Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-23 / 223. szám
A csökkent munkaképességűek is hozzá j árulnak a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet hírnevéhez Tizenvolc évvel ezelőtt, 1957- ben alakították meg a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szö- vekezetet Elsősorban olyan dől. gozóknak: nőknek, sokgyermekes családanyáknak, csökkent munkaképességűeknek, öregeknek teremtettek munkalehetőséget, akik rendszeres 8 órás tevékenységet nem tudtak vállalni. Nem sokkal utána célszerűnek látszott a környékbeli községek munkaerő-tartalékainak bevonása is a bedolgozásos rendszerbe. Így létesítettek részleget Gyulaváriban, Sarkadon, Sarkadkeresztúron, Köte- gyánban, Okányban. Később hozzájuk csatolták a szarvasi szövetkezet Békésesabán működő varró-hímző részlegét, majd 1973-ban Komádi nagyközségben alakították meg varrórészlegüket. A szövetkezet létszáma ma már mintegy 800. ebből a közös üzemben dolgozik 120, a többiek bedolgozó rendszerben otthonukban végzik a vállait munkát. Eleinte hímzéssel, varrással foglalkoztak, később rátértek a «zövésre, horgolásra, lábtörlőkészítésre, kosárfonásra. Tevékenységükben fontos szerepet kap a népművészet, a népi hagyományok ápolása. Népszerű termékeik a hímzett női és gyermekblúz, írásos kézimunkák, komoly hírnévre tett szert a hagyományos jfyulai szőttes. Nagy problémájuk, hogy a jelenlegi gyulai központi telepük sem egészségügyi, sem műszaki, sem tűzrendészed szempontból, de méretében sem megfelelő. A szövetkezet vegyes összetételű, a különböző helyen működő részlegek különböző termékeket készítenek, más és más munkafolyamatokat végeznek, ami nehezíti a vezetést, az irányítást. A vezetőség azonban támaszkodhat, a pártái apszerve- zetre, a választott társadalmi szervekre, a szocialista brigádokra, a részlegvezetőkre, bízhat a tagság megértő támogatásában. Ennek következtében évről évre jelentős változás és komoly eredmény tapasztalható. Er edm ényeikben nagy a szerepe az exportnak. Míg 1970-ben 6 millió, az idén eddig már 11,6 millió forint értéket termeltek ' erre a célra. Ebből 7.2 millió értékű termék jut tőkés exportra, amit textilüzemekből kikerült szabászatl hulladék anyagból állítanak elő: ebből értékes rongyszőnyeget gyártanak és szállítják a legnagyobb megrendelő, Svédországba, aztán Hollandiába, újabban Ausztriába. Kedvelik készítményeiket a szocialista államokban, ahonnan főleg varott árukat rendelnek. A Szovjetunióba tavaly 70 ezer hálóinget készítettek, az idén már 40 ezret szállítottak belőle, nagy az érdeklődés a gyermekruhák iránt. Ebből az elmúlt évben 27 ezer, az idén pedig 42 ezer a rendelés. Szépek az eredményeik belkereskedelmi vonat, kozásban is. 1970-ben belföldön csaknem kereken 10 millió értékű készítményt adtak el, az idén már 13 és negyed milliónál tartanak. Komoly a fejlődés az összes termelési érték vonatkozásában a mostani tervidőszakban, miután az 1970. évi 15 millió 980 ezer forinttal szemben, ebben az évben 24 millió 850 ezerre nő a termelés. Ezt az eredményt még jelentősebbé teszi, hogy ezt a termelési értéket csaknem kizárólag nők. idős, csökkent munkaképességű bedolgozók állítják elő. Az elmúlt évben ünnepelték meg a szövetkezet szőttes részlege működésének 15 éves évfordulóját. Ez a részleg készíti az országhatárokon túl is ismárra, mint aki azt mondja: vesszél meg, bezzeg az előbb letagadta, hogy vannak fegyvereid is. A szekerük a rakománnyal ott maradt éjszakára a kereskedő portáján. Így szólt az egyezség, hiszen még ezek az „éjjel bátor” legények se keltek útra jó szívvel este. Majd hajnalban. Addig meg ellesznek az „Aranyhídhoz” címzett korcsmában, a fogadósnál meg- alhatnak, régi cimborájuk. Már besötétedett, amikor kiléptek a kalmár kapuján. Gál csodálkozva fordult hátra. mert észrevette, hogv a legényke nincs mögötte. Már indult is volna vissza, amikor elébe toppant Györk. — Mi lelt, kócos? Azt hittem, eltévedtél. — A kalmár visszatartott egy pillanatra. — Nofene! Mit akart tőled? — Mondotta, hogy gondoljam meg, nem szegődök-e hozzá? Hogy rajtam áll. Jó dolgom lenne. — És te? — Mondtam, nem rajtam áll. Ezzel otthagytam. Közben odaértek a korcsmámához. A Körös partján gíbic- kedett ez a nádfedelű házacska, mely eléggé silány építmény volt, de annál hangosabb: ablakai üresen tátongtak, valaha lantorna feszülhetet rajtuk, de már rég szétfoszlott; ajtaja tár- vanyitva, előtte egy részeg ember tántorgott, majd szívósan ölelgette egy fa törzsét. A házacska bal oldalánál egy beugró sikátor nyílása sötétlett, az vezetett az udvrrrr ahonnan vidám kurjongatár hal’átszőtt ki, akárcsak a ház ablakaiból. A sikátorból egy lovas bukkant elő, majd utálta egy másik; ezek már befejezték rfeára. Résregen Irebölyogtak a nyeregben, és azon vitatkoztak, hogy merre rövidebb. Bizonyára a hazafelé vezető út. Betértek. Gál rögtön galléron csípte a csapiárost, és félrevonta egy szögletbe, de közben hátra-hátratekintett. A fogadós sűrűn bólogatott, aztán mikor Gál elengedte, fürgén oda- sántikált az egyik asztalként szolgáló fenekére fordított hordóhoz, leszedte róla az ott maradt üres faedényeket, vászonkötényével végigsepert rajta. majd odatessékelte új vendégeit. Mind az öten letelepedtek a hordó köré. de szűk volt így a hely. Gál felállt, megragadott egy másik hordót, és azt is odabillentette a magukéhoz. A korcsmáros hallatlan ügyességgel egvensúlyozott hoz- záiuk öt csordultig töltött kupát. Kötényéből két cinót gurított elébük, és néhánv fac^os húsdarabot is letett egy tálban. — No, pocok, téged Is férfiszámba vettek — nevetett Gál. A fiú maga elé vonta a teli boroskupát, és ráhunyorított Gálra. Ettek és kortyolgattak. Rövidke idő múltával megjött a két vitéz kapuőr, és letelepedett a legények ..asztalához”. Gál azoknak is hozatott bort Közben Gergely kiment az egyik kapuőrrel „csillagokat nézni” s így a. félretett prém is gazdát cserélt. A korcsma előtt elhaladt a gaidoló tűzőr. nyugovóra szólítva a lakosokat, de a helvi- sée most telt csak meg igazán. Olyan nagv volt. a zaj. hogy mindenki kiabálva beszélt, a szomszédjával. Valahonnan zenészek kerültek elő. citera penget* fel, pikula sivított: énekeltek a vendégek. Sőt' itt ott ösz- sze is marakodjak. (Folytatjuk) mert gyulai szőtteseket mintegy löO-féle formában. Az idén eddig 2 millió 720 ezer fcfrint értékű népművészeti cikket állítottak elő. Hazai viszonylatban keresettek a kalotaszegi mintás írásos kézimunkáik, ezek iránt Gyulán is növekszik az érdeklődés. Az idegenforgalmi szezonban az idén ezer turista megfprdult a Városház utcai üzletükben, köztük egy amerikai csoport népművészeti tárgyak, kalotaszegi mintás kézimunka kedvéért látogatott el Gyulára és megvásárolta az egész készletet a hímzett kézimunkákból. A szövetkezet 1980-ra 31 és fél milliós termelést irányzott elő. Ehhez sok minden szükséges. Többek között új üzemház kialakítása Gyulán, jó néhány gép beszerzése, azonkívül a raktárak bővítése. Mindezt saját erőből megvalósítani nem tudják, ké- rjk a városi tanács támogatását is. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a szövetkezet helyzetével Farkas Pál elnök tájékoztatója alapján. Több hozzászólás után dr. Vidó István tanácselnök a vb elismerését fekezte ki az eredményekért, a sok csökkent munkaképességű foglalkoztatásáért, a népművészeti tevékeny, ség kibontakoztatásában elért munkájukért. Kijelentette: egyetértenek a fejlesztési elgondolásokkal és támogatják azok megvalósítását. A (első korhatárt elért tartalékos hadkötelesek bicsóz'atása Az 1960-ban megjelent Honvédelmi Törvény többek között intézkedik arról is, hogy a felső korhatárt elért tartalékos hatköteleseket ünnepélyesen, a nagy nyilvánosság bevonásával búcsúztassák. Ezek az ünnepélyes búcsúztatások a Hazafias Népfront gondozásában, a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság szervezésében történnek. Az első ilyen ünnepélyes búcsúztatásra szeptember 27- én délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban kerül sor. Ezen az ünnepségen átadják a honvédelmi miniszter kitüntetéseit, valamint a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok dicsérő okleveleit. Az obsitosok részére irodalmi műsort rendeznek, amelyen a Békéscsabai 11. számú Általános Iskola tanulói szeretteinek. Természetesen minden búcsúzó díszes emléklapot is kap. mely tanúsítja „obsitba” vonulásukat. A békéscsabai ünnepség után megyénk több városában és nagyközségében rendeznek hasonló ünnepséget. Békésen október 4-én, Gyulán október 10-én rendezik meg az obsitosok búcsúztatását. Mézőkovácsházán 11-én. Sarkadon pedig október 18- áru A lehetőségek adottak, esak élni kell velük Termeltetési báziskörzetek a szakcsoportoknál — Négymillió forint a fóliás zöldségtermelés fejlesztésére Megyénkben a kisáruterme- lést korábban is jól szervező fogyasztási szövetkezetek mellé újak sorakoztak fel. így ma már 2 sertéstenyésztő és hizlaló, 40 méhész, 34 nyúl, 13 baromfi- és tojástermelő, 5 liba- tenyésztő, 3 galambtenyésztő, fi kisállattenyésztő, 4 szőlő- és gyümölcstermelő, valamint 16 kerthasznosítási szakcsoport működik az ÁFÉSZ-ek égisze alatt. A 123 szakcsoportnak 5865 tagja van. Eredményes tevékenységük a közös értékesítésben jut különösen szemléltetően kifejezésre. 1973-ban — a jelenleginél alig kevesebb szakcsoport — 60 millió forint értékű árut adott át a fogyasztási szövetkezeteknek. Ezzel szemben 1974 ben már több mint 78 millió forint értékű terméket adtak közös értékesítésre. Az idén még ennél is jóval többet várnak tőlük á patronáló szövetkezetek. A termelés fellendítését, újabb szakcsoportok alakítását számos intézkedés segítette. A kisál'at tény észtéiben előtérbe került a hagyományok és a termelést adottságok fokozottabb figyelembevétele, az árutermelési struktúra jobb kialakítása. Jól hasznosítják megyénkben a tudományos munka kis- árutermelésben eredményesen alkalmazható vívmányait is. Így például a báziskörzeti szemléletre alapozva alakítják ki főként a tojás, a végónyúl, a kövéráru és a zöldségfélék termelését. A békéscsabai, a nagyszé- nási. az gikígyósi szakcsoportok olyan árubázisokat alakítottak ki, melvek termelési volumené — valamennyi közül is kiemelve — tojásból eléri a 25 millió darabot. Ilyen mennyiséggel már oda lehet állni a monopo’helyzetben levő vállalatok elé. Zöldségtermelésben — ae országos programon bélül — a sarkadi ÁFÉSZ al^pmodell- tevékenysége, megyei vonatkozásban pedig a medgvesegyhá- Zi ÁFÉSZ, mint szinkronmodell eredményei érdemelnek figyelmet,. E két szövetkezet évekkel ezelőtti kezdeményezése az egész megyére ösztönző hatással volt. Az említett szövetkezetekénél ez év végéig csaknem 4 millió forintos fejlesztést irányoztak elő a fólia alatti' zöldségtermelés bővítésére. A sarkadi és a medgyesegyházi zöldségtermelés fellendülésével magyarázható, hogv 1974-ben a megye további 10 fogyasztási szövetkezeténél honosodott meg e termelési ág. Ha a fólia alatti zöldségtermelés a múlt évben belépő ÁFÉSZ-éknél Is stabilizálódik, az eddigieknél jóval nagyobb mennyiségű primőr áru megtermelése válik lehetségessé megyénkben. A szakcsoportokkal való fokozottabb törődést — és ez örvendetes — jó néhány ÁFÉSZ aktív tevékenységével lehetne bizonyítani. Ez esetben a mezőkovácsházi szövetkezet termelést szervező, felvásárlást végző munkáját említjük. 1965- ben még alig' több, mint 31 millió forint értékű mezőgazdasági terméket vásárolt fel az ÁFÉSZ. Ezzel szemben 1971- ben már 172 millió forintos felvásárlásról adhattak számot. Az idén pedig — miután a kun- ágotai ÁFÉSZ Mezőkovácsházá hoz csatlakozott — a 10 köz-1 ségre kiterjedő szövetkezet 12 | felvásárló helyén, és 6 telepén 200 millió forint értékű termék | felvásárlását határozta meg az igazgatóság. E nagy mennyiségű áru tetemes részét a szakcso portok adják. A lehetőségek azonban még s annál is sokkal nagyobbak, 1 mint amit a megye fogyasztási szövetkezetei eddig kihasználtakBalkus Imre TV.JEGYZET esasseesaa Schaár Erzsébet Különös művészet a Schaár Erzsébeté! Olyan hatású, hogy percekig némaságra késztet, órákig visszatér az ember tudatába, és napok múlva felidézve is olyan élénken izgató hatású, mint a szemlélődés perceiben. Mintha a kör bezárulna: tehát a Schaár-szobrok, térplasztikák hatása szinte megmérhetetlenül erős, és szabadulni tőlük közel áll a lehetetlenséghez. De miért? Mi okozza ezt az expresszív kisugárzást? Azt hiszem. hogy elsősorban a művész lelkivilága és világlátása, az az érzelem-örvény, mely szobor-arcain, kezein, kinyitott ajtóin, ablakain fagy kővé és időtlenné; másodsorban a konkrét formába kívánkozó előbbiek párosülása a mintázás-technika fölényes birtoklásával. A lényeget megvalósító akarat diadalmas világra- születése, megtestesülése műiden egyes Schaár-alkotás, nem gondolnám, hogy tévednék ebben. Ember-fejei, kezei, a szájak, arcok, homlokok, lehunyt szemek, felemelt szikla-karok, hasábtestű emberalakok kínos precizitással kifaragott fejekkel és kezekkel: a Nílus-menti ókori kultúra időtlenségére törekvő alakjaival tartanak szoros rokonságot. A mozdulatlanság túlhangsúlyozásának. művésze Schaár Erzsébet; és Agy tűnik, ezen nem is kíván változtatni. Sajnos, múlt időben kell írnom ezt. halálhírét alig néhány hete vettük hírül. A Balaton-parton felállított emberalakjai furcsa építmények között és alatt — ugyanezt az időtlenséget, és talán-talán némi reménytelenséget is hangsúlyoznak. Az elmúlás elkerülhetetlenségét, a végső elrendeiő- désbe merevülő ember-arc emlékké lényegülését a tovább élőkben. Igen, halott arcokat és halott kezeket láttam a Schaár- szobrokon, és olyan ajtókat, ablakokat, melyek szintén halottak, csendesek., üresek és céltalanok, A közöttük, mögöttük álló ember-alakok is ugyanolyan merevek, szépek, és céltalanok: egyetlen végtelenbe induló, mozdulatlan pillanat valamennyi. Különös .művészet, különös ki- feieződése egy embernek, aki már ugyanúgy elindult a végte- lenbe^jihogyan a szobrai. A televízió azzal, hogy szom- baton este újra műsorra tűzte a Schaár Erzsébetet bemutató filmet. jó szolgálatot tett képzőművészeti kultúránknak. Tegyen ezután is ilyen szolgálatokat! Sass Ervih A lakók nevében tolmácsolunk köszönetét a Békéscsabai Kötöttárugyár vezetőinek, akik a Népújság szeptember 2-án Tanulság címen megjelent jegyzetre tettekkel válaszoltak. Akkor ugyanis — szintén a lakók nevében — az ör utcai közlekedési viszonyokat kifogásoltuk. amelyek sajnálatos balesetet okoztak. Kértük, mivel a kötöttárugyári építkezésen dolgozó fuvarosok rongálják leginkább az utat, a gvár fölösleges salak iának szétterítésével javítson valamelyest annak állapotán. A kérés meghallgatásra talált, a lyukakat, gödröket betömték a kihordott salakkal. Ezért kérik a lakók: tnlmácsel'uk köszönetii- ket a gyár vezetőinek. — V.— g s&äjms Í97S. SZEPTEMBER 33 /
