Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-09 / 211. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! NlPÚJSÁD 1975. SZEPTEMBER 9., KEDD Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM MA: TŰZHARC £S HELIKOPTER (3. old.) KOREAI EMLÉKEK (4—5. old.) KILENC FIATAL NAGYKOPÁNCSON (5. old.) Megtartotlák a MEDOSZ megyei kiiliflériekezletéi Tizennégyen szólaltak fel a vitában A Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási központjának művelődési háza adott otthont az elmúlt szombaton, szeptember 6-án a MEDOSZ VÍXX. megyei klüdöttértekezleté- nek. A küldöttértekezlet elnökének, Lovas Jánosnak, a Békéscsabai Állami Gazdaság szb-titkárának megnyitó szavai után Plavecz János, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára szóban egészítette ki a megyei bizottság elmúlt négyévi tevékenységéről szóló írásos beszámolót. A Békés megyei állami gazdaságok, vízügyi szervek, a MEZŐGÉP Vállalat, a Tiszántúli Talajjavító, az AGROKER, az ÖKI és a HAKI gazdálkodását, négyéves fejlődését elemezve a beszámoló megállapítja, hogy a vállalatok előtt álló termelési feladatok végrehajtásával egy időben az elmúlt időszakban a vállalatoknál nőtt a szakoktatás színvonala, megindult — ha nem is a várt ütemben — az üzemi demokratizmus kibontakozása és kedvező változások lendítették fel a szocialista munkaverseny-moz- galmat is. Az utóbbi megállapítást az adatok is igazolják: 1971-ben a versenyben részt vevő 590 brigádnak összesen alig ötezer tagja volt, négy évvel később pedig már több mint nyolc és fél ezren versengtek 870 brigádot alkotva a mozgalomban elérhető megtisztelő címekért. A VII. küldöttértekezlet óta eltelt időszakban a szakszervezet jelentős fejlődést ért el a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, a baleseti veszélyforrások , felszámolásában, a munkavédelem előírásainak betartásában. A munkavédelemről szólva az írásos beszámoló is említette, de a megyebizottság titkára is kiemelte, hogy a balesetek el hárításának, megelőzésének egyik igen fontos tényezője^ az anyagmozgatás további erőteljes gépesítése mellett a szocialista brigádok kezdeményezőkészsége és a balesetvédelmi újítások felkarolása. A nagycsaládosok patronálá- sának. az üdültetés, a kulturális nevelő munka, a sportmozgalom négyéves eredményeiről, tapas; .alatairól és a még meglevő hiányosságokról beszámolva Plavecz János azzal zárta beszédét, hogy az újonnan megválasztandó megyei bizottságnak a jövőben erősítenie kell azt a folyamatot. amelynek eredményeként a szakszervezeti szervek az eddigieknél is szorosabban működnek majd együtt a pártszervekkel és szervezetekkel a határozatok végrehajtásában, az életszínvonal emelkedését segítő intézkedések, tervek megvalósításában. A beszámolót követő vitában 14-en szólaltak fel. Cziráki Ferenc. az Orosházi Állami Gazdaság küldötte a munkavédelem társadalmasítását» a balesetvédelmi oktatás szigorítását tartotta az elkövetkező időszak egy igen fontos feladatának. Zémann Ferenc, a MEZŐGÉP orosházi gyáregységének küldötte megállapította, hogy vállalatuk megfelelő ütemben kapcsolódott be a mezőgazdaság termelési rendszereinek gépellátásába. Csomós Zsuzsa, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságban dolgozó 430 nő nevében mondta el, hogy a gazdaságban már megvalósult a nők szocialista bérezése. Tavaly óta 44 órás a munkahét a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban, a nők ezenkívül heti egy óra időkedvezményt kapnak még és a gazdaság évi 50 ezer forintot fordít a nagycsaládosok segítésére. Roszik György, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat küldötte hozzászólásában jelentette a küldöttértekezletnek, hogy a vállalat az elmúlt napokban,' teljesítette negyedik ötéves tervét a szocialista brigádok rendkívüli aktivitásával. Szilágyi György, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói nevében figyelmeztetett arra, hogy-a munkások véleményét nemcsak meghallgatni kell, de meg is kell hallani, el is kell fogadni, ellenkező esetben az üzerpi demokrácia csak üres formaság marad. Mészáros Sándomp, az Orosházi Állami Gazdaság Küldötte a szak- szervezeti választások politikai eredményeiről, a gazdaság nődolgozóinak és fiataljainak életéről, a 21 szocialista brigád tevékenységéről számolt be fél- szólalásában. Kovács István országgyűlési képviselő, a MEDOSZ főtitkára felszólalásában arról szólt, hogy a szakszervezeti mozgalomra — miként a negyedik ötéves terv időszakában — az ötödik ötéves terv éveiben is nagy feladatok hárulnak. Sokat keli még tennük azért is, hogy ez a mozgalom ne csak az aktívák é$ tisztség- viselők, hanem az egész szak- szervezeti tagság mozgalma legyen. Mindezt olyan körülmények között kell elérnünk, amikor a korábbiakhoz képest már egy minőségileg is átalakult mező- gazdaság — az iparszerű termelés — korszaka köszöntött ránk — mondotta Kovács István. Kocsor László, a kosáripari vállalat békési üzemének küldötte a terhes nők foglalkoztatásáról beszélt és megemlítette azt is, hogy üzemükben 440 dolgozó nem végezte el a nyolc általánost. Győri Ferenc, a Békéscsabai Állami Gazdaságnak az anyagmozgatás és rakodás gépesítésére tett erőfeszítéseiről számolt be az értekezlet résztvevőinek. Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának titkára arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy az ország a jövőben még nagyobb eredményeket vár a mezőgazdaságban megyénktől, ahonnan nem egy iparszerü termelési rendszer indult el hódító útjára. Lakatos Istvánná, a Hidasháti Állami Gazdaság művelődési házának igazgatója a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséről, Klimaj Pál, á Szarvasi Állami Gazdaság küldötte az üdültetéssel és az illetményföldekkel kapcsolatos gondokról, Kiss István me- zőhegyesi küldött pedig a munkaverseny és a gépesítés fontosságáról szólt az értekezleten. A hozzászólások sorát Cselé- nyi Demeternek, a Hidasháti Állami Gazdaság küldöttének felszólalása zárta, majd a kérdésekre és javaslatokra Plavecz János, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára válaszolt. A MEDOSZ VIII. megyei küldöttértekezlete a beszámoló elfogadása után 22 küldöttet választott a MEDOSZ XXIV. kongresszusára, 35 küldöttet az SZMT megyei küldöttértekezletére és megválasztotta az új, 15 tagú megyei bizottságot is. A bizottság elnökének Samyai Ferencet, titkárának Plavecz Jánost választották, K. E. P. KÖZLEMÉNY a Magyar—szovjet tervkoordináció aláírásáról Hétfőn, szeptember 8-án Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 1976—1989-as népgazdasági terveinek koordinációjáról szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet szovjet részről Nyikolaj Bajba- kov, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, magyar részről Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az 1 Országos Tervhivatal elnöke írta alá. A jegyzőkönyv előirányozza a két baráti ország közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztését. A felek egyhangúlag megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok gyümölcsöző továbbfejlesztése azokra az elvekre épül, amelyeket a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével 1972-ben Magyarországon járt szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatása során, illetve a Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével 1974- ben a Szovjetunióban járt magyar párt- és kormányküldöttség látogatása idején, továbbá a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kormányfőinek 1973. és/1975. évi tárgyalásai alkalmával dolgoztak ki és hangoltak össze. A tervkoordinációs tárgyalások alkalmával egyeztették a szovjet—magyar gazdasági együttműködés irányait a következő ötéves időszakra, javaslatokat dolgoztak ki egy sor fontos népgazdásági probléma együttes erőfeszítéssel való megoldására, valamint a termelési szakosítás és kooperáció további bővítésének alapján a kölcsönös együttműködés fejlesztésére. A tervkoordinációs tárgyalások eredményeképpen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti áruforgalom 1976—1980. között — változatlan árakon számítva — hozzávetőlegesen 40 százalékkal növekszik, a jelenlegi ötéves időszakhoz viszonyítva. Ezen belül a gépipar és a vegyipar területén fog a legdinamikusabban fejlődni az együttműködés. A gépipari együttműködés a legfontosabb ágazatokban — •« Ünnepélyesei felavatták a Tisza—2 vízlépcsire épített kiskörei vízerőművet Heves megye, egyben az ország jelentős új létesítménnyel gazdagodott. Kiskörén hétfőn délután ünnepélyesen felavatták a ' ti erőművet. Az avató ünnepségen részt vett Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, s ott voltak Heves, valamint Borsod és Szolnok megye párt- és állami vezetői is. Szili Géza nehézipari minisz- j terhelyettes avató beszédében I méltatta a kiskörei vízlépcső és | erőmű országos jelentőségét. Ki-1 emelte: a tervezők és a kivitelezők jól összehangolt munkájának köszönhető, hogy a Tisza ingadozó vízállása ellenére is sikerült az ország legnagyobb vízerőművét az előírt határidőre é3 a tervezett költségek túllépése nélkül, mintegy 400 millió forintos beruházással felépíteni. A kiskörei vízerőmű irányítástechnikai berendezései hazánkban egyedülállóak. Ez a korszerű irányítórendszer lehetővé teszi az egyes gépcsoportok egyetlen vezérlőimpulzusra történd indítását. Az erőmű az üzembe helyezési próbák során mostanáig több mint 40 millió kilowattóra villamos energiát fejlesztett. Ezáltal is bizonyította a berendezések alkalmasságát. A teljesen automatizált erőmű teljesítményére jellemző, hogy egy Miskolc nagyságú város vil- lamosenergia-szükségletét tudja fedezni. Bejelentették azt is, hogy a kiskörei vízerőmű a magyar vil- lamosenergia-rendszernek üzemszerűen rendelkezésére áll. Az ünnepségen kitüntették azokat a dolgozókat, akik az erőmű építésében kimagasló érdemeket szereztek. (MTJ) mindenekelőtt az autóbuszok, a személy- és tehergépkocsik, a traktorok és egyéb mezőgazda- sági gépek, az elektronikus számítógépek, műszerek és fémforgácsoló szerszámgépek gyártása területén — alapvetően a kooperáció és gyártmányszakosítás elmélyítésén alapul. A gépipat területén megtartott tervkoordináció eredményeképpen megállapodás jött létre a korszerűsített Diesel-mozdonyok gyártásáról és a festőberendezések termelésének bővítéséről is. A Szovjetunió műszaki közreműködésével Magyarországon több vas- és színesfémkohászati, továbhá kőolajfeldolgozó' vállalat ég energetikai komplexum épül, illetve kerül rekonstrukcióra. A szovjet részről szállítandó komplett berendezések, valamint a Szovjetunió műszaki közreműködésének értéke 1976— 1980-ban — a folyó ötéves tervhez viszonyítva — legalább más- félszeresére nő. A Szovjetunióból Wlagyaror- szágra irányuló kőolaj és kőolaj- termékek, villamos energia, vasérc, fekete- és színesfémek, fa- és^ fűrészáruk, cellulózé és több más nyersanyag szállítása révén hazánk e termékekben jelentkező importszükségleteinek jelentős részét fedezni tudja. A tervek összehangoIása( lehetővé tette néhány, a népgazdaság számára fontos fütő- és nyersanyagfajta kitermelésének közös fejlesztésével kapcsolatos kérdés megoldását, mindkét ország szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. Ezzel kapcsolatban konkrét együttműködési egyezményt kötöttek további termelőkapacitások közös építéséről a földgázipar, a vastartalmú nyersanyagok és ferro-öt- vözetek, az azbeszt- és cellulóztermelés terén. Az 1976—1980-as évekre az élelmiszeripari és közszükségleti iparcikkek kölcsönös szállításának bővítését tervezik, ami mindkét ország fogyasztóinál előmozdítja e termékek . iránti szükségletek jobb kielégítését. Ezek a döntések megfelelnek azoknak a feladatoknak, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a két ország kormányai tűztek ki mindkét ország dolgozói életszínvonalának emelésére. A szovjet és a magyar fél — megerősítve a kölcsönös kereskedelem, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, a gyártmányszakosítás és kooperáció bővítésére irányuló törekvéseit — mind a már elért megállapodások keretében, mind pedig az új egyezmények előkészítése útján abban állapodtak meg, hogy a központi tervező szervek a hosszútávú együttműködés kérdéseiben folytatják a konzultációt. Az aláírt jegyzőkönyv alapjául szolgál az 1976—1980. étű hosz- szútávú kereskedelmi megállapodás, valamint a műszak: együttműködésről és a komplett berendezések szállításáról szóló egyezmények megkötésénél