Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

Vásári jelentés Tessedik álmának megvalósítói Huszonöt éves a szarvasi ÖKI —• Új növények nemesítése, öntözési módok kialakítása, termelési rendszerek tudományos Irányítása az eredménylistán Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli a szarvasi Öntözési Kutató Intézet. Ebből az alkalomból gondolatbeli* sé­tára invitálom a kedves olvasót, hogy dióhéjban megismerkedjék a magyar öntözési kutatás köz­ponti intézményével. Üj tdományágat hozott létre pártunk és kormányunk 1950- ben1 azzal a céllal, hogy a ma­gyar szocialista mezőgazdaság és azon belül az öntözéses gaz­dálkodás fejlesztésének tudo­mányos alapjait megteremtse. Nem véletlen, hogy erre a cél­ra Tessedik városát választot­ták. A Holt-Körös partján fek­vő Szarvason Tessedik Sámuel, a nagy gondolkodó már 200 év­vel ezelőtt célul tűzte az aszá­lyos Alföld természeti arculatá­nak megváltoztatását, a paraszt­ság műveltebbé, gazdagabbá té­telét. Ü.1 növényeket honosított meg, harcolt a természeti erők — és az emberi tudatlanság le­küzdéséért Tessedik álmának valóra váltói az ÖKI tudomá­nyos kutatói, laboránsai, admi­nisztrációs és fizikai munkatár­sai Sétánkat az intézet központjá­ban rendezett reprezentatív ki­állítás megtekintésével kezdjük. Fényképek, tablók, grafikonok szocialista brigádnaplók, tudcr manyos szakdolgozatok, köny­vek, bemutatott termékek „val­lanak” a negyedszázados fejlő­désről. Köztudott, hogy a tudo­mányos kutatás, a kísérletezés, a nemesítés nem hoz gyors, lát­ványos eredményeket. Evek ki­tartó, fáradhatatlan munkája, az új iránt való szakadatlan érdek­lődés, a kollektív együttműkö­dés, a rizikó vállalása, az ered­mények és a kudarcok váltako­zása lassan érleli be gyümölcsét. Az ÖKI eredményei azonban nemcsak hazai, de nemzetközi méretekben is elismertek. Erre utal többek között az a tény: 20 tudományos fokozatot szerez­tek az itt dolgozó kutatók. A tömegtakarmányok öntözé­sére, a terméshozamok növelé­sére különösen nagy gondot for­dít az intézet, hisz az állatte­nyésztés nagy tartaléka az olcsó zöldtakarmány. Egyebek között 12 államilag elismert új fűfaj­tával rendelkezik az intézet. Eb­ből elit vetőmagot állít elő, se­gíti a fűmagtermelő rendszert. Az ősgyepek felújításával vég­zett kísérlet a hús- és tejhasznú szarvasmarha legelőn való olcsó tartását segíti. A mesterséges le­gelőkön — növénytermesztésre alkalmatlan szikes területeken — hektáronként 550—800 má­zsa zöldtömeget állítanak elő. Mint programvezető intézet az ország fűmagszükségletének 80 százalékát megtermeli, illetve megtermelteti. Ugyancsak Szikes talajon ad bő termést a Szarvason nemesített cukor- cirok és szudánifű, amiből 500 hektáron termelnek magot. Lu­cernatermesztésben új fajtákkal, vetőmaggal, a termelési techno­lógia kidolgozásával, az iparsze­rű termelés tudományos irányí­tásával segít az ÖKI. Sok hasznos vizsgálat folyt a különböző öntözési módok al­kalmazásának gazdaságosságá­ról. „Öntözni, de nem minden­áron!'’ Ez a szarvasi kutatók jel­szava. A világ különböző tájai­ról hoztak be öntözőberendezé­seket, hogy azok ökonómiai jel­lemzőit tanulmányozhassák és a magyar mezőgazdaság szolgá­latába állítsák. Gazdasági szá­mításokat végeztek, hogy egyes növényféleségek az öntözőtelep kialakítását vagy a terepen moz­gó berendezések hasznosítását hálálják-e meg jobban. Az ÖKI szolgálati találmánya a Körös— 200 új. önjáró csöpögtető szárny­vezeték, ami elsősorban a gaz­daságos öntözővíz-hasznosításban ígér sokat. Ugyancsak Szarvason vizsgálták a FAO modellüzemei részére juttatott öntözőberende­zések műszaki, ökonómiai és egyéb jellemzőit. A kukoricatermesztésben kez­detben külföldi fajták adaptá­lása volt a feladat. Szisztemati­kus kutatómunkával azonban új szarvasi fajtákat sikerült előállítani A Szarvason, nemesített szemes­és silókukorica-fajtákból 1975- ben már hazánk különböző tá­jain 300 000 hektáron termel­nek, de külföldön is előszeretet­tel vásárolják a vetőmagot. A szarvasi kutatók nemcsak a bő­termő. hanem a betegségnek el lenálló képessége is nagy gon­dot fordítanak az új fajták elő­állításánál. Rizsből például nagyon kere sett a Szarvason nemesített Kákái 203, Kákái—162, a Szarva sí karcsú, a Szarvasi 70. Hazánk rizstermő területének döntő többségén ezeket a fajtákat lát­ni. Elit vetőmagból az intézet évente legalább 1 200 mázsát ad, de a rizs termesztési rend­szerek tudományos technológiá­jának kidolgozásával, helyszíni szaktanácsadással is sokat segí­tenek. A növények tápanyagigényét műszeres, illetve izotópos kísér­letekkel állapítják meg. A víz és tápanyag egymásra hatásának vizsgálatára korszerű Lizyn- méter-telepet hoztak létre. A másodvetések öntözéses termesz­tési módját ugyancsak Tessedik városában dolgozták ki. Szarvason magasabban kvali­fikált, nagy gyakorlattal rendel­kező tudományos kutatók tele­pedtek le. Munkájukra jellem­ző: 25 év alatt 628 tudományos cikket és 23 könyvet Írtak Nem véletlen, hogy évente több száz külföldi tudományos kutató keresi fel az intézetet. A világ minden táján vannak testvérin­tézetek, de légióként a szocia­lista országok tudományos kuta­tóintézeteivel kötöttek kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Kiváló Intézet címmel többszö­rösen kitüntetett ÖKI az elmúlt évet már 7,6 millió forint nyere­séggel zárta, s hazánk különbö­ző tájain az iparszerű termelési rendszerek tudományos irányí­tója. A központ az egykori Bolza- kastélyban található. Kinn a te­rületen szépen gondozott kísér­leti parcellákat, nagyüzemi táb­lákat, az ősgyepen, műréten le­gelésző állatokat, modem gépe­ket, öntözőberendezéseket lát­hatnak az érdeklődők. Valóra válik Tessedik álma, aki önélet­írásában egyebek között így ír: „Én reméltem, hogy még si- romon ki fognak kelni ama vi­rágok. amelyeknek magvait ta­lán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elve­tettem." Ary Róza fi gyáritól! programnak megf8S§!8en Lépéselőny a gyulai nagyberuházásnál Csütörtökön délután ismét kontrollnapót tartottak a ki­emelt , beruházásban készülő Gyulai Húskombinát kivitelezői, beruházói. Ezúttal a MÉM fő­osztályvezetői szintű tanácskozás azt volt hivatva megvitatni, hogy a programnak megfelelő ütemben történik-e a kivitelezés, milyen a beruházás jelenlegi helyzete. Hangsúlyozottan szere­pelt ezen a megbeszélésen a tervdokumentáció teljessége, vagyis hogy a vállalt határidőre pótoltak-e egyes hiányzó terve­ket. A részvevők között ott volt Mersics Endre, a MÉM beruhá­zási osztályvezetője. Baukó Mi­hály, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára, dr. Vidó István, a városi tanács elnöke. ÍJtépités száznegyven millióért A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat orosházi főépítés­vezetősége idei programjában 140 millió forint értékű útépí­tés, illetve -korszerűsítés szere­pel. Ebből az év első felében nyolcvannégymillió forint értékű munkát már elvégeztek. Felújí­tották a Mezőhegyes—BattOnya közötti utat, Mezőhegyesen az állami gazdaság és a tanács megrendeléseinek tettek eleget. Jelenleg folyik az Orosháza— Nagyszénás—Szarvas közötti út felújítása. Az idén az Orosháza —Nagyszénás közötti szakasz fe­lét új burkolattal látják el, jö­vőre a második szakasz és á Nagyszénás—Szarvas közötti út kap új burkolatot. Dolgozik a főépítésvezetőség Csongrád és Hajdú-Bihar megyében is, s nem utolsósorban jelentős munkát végez Orosházán.. Több átkelési szakaszt újítottak fel, köztük olyanokat, melyek állapota már évek óta rendkívül rossz volt. Az orosházi munkák nagy része már élkészült, az idén még Rá- kóczitelepen és az új lakótele­pen építenek utat. A kontrollnap' részvevői elő­ször a helyszínen győződtek meg az építés jelenlegi állásáról. Jól- esően állapították meg, hogy az építkezés a gyorsított ütemnek, az előrehozott terveknek megfe­lelően halad. A jó munkáért megdicsérték a Békés megyei 4llami Építőipari Vállalatot, a 31. sz. Állami Építőipari Válla­latot, valamint az Országos Szakipari Vállalatot. A jelenle­vők megtárgyalták az üzem je­lenlegi területén a nagyberuhá­zással párhuzamosan folyó re­konstrukciót és azt próbálták egyeztetni, hogy az építkezés — amely egyre nagyobb területet kíván — mellett zavartalan le­gyen a termelés. Sajnos ennek megoldása nem kis gondot okoz a vállalat vezetőinek. Égy másik ugyancsak fontos téma volt az építkezés téliesítésének megszer­vezésé. Ezt, valamint a kivite­lezők jutalmazását a legközeleb­bi kontrollnapon, október 2-án beszélik meg részleteiben. Erre a tanácskozásra már az építke­zés színhelyén kerül sor. MUNKAÜGYI IDÖELEMZÖ szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót azonnali belépéssel felveszünk. Békés megye! Gabonafel vásárié és/ Feldolgozó Válla­lat, Békéscsaba, Gyulai út 2. Munkaügyi osztály. Jól szerepeltek termelőszövetkezeteink Mezőgazdaságunk szövetkezeti szektorát a 68. országos mező- gazdasági és élelmiszeripari ki­állításon 21 tsz képviseli. Leg­eredményesebben az orosházi Dózsa Tsz szerepelt a vásáron, nagydíjat nyerve tórzskancájá- val. Legsokoldalúbban a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz mu­tatkozott be. Nemcsak a növény- termesztési, illetve állattenyész­tési közös kiállításokon vett részt, hanem megyénk egyik ön­álló kiállítójaként külön is nép­szerűsíti a füzesgyarmati lucer­narendszert. Mellettük természetesen á me­gye többi közös gazdasága is kitett magáért, jó néhány arany-, ezüst- és bronzérmet szerezve. Csak példaképpen említsük gteg, hogy aranyérmes az orosházi Üj Élet Tsz magyar lúdja, a nagyszénási Október 6. kukért* cája, ezüstérmes a kondoros! Lenin Tsz cukorrépája, bronzér­mes a békéscsabai Lenin, a ka- muti Béke és a kevermesi Lenin Tsz kukoricája, de a sort — nem kis büszkeségünkre — sor káig folytathatnánk. Az orosházi Üj Elet Tsz magyar lúdjának I. díját a vásárlá­togatók nagy érdeklődése is hitelesítette A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a megye egyik önálló ki­állítójaként népszerűsíti a szálastakarmányok iparszerű ter­mesztésének és feldolgozásának rendszerét L dijat nyerlek a füzesgyarmati Tsz hús-, gya pjú hasznosítású merinó' jerke-toklyói a juhászati kiállításon (Fotó: Deményi

Next

/
Oldalképek
Tartalom