében fotytatta háromévtizedes harcát független­ségéért. Meghiúsította a francia imperializmus kilenc évig tartó agresszióját, s óriási elszántság­gal vette fel a küzdelmet; az amerikai imperializmussal. A nép megvédte az országot észa­kon, s teljes egészében felszá­molta az amerikai- neokolonia- lizmust DcM-Vietnamban­— Az elmúlt 30 esztendő alatt — folytatta a nagykövet — a ! vietnami nép — a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével — egységbe tömörülve, elszántan vívta szabadsághar­cát, amelyet odaadóan segítet­tek a testvéri szocialista or­szágok, együttérzéssel támo­gatták a világ bekeszeretö népei. A vietnami nép az elmúlt har­minc évben két forradalmi fel­adat megvalósításáért küzdött: a nemzeti demokratikus forra­dalom ügyéért az egész ország­ban, s a szocializmus építéséért északon. — Hazánkban azonban az el­múlt harminc évből alig 10 esz­tendő jutott csak a békés épf- tőmunkára — folytatta a nagy­követ. — A párizsi megállapodás alá­írását követően népünk teljes erővel látott hozza a háborús se­bek begyógyításához. E munká­ban jelentős sikereket könyvel* | hetünk el. Gazdaságunk több ! ágazatának termelése máris el­érte, vagy túlszárnyalta a há­ború előtti szintet. — Dél-Vietnamban a történel­mi győzelem némi változásokat hozott már a forradalmi hata­lom t első napjaiban. A helyzet gyors ütemben normalizálódott, az élet hamar visszatért a ren­des kerékvágásba, megélénkül­tek a városok, fokozatosan ter­melni kezdtek a gyárak, üze­mek. — Győzelmeink, a vietnami nép vágyainak megtestesítői azért születtek meg, mert a Vietnami Dolgozók Pártja helyes irányban vezette né­pünket — hangsúlyozta a nagykövet, majd méltatta Ho Si Minh el­nök történelmi érdemeit. A nagykövet végezetül köszö­netét mondott a Magyar Szó-» cialista Munkáspártnak, a ma­gyar kormánynak és a testvéri magyar népnek azért a támoga­tásért, segítségért, amelyben a vietnami nép igaz ügyét résse- sitette, Ezután Horváth István, a gyár „Hanoi” Szocialista Brigádjának vezetője jelképesen átadta a VDK nagykövetének a gyári munkáskollektíva ajándékát, ér­tékes sugárfúrógépeket és 40 ke­rékpárt. A nagygyűlés művészi műsor­ral, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Szovjet—kambodzsai megbeszélés Hanoiban kedden találko­zott a VDK kikiáltása 30. év­fordulójának ünnepségein résztvevő szovjet és kambod­zsai küldöttség. A baráti lég­körű találkozón kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseket érintettek. ti Egységfront elnöke, Khieu Samphan miniszterelnök-he­lyettes, a Kambodzsai Népi Nemzeti Felszabadító Fegyve­res Erők főparancsnoka, va­lamint Kiét Son, a Kambod­zsai Nemze,ti Egységfront KB PB póttagja. (TASZSZ) A megbeszélésen részt vett szovjet részről Mihail Szolo- mencev, az SZKP KB pót­tagja, az OSZSZSZK Minisz- : tertanáceáhak elnöke. Konsz- í tantyin Katusev, az SZKP KB • titkára és a szovjet küldött- ■ ség más tagjai; kambodzsai ; részről Narodom Szihanuk ál- : lamfő, a Kambodzsai Nemze- : ■ ■ — t Arafat kitüntetése i Romesh Chandra, a Béke-vi- S lágtanács főtitkára Bejrutban j ünnepélyes külsőségek között át- I nyújtotta a BVT Joliot-Curle | emlékérmét Jasszer Aratatnak, | a Palesztin Felszabaditási Szer- j vezet Végrehajtó Bizottsága el- j nőkének. Ebből az alkalomból : tartott több ezer* fős nagygyű- ■ lésen Jasszer Arafat kijelentet- | te, hogy az emlékérem az egész : palesztin népnek, a szabadságért • és békéért vívott harcban elesett • hőseinek szól. Hangoztatta, hogy a palesztinai nép nem hátrál meg az imperializmus és a cio­nizmus mesterkedései előtt és határozottan folytatja harcát. Beszédében Romesh Chandra kijelentette, hogy a palesztinai nép átvette a harci fáklyát a hős vietnami néptől. A palesz­tinai nép nem áll egyedül, a vi­lág 125 országa népeinek támo- | galását élvezi. (TASZSZ—MTI) ]----------------------------------- : j b ékés ^ I i9 ío. SZEPTEMBER 3 I i ... A barátság szót használtam a népeink közötti kapcsolat jel­lemzésére. Tulajdonképpen mi. finnek úgy érezzük, ez a szó túlságosan keveset mond a né­peinket már régóta összekötő szálak jellemzésére. Noha mind a finnek, mind a magyarok évezredek óta tartó egymástól való különélés alatt barátokra találtak, és állandósították saját pozíciójukat szomszédaik köré­ben, mégis mindkét nép öröm­mel fogadta a tudósoknak azt a fölfedezését, hogy a finnek és a magyarok mégsem különálló szigetecskék a népek tengerében, hanem egy nagyobb családba tartoznak, és hogy testvérnépe­ink vannak, még ha ezek tá volíak is. Ezektől az időktől Meghalt Glózik Pál Glózik Pál, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 76 éves korában el­hunyt. Temetése szeptember 3- án délelőtt II órakor Nagyszé­náson, a köztemetőben lesz Az MSZMP Orosházi »áré«« Bizottsága Milyen következményekkel jár az egyiptomi—izraeli megállapodás Megkezdődtek Vietnamban az ünnepségek Hanoiban kedden megkezdőd­tek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának har­mincadik évfordulójára rende­zett ünnepségek. A történelmi Ba Dinh téren, ahol 30 évvel ezelőtt Ho Si Minh elnök ünnepélyesen prokiamálta a VDK függetlenségét, s ahol most mauzóleuma áll, megje­lentek az ország párt- és állami vezetői, valamint mintegy 55 j külföldi testvéri és baráti or­szág képviselői, köztük Huszár István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és az általa vezetett magyar küldött­ség. Az ünnepség nyitányaként Pham Van Dong miniszterelnök mondott beszédet. (VNA) Elhalasztottól! a portugál kormány beiktatását _Egy elnöki szóvivő közölte, hogy elhalasztották az Azevedo miniszterelnök vezette új kor­mány keddre tervezett beiktatá­sát, mivel még nem fejeződtek be a tárgyalások a politikai pár­tokkal. ^Hasonlóképpen a terve­zettnél későbbi időpontban tör­ténik meg Vasco Goncalves be­iktatása a fegyveres erők vezér­kari főnökének tisztségébe. Kedden bomba robbant Por­tóban, a spanyol konzulátus épü­letében. Négy személy megsé­rült, és jelentősebb anyagi ká­rok keletkeztek. A robbanás nyilvánvaló összefüggésben áll a baszk hazafiak ellen hozott halálos ítélet kapcsán Portugá liában kibontakozott tiltakozó kampánnyal. (Reuter) A szovjet hírügynökség Kairó­ból, Washingtonból és Párizsból keltezett összeállításban foglal­kozik az egyiptomi—izraeli meg­állapodással. A kairói jelentés röviden is­merteti az egyiptomi és izraeli csapatok szétválasztásának má­sodik szakaszáról kötött megál­lapodást, majd Anvar Szadat alexandriai sajtóértekezletéről számol be. Az egyiptomi elnök a parafálás után kijelentette, hogy a megállapodás „forduló­pontot” jelent a közel-keleti helyzetben. Szadat kijelentette továbbá: azért járul hozzá az ENSZ-csapatok Sínai-félszigelen való jelenlétének meghosszabbí­tásához, hogy „otthon, Ford el­nöknél minden rendben legyen az 1976-os elnökválasztási kam­pányban”. Kifejezte továbbá re­ményét, hogy az amerikai kong­resszus nem gördít akadályokat a Sínai-félszigeten felállítandó jelzőberendezéseket kezelő ame­rikai szakértő kiküldése elé. A TASZSZ washingtoni jelen­tése idéz a Washington Post megállapításából, amely szerint az új megállapodás értelmében a Sínai-félsziget 37 százaléka to­vábbra is Izrael birtokában ma­rad és ezért a megállapodás, „figyelembe véve a tárgyalások időtartamát, csak nagyon kis lé­pést jelent”. A washingtoni lap hangoztatja, hogy a megállapo­dást „a közel-keleti amerikai be­avatkozás újabb szintjének árán vásárolták meg”. Ugyancsak a Washington Fost egy magas rangú izxaeli hivata­los személyre hivatkozva azt je­lentette Jeruzsálemből, hogy Kissinger és Rabin egy „a meg­állapodásra vonatkozó memoran­dumot” parafáit, amely „a leg­átfogóbb 'amerikai kötelezettsé­geket tartalmazza Izrael vonat­kozásában. Az Egyesült Álla­mok ennek értelmében hozzájá­rult, hogy „kedvezően viszo­nyul ahhoz az izraeli kérdéshez, hogy nyújtson 1,8 milliárd dol­lár értékű segélyt fegyvervásár­lásokra és körülbelül egymilli- árd dollárt gazdasági segélynyúj­tás formájában, illetve az Abu Rudeisz-i olajmezők „elveszté­sének” kompenzálására. A New York Times „kulcs- fontosságú momentumnak” ne­vezi a megállapodásnak a Sí­nai-félszigeten felállítandó jel­zőberendezésekre vonatkozó ré­szét, hangoztatva, hogy a keze­lésüket ellátó kétszáz amerikai polgári személy fegyvert visel­het. Amerikai sajtójelentések sze­rint a megállapodás kongresszu­si körök bírálatát váltotta ki, Mansfield demokrata párti ve­zető a szenátusban kijelentette, hogy ellenzi az amerikai sze­mélyzet küldését a Sinai-félszi­getre. „A kongresszusban felte­szik a kérdést — írja a New York Times — vajon a sinai- íélszigeti amerikai jelenlét nem jár-e azzal a kockázattal, hogy megismétlődik a vietnami ame­rikai részvétel esete”. Szaddam Husszein, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Ta- I nácsának elnöke a Paris Match- nak adott interjújában kijelen­tette. hogy az egyiptomi—izraeli megállapodás „nem segíti elő a stabilitás légkörének megterem­tését a Közel-Keleten. Ezt a megállapodást csak az arabok kárára lehet megvalósítani (TASZSZ) Urho Kaleva Kekkonen 75 éves Fejlesszük tovább együttműködésünket Részel, a finn államfő beszédéből, melyet Kádár János tiszteié őre 1973-ban egy díszvacsorán mondott ■fogva a finn népben gyökeret vert a magyar néppel való együvé tartozás érzése. Azok a finnek, akiknek alkalmuk volt Magyarországra látogatni, s ezek szép számmal vannak, ész­lelhették, hogy testvérnépünk ugyanígy érez. Már évtizedek óta ez az együvé tartozás érzé­se alkotja szilárd alapját a né­peink közötti kapcsolatoknak. Igazán nincs semmi okunk lebecsülni azt, amit az idők so­rán ezekre az alapokra felépí­tettünk. Különösen áll ez a kul­turális kapcsolatokra. A mi nemzedékünk azonban mégis kö­telességének és csábító feladatá­nak tekinti a már meglevő ala­pok felhasználását az országaink közötti együttműködés tovább­fejlesztésére sok olyan terüle­ten, amely a mi korszakunkban az ember számára központi je­lentőségű, noha a földrajzi tá­volság kétségtelenül bizonyos mértékig eseti. ; megnehezíthe­ti az együttműk. jst, például a kereskedelem terűn, ez már nem jelent leküzdhetetlen akadályt. Napjainkban a világban tulaj­donképpen sokkal nagyobb aka­dálynak tekintik a népek közöt­ti . ideológiai különbségeket, és az egyes államoknak a külön­böző társadalmi és gazdasági rendszerekbe való tartozását. Ez a gondolkodásmód azonban, mint ahogy azt mindnyájan tud­juk, lassan háttérbe szorul. Mi' finnek régóta törekszünk saját politikánkkal a gyakorlatban is megmutatni, hogy a lehető leg­gyümölcsözőbb együttműködés nemcsak lehetséges, hanem fel- / -* Vrho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke 1900. szeptember 3-án szü­letett Észak-Finnországban, Pelavesi község közelében. Az egyetemen jogot hall­gat, s a diákmozgalm> munka során kapcsolódott bele a finn politikai élet­be. 36 évesen lett parla­menti képviselő és igaz­ságügy-miniszter, egy esz­tendővel később belüg y- miniszter. Cikkeivel har­colt a jobboldal előretörése ellen, s világosan beszél o finn—szobjet megbékélés tétlenül szükséges is a különbö­ző társadalmi rendszert képvise­lő népek között. A különbségek nem állítanak akadályt, hanem inkább kihívást jelentenek... ... Finnország és Magyaror­szág az utóbbi időben a nemzet­közi pólitikában is egymásra ta­lált, amikor mindketten cselek­vőén közreműködtek a feszült­ség enyhülésére irányuló tö­rekvések megvalósításában kon­tinensünkön. Az európai bizton­sági és együttműködési konfe­renciához mind Budapest, mind pedig Helsinki neve szembetűnő módon kapcsolódik. Magyaror­szágnak jelentős része van en­nek a konferenciának az ösz- szehívásában. Finnország köz­reműködése pedig ennek a föld­részünk és az egész világ béké­je szempontjából fontos konfe­renciának a megvalósításában az országunk által gyakorolt kö­vetkezetes és aktív semlegességi politikának köszönhető ... (Kekkonen: A finn külpolitika útján című kötetből.) lehetőségeiről. A háború után ismét igazságügy-mi­niszter, később miniszter- elnöke, részese és kimun­kálója a Paasikivi—Kekko- nen-vonalnak, amelynek lé­nyege a finn függetlenség, aktív semlegesség és a finn—szovjet barátság őszinte, egyértelmű vállalá­sa. 1956 óta tölti be az ország legmagasabb vá­lasztott tisztségét, az ál­lamfői posztot. Ma, 75. születésnapján köszöntjük, s közöljük fenti beszédét, amely híven tükrözi Kek­konen elnök politikáját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom