Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
Értekezlet az alföldi városok fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) a mai mezőgazdasági dolgozó nem azonos a tizenöt—húsz esztendővel ezelőttivel, szakított az évszázados beidegződésekkel, új eletet kezdett. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy a központi települések fejlődése magával hozta a környék fejlődését is. Rendkívül fontos szerepe van e konferenciának — hangsúlyozta ismételten a miniszter. Hiszen ketezerre az ország lakosságának nagy része városokban — ezen belül alföldi városokban — és városias jellegű településeken fog élni. Ez utóbbi meghatározás egyben igény is: a nagyközségekben, összevont községekben olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy az életmód minél inkább megközelítse a városit, annyira, hogy az ott élők ne akarjanak mindenáron „igazi” városokba költözni. Ezeknek a városoknak és városias településeknek a kialakításához pedig egyebek között ennek a konferenciának is segítséget kell nyújtania. Az előadások, hozzászólások természetesen nem oldhatnak meg minden eddig felmerült problémát, az itt szerzett tapasztalatok azonban megkönnyíthetik a résztvevők további ezirányu munkáját. Reálisan, a lehetőségek gondos, okos számbavételével kell tervezni — mondotta befejezésül Bondor József. Csak ilyen reális terveket tudunk megvalósítani. E reális tervezéshez járulhat hozzá eredményesen a harminchat város képviselőinek konferenciája. I fejlődés in'ndannviiink iiiiiiikájátóí függ A konferencia előadói közül | elsőként dr. Bártke István, az J ÉVM területrendezési és -fejlesztési főosztályának helyettes I vezetője kapott szót. Az alföldi városok szerepe a magyar településhálózat fejlesztésében című előadását azzal kezdte, hogy megkezdődött az átmenet a városok fejlődésének intenzív sza- kasztba. Elsősorban az iparosítás gyorsítása révén. Az aiföliii városok — történelmi elmaradottságuk miatt — fokozottan igénylik az iparitlepítést és ezzel együtt a közművesítés, a kereskedelem, a kultúra fejlesztését. A fejlődés valóban jó ütemű, bár aránytalanságok előfordulnak — egy- egy településen például a szennyvízhálózat kiépítése elmaradt az ivóvízhálózat kiépítésének mértékétől. A legfrissebb adatok tanúsága szerint az alföldi városok kezdik megközelíteni urbanizál- tabb dunántúli, észak-mágyaror- szági társaikat. Ezt a továbbiakban is biztosítani tudja e városoknak az a képessége, hogy várhatóan továbbra is be tudnak fogadni új ipari objektumokat. A következő esztendők, évtizedek elsődleges feladata, hogy az azonos szerepkörű városok azonos fejlettségi szintre kerüljenek, azután pedig, hogy az elmaradottabb települések fej1075. SZEPTEMBER 4. A konferencia hallgatóságának egy csoportja (Fotó: Deménji) lődésének üteme felülmúlja az előttük állókét. Ezek a feladatok természetesen csak altkor oldódhatnak níeg, ha mindenki előtt nyilvánvaló lesz, hogy a fejlődés nem megy magától, nem automatikus folyamat. Ahhoz valamennyiünk áldozatos munkája kell. a külterületeken élik igényei Dr. Körmendi Klára, az ÉVM tervezési-gazdasági körzeti osztályának helyettes vezetője — Az alföldi városok külterületi problémái című előadásában — arról beszélt, hogy az alföldi városokban élő 1,2 millió lakos közül nem mindenki „igazi” városi ember: a városközponton kívül és a külterületeken erős a falusi jelleg. A külterületekre, elsősorhan a tanyákra jelenleg az jellemző, hogy az erős, nagy táblákon dolgozó közös gazdaságok bomlasztják őket, lakóik gyorsabban költöznek a városba, a közös gazdaság központja körül alakult lakótömbökbe, mint a gyümölcsös zöldségtermelő körzetekben. A másik sajátosság, hogy kisebb, a tizennégy évesnél fiatalabb és az idős népesség aránya, nagyobb viszont a keresőkorú eltartottaké is — nagyobb tehát a munkaerő-tartalék. És ez még akkor is figyelemre méltó tényező, ha a kedvezőtlen közlekedési adottságok miatt ez az utóbbi réteg eléggé nehezen mobilizálható. A külterületen élők —■ sokáig és sokan lesznek még ilyenek — a városok közelsége révén helyzeti előnyben vannak a községek lakóival szemben. Fokozottak az életmódbeli igényeik is. Ezek kielégítésére a jövőben különös gondot kell fordítani az úthálózat és a villanyhálózat fejlesztésére, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi gócok kialakítására. Hatékoinyatitjan a belterületen Az alföldi városok fejlesztése és az intenzív területfelhasználás volt a címe a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke docense, Ihrig Dénes előadásának. Részletesen elemezte azt a gyakran előforduló rossz gyakorlatot, hogy az alföldi városokban az új lakótelepek a városközponttól távol épülnek. tovább szélesítve ezzel az amúgy is terjedelmes települést, tovább növelve az egyébként is jókora távolságokat. Ennek következtében a városközpont régi, jelentős részükben korszerűtlen házai a helyükön maradnak, állaguk egyre romlik, a hagyományos városmag elöregedik. Javasolta az előadó, hogy ha-/ tározottan meg kell állítani az Alföld városainak további területi terjeszkedését; szanálások után korszerűen be kell építeni a belső területeket; meg kell keresni az anyagi segítségnek azokat a formáit, amelyek révén megszűnhet az alföldi városok lemaradása; végezetül pedig lehetőség szerint meg kell őrizni e települések hagyományos város- szerkezeti sajátosságait. Városbelié-ztés — közműfejlesztés A nap utolsó előadójaként AU Lajos, az Országos Vízügyi Hivatal" vízellátási és csatornázási főosztályának vezetője lépett a mikrofonhoz. A közművesítés szerepe az alföldi városok fejlesztésében című előadásában, arról beszélt, hogy a szóban forgó városok vízigénye napról napra növekedik. Ez a víztornyok, vízvezetékek és a szennyvíztisztító telepek, csatornák iránti igény hasonló ütemű növekedésével jár. Üj, meg új gondok jelentkeznek a kapacitás bővítése közben — mondotta —, egyebek között az újonnan feltárt lelőhelyekből nyert víz gáztalanításának szükségessége (a probléma' megoldására irányuló, s eredményesen befejeződött pályázat éppen Békés megyei kezdeményezésre jött létre); vagy a mechanikai és biológiai tisztításon átesett szennyvíz további sorsa (a mezőgazda- sági hasznosítást, öntözést kipróbáló kísérletekben hasonlóan szerepet vállaltak a megye városai) . A legnagyobb gondot a vízigény kielégítése okozza. Ennek egyetlen járható módja — fejezte be előadását a főosztályvezető — a regionális vízellátás kiépítése, amikor a lelőhelyek nem egy-egy települést, hanem a városok, községek egész sorát látják el tiszta vízzel. **» A konferencia résztvevői ezután városnéző sétára indultak, ma pedig folytatják a tanácskozást. (daniss) Jubileumi ünnepség a Szarvasi Öntözés! Kutató Intézetben Fennállásának negyedszázados i évfordulóját ünnepli a Szarvasi j öntözési Kutató Intézet. Ebből az alkalomból szerdán kétnapos ünnepségsorozat kezdődött. A Vajda Péter Művelődési Ház nagytermében dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az intézet igazgatója adott számot a Kiváló címmel többször kitüntetett intézet negyedszázados fejlődéséről. A Magyar Tudományos Akadémia megalakításának 150 éves évfordulójára dr. Cselőtei László, akadémikus emlékezett. A díszelnökségben helyet foglalt többek között Frank Melánia az intézet alapító igazgatója, valamint a párt- és a társadalmi szervek, a MÉM számos képviselője. Délután a kísérleti telepeket tekintették meg a vendégek, csütörtökön tudományos ülésszakkal folytatódik a jubileumi ünnepség. !-rsS«»*«« ÍAlltlMIlsaSSSMÍ ■««aSXXMHIlSSSMSt tt **•«** *SSe£!SK«S*SES4*S‘ Nagy díjat nyeri a AG, a szarvasi HAKl és az orosházi Dózsa Tsz Harminc Békés megyei kiállító a 68. országos mezőgazdasági vásáron Békés megye — hagyományaihoz híven — igen jól szerepelt, jelentős sikereket ért el Budapesten az idei országos mezőgaz dasálgi és élelmiszeripari kiállításon. A mintegy 30 megyei kiállító — öt állami gazdaság, 19 tsz és hat vállalat — száznál több terméket felvonultatva nemcsak a vásárlátogatók érdeklődését keltette fel, hanem megnyerte a vásár dijait odaítélő bizottságok tetszését is A megyénket képviselő gazdaságok és üzemek a kiállítás, valamint az AGROMASEXFO bronz-, ezüst- és aranyérmeinek igazán nagy száma mellett napom nagydíjat is elhódítottak a versenytársait elől., A Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság kukoricájával, az orosházi Dózsa Tsz I félvér törzskancájával, a Szarvasi Haltenyésztási Kutató Intézet pedig anyapontyaival érdemelte ki a magas elismerést. Képünkön a Mező hegy esi állami Gazdaság vásári nagydíjas kukoricája. A gazdaság 4000 hektárján termesztett kukorica tavaly több, mint 70 mázsát termett hektáronkénti átlagban Nagydijas anyapontyok, ínyap pontyivadékok a mezőgazdasági vásár halászati pavilonjában. Kiállító: a szarvasi HAKI (Fotó: Dcménv)
