Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
ß mazőgizdaságl tsz-ek lakossági szolgáltatásairól Vásári jelentés Ái ország száraztészta- ~ szükségletének egyötöde megyénkben készül A megyéi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az általános alaptevékeny- ' eégükön túl lakossági szolgáltatással is foglalkoznak. A legutóbbi felmérés adatai szerint a megye 90 tsz-e közül 49 foglalkozik lakossági szolgáltatással. Tevékenységük a műhelyszolgáltatás. építési, szerelési, lakáskarbantartási és az élelmiszeripari termékek előállítása. Ezek közül a legjelentősebb tevékenységük a száraztésztakészítés és a húsfeldolgozás. Az ország száraztészta-szükségletének egyötöde megyénk termelőszövetkezeteiben készül. Jelentő*. de kisebb mennyiségű a húsfeldolgozás. Mintegy 40 szövetkezet áll műhelyszolgáltatásaival a lakosság rendelkezéseire. Működtetnek bognérműhelyt, szíjgyártó, sőt múanyagfeldolgozó üzemet is. Az építési munkáknál a legjelentősebb az építőipari alapanyagtermékek előállítása, homok- és kavicsbányák üzemeltetése. Megyénkben 21 bá- nyáből termelnek ki homokot, melynek 70 százalékát a tsz-ek saját maguk használják fel. a többit pedig eladják a kislakásépítkezésekhez. A megye jellegéből adódóan a kukoricadaráló üzemeltetése is számottevő. A háztáji állattartás növekedése még hosszú Ideig szükségessé teszi ennek használatát. Tevékenységük az utóbbi időben tovább bővült a takarmány- szárítók, lucernaliszt-üzemek és a takarmánykeverők működtetésével. Tilos a dohányzás... Sarkadkeresztúron, a tanács- háza előtt az YÉ 57—22 rendszámú tehergépkocsi hátra tolatott az XA 41—75 rendszámú pótkocsihoz. A gépkocsivezető és a kísérő leszállt és összekapcsolta a kél járművet. Egyikük közben cigarettázott. A gépkocsi és a pótkocsi is tele volt gázpalackkal. Mindkét jármű oldalán feltűnő nagy betűkkel írt szöveg hívta magára a figyelmet: „10 méteren belül robbanásveszély, nyílt láng használata és dohányzás tilos:' Nem történt robbanás. A gépkocsivezetőnek, -kísérőnek és a közelben tartózkodóknak szeptember 5-én délután 1 órakor szerencséjük volt... —or. Gyár a város peremén A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat új békéscsabai cserépgyárának udvarán rendezett sorokban sok százezer eladatlan cserép halmozódott fél. A hatalmas csarnokban közben szakadatlanul készül a cserép, amely csak növeli a „plac”-ra kerülő mennyiséget. Igaz, naponta néhány vagonnal el is szállítanak belőle, de ez ebben a viszonylatban nem nagy tétel. Vajon miért folytatják mégis a cserép gyártását? A kérdésre Kiss Gábor gyárvezető válaszol: — A* építőanyag iránti kereslet általában gyorsan változik. ősszel bizonyára több cserépre lesz szükség, mert sok he;yen akkor hozzák tető alá az épülő házakat Mi felkészültünk a gyors szállításra Emlékezetes, hogy a város peremén levő gyárban tavaly év elején kezdődött el az Igen jó minőségű sajtolt cserép gyártása. Év végéig 31 millió készült belőle, melyből 20 millió exportra, 11 millió belföldre került. Az idén a gyár 45 millió cserepet állít elő, mégpedig — mivel a jugoszláviai export- szállítás devizális okok miatt egyelőre szünetel — teljes mennyiségben, hazai felhasználásra. Lényegében ez a magyarázata az eladatlan készlet átmeneti felhalmozódásának. A gyár feladata azonban — a Kiss Gábor által elmondottak alapján — mégis a 45 milliós terv megvalósítása. Gondolni kell annak a lehetőségére Is. hogy az exportszállítás újra megindul, mert a cserép minőt ségével. a határidők betartásával a jugoszláv megrendelő tavaly igen elégedett volt. Az persze nem mindegy, hogy milyen költséggel készül a Cserép. Különösen azért, mert 1974-ben á gyár még 21 millió forint állami támogatást kapott, ami az exportból származó többletbevétellel egészült ki. Áz idén már a „saját lábán” kell megállnia a gyárnak és az exportból származó többlet is elmarad. Énnek ellensúlyozására — összefüggésben az MSZMP KB múlt év december 5-1 határozatával — intézkedési terv készüH s az abban foglaltak megvalósulása nyomán megmutatkoznak az eredmények is. Vegyük sorban a legjellemzőbbeket! » Tavaly az I. fél évben egy óra alatt 2300, az idén eddig hasonló idő alatt 3200 cserép készült A selejt egynegyedére, 6 százalékra csökkent, ami az elvárásnak megfelelő arány. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a cserép szárításához és égetéséhez szükséges kalória felhasználása mintegy 25—30 százalékkal csökkent, s ebből — a gáz árának az emelése ellenére is — a vállalatnak több százezer forint megtakarítása származik. ' A vállalat javára kell írni, hogy a külföldi termelőgépekhez, berendezésekhez szükséges alkatrészeket lehetőleg a saját gépüzemében készítteti el vagy az ország más gyáraiból szerzi be, s így jelentősen csökkenti az Importkiadásokat. Végeredményben a cserép előállítására fordított költség a múlt évihez képest az idén 25 százalékkal lett alacsonyabb. Vajon lehet-e ezt még csökkenteni ebben a gyárban, ahol a korszerű technika a termelés igen jó szervezettségével párosul? Bizonyára igen. Csak sok „nyugtalan” ember kell hozzá. Olyan, aki az újat keresi és képes arra, hogy meg is találja. Ennek a szemléletnek a kialakítása pedig elsősorban a vezetők érdeme. Itt „az a legény a gáton”, aki a becsületes munka mellett újítással, ésszerűsítéssel valami többletet is nyújt. Kopp Szilérd műszaki vezető a legnagyobb elismerés hangján beszél róluk. Hasonlóan Budai József, a villanyszerelők művezetője, aki a poradagoló berendezésen mindjárt meg is mutat egy kis szerkezetet. Ennek a rendeltetése: hogv ha a szállítószalagon nem érkezik anyag a bányából, a berendezést működtető villanymotor azonnal kikapcsol. — Molnár György ötlete. Égy ember munkáját. takarítjuk meg vele. ö többszörös újító, a legjobbak egyike — mondja Budai József és a többszörös újítók sorában megnevezi még Frikk Lászlót, Bondár Istvánt, valamint Tóth Istvánt. A legszívesebben minden újítást bemutatna, de ki győzné azt idővel? Szalai Lajos nem tartozik áz újítók közé. mégis érdemes á munkájáról beszélni, ö ifgyanis a Nehézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai automatizálási főiskola befejezése után a ke- mence-tolópad teljes automatizálását kapta feladatul. (Egyébként ez volt a diplomamunkája is.) A villanyszerelőkkel, műszerészekkel együtt dolgozik. Nemsokára el is készül. Horváth József, a lakatosok művezetője is örömmel beszél azokról a munkatársakról, akik egyben újítók. Közülük eddig különösen Laczó Pál, Bugyinsz- kl Mátyás, Seress András, Do- mucza György és Zsibrita János tűnt ki ötletességével. Be is mutatja mindjárt, hogyan oldotta meg Laczó Pál a cserépléchez, kötéséhez szükséges biztosító fül átlyukasztásét. Apróságnak tűnik, mégis igen sok munka van benne, a haszna pedig nem kevés. H(?rváth József azt i* elárulja. hogy Laczó Pálnak 6 adta a „tippet”, mint ahogy a többi újítóval is megbeszéli, hogy mire van szükség. Így történt ez a fékmotorok betétjeinek az elkészítésénél is. Ebben Seres« András remekelt Éven te 40—50 betétre van szükség, amely eddig darabonként 80 márkába került. Most már jóval olcsóbb és márkát sem kell érte fizetni. Ide tartozik még a vállalat és a gyár vezetőinek az áruválaszték bővítésére való törekvése. Az, hogy festett cserép is legyen; piros, barna, zöld vagy más színben és olcsó áron. Festőberendezést már vásárolt a vállalat, ami majd a gyártó vonalba kér ÜL A festékanyagot Fekete Bé- láné vegyészmérnök, a gyár technológusa kísérletezi ki. Talán már sikerült Is. Még a próba van hátra Bielik János lakatos, az Acél Szocialista Brigád tagja a békéscsabai t-es számú téglagyárból került az Itteni cserépgyárba. ö is a lakatosok legjavából való. Neki azonban az a véleménye. hogy tulajdonképpen itt válik csak igazi szakmunkássá. A technika adandó tanulásra szorítja őt és a társait egyaránt. & hadd idézzem, amit még mond: — Rend es fegyelem van. Mindenki tudja, hogy ilyen gépeken egyetlen kis hiba is nagy termeléskiesést okozhat. Igyekszünk tehát megelőzni a bajt. Ezermesterekké kell válnunk. Felemelő érzés itt dolgozni, mert tudjuk, nagyon sok múlik rajtunk. És azért is, mert távoli vidékekről, sőt külföldről is csodájára járnak énnek a gyárnak - Pásztor Béla Baráti országok a budapesti kiállításon Az idei mezőgazdasági kiállításon, illetve az AGRÓMASEX- PO bemutatóján érthetően nagy érdeklődéssel vették körül a látogatók a kukorica és cukorrépa termesztési rendszerekkel Itthon is közismertté vált John Deere és Herriau gépeket. De ugyanilyen nagy sikert arattak a KGST-országok kiállítási anyagai is. A Szovjetunió mezőgazdáalgá- nak, élelmiszeriparának, hús- és tejiparának, mezőgazdasági gépgyártásának eredményeit külön pavilonban mutatja be és látnivalókban gazdag bemutatóval Jelentkezett többek között aj NDK, Lengyelország éa Csehszlovákia is. Részlet a Szovjetunió élelmiszer-gazdaságinak eredményeit bemutató kiállításból Traktoroli és mezőgazdasági gépek exportját, importját bonyolítja a lengyel Agromet-Motoimport. Kínálatát az AGROMA8 EXPO-n vonultatta fel Lgy eeror Crystai a csenszlovák MOTOKOV Cég kiállítási anyagából (Éotó: Demény)
