Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

Épül© műemlék? Békéscsabán, a Sallai utcá­ban néhány évvel ezelőtt — mindenki nagy örömére — hoz­záláttak a vásárcsarnok építé­séhez. „Viharos” gyorsasággal készült az alapozás, ennél „gyorsabb” ütemben csak a fel­építményt építették. Elkészült a vásárcsarnok, s valaki rájött: a terv nem tar­talmazza a belső kialakítást. Megtervezték, s csakhamar hoz­záláttak a belső pavilonok ki­alakításához. ... Nemrégiben Szolnokon jár­tam, láttam a 900 éves város új létesítményeit, többek között a hasonló vásárcsarnokot. Későb­ben látlak hozzá az építéséhez, s már egy éve átadták. Hogy csinálták ...? Vagy talán azért készült el ilyen hamar, mert jubilál a vá­ros? Az jutott az eszembe: mi­re Békéscsabának is megvárják a 900. születésnapját, addigra ta­lán átadják a vásárcsarnokot. Lenne egy javaslatom. Csak azért, hogy el ne felejtsék. A kivitelező már most rendelje meg a „műemlék” feliratú táb­lát. S még valami: a homlok­zatra ne feledjék el arany be­tűvel felírni a kivitelező nevét és pontos címét. Hátha akad más is, aki műemléket akar építtetni (Sí.) Irodalmi színpad várja a csabai fiafalakat A békéscsabai Megyei Műve­lődési Központ irodalmi színpa­da a szárnypróbálgatások idő­szaka után új, munkás évadot tervez. Ehhez kéri azoknak a fiataloknak a segítségét, akik szeretnének tagjai lenni egy ilyen közösségnek. Az új je­lentkezőket előzetesen meghall­gatják: szeptember 15-én és 22l én, hétfőn este 7 órától, vala­mint szeptember 19-én és 26- án, pénteken este fél 7 órától a művelődési központba várják az irodalmi színpad tagjai sorá­ba jelentkező fiatalokat Hétköznapi demokrácia Már maga a név is tetszett önkormányzati brigád... Mun­kások, akik maguk irányítják magukat. És milyen nagyszerű, hogy ők döntenek a jutalom el­osztásáról, az új brigádtagok felvételéről. De miért pont a békéscsabai Ingatlankezelő Vál­lalatnál van ez így? Talán, mert nekik jutott először az eszükbe? SZÜKSÉGBŐL'— ERÉNY Mészáros Győzővel, a vállalat főmérnökével ülünk az irodá­ban és keressük a magyarázatot Nehéz a kérdésemért a valóság­ba nem lehet ráhúzni az elkép­zelt sémákat. — Mi tulajdonképpen kis vál­lalat vagyunk és viselnünk kell az ebből adódó következménye­ket — mondja a főmérnök. Nincs lehetőségünk arra, hogy nagy mennyiségű anyagot tá­roljunk. Az anyagellátás pedig manapság nem olyan, hogy ha kell valami, egyszerűen megvesz- szük és kész. Előre kell rendel­ni és ehhez pontosan kell tud­nunk, hogy miből, mikor és mennyi kell. Ennek pedig a nagyon pontos tervezés az alapfeltétele. Tulajdonképpen ezzel kezdő­dik az önkormányzati brigádok története. Ezzel, mert a terve­zés során kiderültek a vezetés hibái, a képzettség hiányossá­gai és a munkaszervezés fogya­tékosságai. Egy sereg intézke­dés után — több év alatt — jutott el oda a vállalat, hogy szeptemberre már kész a részle­tes jövő évi terv. De mert a magasabb szintű munkaszerve­zéshez megfelelő emberek is kel­lenek, megkezdődött a munká­sok rendszeres képzése. TECHNOLÓGIA ÉS ILLEMTAN — Nálunk Is, mini az építő­iparban általában, holtidény a tél. Hogy kihasználjuk ezt az időszakot, tanfolyamokat szer­veztünk. Először csak a szak­mát tanítottuk, aztán bővült a kör. Politikai tárgyak kerültek a tanrendbe, sőt még illemtan­ra is tanítottuk dolgozóinkat. Ne nézzen furcsán, ez utóbbi is hozzátartozik a munkához. Azt akarjuk, hogy dolgozóink tudják, hogyan kell beszélni a lakókkal. A tanulásnak látszott az ered. ménye. Egyre több embernek lett második ■. szakmája, egyfe többet lehetett rájuk bízni. És kezdtek beérni a munkaszerve­zés eredményei is. Gyorsult a munka — nőtt a kereset. Csök­kent a fluktuáció és kialakultak a jó összeszokott brigádok. A szocialista munkaverseny egyre szebb eredményeket hozott. Va­lami elkezdődött az ingatlanke­zelő vállalatnál. Kiváló címet nyertek többször is és a veze­tők érezték, ki kell használni ezt a lendületet! A továbblépést az­tán egy párthatározat is segítet­te. TARTALOM ÉS FORMA — Mikor megszületett a ha­tározat az üzemi demokrácia fejlesztéséről, két út között vá­laszthattunk. A könnyebbik az J lett volna, hogy összehozunk J va’ami mutatós dolgot. Nagy ^ cécó, sok bizottság és formális demokrácia. - Mi igyekeztünk mást csinálni. Elkezdtük való­ban bevonni dolgozóinkat a ve­zetésbe. “Igazgatói tanács alakult, a fizetésemeléseknél, jutalmazá­soknál kikértük a munkások vé­leményét. Munkásaink kezdték megtanulni a vezetést. És amikor a hái-om feltétel — a gazdasági, a szakmai és a po­litikai — egyaránt teljesült, szin­te törvényszerű volt az önkor­mányzati brigádok létrejötte. Máshogy el lehetett volna nevez­ni ezt az új formát, de mást csi­nálni — aligha. Megkezdődött a nagy kísérlet, először csak egy brigáddal. Ez még 1974-ben volt, az idei évet már tizenegy ön- kormányzati brigáddal kezdte a vállalat. Beérett hosszú évek munkájának gyümölcse. ÖNÁLLÓSÁG — FELELŐSSÉG — Csak a legjobtr szocialista brigádokból lehet önkormány­zati. Ha teljesítik a feltétele­ket, szerződést kötünk velük, mely tartalmazza mindkét1 fél köte1ességeit. Mi pontos, jó munkát várunk a brigádoktól és cserébe átadjuk nekik a munkáltatói jogok egy részét, ők veszik fel a tagokat, osztják el a jutalmakat. Az ön- kormányzati brigádok vezetői az igazgatói tanács tagjai is egyben, önállóságot kaptak a munka el­osztásában is. Nem is lenne jó, ha ebbe beleszólnánk, hiszen egymást ismerik legjobban az emberek A vállalat tehát ysak az el­I gr I ff' r rí Kérdőív es vo.asz A gyermekellátás! cikkek • problémáinak megismerése cél­jából a fogyasztók tanácsa által szervezett kérdőíves felmérést is felhasználta a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya. Ez kiterjedt a csecsemő, és gyer­mekruházati, valamint a cse­csemő testánolószerek eHátásá- ra, értékesítési körülményeire. A 3 éves korig terjedő cse- csemöruhazati termékek ellátá­HtPBJSACi ÍÉ7&. SZEPTEMBER 1L sának javulását a megkérdezett személyek 75 százaléka észlel­te; igenlő válaszok 47 százaléka választékban, 35 százaléka mennyiségben. 18 százaléka mindkettőben lát javu’ást. A 3 éves kor alatti gyerme­kek részére készült csecsemő testápol ószerek kereskedelmi ellátását a megkérdezették 83 ■ százaléka megfelelőnek tartja. Nem találta kielégítőnek a vá­laszok 17 százaléka a kamiPás babaolajok, babakrémek, hintő­porok. shámponok ellátását Az időszakos hiányok az im- portk észítm ényekne vonatkoz­nak. végzendő munkát és a határ­időt adja meg. A többi — a bri­gád dolga. Elosztják egymás közt, ki mit csináljon. Mindenki azt, amihez a legjobban ért Ez a, látszólag pofonegyszerű dolog olyan eredményt hozott, hogy az idelátogató szakemberek nem akarják elhinni. Félve írom le a következő számot, mert tu­dom : akit érint, annak ez is sok. De Békéscsabán mégsem évekig tart a felújítás, hanem négy hó­nap alatt elkészül egy épület. És a munkára a munkások adnak garanciát. Ha hibát csináltak, ingyen kajivítják — munkaidő után. De hiba csak élvévé akad, szégyellnék magukat erte. Bíznak bennünk. És a bizalom­nak megjeleni — becsület dol­ga. Lányai László Uj űt az iskolacentrumba , ...< | I H amarosan birtokukba vehetik a diákok Békéscsaba új oktatási központját, az iskolacentrumot. Az épületkomplexumban nyom­daipari és egészségügyi szakközépiskola, valamint kollégium kapott helyet. Most a kivitelezők utat építenek — a Körgáton át — az Alkotmány utca sarkától a centrum be,járatáig Először Magyarországon — szeptember 20-tól: képzőművészeti világhét A kortársi képzőművészet és a társadalom eleven kapcsola­tának gazdagítása céljából szep­tember 20—28-ig — hazánkban először — megrendezik a kép­zőművészeti világhetet. A ran­gos esemény nyitánya a harma­dik nemzetközi kisplasztikái biennálé megnyitója lesz a mű­csarnokban, s ezt a fővárosban és szerte az országban rangos hazai és külföldi egyéni és cso­portos kiállítások sora követi majd. Koreai emlékek A Hajnali Harmat Országából Amikor itthon éjfélt kongat az óra, Koreában már reggel nyolcat mutat. Amikor nálunk a nagyon későn fekvők ágyba kerülnek, ott már a munka első izzadtságcseppjei megjelentek az arcokon az üzemekben, a rizstáblákon hajlongok pedig ér­zik, hogy van derekuk. Nem felületes az a megállapítás, hogy páratlanul szorgalmas és szerény a koreai nép. Minden pátosz, hősieskedő magatartás nélkül, de öntudatosan teszi, ami kelL A 38. szélességi fok közvetlen közelében, félelmetesen szép, égbe nyúló hegyák között ka­nyargó keskeny betonon köhö­gött velünk az autóbusz. Né­mán markoltuk az ülések tám­láit, az alattunk tátongó szaka­dékok felé csak a bátrabbak mertek egy-egy futó pillantást vetni. Kimerítő volt az úton végig jutni, megépíteni még sakkal inkább az lehetett. Hadi út Volt ez, amelyet a háború alatt a közelben levő három­négy falu öregje-fiatalja, min­den technika nélkül épített meg, hogy az éjszakák leple alatt az utánpótlás eljuthasson a har­coló csapatokhoz. Fejükön, vál­lukon cipelt kosarakban hord­ták a cementet edényekben a vizet olyan helyekre, ahová te­her nélkül is fárasztó feljutni, tme: apróból áll össze a nagy. csak türelem és kitartás kell. Itt mindkettő megvan.^ M ndsnt elölről... Az idősebek emlékezetéber. még minden bizonnyal eleve­nen él az az aggódó figyelem, segítő szolidaritás, amellyel több mint húsz éve a koreai háborút kísértük. Jóleső érzés volt Koreában hallani az akkor általunk felszerelt és működ­tetett magyar kórházról, majd pedig a háború után több gyár építéséhez nyújtott segítségünk­ről. Akkor minderre szükség is volt. A háborúban több mint hatszázezer lakóház, az ipari létesítmények hetven százaléka pusztult el. A termelés felére esett vissza. Csaknem mindent elölről kellett kezdeni. A gyá­rak némán, a földek feldúlva álltak s a szívekben fájdalom s gyász volt. A szocialista tár­sadalmat építő nép és a prole­tár szolidaritás ereiét mutatja, hogy alig hat évvel később ipari termelésük a háború előttinek már a hatszorosára nőtt. A ta­valyi évben pedig 17,2 százalék­kal. Korea gazdag ország termé­szeti kincsekben. Szükségleté­nek hetven százalékát hazai nyersanyagból fedezi. Csaknem minden megtalálható itt, amire az iparnak szüksége van: kő­szén. vasérc, a színesfémek so­kasága. arany, ezüst... és ki tudná mindet felsorolni! GvémánMi?qy«ég gyémánt nélkül A Gyémánt-hegységben a ter­mészet bőkezűségét csodálhat­tuk. Felhőkét hasító hegycsú­csők között, egykori hadi ösvé­nyeken jártunk. Fantáziát meg­mozgató szikla-formák kedves és ijesztő alakzatai . tekintettek a hegyet mászó pihegő csopor­tunkra. Ház nagyságú „kavi­csok” között zúgó hegyi folyók morajától kísérve, ingó léptek­kel merészkedtünk át egy-egy labilisnak tűnő függőhídon a szakadék túlsó oldalára. Ittunk a hegycsúcs alatt természeti ritkaságként fakadó forrásból. Szédítő magasságokból tekin­tettünk az alattunk hullámzó Jápán-tengerre. És mindez csák a szépség árnyéka volt a nap­fényben megcsillanó, ezernyi színben pompázó sziklákhoz képest. Megfesteni mindezt csak a giccs vádjának vállalásával lehetne. Az apró kavicsok is a színek sokaságát tárták elénk: az ércek tobzódó gazdagságáról árulkodtak. Gyémánt-hegység — gyémánt nélkül, de kincsei drágábbak annál is: az ország iparát táplálják. Tengerből termőföld Bármilyen gazdag a természet, ingyen semmit sem ad. Kemény munkával el kell venni tőle. Koreában is ismert, hogy ez együttes erővel könnyebb. A mezőgazdaságban 1958. óta kö­zösen művelik a földeket. Egy­re több. de az igényekhez ké­pest még mindig kevés a gép, amellyel könnyíteni lehet a munkát. Nemrég tűntek fel a A soraiból újjáéledt modern Pbenjae

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom