Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Munkáspárt 4 az ellenforradalomban

tiát, a kivételes törvények megFél évszázaddal ezelőtt, 1925 szeptember végén a fővárosi és a vidéki polgári, ellenforradalmi sajtó széles szalagcímek alatt adott hírt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt és a Kommunisták Magyarországi Pártja harcosainak, vezetőinek, negyvenöt kommunistának a letartóztatásáról. A horthysta rendőrség politikai nyomozó főcsoportja nemcsak az MSZMP és a KPM vezetőit, Gőgös Ignácot, Őri Károlyt, Hámán Katót, Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt vette őrizetbe, hanem az MSZMP központi és helyi szervezeteinek számos vezetőségi tagját is.

A Tanácsköztársaság megdönr tését követően, azonnal megkezdődött a KPM újjászervezése. Ezt a fasiszta rendszer kegyetlen intézkedései, a fehérterror sem tudta megakadályozni. Az újjászervezés folyamatát a KMP 1925 augusztusában tartott E kongresszusa zárta le.

A legális keretek köpött működő szociáldemokrata párt opportunista politikájával szemben már a húszas évek elején kialakult egy párton belüli ellenzéki áramlat, amely a Népszava szerkesztőségéhez írott levelekben, az SZDP kongresszusain elmondott hozzászólásában fellépett a megalkuvás ellen. Az erősödő bíráló hangokat a szociáldemokrata vezetők kizárásokkal akarták elfojtani, de sokan önként is kiléptek egy új munkáspárt megalakításának reményében. A KMP támogatásával, irányításával szerveződő ellenzék 1925 tavaszára annyira megerősödött, hogy lehetőség teremtődött egy kommunista vezetésű osztályharcos, legális munkáspárt megalakítására. Az 1925. április 14- én megalakult MSZMP nemcsak baloldali forradalmi munkáspárt volt, hanem ugyanakkor a KMP fedőszervezete is. Programjában követelte a demokratikus szabadságjogok. biztosítását, az egyenlő és titkos választójogot, az általános politikai amneszszüntetését.

A következetesen osztályharcos politika, a szervezeti sikerek, az eredményes akciók hamarosan felkeltették a horthysta rendőrség figyelmét! A forradalmi tevékenységet letartóztatásokkal kívánták megtörni. Azonban sem a korábbi, sem az 1925. szeptember 21-én megkezdődött terrorhullám, majd a kiszabott összesen közel 79 év börtönbüntetés sem tudta megtörni az MSZMP erejét, sőt, vezetőinek .bátor helytállása': csak növelte népszerűségét

Az MSZMP 1926 márciusában nyilvánosságra hozta az első olyan marxista agrárprogramot Magyarországon, amely tökélete-1 sen megfelelt a konkrét viszonyoknak. A földosztást követelő program növelte, szélesítette a párt befolyását, s hozzájárult a földműves proletárok és a városi fizikai dolgozók szövetségének, a munkás-paraszt szövetségnek a megteremtéséhez. Az MSZMP 1926 őszén, szembeszáll va az* egyre fokozódó üldözésekkel, készült a parlamenti választásokra. A szociáldemokrata vezetőknek javasolta a munkásegységfront megteremtését, ezt azonban az opportunista vezetők visszautasították. Az MSZMP ekkor Győrött, Szolnokon, Kaposvárott, Gyomán és Gyomron kísérelt meg jelöltet állítani, a horthysta hatóságok azonban mondvacsinált ürügyekkel megakadályozták a választási harcban való részvételt. 1927 elején tovább fokozódott a hatósági terror és üldözés a legális munkáspárt ellen. Szinte egymást érték a letartóztatások, a bírói ítéletek s a párt, amely ellen sohasem hoztak ugyan formális- betiltó határozatot, a fél évszázaddal ezelőtt kibontakozó s azt követően egyre erősödő üldözés miatt lassan beszüntette tevékenységét. Harci tapasztalatai, politikai célkitűzései azonban túlélték tényleges létét.

<—s—S)

«esHMsass»gscttBasssacBaaa>aMsare£33KB*!iaaaa;«'

EMBEREK - MUNKABON

Politikai nagygyűlés Pósteleken

(folytatás az L oldalról)

magukénak érzik ezt az országot és ezt a rendszert, mert tudják,

> hogy az egész népünk jobb világát építik összes segítőtársukkal együtt. t

— A munkásfiatalok, köztük is elsősorban az ifjúkommunisták, az élen jártak eddig, de mindig számíthattak a KISZ-en kívüli fiatalok szolidaritására, segítségére is. Társadalmi összefogással óvodákat, bölcsődéket építettek. KISZ-védnökséggel segítettétek az Orosházi Síküveggyár építését, negyvenezer munkanapot adtatok érte. A ti segítségetekkel-védnökségetekkel épül a Gyulai Húskombinát, fél évvel a kitűzött határidő előtt akarjátok tető alá hozni. A ti dolgotok?

— Igen, a ti dolgotok is. És ti ezt tudjátok. A példákat szaporíthatnám, de estig se érnénk a végére, ha azt akarnám elmondani, mi mindenből vállalnak részt országszerte az ifjúkommunisták, a dolgozó és tanuló fiatalok.

— A munka nem tölti ki az életünket és az időnket Mert van egyéb dolgunk is. A jelszavunk: „Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni.” Magunkat is építeni, gazdagítani kell. Ezért tanulunk, ezért sportolunk, ezért kulturálódunk. Az életünknek ugyanúgy fontos része a szabad idő, mint a munkaidő. A szabad időnk sem úgy szabad, hogy nem csinálunk semmit. Egyelőre több az igényünk, mint a lehetőségünk. Hányszor mondjuk: még mindig kevés a klub, a sportpálya, a szórakozási lehetőség... De hozzáteszem: mindez egyre több is. Az ifjúmunkás napok programja sem nélkülözi a szórakozást. Programotok szerint ma még szellemi vetélkedő, sport- események, színjátszókörök és irodalmi színpadok versenye is lesz. A mai nap mezei bállal zárul.

— A játék, a szórakozás után pedig a komoly beszélgetések következnek. Kinek hol, mi a tennivalója. Mit kell ezután másként, jobban, gyorsabban csinálnunk. Hol vannak ‘hiányosságok, hibák, az eredményeket miként lehetne gazdagítani, másutt is meghonosítani. Nem unalmas szócséplésre, száraz beszámolókra kerül sor, hanem fontos és nélkülözhetetlen eszmecserékre.

űaaBaaaBaaaHSCBaBaaaaaaaaaaacaaaaaaaaaaBaaKBea!

s

Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára ünnepi beszédét mondja , (Fotó: Veress Erzsi)

— Szót kapnak a fórumon mindazok, akiknek mondanivalójuk van, s valamennyien bekapcsolódnak egy szélesebb eszmecserébe. Abba, amelyik megszakítás nélkül folyik, az egész országban, sőt folyik a szocialista tábor fiataljai között. Tudjátok: nemrégen ért véget az I. magyar —szovjet ifjúsági barátságfesztivál. Békés megyében is jártak a küldöttek, az eseményeken nyilván közületek is sokan részt vettek. A fesztiválon is eszmecsere folyt, a magyar és a szovjet fiatalok kicserélték tapasztalataikat, s megvitatták, hogy a következő években mit kell tenniük. Külön-külön és együtt. Ezt teszitek most ti is.

— Az ifjúmunkás* napok célja kettős: felmérni, bemutatni az eddigi utat és meghatározni a következő lépéseket. A cél világos: minél teljesebben értse mindenki, hogy mi a dolga, a saját munkahelyén, a brigádján belül, a falujában, városában, megyéjében, s mi a dolga az országban.

— Rajtatok is múlik, a műnkásfiatalokon is múlik, hogy milyen ütemben javult és szépül az életünk. Mi, ez a nemzedék, veszi át a munkát is, az irányítást is az előttünk járóktól. Fel kell készülnünk erre, úgy leszünk csak méltó utódai öregeinknek

— Nem véletlen, hogy a KISZ Központi Bizottsága tavaly áprilisban azt a határozatot hozta, hogy a KISZ-nek csak az lehet a tagja, aki ezt a tagságot nem bélyeggel, hanem vállalásokká! és a vállalások teljesítésével igazolja. Konkrét munkát kérünk és várunk minden ifjú elvtársunktól!

— Ehhez kívánok valameny- nyiőtöknek eredményes munkát és sok erőt, jó egészséget — fejezte be beszédét Deák Gábor.

Vetélkedők, mezei bál

A politikai nagygyűlés befejezéseként Miszlai Lajos, az Orosházi Síküveggyár csúcsvezetőségének tagja és Lipcsei Sándor, az Állami Építőipari Vállalat csúcstitkára rövid hozzászólásában ismertette a vállalatoknál folyó politikai munkát, az eddig elért eredményeiket és a vállalásokat.

Az Internacíonálé hangjai után a napsütötte tisztást az ifjúsági brigádvetélkedők részvevői foglalták el. Szakmai, politikai és művészeti kérdésekre kellett a fiataloknak válaszolni. Délben a megye hat ifjúmunkás színjátszó körének és irodalmi színpadának versenyével folytatódott a sorozat- A másik tisztáson, a sportpályán — amelyen mindenféle sporteszközt elhelyeztek a rendezők, a sportversenyek kaptak helyet. A járások és városok delegációinak tagjai először a felszabadulási mérföldet, azaz 1945 métert futottak le. A pálya különböző részein gránátdobás ' ban, magasugrásban és súlylökésben mérték össze a fiatalok ügyességüket, erejüket.

Délután négy órakor a gyula: ifjúsági és úttörőház zenekarának, a népszerű Lola együttes- fellépésével mezei bállal zárult a II. Békés megyei ifjúmunkás napok első, megnyitó napja.

Nemesi László

gaasKxiassswEBs? ‘assajaaxasssMaaaaEascis» I

Borbíro László, a békéscsabai vasútállomás kiváló dolgozója tehervonatok összeállítását irányítja. Munkásőr. A Lenin Szocialista Brigád tagja

fOemeny Gyula felvétele!)

7 Nagyot fújt, majd észreve- ' vén, hogy vendégeinek ■ kupája üresen tátong, gyorsán telebugyogtatta a gallonból.

— Mellébeszélsz megint Benedek! — intette le Gergely. — Azt mondjad, mennyit adsz a prémekért.

— Hiszen ezt taglalom édes barátom. Hogy mennyire kevés haszon jön belőle. Hogy milyen nyomorúságos a kereskedő élete ...

— Ugyan! — legyintett Gergely. — A szőrme kell. Ha pedig kell, fizess becsülettel vagy más vevő után nézünk.

— Az isten szerelmére! — csapta össze a kezét a kalmár. — Hová gondolsz? Hát hol találtok, még egy ilyen állatra, mint amilyen én vagyok? Aki

orgazda, de még lágyszívű is ráadásul. Aki becsülettel meg

is fizet?

— Ejh, ne csavard a szót, agyafúrt! Ha itt kevés haszonnal jár, vidd túl a gyepűn. Hiszen vagyon jó ösmeretséged külhonban is.

Benedek kedélyesen felnevetett.

— Szamár vagy fiam! Rettentő nagy öszvér! Még hogy külhonba! Tízszer is megko- pasztanak, mire kijutok német vagy latin földre. A kopasz fenekemet vihetem csak ki. Az meg nem kell senkinek. Nem értetek ti ehhez!

Györk most tétován előrébb jött.

— Mond uram, ha ennyire félsz a rablástól, miért nem tartasz fegyveres szolgákat? — kérdezte bátran.

A kalmár meglepődve fordult a fiatal hang irányába. Csodál kozó, nagy szemekkel végigmérte a fiút, aztán álmélkodva fordult Gál felé.

— Ki ez a legényke? — De nem is várt választ, magához intette Györköt, és lenyomta az egyik üres székre. — No, mondjad csak fiacskám, hogy képzeled el? Tartsak magam körül vitézeket, aztán, ha rablók lepnek meg, védelmezzenek engem, meg a portékámat?

— Igényest így uram.

— Haha.— De mi a biztosíték, hogy nem éppen ezek fognak megtépázni*? Elvágják a gégámat, aztán továbbállnak? He?

Györk szava megrekedt. Valóban, ez nem jutott az eszébe. Aztán hirtelen vállat vont.

— Itthon is megfojthat a szolgád az ágyban éjjel, ha olyan indulatja kerekedik. Ki is foszthat.

— Hohó! Nem olyanok eszik az én kenyeremet fiacskám! Jó élete van itt a házamban a szolganépnek. Majd bolondok lennének karón végezni.

— No hát uram, akkor tartsd jól a vitézeidet is.

— Ha! Jól vág az eszed legényke! Elszegődnél-e hozzám ilyen testőrnek? Mert ha fogadnám a tanácsodat, téged szemelnélek ki elsőnek.

Györk nem tudta eldönteni, komolyan szól-e a kalmár, vagy csak ugratja, amiért ilj-en vakmerőén közbe merészelt szólni, s tejfeles szájával tanácsot merészelt adni egy tapasztalt ke- reskedőembemek.