Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

1975. SZEPTEMBER 24., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Majd az idő megoldja? Az élet időről időre mind­annyiunkat válaszút elé ál­lít: dönteni kell a gyermek pályaválasztásáról, a családi költségvetésről, a szabad idő hasznos és kellemes eltöltésé­ről és sok egyéb kisebb-na- gyobb kérdésről. A döntés té- nyéről néha tudomást sem veszünk, ha nem különö­sebben nehéz a választás. Né­ha azonban a döntési gyötrő, sok vitával, vívódással járó feladat; olykor, amikor nehéz a választás, mert kevés az al­ternatíva vagy nagy a bi­zonytalanság. Vannak emberek, akiknek hivatása a döntés. Ezek kö­zé tartoznak a különböző posztokon levő gazdasági ve­zetők. Őket naponta döntés­re sarkallja, választás elé ál­lítja az élet, amely megany- annyi új problémát és lehe­tőséget szül. A döntések egy része rutinszerű, mert az eset­tek és az alternatívák jelle­ge ismétlődik és ezért a veze­tő a múlt tapasztalaiéi alap­ján könnyűszerrel választhat, határozhat. A gazdasági vezetőket iga­zában akkor állítja nagy pró­ba elé a döntés feladata, ami­kor nem várt események kö­vetkeznek be. Amikor a vál­lalat gazdálkodását, termelé­sét, piacait mélyrehatóan érintő változások történnek a közgazdasági környezetben a gazdálkodás körülményeiben, feltételeiben. Napjainkban éppen ilyen helyzet állt elő, sőt mindez egybeesik az új középtávú tervek kidolgozásá­val. Azt mondhatjuk tehát, hogy a vállalatok életében vannak olyan periódusok, amikor a döntésre váró ügyek sűrűsödnek, amikor megnő a jelentősége annak, hogy a problémafehsmerés és a szük­séges döntés a megfelelő idő­ben történjék. Ezúttal erre az utóbbira szeretném ráirányítani olva­sóim figyelmét: az időténye­zőre. Mégpedig azért, mert ma még nem minden vezető érzékeli eléggé; mit is jeleni a problémák, az új fejlődési irányzatok időben való felis­merésé és a szükséges dön­tések késedelem nélküli meg­hozatala. Vannak vezetők, akik a nagy bizonytalanságra való hivatkozással halogatják a döntéseket, kivárásra „ját­szanak”, s nem veszik észre, hogy ezáltal növelik a bizony­talanságot. Számos példát mondhatnának arra, hogy azok a vállalatok, amelyek nem készültek fel időben gyártmányaik fejlesztésére, (Struktúrájuk megújítására* valahogy úgy jártak, mint az a sakkozó, aki időzavarba került, s emiatt már csak egyetlen lépése maradt. s s Tény, hogy napjainkban számottevően nagyobbak a bizonytalansági tényezők, mint a múltban, de ez nem lehet ok a kivárásra. A mai világ logikája paradox hely­zetet teremt; a vállalatoknak számottevően megnövekedett bizonytalanság közepette kell alkalmazkodniuk a megválto­zott nemzetközi és hazai fel­tételrendszerhez. Méghozzá gyorsan! Egyes vezetők döntést ha­logató magatartása mögött felfedezhető az a vélekedés, hogy majd „felül” megmond­ják, mit kell tenni, s így a felelősség is az irányító szer­veké. Egyesek a gazdaság- irányítási módszerekben be­következett bizonyos válto­zásokat úgy értelmezik, hogy itt a vállalati önállóság kor­látozásáról van szó, s ez ter­mészetesen a döntési hatás­körre is vonatkozik. A gaz­daságirányításban tapasztalha­tó változások célja azonban nem a vállalati önállóság, döntési hatáskör és felelős­ség csökkentése, hanem a vállalatok igazodásának elő­segítése az új feltételekhez. Az irányítási rendszer módo­sítása elsősorban a gazdasági egyensúly javítását és a gaz­dasági hatékonyság növelését szolgálja. Az új szabályok ar­ra késztetnek, hogy javítsák a vállalat tervező munkáját, fejlesszék a vezetők döntési készségét Miközben bíráljuk a dönté­seket halogató vezetőket, sen­kit nem buzdítunk elhamar­kodott, megalapozatlan, a kockázatokkal nem' számoló döntéshozatalra. Az ilyen ma­gatartás talán még károsabb következményekkel jár, mint a halogató taktika. A most kidolgozás alatt levő vállalati középtávú tervekben bizonyára célszerű mindenek­előtt az 1976—77. évekre vo­natkozóan dönteni a fejlesz­tési politikáról, a piacpoliti­káról, stb. és a további évek­re vonatkozóan több lehető­séget hagyni a szabad cselek­vésre. A manőverezési sza­badság növelése és a bizony­talanság csökkentése . érdeké­ben vállalt döntéshalasztás j csak akkor lehetséges, ha j most döntünk a vállalat szá- j mára lehetséges fejlesztési és [ egyéb alternatívákról. Az ilyen típusú döntés azonban elkerülhetetlen és halasztha­tatlan. * Október S—25: Gazdag program az őszi megyei könyvheteken Tegnap, szeptember 23-án dél­előtt Békéscsabán a megyei könyvtárban tartotta tanácsko­zását a szövetkezeti könyvter­jesztés hagyományos akcióját az őszi megyei könyvhetek . ese­ménysorozatát előkészítő bizott­ság. Mint a korábbi években, most is a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, a megyei könyvtár és a MÉSZÖV vállalta a könyvterjesztést szol­gáló akció feletti védnökséget. A szervező bizottság tegnapi ülésén az említett szervek kép­viselői mellett ott voltak a vá­rosok és községek könyvtárai­nak, s az ÁFÉSZ könyvesbolt­jainak vezetői. Oláh Gábor, a MÉSZÖV osz­tályvezetője többek között el­mondotta, e szövetkezetek az idei őszi megyei könyvheteknek is jó gazdái akarnak lenni. A rövid tájékoztatást köve­tően a könyvtárak és a szövet­kezeti könyvesboltok vezetői szóltak az akció helyi elképzelé­seiről. Tőlük tudtuk meg, hogy október 5—25. között a megye számos községében kerül sor irodalmi vetélkedőkre, a jól be­vált háztól-házig könyvárusítás­ra, utcai árusításra. Mint a korábbi években, az idei őszi megyei könyvheteken is az író-olvasó találkozók áll­nak a rendezvények középpont­jában. Október 5—25. között megyénk községeibe látogat Fo­dor András, Baranyi Ferenc költő, Csák Gyula író. Sokan kérték a könyvhetek rendezvé­nyeire megyénk költőit és íróit, Közős összefogással készül az iskola Lapunkban már képet közöl­tünk az épülő négy- tanterem ről, amellyel bővítik a kondoro­st általános iskolát. A munkát az Egyesült Tsz brigádja végzi, s előreláthatólag decemberben készül el. Jelenleg hét tanuló- csoport különböző helyeken van elhelyezve, többek között a di­ákotthon betegszobájában, a je­lenlegi iskola ebédlőjében és máshol. A nehézségeket látva a lakosság is segítséget adott, hi­szen az Egy nap az iskoláért mozgalom keretén belül két na­pi munkának megfelelő bért ajánlottak fel a különböző mun­kahelyeken dolgozók. így jött össze közel egymillió forint, ennyit fizetett be a lakosság se­gítség címén. A tsz pedig 500 ezer forintot adott. A többit a tanács szerezte. Az így biztosí­tott összegből négy tanterem es két szertár épült fel. Az épít­kezésre közel egymillió 800 ezer forintot fordítanak. A munka jól halad, így a brigád előrelát­hatólag teljesíteni tudja a ha­táridőt. a füzesgyarmati Hegyes! János parasztírót, valamint Filadelfi Mihály és Sass Ervin költőket. (Balkus) MA; A MINŐSÉGRŐL - TÜRELMETLENÜL (3. old.) FÖLDGAZ A KONYHÁBAN (3. old.) TÁRGYALÓTEREM <4 old.) JUBILÁLÓ TELEPÜLÉS A MEGYE PEREMÉN (5. old.) TISZTA VIZET A — FÜRDŐKÁDBA <5. old.) Olasz mezőgazdasági szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe Tegnap, szeptember 23-án a, kora déli órákban Leo Draget-1 ti főtitkár vezetésével négyna­pos látogatásra megyénkbe ér­kezett az olasz mezőgazdasági dolgozók és földbérlők szakszer­vezetének háromtagú küldött­sége. Az olasz mezőgazdasági szakszervezeti delegációt Mi- csuch Lászlónak, a MEDOSZ országos titkárának kíséretében Békéscsabán Plavecz János, a MEDOSZ Békés megyei Bizott­ságának titkára fogadta. A szakszervezeti vezetőkből álló küldöttség négynapos láto­gatása során a MEDOSZ Békés rrlegyei tevékenységével ismer­kedik. Vendégeink először a Biharugrai Halgazdaságot kere­sik fel, majd meglátogatják a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t és a szarvasi ÖKI-t. Ta­nulmány útjukat pénteken az Orosházi Állami Gazdaságban fejezik be. Októberben kezdődik a pártoktatási évad Októberben országszerte meg­kezdődik az új pártoktatási év­ad. Az 1975/76-os tanévre — előzetes jelentések szerint — a tavalyinál is több érdeklődőt, több mint. 525 ezer vállalati, intézményi, termelőszövetkezeti dolgozót várnak. A hallgatók népes, tábora,. a . következő he­tekben, hónapokban már a XI pártkongresszus jegyzőkönyve és az elhangzott korreferátu­mok alapján módosított tan­anyaggal ismerkedhet meg. Az újkígyósi határban A napfényes őszt szorgalmas munkával hasznosítják az üjkí- gyósiak. Az iparszerííen termesztett cukorrépát gépek segít­ségével szedik. Naponta 18 hektárról kerül rendre a répa,me­lyet a felszedő gépekkel nyomban pótkocsira raknak (Fotó: Veres Erzsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom