Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

Vízműépítők Makkosháton Békéscsaba határó ban, Makkosháton, ahol tavaly még csak gyér legelő volt, ma betonút kockázza a terepet, teherautók, gépek zaja veri fel a csendet. Az egyik gépkocsiról homokot raknak ie, amott gumicsizmás, verejtékező emberek árkot ásnak a vezetéknek,» távolabb a daru hatalmas átmérőjű vascsöveket pakol. Az elárvult juhhodályok szomszédságában felvonulási épületek sorakoznak. Épül a .vízmű, amelynek 1977 január l-től naponta 5,5 ezer köb­méter vizet kell szolgáltatnia. Fekcíc malter Az alapozási munkát április­ban kezdte meg a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szántó Kovács János nevét vise­lő, 15 tagú szocialista brigádja A hat kőművesből, két ácsból, hét segédmunkásból álló kollektíva nagy erőpróbája ez, hiszen ilyen nagy, korszerű vízmüvet eddig még nem építettek. — Bizony nem könnyű munka ez — mondja Kiszely Elek mun­kavezető. — Nézzen körül. Lá­tott már kőműveseket malter nél­kül falazni? A klinker téglákat R—80-as „fekete malterba” rak­juk, amelynek 25 százaléka bi­tumen, a többi alkatrésze kvarc­liszt és grafitpor. Ezekben az edényekben — mutat a gőzölgő üstökre.— 12 óráig főzzük az anyagot, a hőmérséklete eléri a 180—200 fokot. Nagy szükség van a jó szigetelésre. Két méter mélyről indultunk, ha a hagyo­mányos módszerrel csinálnánk, két év alatt tönkretenné a víz meg a salétrom az egész épüle­tet. Tudja mennyibe kerül ez a vízmű, mire teljesen elkészül? — legalább 35 millió forintba. «— A határidővel nem lesz baj? — kérdezem. — Véleményem szerint nem. Igaz, az elején volt egy kis csú­szásunk. de remélem, bé tudjuk hozni. Ha a folyamatos anyagel­látást biztosítja vállalat, raj­tunk nem múlik. Persze, sok gonddal, bajjal kell megküzde- nünk. Itt van a létszámproblé­ma. Kevesen vagyunk. Ezen jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával segítünk. Ebédlő, fürdő a „prériu” Milyen ember Fazekas Tibor, a brigád vezetője? Fiatalember. Rövidre nyírt szőke haja van. Budapesten, a- 14-es számú épí­tőipari vállalatnál tanulta ki a kőműves mesterséget. Tíz éve dolgozik a Víz- és Csatornamű Vállalatnál, hártim éve válasz­tották meg brigádvezetőnek. Négyezer forintot keres havonta. Békésen lakik a feleségével és hórom kisfiával. — Én vagyok a legrégebbi a brigádban — szólal meg és a hangján érzem, hogy legszíve­sebben büszke lenne erre, de mások előtt restelli ezt az ér­zést. Sok szocialista brigádvezető­vel beszélgettem már. Tudom, ml a szokás. Fazekas Tibi azon­ban nem hozza elő a brigád­naplót, nem mutogat Vándor- zászlót. Csak leülünk egy ko­pott asztalhoz és beszélgétünk. Leginkább azt feszegetem, mit jelent a Brigádnak a kitüntetés. Idén májusban ugyanis elnyer­ték a zöldkoszorús jelvényt. — Nagy tisztesség nekünk ez a cím — magyarázza. — De még a sor végén vagyunk vele. Hogy miért kaptuk? A jó munkáért... Részt vettünk a kongresszusi munkaversenyben. Az egy főre jutó tervünket egy százalékkal túlteljesítettük, nem. volt bal­esetünk, társadalmi munkát vé­geztünk Mezőberényben a Lige­ti óvodában... »A brigád átlagos életkora 30 év. Nyolcán Berényből, hárman Békésről járnak a munkahe­lyükre. de van közöttük .csabai, . csorvási, bélmegyeri is. , — Ha új ember jön, azonnal, felvesszük a -brigádba — foly­tatja Fazekas Tibor. — Ez azért van, mert általában valamelyik Brigádtag hozza ide az Illetőt, s az felelősséget is vállal érte. így került ide Simon Ferenc é^ Zsibrita Pál is. Egyikükben sem csalódtunk. Jól érzik itt magu­kat az emberek. Naponta gép­kocsi hoz-visz bennünket, van fürdőnk, öltözőnk, ebédlőnk, a gyáriaké sem különb Az ebé­det p Strand-étteremből, hozzák. Fürdő, • ebédlő a „prérin” — ez ma már szinte természetes. !\etn minden e főnökön múlik Ahogy ismerkedem a brigád- tagokkal, egyre a család szó mo­toszkál a fejemben. Túl könnyű megoldásnak érzem kihagyni a jellemzésükből. A családiasság persze nem azt jelenti náluk, hogy lépten-nyomon egymás nyakába borulnak, még azt sem állítják, hogy mindenben min­dig egyetértenek. Voltak és lesz­nek viták, nézel eltérések közöt­tük, de végül is soha sem egy ember döntött, mindig a közös­ség. így volt akkor is, amikor ; Október 23 —24 —25-én Hegesztési szakmai napokat és versenyt rendeznek Békéscsabán Varga Mátyást visszavették a brigádba. — Hogy is volt ez Mátyás? A 19 éves. bozontos, hosszú- hajú fiatalember elgondolkodik, aztán megszólal: — Nem is tudom miért men­tem el innen. Vízhordóként kezdtem a brigádban, mindjárt az Iskola befejezése után. Aztán három évig segédmunkás vol­tam. ..Elcsábítottak” a szegedi ALÉP-hez. Nagvon jólesett, hogy másfél hónappal ezelőtt szó nélkül visszafogadtak. — Miért jött vissza? — A kollektíva miatt. Tudom, sokan még mindig nem hiszik el: az együvé tartozás érzése, a törődés egv másik emberrel, mennyit számit a közösségnek és az egyénnek is. Ezért jó itt nekem. Simon Fererje hozzáteszi: —i Én egy éve vagyok a bri­gádban. Elsősorban az emberek felelősségtudata, kezdeményezé­se. aktivitása' tetszik. TJem vá­runk minden megoldást a főnö­köktől. Gondolkodunk az éssze­rűbb. könnvebb megoldásokon, így salát dolgunkat is megköny- nyítjük. Zsibrita Pál alacsony, fekete. 39 éves fiatalember. .Tó ideje figyelem, türelmetlenül feszeng a széken. — 11 órakor lesz az évnyitó a marxista—leninista egyetemen, most kezdtem a második évet — adja magyarázatát izgalmá­nak. — Február óta dolgozom itt, először meglepett a brigád­tagok érdeklődése a kül- és bel­politika iránt. Bizony sokszor még a tahkönyveket is elő kell szedni, ha valakit meg akarok győzni. Mert a jó kollektívában az érvek és az ellenérvek nem szítanak haragot, hanem vilá­gosságot gyújtanak a fejekben. Hát, ezért is érdemes tanulni... Seres Sándor A Gépipari Tudományos Egye­sület Békés megyei szervezete az elmúlt másfél évtizedben csak­nem ötven hegesztő szaktanfo­lyamot rendezett. A tanfolya­mokon ezernél több hegesztő szakembert képeztek ki. A hegesztési technológia roha­mos fejlődése azonban megkö­veteli, hogy megyénkben is előbbre lépjünk. Ennek elősegí­tésére a GTE megyei szervezete újabb kezdeményezést tett. A különböző vállalatoknál, szövet­kezeteknél dolgozó szakembe­rek hegesztési-technológiai szín­4 IttPtUSÁCt 1975. SZEPTEMBER 10. vonalának emelésére október 23 —24—25-én Békéscsabán rende­zi meg a szakmai napokat. En­nek keretében neves előadók tartanak előadásokat. Ezeket <a hegesztő berendezések és készü­lékek gyakorlati bemutatójával egészítik ki. A szakmai napok idején tartják meg III megyei hegesztőversenyt. Az első he­lyezett a „Békés megye 1975. évi legjobb hegesztője” címet és ^oklevelet nyeri el, ezenkívül ér­tékes jutalomtárgyat kap. Az érdeklődők a GTE megyei szervezeténél szeptember 15-ig jelentkezhetnek. Amennyiben megfelelő létszámú jelentkező lesz. úgy Békéscsabán, Gyulán, Orosházán. Szarvason, Békésen és Szeghalmon elméleti és gya­korlati előkészítőt tartanak a benevezett versenyzőknek. Sajtótájékoztató a szovjet lakásépítési kiállításról A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza bemutatja a Szov­jetunió lakás- és középület épít­kezéseinek eredményeit össze­foglaló kiállítást. Az esemény-1 ről kedden tartott sajtótájékoz­tatót Szergéj Georgi jevics Zmeul, a Szovjetunió Lakás- és Középü­letépítő Állami Bizottságá­nak első elnökhelyettese. A be­mutatón 36 nagyméretű tabló és makett dokumentálja, miként fejlődött a háború óta a szovjet építőipar olyan korszerű szer­vezetté, amely most már évente 2,3 millió .új otthont ad át a dolgozóknak. A szerdán meg­nyíló kiállítást csaknem egy hó­napon át, október 5-íg tekinthe tik meg az érdeklődők. Tárgyalóteremből Másfél év szabadságvesztés segítségnyújtás elmulasztása miatt A napokban hirdetett ítéletet a Gyulai Járásbíróság Debrecze- ni László gyulai lakos bűnügyé­ben. A 33 éves vádlott ez év május 31-én Gyuláról Magyarbánhe- gyesre indult Polski Fiat sze­mélygépkocsijával, ötödmagával Kétegyháza és Medgyesegyháza között az út öt méterre szűkül, szélei hepe-hupásak. Ezen az út­szakaszon akarta megelőzni Pus­kás Sándor Trabantját. Kürtőit, majd 80 kilométeres sebességgel előzésbe kezdett. Lehajtott a baloldali útpadkára, de így sem tudta elkerülni az összekocca­nást, Gépkocsijának jobb hátsó ajtaja hozzáért a Trabant bal első lökhárítójához. A koppá- nástól Puskás Sándor megijfedt, elvesztette uralmát a jármű fe­lett és nekirohant az út széli fá­nak. Debreczeni László segítség- nyújtás nélkül továbbhajtott Magyafbánhegyesen vette észre, bogy ajtaja benyomódott. Egye­dül indult vissza Gyulára egy másik útvonalon, hogy a baleset színhelyét elkerülje. Ütközben kifogyott a benzinje, s a forga­lomtól félreeső helyen megállt. Leszedte a gépkocsi ajtajának kárpitját,, kinyomta a horpadást. Ezuti^ti visszament Gyulára. A lakában átöltözött, majd felke­reste egyik ismerősét. Arra kér­te, vigye el gépkocsijával a ben­zinhiány miatt veszteglő Fiatjá­hoz. Így történt, hogy mintegy két óra múlva áthaladt azon az útszakaszon, ahol a bűncselek­ményt elkövette. A rendőrség éppen helyszíni szemlét végzett. A Trabant össze volt törve, Puskás Sándort és két utasát sú­lyos sérüléssel szállították kór­házba Ezt követően a vádlott alibit igyekezett teremteni ma­gának. A rendőrség másfél hó­nap múlva letartóztatta A járásbíróság Debreczeni Lászlót súlyos testi sértést oko­zó közlekedési vétség és segít­ségnyújtás élmulasztásának bűntette miatt egy év és hat hónap szabadságvesztésre ítél­te. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetett előéletét, s a bűncse­lekmény felderítésének ideje alatt tanúsított magatartását. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie és, fel­tételes szabadságra nem bocsát­ható. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. (Seréd!) *na«a>»t asa«*»»aaa«aaaaaaasaaaaa«aaf Koreai emlékek A Hainali Harmat Országából A koreai nép ötezer éve él a Koreai-félszigeten. Harminc éve megosztottan, kettévágva a 38. szélességi fok mentén északi és déli részre. Huszonhét éve kü­lön állammá vált mindegyik. El­térő társadalmi fejlődést ered­ményező úton járnak. A 38. szé'oVségi fok, a fegyverszüneti vonal nem a béke mezsgyéje. Fájó pontja ez a koreai nép­nek,, hiszen egységes a múltjuk, a no’elvük, a szokásuk; s a tör­ténelmi igazság alapján azzá lesz előbbrutóbb jövőjük is.. Rend, fegyelem A leginkább szembetűnő a rend, a fegyelem, a tisztaság. Már az első ott töltött órában, amíg a repülőtérről a főváros­ba vitt az autóbusz, fel kellett erre figyelni. A rizsültetés ide­je volt. A vízzel gondosan és nagy leleménnyel elárasztott táblákon sehol egy gazszálat nem láttunk. Az elültetett rizs­palánták. mint díszszemlére so­rakozó katonai alakulatoknak egyenes sorai álltak a vízben Az útmenti árkok gondozotlsá- ga. a gyümölcsösök ápolt fái r személyes gondoskodás tjyomai' viselték. A rizsültetés a nagy munkál- ideje. Ilyenkor minden épkéz­láb ember a földeken van. / tanítás befejeztével az iskolá' gyerekek is katonás sorokban zászlók alatt vonultak a rizs­földekre és felnőtteket megszé­gyenítő szorgalommal dolgoz tak. Pedig nem könnyű ez s . munka: térdig vízben állva, egyenként kell a felázott ta­lajba dugdosnl a palántákat, órákon klet'észt ül. A rizstáblák között, dombol­dalakon, útelágazásokban, he­gyek, meredek szikláin, városi tereken hatalmas méretű, kilo­méterről is jól olvasható színes transzparensek, táblák, felira­tok vonták magukra a figyel­met. A szocializmus építésének a jelszavai ezek. A sikerek hir­detői a holnap ígéretei. Ne­künk már szokatlannak tűntek. Pedig azt hiszem, segítenek ab­ban, hogy ne csak azt lássa áz ember, amit éppen csinál, ha­nem lássa azt is, hogy minek a része azt, amit csinál. Vagyis. a résszel együtt az egészet, a ma munkájában a holnapot Házi szokások, italok Elhanyagolt körülményekre szoktuk mondani, hogy „ázsiai állapot”. Nos, Koreában nem találkoztunk ilyen „ázsiai” ál­lapotokkal. Sok-sok falun, kis településeken haladtunk át a Kürigánszóm hegységbe menet, de mindenütt tiszta utakon, gondozott házacskák meilett. Ko­reában nagyarányú falusi la­kás- és szociális építkezés fo­lyik. Természetesnek tekintet­tük volna a rizsszalmával fe­dett háztetőket. Hiszen ez ott olyan építkezési anyag, mint nálunk a nád. Egy ilyen házat sem láttunk. Viszont évszázados, vagy ta­lán évezredes hagyomány a la­A városok üde foltjai a szépen gondolt parkok •V

Next

/
Oldalképek
Tartalom