Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

ß mazőgizdaságl tsz-ek lakossági szolgáltatásairól Vásári jelentés Ái ország száraztészta- ~ szükségletének egyötöde megyénkben készül A megyéi tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztályá­nak tájékoztatása szerint a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek az általános alaptevékeny- ' eégükön túl lakossági szolgálta­tással is foglalkoznak. A leg­utóbbi felmérés adatai szerint a megye 90 tsz-e közül 49 fog­lalkozik lakossági szolgáltatás­sal. Tevékenységük a műhely­szolgáltatás. építési, szerelési, lakáskarbantartási és az élelmi­szeripari termékek előállítása. Ezek közül a legjelentősebb te­vékenységük a száraztészta­készítés és a húsfeldolgozás. Az ország száraztészta-szükségle­tének egyötöde megyénk terme­lőszövetkezeteiben készül. Je­lentő*. de kisebb mennyiségű a húsfeldolgozás. Mintegy 40 szövetkezet áll műhelyszolgáltatásaival a lakos­ság rendelkezéseire. Működ­tetnek bognérműhelyt, szíjgyár­tó, sőt múanyagfeldolgozó üze­met is. Az építési munkáknál a legjelentősebb az építőipari alapanyagtermékek előállítása, homok- és kavicsbányák üze­meltetése. Megyénkben 21 bá- nyáből termelnek ki homokot, melynek 70 százalékát a tsz-ek saját maguk használják fel. a többit pedig eladják a kislakás­építkezésekhez. A megye jelle­géből adódóan a kukoricadaráló üzemeltetése is számottevő. A háztáji állattartás növekedése még hosszú Ideig szükségessé teszi ennek használatát. Te­vékenységük az utóbbi időben tovább bővült a takarmány- szárítók, lucernaliszt-üzemek és a takarmánykeverők működte­tésével. Tilos a dohányzás... Sarkadkeresztúron, a tanács- háza előtt az YÉ 57—22 rend­számú tehergépkocsi hátra to­latott az XA 41—75 rendszá­mú pótkocsihoz. A gépkocsi­vezető és a kísérő leszállt és összekapcsolta a kél járművet. Egyikük közben cigarettázott. A gépkocsi és a pótkocsi is tele volt gázpalackkal. Mind­két jármű oldalán feltűnő nagy betűkkel írt szöveg hívta ma­gára a figyelmet: „10 méteren belül robbanásveszély, nyílt láng használata és dohányzás tilos:' Nem történt robbanás. A gépkocsivezetőnek, -kísérőnek és a közelben tartózkodóknak szeptember 5-én délután 1 óra­kor szerencséjük volt... —or. Gyár a város peremén A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat új békés­csabai cserépgyárának udvarán rendezett sorokban sok száz­ezer eladatlan cserép halmozó­dott fél. A hatalmas csarnokban közben szakadatlanul készül a cserép, amely csak növeli a „plac”-ra kerülő mennyiséget. Igaz, naponta néhány vagonnal el is szállítanak belőle, de ez ebben a viszonylatban nem nagy tétel. Vajon miért folytatják mégis a cserép gyártását? A kérdésre Kiss Gábor gyárvezető vála­szol: — A* építőanyag iránti ke­reslet általában gyorsan válto­zik. ősszel bizonyára több cse­répre lesz szükség, mert sok he;yen akkor hozzák tető alá az épülő házakat Mi felkészültünk a gyors szállításra Emlékezetes, hogy a város peremén levő gyárban tavaly év elején kezdődött el az Igen jó minőségű sajtolt cserép gyártá­sa. Év végéig 31 millió készült belőle, melyből 20 millió ex­portra, 11 millió belföldre ke­rült. Az idén a gyár 45 millió cserepet állít elő, mégpedig — mivel a jugoszláviai export- szállítás devizális okok miatt egyelőre szünetel — teljes mennyiségben, hazai felhaszná­lásra. Lényegében ez a magya­rázata az eladatlan készlet át­meneti felhalmozódásának. A gyár feladata azonban — a Kiss Gábor által elmondottak alapján — mégis a 45 milliós terv megvalósítása. Gondolni kell annak a lehetőségére Is. hogy az exportszállítás újra megindul, mert a cserép minőt ségével. a határidők betartásá­val a jugoszláv megrendelő ta­valy igen elégedett volt. Az persze nem mindegy, hogy milyen költséggel készül a Cserép. Különösen azért, mert 1974-ben á gyár még 21 mil­lió forint állami támogatást kapott, ami az exportból szár­mazó többletbevétellel egészült ki. Áz idén már a „saját lá­bán” kell megállnia a gyárnak és az exportból származó több­let is elmarad. Énnek ellensú­lyozására — összefüggésben az MSZMP KB múlt év december 5-1 határozatával — intézkedési terv készüH s az abban foglal­tak megvalósulása nyomán meg­mutatkoznak az eredmények is. Vegyük sorban a legjellem­zőbbeket! » Tavaly az I. fél évben egy óra alatt 2300, az idén eddig hasonló idő alatt 3200 cserép készült A selejt egynegyedére, 6 százalékra csökkent, ami az elvárásnak megfelelő arány. Ér­demes megemlíteni azt is, hogy a cserép szárításához és égeté­séhez szükséges kalória felhasz­nálása mintegy 25—30 százalék­kal csökkent, s ebből — a gáz árának az emelése ellenére is — a vállalatnak több százezer forint megtakarítása származik. ' A vállalat javára kell írni, hogy a külföldi termelőgépek­hez, berendezésekhez szükséges alkatrészeket lehetőleg a saját gépüzemében készítteti el vagy az ország más gyáraiból szerzi be, s így jelentősen csökkenti az Importkiadásokat. Végeredményben a cserép előállítására fordított költség a múlt évihez képest az idén 25 százalékkal lett alacsonyabb. Vajon lehet-e ezt még csökken­teni ebben a gyárban, ahol a korszerű technika a termelés igen jó szervezettségével páro­sul? Bizonyára igen. Csak sok „nyugtalan” ember kell hozzá. Olyan, aki az újat keresi és képes arra, hogy meg is találja. Ennek a szemléletnek a ki­alakítása pedig elsősorban a ve­zetők érdeme. Itt „az a legény a gáton”, aki a becsületes mun­ka mellett újítással, ésszerűsí­téssel valami többletet is nyújt. Kopp Szilérd műszaki vezető a legnagyobb elismerés hang­ján beszél róluk. Hasonlóan Budai József, a villanyszerelők művezetője, aki a poradagoló berendezésen mindjárt meg is mutat egy kis szerkezetet. En­nek a rendeltetése: hogv ha a szállítószalagon nem érkezik anyag a bányából, a berende­zést működtető villanymotor azonnal kikapcsol. — Molnár György ötlete. Égy ember munkáját. takarítjuk meg vele. ö többszörös újító, a legjobbak egyike — mondja Bu­dai József és a többszörös újí­tók sorában megnevezi még Frikk Lászlót, Bondár Istvánt, valamint Tóth Istvánt. A legszívesebben minden újítást bemutatna, de ki győz­né azt idővel? Szalai Lajos nem tartozik áz újítók közé. mégis érdemes á munkájáról beszélni, ö ifgyanis a Nehézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai automatizálási főiskola befejezése után a ke- mence-tolópad teljes automati­zálását kapta feladatul. (Egyéb­ként ez volt a diplomamunká­ja is.) A villanyszerelőkkel, mű­szerészekkel együtt dolgozik. Nemsokára el is készül. Horváth József, a lakatosok művezetője is örömmel beszél azokról a munkatársakról, akik egyben újítók. Közülük eddig különösen Laczó Pál, Bugyinsz- kl Mátyás, Seress András, Do- mucza György és Zsibrita János tűnt ki ötletességével. Be is mutatja mindjárt, ho­gyan oldotta meg Laczó Pál a cserépléchez, kötéséhez szüksé­ges biztosító fül átlyukasztásét. Apróságnak tűnik, mégis igen sok munka van benne, a hasz­na pedig nem kevés. H(?rváth József azt i* elárul­ja. hogy Laczó Pálnak 6 adta a „tippet”, mint ahogy a többi újítóval is megbeszéli, hogy mire van szükség. Így történt ez a fékmotorok betétjeinek az el­készítésénél is. Ebben Seres« András remekelt Éven te 40—50 betétre van szükség, amely ed­dig darabonként 80 márkába került. Most már jóval olcsóbb és márkát sem kell érte fizet­ni. Ide tartozik még a vállalat és a gyár vezetőinek az áruválasz­ték bővítésére való törekvése. Az, hogy festett cserép is le­gyen; piros, barna, zöld vagy más színben és olcsó áron. Fes­tőberendezést már vásárolt a vállalat, ami majd a gyártó vo­nalba kér ÜL A festékanyagot Fekete Bé- láné vegyészmérnök, a gyár technológusa kísérletezi ki. Ta­lán már sikerült Is. Még a pró­ba van hátra Bielik János lakatos, az Acél Szocialista Brigád tagja a bé­késcsabai t-es számú téglagyár­ból került az Itteni cserépgyár­ba. ö is a lakatosok legjavából való. Neki azonban az a véle­ménye. hogy tulajdonképpen itt válik csak igazi szakmunkássá. A technika adandó tanulásra szorítja őt és a társait egyaránt. & hadd idézzem, amit még mond: — Rend es fegyelem van. Mindenki tudja, hogy ilyen gé­peken egyetlen kis hiba is nagy termeléskiesést okozhat. Igyek­szünk tehát megelőzni a bajt. Ezermesterekké kell válnunk. Felemelő érzés itt dolgozni, mert tudjuk, nagyon sok múlik rajtunk. És azért is, mert tá­voli vidékekről, sőt külföldről is csodájára járnak énnek a gyárnak - ­Pásztor Béla Baráti országok a budapesti kiállításon Az idei mezőgazdasági kiállí­táson, illetve az AGRÓMASEX- PO bemutatóján érthetően nagy érdeklődéssel vették körül a lá­togatók a kukorica és cukorrépa termesztési rendszerekkel Itthon is közismertté vált John Deere és Herriau gépeket. De ugyan­ilyen nagy sikert arattak a KGST-országok kiállítási anya­gai is. A Szovjetunió mezőgazdáalgá- nak, élelmiszeriparának, hús- és tejiparának, mezőgazdasági gép­gyártásának eredményeit külön pavilonban mutatja be és látni­valókban gazdag bemutatóval Je­lentkezett többek között aj NDK, Lengyelország éa Cseh­szlovákia is. Részlet a Szovjetunió élelmiszer-gazdaságinak eredményeit be­mutató kiállításból Traktoroli és mezőgazdasági gépek exportját, importját bonyo­lítja a lengyel Agromet-Motoimport. Kínálatát az AGROMA8 EXPO-n vonultatta fel Lgy eeror Crystai a csenszlovák MOTOKOV Cég kiállítási anya­gából (Éotó: Demény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom