Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-24 / 224. szám
Egy KERMI-vizsgálat tapasztalatai után A minőségről — türelmetlenül Ha az ember munkatársaival, ismerőseivel beszélget, gyakran hall olyan megjegyzéseket, amelyek az élelmiszerek, ruházati cikkek, vagy a tartós fogyasztási cikkek minőségét marasztalják el. Mert valahol valaki mindig vesz valamit. És ilyenkor szóba kerül a száraz kenyér, a félig rothadt gyümölcs, a talpát I gyorsan elhagyó cipő, a drágán vett, de hamar elromlott televízió, automata mosógép. A KB 1974. december 5-i határozata hangsúlyozza, hogy szükséges a termékek minőségének további javítása, versenyképességük fokozása. KŐTELEZŐ Állami szabályok Nagyon fontos tehát a minőségvédelem, amely nálunk állami feladat. De tegyük mindjárt hozzá: nemcsak az. Az évek során külön ellenőrző intézeteket hoztak létre és nem kis szerepük van ebben a munkában az államigazgatási szerveknek, valamint a kereskedelmi vállalatoknak. Minőségvédelmi rendszerünk abból indul ki, hogy a jó munka a termelő vállalatoknak is érdeke. Ezen túlmenően azonban kötelező állami szabályok írják elő egyes termékek minőségét, különösen a vagyonbiztonsági, élet- és egészségvédelmi követelményeket. Rendelet szabályozza a termékek meghatározott körében o gyártás, a forgalmazás és a felhasználás feltételeit. Kormányrendelet írja elő a termékek minőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettséget, a jótállás legkisebb kötelező mértékét. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései érvényesülnek a szavatossági szabályokban, és törvény bünteti a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalát. Mi ezeknek- nek a lényege? Az, hogy a fogyasztó mindenkor és mindenütt megfelelő minőségű árut kapjon a pénzéért. Ezek az alapelvek, de menynyi érvényesül belőlük? Kinek van tehát igaza? Aki dicsér és fejlődésről beszél, vagy annak, aki panaszkodik? A minőség alakulásának állandó figyelésével megbízott Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet részben ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni jelentéseiben. Békés megyében az év elején, áprilisban tartott átfogó minőségellenőrzést a KER- MI. A vizsgálat a megye 25 helységének 124 kereskedelmi és nyolc vendéglátóipari egy»BHiKincistmimiiiimiiiitiBiumim ségre terjedt ki. Általános ia- > pasztalat, hogy az élelmiszerek túlnyomó többsége megfelel a követelményeknek, a ruházati I cikkek minőségszínvonalát kedvezően javította a korszerű textíliák változatainak megjelenése. Számottevően javult a háztartási gépek minősége is. SZIGORÚBB FELELÖSSÉGREVONAST Az ellenőrzések során azonban jócskán találtak hibákat, sőt visszatérő mulasztásokat is. Még mindig sok üzletben árusítanak lejárt szavatosságú élelmiszereket. Erre utal az összefoglaló jelentés alábbi részlete is: „Az élvezeti cikkek közül a legtöbb hiányosságot a pörkölt kávénál tapasztaltuk. Az ellenőrzött 263 kilogramm kávéból 223 kilogrammnak (85 százalék) lejárt a szavatossági ideje...” A húsipari termékek ellenőrzése elsősorban az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti húsüzemek készítményeire terjedt ki, de1 vizsgálták a megyei MÉK és a húsipari vállalat termékeit is. Megállapították többek között, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz által gyártott kolbászfélék enyhén savanyúak, emiatt még a közepes minőségi szintet sem érik eL Nem volt megfelelő a hurka fűszerezettsége sem, az ellenőrzött mintegy 300 kilogramm nyers- és főtt füstölthús 30 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Az ellenőrzésekből úgy tűnik, mintha a lábbelik minősége javult volna. Hiszen a vizsgált 517 pár női, férfi és gyermekcipők 84 százaléka megfelelt a tanúsított minőségnek. Néhány gyermek és női cipőnél, de különösen a kismama cipőknél viszont komoly hiányosságokat állapítottak meg. Általában ragasztási hibák, kéregráncosság, összeillesztési sérülések fordultak elő. A forgalomba hozott bútorok minősége változatlanul nem kielégítő. Idézet a jelentésből: „A kiskereskedelmi boltokban főleg a szekrények, kárpitozott fekvő és ülőbútorok, asztalok, konyhabútorok minőségét ellenőriztük. A vizsgált 96 termék közül 50, tehát több mint a fele, nem elégítette ki á minőségi követelményeket. Kifogásra leggyakrabban szállítási sérülések, technológiai mulasztások adtak okot.” A jelentést olvasva az első gondolat az, hogy jó lenne végre szigorúbban fellépni a fegyelmezetlen, a technológiai előírásokat megsértő és rendszeresen gyengén dolgozó üzemekkel szemben. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy nemcsak a termelőket illeti a bírálat. Nagyon sok vásárlói reklamációnak a rossz tárolás, a gondatlan szállítás, vagy a kereskedelmi dolgozók hiányos áruismerete az oka. KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL Közös összefogás szükséges tehát a fogyasztási cikkek minőségének további javítására. Az eddiginél is nagyobb részt kellene vállalni a termelő üzemek szocialista brigádjainak, nagyobb érvényt kellene szerezni a Dolgozz hibátlanul mozgalom alapelveinek. Jó lenne, ha egyre több vállalat kérné termékeinek forgalomba hozatala előtti vizsgálatát. S ahol a felvilágosítás, a figyelmeztetés nem használ, ott a szabályok megsértőit, a minőségrontókat felelősségre kellene vonni. A gazdasági bírság eszközeit hatékonyabban kellene alkalmazni a mulasztókkal szemben. Annál is inkább, mivel a KER- MI egy fél év alatt országosan ezer esetben kötelezte a kereskedelmi vállalatokat, hogy a nem megfelelő árukat vonják ki a forgalomból. A legegyszerűbb természetesen az lenne, ha mindenki tenné a kötelességét: a gyárakban betartanák a technológiai fegyelmet, a kereskedelem jobban vigyázna a raktáraiban tárolt árukra, hasznosabb felvilágosításokat adna a vásárlóknak. így lehetne és kellene elérni, hogy minél kevesebb legyen á vásárlói panasz, és minél több a kifogástalan áru az üzletekben, Seres Sándor Á műszaki ismeretek ♦erjesztéséért 1975. október 7-én Dunaújvárosban, az Uitz Béla Kiállítási Teremben ünnepélyes keretek között nyitják meg a műszaki könyvnapok eseménysorozatát. Az idei műszáki könyvnapok dunaújvárosi programja részét képezi annak az ünnepségsorozatnak, mellyel a város 25 éves évfordulóját köszönti. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az országos megnyitó színhelyén sokszínű programot szervez, amelynek célja a műszaki, tudományos, ismeretterjesztő könyvek, kiadványok és folyóirátok, valamint szaklapok iránti érdeklődés felkeltése, ébrentartása és fokozása. A rendezvénysorozat szervezői és rendezői abból az elgondolásból indultak ki. hogy a tudományos, ismeretterjesztő szákirodalom., a műszaki ismeretek megszerzése termelőerővé válhat, és a műveltség szerkezetének átalakítását is elősegítheti. A műszaki könyvnapok idején a Művel Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai a vállalatoknál, intézményeknél., a szövetkezeteknél műszaki könyvbemutatókat és szakkönyvvásárokat rendeznek országszerte. A műszáki 'könyvtárral rendelkező üzemek szakelőadásokat és ankétokat is tartanak. Az idei műszaki könyvpapokra 52 mű kerül a könyvesboltokba és az üzemek bizományosainak könyvárusító pultjaira, csaknem 4 millió 825 ezer forint értékben. 1975. SZEPTEMBER 24, Fácántelep Az elmúlt esztendőben az endiődi Béke Vadásztársaság területén járvány pusztította el a íácanállomány jelentős részét. Ez tette szükségessé egy fácán csibe-nevelő telep kialakítását, amelynek munkáit a társaság tagjai társadalmi munkában végezték el. Az új telep eddig mintegy kétezer fácánt bocsátott szárnyra. A telepen maradt'ezer fácáncsibéből válogatják ki majd azt a háromszázat, amely a vadásztársaság fácántenyé- flMtének törzsállományát alkot ja <Fotó; Sztanyik Károly) Földgáz a konyhában ÚJSÁGHÍR: Szeptember 19-én átadták a szegedi olajipari létesítményeket, köztük az új, I számú gázüzemet. H ol van már a csikótűzhely, a konyhába bekészített ha- lomnyi összetört rozsé, a tapasztott falú tűzalkalmatossá- got tápláló kukoricacsutka?! Itt, ott felbukkannak még, városból jött unokák nagy ámulatára, ám megszokott helyükön is már-már múzeumi tárggyá válnak. Több, mint tíz esztendeje dolgozták ki azt az energiaszerkezet átalakítási koncepciót,' amelynek némely részlete ugyan nem állta ki az idő próbáját, egészében azonban helyesnek bizonyult, s egyebek között átalakította a háztartások jelképét, a 'családi tűzhelyet is. Családi tűzhely? Nos, lehet, hogy a zománcos, gázlángot li- begtető mostani jószág nem duruzsol oly’ kedvesen, mint az idősebbek emlékeiben élő régi. az viszont tagadhatatlan, hogy hatalmas iramban szorította vissza elődjét. Napjainkban az ország háztartásainak 65 százaléka használja a vezetékes vagy palackos gázt — 700 ezer háztartás a vezetékest, 1,6 millió a palackos propán-bután gázt —, s az igényekkel nem könnyű lépést tartania a földgáz- és kőolajiparnak. Leggyorsabban ugyanis a lakosság gázfelhasználása növekszik immár hosszú évek óta. Lényegében csak 1960-ban kezdődött meg Magyarországon a jelentősebb földgáztermelés, a zalai olajkutak ún. kisegítőgázának felhasználásával. Azután gyorsan követte egymást Hajdúszoboszló, Kardoskút, Szánk, Algyő telepeinek feltárása; tíz év alatt megnégyszereződött a hazai földgáztermelés. S okféle előny szói a föld gáz mellett — magas fűtőértéke például —, s ez indokolja, hogy 1975 végére 38 városban, 50 községben kápcso- Lódnak a földgázvezetékekre a fogyasztók. Az előnyök jegyében került sor egyebek mellett Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged hálózatának földgázra történő átállítására, most folyik a munka Győrött, s megkezdődtek az előkészületek Pécsett, Szombathelyen, Baján az áttérésre. A tervek szerint 1980-ra 58 városban és 63 községben lesz vezetékes gázszolgáltatás. A jelenlegi ötéves tervidőszakban félmillióval nőtt a gázt — vezetéken vagy palackban — felhasználó háztartások száma, s ez, háztartásonként három főt figyelembe véve másfél millió ember! 1965-ben 284 ezerre rúgott a propán-bután gázt égető családok tábora, idén viszont, egyetlen esztendő alatt, 117 ezer rel gyarapodnak, s összességében túlhaladják az 1,6 milliós sereget. Némi képet ad az érem másik oldaláról, ha leírjuk: idén a szénhidrogénipar 9 milliárd forintot költ beruházásokra! A csövekbe, földgázbontókba, palackozókba áramló gázt közö^ munkánkkal keresett fbrintmil- liők segítik fel a föld méhéből, s juttatják el a fogyasztóhoz. Például abba a 300 ezer lakásba — öt év alatt megkétszereződött a számuk —, ahol az idei télen már gázzal melegítenek majd, s abba a távoli 85 ezerbe, ahol a fűtőerőmű, a hőközpont berendezéseit táplálja a láthatatlan tűzfori'ás. S mivel egyre többen szeretnék a gyors, kényelmes, tiszta főzés, fűtés lehetőségét megragadni, a részben már elkészült Testvériség gázvezetéken idén egymilliárd köbméternyi tüzelőanyag áramlik be az országba — a tavalyi import még csak 200 millió köbméter volt —, s 1980-ban mintegy 4 milliárd köbméter szovjet földgázt kapcsolhatunk be a gazdasági élet és a kommunális ellátás vérkeringésébe. Tavaly, az Állami Tervbizottság döntése alapján kétmilliárd forint rendkívüli támogatást kapott a földgáz- és kőolajbányászat. Növelik a kutatófúrások mennyiségét, új távvezetékeket fektetnek J.e, bonyolult techní kai, technológiai feladatokat oldanak meg, mint amilyen a Szeged alatti mezők kitermelése, a pusztaedericsi természetes gáztároló hasznosítása. A napokban adták át a szovjet tervek alapján, 1,4 milliárd forint költséggel épülő szegedi két gázüzem. közül az elsőt. Itt a földgázból leválasztják a pro- pán-butánt, az izopentánt, a sta-,. bil gazolint stb., s így lehetővé válik például , a propán-bután, behozatalának megszüntetése. N agy léptek, nagy erőfeszítések, tekintélyes költségek, a szocialista integráció segítségül hívása. Aligha kell minderre gondolnunk, ami kor fellobban - konyhánkban, szobánkban a gázláng. Ám nem árt, ha néha eszünkbe jut. Mert a jót hamar megszokjuk. Esetleg annyira, hogy már pocsé- kolóan — s mint a balesetek bizonyítják, olykor könnyel műén — használjuk. Mészáros Ottó Irodalmi klubsorozat Az endrődi művelődési ház hat előadásból álló irodalmi klubsorozatot szervez az érdeklődők részére. Érdekességként említjük meg, hogy többek között Németh László, Déry Tibor, Sarkad! Imre,' Sánta Ferenc műveiből neves művészek tolmácsolnak részleteket, írásokat. Tervezik, hogy a Békés megyéből elszármazó írókat is meghívják egy foglalkozásra. Békés megyei autósok jugoszláviai turnéja Szeptember 24-én, ma 12 személygépkocsiból álló „autóskaraván” indul Jugoszláviába megyénkből. Az autóklub és az IBUSZ szervezésében a tucatnyi jármüvei 30-an mennek a szomszédos országba. Túráju^ legnagyobb részét a jugoszláv tengerparton, Rabacban töltik, majd szeptember 30-án érkeznek haza. A BÚTORÉRT Szervezéstechnika és a Békés megvei SZÖVKER V. szervezéstechnikai és irodabútor kiáliiíáíst rendez t975. szeptember 25-től 1975. október 1-ig. Békéscsaba, Tanácsköztársaság- útja 6. sz. alatt. Megtekinthető: ' : Minden nap 10 órától délután 18 óráig.
