Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

Varia hallgatóit a dolgozók általános iskolája Békéscsabán mintegy ötszázan vizsgáztak eredményesen az el­múlt tanév végén a dolgozók ál­talános iskolájában. Közülük közel háromszázan a nyolcadik osztály bizonyítványát szerezték meg. Az előző évekhez hasonlóan az 1975—78. tanévben is vár­ják a dolgozók általános isko­lájába azok jelentkezését, akik még nem 'végezték el a nyolc osztályt. A hallgatók gyorsított tanfolyamokon — három-négy hónap alatt — sajátíthatják el egy-egy hiányzó osztály tan­anyagát. Az üzemekben, ahol 15—20 ér­deklődő van, kihelyezett tago­zatok indulnak. A dolgozók ön­álló általános iskolájának igaz­gatóságán a konzervgyár, az in­gatlankezelő Vállalat jelentke­zett ilyen Igénnyel, valamint az Állami Építőipari Vállalat, a városi tanács kivitelező részle­ge, és a Híradóteohnikai Válla­lat szeretne közös tagozatot in­dítani. Éz utóbbi formát az idén vezetik be először. Az a mintegy negyven dolgo­zó, akik maguk jelentkeznek a dolgozók iskolájában — az I. sz. általános iskolában — s akik szeptember 22-ig még be­iratkoznak, hetente két alkalom­mal — hétfőn és pénteken — gyűlnek majd össze, hogy a tan­anyagot átvéve készüljenek a vizsgákra. Beérett a hazai füge A Balaton északi partjának mediterrán jellegű hegyi lan­káin beérett a déli meleg égöv jellegzetes gyümölcse, a füge. Balatonfüreden, Keszthelyen és másutt a piaci árusok — az ős­honos gyümölcsök mellett — már fügét is kínálnak eladásra. A termés zömét azonban a déli lejtőjű hegyek présházainak tornácain füzérekben szárítják, aszalják. (MTI) Á nemzetiségi egyenjogúságot elfogadni nem elég Beszélgetés Rúzsa Sándor irtéhUeréki tanácstaggal A VÁLASZTÓK által a ta­nácsokba négy évre megválasz­tott küldött, Rúzsa Sándor. A tanácstagi tevékenység a válasz­tók bizalmán alapuló megtisz­telő társadalmi munka ... — ír­ja egyebek között az . Új Ma­gyar Lexikon. E megtisztelő társadalmi munkát negyed­százada Végzi a lakosság nagy megelégedésére Ruzsa Sándpr, Méhkeréken. Népszerűségére jellemző; ha a község bármely pontján érdeklődik iránta vala­ki, nemcsak azt tudják meg­mondani, hogy hol dolgozik, hol lakik, hanem azt is; az adott időpontban hol található. A tanácsrendszer létrehozása nekünk, méhkerékielvnek sokkal többet adott, mint az átlag ma­gyar állampolgárnak — magya­rázza meggyőződéssel Rúzsa Sándor. —• Mi a felszabadulás előtt kétszeres elnyomatásban éltünk, Szenvedtünk azért, mert szegények voltunk, s szenved­tünk azért is, mert román az anyanyelvűnk. Ma az alkot­mány biztosítja a nemzetiségi egyenjogúságot. Ezt pedig nem elég elfogadni, Vójeirignyem szerint egyenlő részt kell vál­lalnánk az állampolgári köte­lezettségből is, a választott testületi tagoknak pedig minden erővel támogatni az államigaz­gatási munkát, — A felszabadulás előtt Méh­kerék adta a környékbeli pra- dalmakba, gazdaságokba a cse­lédek, rószesaratók, cmóplő- munkások zömét. Szavunk azon­ban sehol nem volt. Az elöljá­róságba, az esküdtszékbe, még « legelőtársulat vezetőségébe is csak azt választották, akinek vagyona vplt. Nekünk mindig hallgass volt a nevünk. Rúzsa Sándor már gyermek­korában megutálta a cseléd­sorsot. Nem akarta bátyjait kö­vetni, inkább elszegődött ko­vácsinasnak. A félszabadulás után a gyulai húsüzemben dol­gozott, csakhamar sztahanovisla Lesz elég habszlfonpatron A Répcelakj Szénsavtermelő Vállalat mihályi üzemének leg­jelentősebb terméke a habszjfon- patron, Ez az ország egyetlen üzeme, ahol habszifonpatront gyártanak- Az idén a hazai fo­gyasztók számára 1,7 millió do­bozt készítenek. Habszifonput- ropból a mihályi üzem jelenleg egyhavi tartalékkal rendelkezik, ebből a közkedvelt termékből ez év augusztusáig annyit készítet­tek, mint tavaly egész évben. (MTI) 4 msMmss. tm SZEPTEMBER S. virágok ültetését már a lakos­ság vállalja. Ez illik a sok szép új házhoz. Az elmúlt negyedszázad ar­ról tanúskodik: Rúzsa Sándor minden erejével, tudásával' se­gíti az államigazgatás munká­ját. A különböző tanfolyamok elvégzése után mezőgazdasági gépszerelő technikumba iárt, hogy minél többet segíthessen a szövetkezet fejlesztésében. Az alkotmány kimondja a nemzeti­ségiek egyenjogúságát, s lehető­séget biztosít az anyanyelvi ok­tatásra, a nemzetiségi kultúra ápolására. Rúzsa Sándor ott volt a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége meg­alakításánál, s mint országos választmányi tag ma ts segíti a román népszokások, hagyamá- nyok felkutatását, ápolását. Egyik leánya vezető óvónő a ro­mán tannyelvű méhkeréki óvo­dában, a másik tanácsi dolgozó Köröisszegapátiban. AZ ELÉRT eredményekről, a kitűzött célokról órák hosszat beszélgetünk. Rúzsa Sándor a következő szavakkal búcsúzik: — A legnehezebb időszakban sem hagytam el soha az orszá­got. Községünk arculata az utóbbi években sokat változott, az emberek jól élnek. Amondó •vagyok: nagyon kell szeretni azt a hazát, amely emberhez mél­tó életet biztosít számunkra, s még virágzóbb jövőt ígér az unokáinknak. Ary Róza fl bizalom Megkérdeztem néhány gazda­sági vezetőt: mi a véleményük az ellenőrzésről? A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy fez eredményes irányítás elképzeld hetetlen hatékony ellenőrzés nélkül. Következésképpen az ellenőrzés a vezetés része az élet minden területén, a gazdál­kodásban éppúgy, mint a tár­sadalmi tevékenységben, Nap­jaink ípntos feladata tehát a központi irányítás hateüonyab- bá tétele és ezzel együtt az ál­lami, a társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének fejlesz­tése, a társadalmi tulajdonban levő eszközök gondos felhasz­nálására, a közérdek érvényesí­tésére. Ez az igény tulajdon­képpen nem új dolog, csak az utóbbi években kevesebb szó esett róla. Voltaképpen minden­napi életünk tűzte napirendre a kérdést és tette halaszthatat­lanná a megoldást. A hatékony ellenőrzés jogos­ságát, szükségességét ma már kevesen vonják kétségbe. Van­nak azonban olyanok, akik at­tól tartanak, hogy az ellenőrzés szigorítása megzavarhatja a bizalom légkörét. Hadd tegyük mindjárt hozzá: ezek az embe­rek rosszhiszeműen próbálják szembeállítani az ellenőrzést és a bizalmat- Mi a céljuk ezzel? Talán az, ha megakadályozni' nem képesek, legalább zavarják, késleltessék az ellenőrzés haté­konyságának növelését. ök azok, akik visszaélnek vezetőik, feletteseik bizalmával, kihasz­nálják az ellenőrzés hiányát, gyengeségét, kétes ügyekbe bo­csátkoznak, vagy éppen hanya­gul, felelőtlenül dolgoznak, sem­mittevéssel töltik munkaidejük nagy részét. Ha már a szem­léletről esett szó, meg kell em­lítenünk a belső ellenőrzés fon­tosságát, amely elválaszthatat­lan a gazdasági vezető szemé­lyétől. Több helyütt ugyanis viszolyognak a belső ellenőrök­től, akit „súgónak" tekintenek és úgy is kezelnek. Így aztán akadnak olyan vállalatok, In­tézmények, szövetkezetek, ahol erre a posztra olyan embereket tesznek, akik az adott szakmá­hoz vajmi keveset értenek. - E helyeken attól tartanak a ve­zetők, hogy a belső ellenőrök feltárják az esetleges helyi tur­pisságokat ég ezt közük a fel­ügyeleti szervekkel. Szinte nem jut szóhoz az ember, amikor a Munkások a színház művészeti tanácsában — beszélgetett a művészeti ta­nács munkájáról A NÉZŐ VÉLEMÉNYE — A forradalom után — mondta Boriszov — a mi, haj­dan birodalmi színházunk ara­nyozott karfájú, pirosbársony székeit új nézők, a proletárok foglalták el. Ök másként fo­gadták az egyes jeleneteket, mint az „úri" közönség. Néha nem értettük, miért honol síri csönd a nézőtéren, máskor pe­dig a legváratlanabb pillanatok­ban tört ki a lelkesedés. Akkor határoztuk el, hogy a Nézőhöz fordulunk, tanácsko­zásra hívtuk a leningrádi Szko- rohod Cipőgyár munkásait. Ha­marosan meggyőződtünk arról, hogy ez mindkét félnek hasznos. — Való igaz — kapcsolódott a beszélgetésbe Szidorov — ab­ban az időben a munkásók nagy része műveletlen volt, De a tu­dás és a , szépség, a művészet iránti vágy estéről-estére meg­töltötte a széksorokat. Napjainkban már más a hely­légkörében bírósági tudósításokban arról olvas: „a bűncselekményt az ellenőrzés teljes hiánya tette le. hetővé." És ezeket a sokszor százezer forintokban mért sik. kasztásokat, lopásokat rendkí­vül kezdetleges módon követik el. Anélkül, hogy bizonyos kate­góriákat állítanának fel, a bel- ső ellenőrzés hatékonyságát il­letően mégis le kell szögezni: a legnagyobb hiányosságok a szö- vetkezteknél tapasztalhatók. Itt bizonyos fokig sajátosak az el. lenőrzés feladatai, hiszen a gaz­dálkodás nem állami tulajdon alapján folyik, de az állam el­lenőrző tevékenysége nem hi­ányozhat sem az ipari, sem a mezőgazdasági szövetkezetek­nél, A törvény szerint a taná­csok dolga a szövetkezetek tör­vényességi felügyelete, állami ellenőrzése. Ezzel a jogokkal vi­szont nem élnek mindenütt ki­elégítően. Természetesen arra vigyázni kell, hogy az ellenőrzés ne mér­gezze, gyengítse a bizalom lég­körét, vagyis ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ilyen feszültség, ellentmondás egyébként csak ott fordulhat elő, ahol az ellenőr­zésre hivatott emberek Inga­tag talajon állva a gyanakvás „alapállásából” indulnak ki, s hogy feltételezésüket minden­áron bizonyítsák, a kákán 1» csomót keresnek. Az ilyen tevékenység többet árt, mint használ. Az igazi, a mi társadalmi normáinknak megfelelő társa­dalmi tevékenység kiinduló pontja mindig a bizalom, vég- célja pedig a segíteni akarás. És a célszerűen megszervezett, az átgondolt módszerekkel, tapin­tatosan, ám határozottan műkő- dő ellenőrzés csakugyan ■ ren- geteget segíthet és segített már eddig is. Végső következtetésként ki­mondhatjuk: a helyesen vég­zett ellenőrzésnek éppen az a* eredménye, hogy erősítse a bl. zalmat. Ellentmondásnak tűnik? Egyáltalán nem az. Annak, aki- nek a munkáját bármiféle el­lenőrzés vendben találja, megnő az. önbizalma, De ugyanígy meg. erősíti a beosztottajknak bizal. mat előlegező vezetőket Is, mert az ellenőrzés tapasztalatai alap­ján igazoltnak érzik előzetes feltételezéseiket, véleményüket. Seres Sándor zet. A ml gyárunkban például találkozhatnak ' még felsőfokú végzettséggel rendelkező mun­kással is, de legtöbbjük érett­ségizett. Nemcsak a szakmai is­meretek színvonala magasabb, sokat olvasnak, zenét hallgatnak és természetesen színházba jár­nak. A lehetőségek is tágabbak. A mi kultúrházunkban például öntevékeny színművészeti kör Is van. 1968-ban gyárunk kollektíva' ja a város művészeti intézmé­nyeihez fordult, hogy kössenek baráti együttműködési szerződé' seket a- különböző gyárak, üze­mek dolgozóival. E felhívás kap­csán együttműködési megálla­podást kötöttünk a Puskin Szín­házzal. — Megfigyelte — vette át a szót Boriszov —, hogy nem pal- ronálásról, hanem baráti, alkotói együttműködésről van szó? Mind a ketten kölcsönösen segítünk egymásnak. — A színház művészei folytatjá Szidorov — ünnepé' lyeink fényét emelik fellépésük­kel, tanácsaikkal segítik az1 ön­tevékeny körök munkáját. — Az együttműködés a szín­háznak is hasznos — hangsú­lyozta ki Boriszov. — Most nem is arra gondolok, hogy a bo­nyolultabb díszletek, színpadi kellékek elkészítésében segíte­nek nekünk. Ennél többről van kitüntetést szerzett, mégis haza­vágyott szülőfalujába, Méhke­rékre. A tanácsválaszlás idején a Hazafias Népfront községi el­nöke volt. Tanácstagnak válasz­tották, s azóta minden ciklus­ban újból elnyeri a választó- polgárok bizalmát. Ma a helyi Nicolae Baleescu Tsz párttit­kára és társadalmi megbízatás­ként a községi tanács elnök- helyettese. —A termelőszövetkezet szer­vezésénél nemcsak agitáltam, az elsők között léptem be — emlékezik vissza a nehéz idők­re Rúzsa elvtárs. — Szövetke­zeti műhellyé alakítottuk a pi­cike kovácsműhelyt. A mi ha­tárunkban gyengén termő a ta­laj. De rendkívül szorgalmas nép lakik a községben. Cukor­répát például most is terme­lünk 240 hektáron, pedig a drá­ga gépsorra nem futotta még erőnkből« Amit nem tud fel­szedni a gép, azt felszedik az embere^ kézzel. Hallat'anul nagy itt az élni akarás. A ház­tájit is okosan hasznosítja a lakosság, a zöldségprogramból kivesszük részünket, évente 110—120 vagon primőruborkát termelünk fólia alatt. Az EEMÜLT 25 ÉV alatt Rú­zsa Sándor ajtaja mindig nyit­va volt a választópolgárok előtt. De felkeresik őt a munkahe­lyén, megszólítják az utcán, a prr,/.óban, a moziban, a könyv­tárban, ahol éppen találkoznak vele.^Amikor a tanácstagi mun­kára tereljük a beszélgetést, elgondolkodik. — Hol is kezdjem? Talán az első és legizgalmasatíb mun­kánk a falu villamosítása volt. Természetesen a lakosságnak is hozzá kellett járulnia. Borszé­ki Tivadar néhai tanácselnök­kel házról házra jártunk, agi­táltunk. Az emberek féltek az eladósodástól. Sokan azt mond­ták: nekik jó a petróleumlám­pa is. Ma mindenki örül a vil­lanynak, nemcsak a fény miatt, de a ty és a sok háztartási gép miatt is. Aztán törpe vízmüvet építettünk, társadalmi összefo­gással. Eddig legalább 250 la­kásba vezetnék be a vizet, s rendeltetésszerűen hasznájják a fürdőszobát. Azelőtt lavórra sem tellett, cseréptóiban mosa­kodtunk. Aztán jött a járda­építés. A lakosság szorgalmát látva a felsőbb szervek is segí- . tettek bennünket a kommuná­lis építkezésekben. így tudtunk^ építeni tanácsházát, könyvtárat, iskolát, felújítottuk a művelő­dési házat, most újabb 4 tan­termes Iskola épül, szertárral és egyéb felszereléssel. A ta­nácstagok kezdeményezésére a lakosság átlag 3 nanj társadalmi munkát aiónlott fel, de lesz aki ennek dupláját teljesíti. Énült mechanikai gvakorló mühelv is. A nagy építkezés miatt eddig nem tudtunk parkosítani. Mn«t hoztunk egv rendeletét. sme'v előírja a tisztaságot, a* illek, tarlók «y.ÁrA izálr 1 A leningrádi Puskin Akadé­miai Drámai Színiláz bemutatta Anatolij Szofronov Orkán című darabját, amely korunk legége­tőbb kérdéseit feszegeti. A bemutató rendszerint tár­sadalmi esemény, eljönnek a kritikusok, az újságírók és a kulturális élet vezetői. Ezúttal a közvéleményt az Elektroszila Villamossági Gépgyár munkásai és alkalmazottai képviselték. A gyár dolgozói és a színház kol­lektívája között már több éve baráti , kapcsolat alakult ki. Az idők folyamán a baráti kapcso­lat átölvöződött. A munkások képviseltetik magukat — a szín­ház felkérése nyomón —* a mű­vészeti tanácsban. Tudósítónk Alekszandr Bori- szovval — a Szovjetunió Nép­művészével — és Jurtj Szido- rovval — az Elektroszila eszter­gályosával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöttével

Next

/
Oldalképek
Tartalom