Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
Szerelmi JMT agyszerű olasz film 111 a Szerelmi bűntény. X 1 .A közönségcsalogató propaganda, úgy tetszik, nem elégedett meg a hangzatos címmel — amelyben a szerelem is és a bűntény is szerepel — a hatás kedvéért megtoldotta azt egy krimi ízű jelmondattal: Miért ragad pisztolyt a fiatal munkás? A szóban forgó munkás, Nullo, a film végső jelenetében válóban pisztolyt ragad, de ettől függetlenül másról szól a cselekmény. Nem krimit, hanem valós alapokon nyugvó társadalmi drámát lát a néző, olyan történetet, amely az igazságérzeten túl, az érzelmi húrok közvetítésével is közel jut az emberekhez. Az olasz filmművészet progresszív irányzatának visszatérő témái között gyakran szerepel az olasz munkásosztály helyzetének társadalmi bírálata, valamint észak és dél kiáltó ellentétének művészi ábrázolása. A szicíliai nyomor elől menekülők beilleszkedési kísérletei, az északiak bűnös közönye, a két világ szokásainak, családi életének ábrázolása már számos olasz filmnek adott témát. Ebből *a szinte kifogyhatatlan alaphelyzetből merített az író Ugo Pirro és Luigi Comencini, aki rendezte is a filmet. Kissé szokványosán kezdődik a történet. Hatásos, színes képsorok mutatják be a milánói külvárost, a nagy gyárat, az óramű pontossággal működő gépeket és az embereket, akik dolgoznak, s vérmérsékletük szerint szeretnek is.’ Már az első jelenetekben megismerkedünk Nul- lóval, a gyár szakmunkásával és Carmelával, a csinos szicíliai lánnyal, aki népes családjával a nélkülözések elöl jött északra, ahol most meg a visszatérés vágya kényszeríti a spórolásra, a nélkülözésre. Lírai képsorokkal mutatja be a film a két fiatal egymásra találását, a tapintatos udvarlást, a tartózkodó szerelmet, amelyet szinte körbefonnak a múltat, a maradiságot őrző hagyományok. A megszokott szerelmi történetet — amelyet egyébként művészi ízléssel mutat be a film. — új színnel és tartalommal gaz- dagítják az alkotók. A szerelmesek, bár tragédia árán, de mégiscsak szétfeszítik a fajgyűlölet határát súroló ellentéteket, de a büszke északiak és az elmaradott déliek továbbra is ki vannak szolgál- i tatva a munkaadónak, a gyárnak. A Szerelmi bűntény ugyanis nem csupán a megszokott témát, az északiak és a déliek ellentétét dolgozza fel, hanem felvillantja a megbékülés lehetőségét is. Végül is azt mondja ez a film, hogy azok a belső törvények, családi hagyományok, amelyek ma még elválasztják az embereket, hamarabb megváltoztathatók, mint maga a kizsákmányolás, amelyre felépül a társadalmi rend. Az érzelmileg legjobban fűtött jeleneteknél is érezzük már, hogy közeledik a dráma, a lány meghal, mert legyengült szervezetét megtámadta az üzem levegője. Ha- a film bemutatója előtt azt kérdezte volna valaki, hogy lehet-e érdekes és izgalmas játékfilmet csinálni az ipari szennyeződésről, egész biztos nemmel válaszolok. Ma már tudom, hogy lehet, hiszen a Szerelmi bűntény éppen erről az egész emberiséget bnntéiy érintő témáról is szól. S hogy milyen finom eszközökkel, s milyen nagyszerűen kapcsolja össze a szerelmi szállal, arra csupán egyetlen epizódot említek. A két fiatal, aki titokban ízleli a szerelmet, a néptelen folyópartra megy. Ám az egykor kristálytiszta vizet ellepték a vegyi anyagok, minden mérgezett, elpusztultak még a madarak is. Gödröt ásnak és eltemetik az apró tetemeket. Ez lett a várva várt szerelmi idillből! Elgondolkodtató, döbbenetes képsorok. Luigi Kuvellier helyenként neorealizmust idéző képsorai kifejezik a film drámai mondanivalóját, de nem fukarkodik az operatőr a romantikus ábrázolással sem. A két népszerű színész, Giulliano Gemma és Stefánia Sandrelli (képünk) színvonalas és megnyerő alakítást nyújtott. A politikai következtetést bátran vállaló alkotás a , Szerelmi bűntény, amelynek címe mint a fentiekből is kiderül, kissé megtévesztő. S nemcsak azért, mert a fiatal munkás nem féltékenységből ragadott fegyvert, hanem elsősorban azért, mert a bűntény meg sem történt, hiszen a pisztolylövés, melyet a jogos felháborodás váltott ki, csupán szimbolikusnak mondható. Igaz, a Kép: Szöveg nélkül címtől függetlenül tanúi voltunk egy bűnténynek: a profitszerzés hajszájában nem gondoskodtak a munkások védelméről, s egy lány meghalt. Csak hogy az ilyenfajta bűntény ellen nem a pisz- i toly a leghatásosabb fegyver. Márkus László Uj utakon a brigádok művelődése A szocialista brigádok tagjainak száma megközelíti az 1 millió 300 ezret. A brigádmozgalom — ez köztudott — meghatározója napjainkban a munkáséletmódnak, kihat a termelésre, a művelődésre, a mindennapi életre egyaránt Sajnos, az is köztudott, hogy a számos helyen tapasztalható és joggal jelentősnek nevezhető eredmények mellett még nem mfndegyik szocialista brigád tesz kellő erőfeszítéseket műveltségi színvonalának emelése érdekében. Sokan választják ma még csupán a különféle rendezvényeken való alkalomszerű részvételt Az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Bizottsága nemrég megállapította, hogy szükségessé vált a szocialista brigádok művelődési tevékenységének továbbfejlesztése, és ami ezzel együtt jár, a vállalások és a teljesítések értékelésének új alapokra helyezése. A Szakszervezeték Országos Tanácsa, a Népművelési Intézettel karöltve, kísérleti módszerrel igyekszik segítséget adni a szocialista brigádok hasznosabb, hatékonyabb művelődésének kialakításához. A brigádok egy kiválasztott csoportjával egy év alatt — azaz körülbelül 1976 nyaráig — szerzett tapasztalatok nyomán dolgozzák majd ki a később országosan bevezetendő új művelődési rendszert. A szocialista brigádok kialakítandó új művelődési rendszerében az eddig gyakran formális vállalások helyett hangsúlyozottan az egyén és a brigád sajátos helyzetét kell figyelembe venni, erőteljesebben építve az egyéni vállalásokra, az értékelésből pedig ki kell küszöbölni a mechanikus pontrendszert. Ez az elhatározás, il- lletve ennek megvalósítása valóban célravezetőnek látszik. A kísérlet során a kijelölt brigádoktól várnak feleletet arra a kérdésre, hogy milyen tartalmúak legyenek a vállalások, mi segíti legjobban az új művelődési szokások kialakulását, a növekvő szabad idő célszerű eltöltését, hogyan biztosítható az egyéni és a kollektív vállalások összhangja és így tovább. Nem mondvacsinált kérdések ezek. A fejlődés, a haladás és a brigádok eddigi művelődési eredményei sürgetik, hogy választ keressünk rájuk. Ég természetesen sürgetik az egyre műveltebbé váló munkások örvendetesen növekvő igényei is. A SZOT és a Népművelési Intézet alaposan átgondolt tervet készített a kísérleti évre. Gondoltak arra is, hogy érvényesíteniük kell azt az alapelvet, amely szerint a szocialista brigádok segítése minden szervnek és vezetőnek fontos politikai feladata, a brigádok művelődési tevékenysége pedig a vállalati kulturális élet szerves része. A tervezők figyelme kiterjedt az életmód egészére és számítottak — illetve számítanak — a briA földarcú Fazekas Lajos .4 városba jött, hogy fiaival lakjon, s nem tud már úgy élni, ahogyan ök élnek. Barázdált arcának hiányzik a friss szél, a lágy föld melege hiányzik kezének, Leroskad, mint aki útjait bejárta; fölemeli mégis földarcát s homlokát. — Lombért, égért kiül a tér mezejére, messze gondol; s nézi ismeretlen honát. gádtagok aktivitására, kezdeményező készségére. A szocialista brigádok művelődési tevékenységének tartalmát a párt köz- művelődési határozatának útmutatásai szerint kell fejleszteni. Ez a többi között artnyit jelent, hogy minden brigádtagnak meglegyen az általános iskolai végzettsége és mind többen vállalkozzanak továbbtanulásra. Fontos, hogy a brigádtagok szerezzék meg a szükséges szakmai végzettséget, majd törekedjenek tudásuk folyamatos bővítésére, korszerűsítésére. Ugyanakkor minden brigádtag fejlessze politikai műveltségét, törekedjék kulturált életmódjának kialakítására, mind a művelődésben, mind a szórakozásban legyen aktív és igényes. Három változatban próbálják ki az új kísérleti rendszert, hogy lássák, melyik a leghatásosabb forma. A kijelölt vidéki és fővárosi üzemek első csoportjában a közvetlenül érintett gazdasági, mozgalmi ég művelődési szervek saját tapasztalataira, lehetőségeire és elképzeléseire építenek. A második csoportban rajtuk kívül magük a brigádok is megkapják az irányelveket, a harmadik csoportban pedig ehhez még módszertani segédanyagot is kapnak és saját szervezésben alakítják ki a brigádok művelődésének új, kísérleti rendszerét. Talán e néhány mondatból is kitűnik, hogy minden résztvevőnek megvan a maga szerepe és feladata a kísérletben, miként magában a művelődésben is. Az egyes brigádtagoktól a legfelsőbb irányító szervekig aktivitásra és a közös ügy — a közművelődés fejlődése, a műveltség növelése — iránti érdeklődésre, egyszóval kol- léktív munkára van szükség. Így lehet majd igazán jó eredményeket elérni a kísérlet során, a közművelődés — ezen belül a brigádművelődés, a munkásművelődés — további fejlődése érdekében. M t A zene dicsérete Mhcsí József Elhanazott 1965. szeptember 19-én. a békési zeneiskola avatásán Zene, te, csodálatos tenger vizednek áramló hullámaiba készülnek most a boldog ifjak, akikre édes összhangod hat Zene, te, csodavilág, a népek örömét, fájdalmát rejted magadban, mint magvát a gyümölcs ízletes husi Zene, te, szépség és erő, ámulat és dermedt fájdalom, téged dicsér most derűs dalom Zene, te, láthatatlan erő, nyisd meg a szívét azoknak, akikből hiányzik dallamod, hogy lelkűk mozgása gyorsabb légy érés odaadással csüggjenek ajkadon Zene, te, emelj fel bennünket a kéklő magasba, ringass, simogass ezer kezeddel, a téged szeretőket soha ne ereszd el. Zene, te, csodavilág, melynek küszöbén állnak az ifjak, legyen házadban' lenyűgöző és félelmetes erő, szépség, felszabadulás, ámulat. Zene, te, dermedt szédületét adó, akt téged szeret, elfelejtkezik a földi bajokról, és magasba emelkedik, mint egy űrhajó. Zene, te, fölséges ringató! vezesd százszor szép, simogató, füves meződre csodavilágod küszöbén álló üde ifjakat! Beszélgetés Bujdosó Imre linómetszetei Furulyázás jt Uj utakon a szocialista briaádok művelődése
