Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

Gyárak falán Bevezetőként egyetlen adat: az ország lakosságának 20 száza­léka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi; ember lakókörze­tében van az ország iparának 40 százaléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelembe vesszük, hogy néhány nagyvá­rosunk a fővároshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A következmény: Budapesten és a nagyvárosokban kevés a munkaerő, gépek állnak ki­használatlanul, a két-három műszakban termelni képes üze­mek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen mű. szak létszámigényét biztosít­sák. Az ország sok vidékén vi­szont kevés a jelentkezőkhöz képest a munkaalkalom. A megoldás már évek óta közismert: ipartelepítés vidék­re. Számtalan községbe jutott el egy munkalehetőség. A több éves tapasztalatok bizonyít­ják azt is, hogy a vidéki ipar- telepítés, a nagyüzemek egyes részlegeinek, műhelyeinek meg­honosodása a falvakban, mind­két fél számára hasznos, elő­nyös; Nem is az akaratban van a hiány. Inkább az a baj, hogy sok helyen nem készülnek fel megfelelően a vidéki ipartele­pítés „következményeire”. Röviden megfogalmazva, sok­kal többről van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasági mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari mun­kává, s egyéni életük is ezzel párhuzamosan változik. Nem lehet közömbös egyetlen család számára sem, hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik a fi­zikailag, idegileg fárasztó napi­heti ingázás, megszilárdul a csa­ládi élet, az eddig utazásra fordított idő szabaddá lesz, mű­velődésre, szórakozásra is jut idő. A családok életének változá­sa egyre inkább kihat a tár­sadalomra. És erről a tényről sem a helyi vezetőknek, sem az ipartelepítőknek nem szabad megfeledkezniük. Az üzemi élet mindennapjai, szervezett közlekedést kívánnak. Nem le­het sokáig megoldatlan az üze­mi étkeztetés, s nem lehet úgy ipart telepíteni vidékre, hogy ne teremtenék meg az illetéke­sek a megfelelő szociális körül­ményekét. Mindezek azonban azt is bi­zonyítják, hogy az ipar meg­települése a falvakban nem csupán egyszerűen, forintban mérhető tennivalókat sürget. Tapasztalat például, hogy az ipartelepítés első évei után ér­zékelhetően megváltozik a te­lepülés közösségi arca. Egyet­len külső jel: néhány év alatt az emberek öltözködése városi­assá változik. És nyilvánvaló, hogy nem csupán a külső jelek változnak, hanem az emberek belülről is formálódnak, igé­nyeik is változnak, növeked­nek. Felgyorsul a községben a társadalompolitikai, kulturális fejlődés, a fiatal pályakezdők közül egyre többen válhatnak szakmunkássá, elindulhatnak a társadalmi, közéleti ranglétrán. Az az igazság, hogy nincs fa­lusi család, amely az ipar meg­telepedésének anyagi haszna mellé ne tudna felsorakoztatni forint'.al nem mért, de az éle­tüket szebbé, jobbá formáló tényeket. Az MSZMP XI. kongresszu­sán az ipartelepítésnek az - a forintokkal nem mérhető nasz- na így fogalmazódik meg: „Azon munkálkodunk, hogy tovább csökkenjenek a különb­ségek az azonos jellegű telepü­lések, valamiig a város és a falu kommuniális, kulturális, egészségügyi ellátásában. Tele­püléseink nyújtsanak a szocia­lizmust építő embernek mind kedvezőbb feltételeket”. íme, az , ipartelepítés így éri el igazi célját (TE. Gy.J Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM Or, MaróthyLászló látogatása megyénkben Maróthy László a* üveggyár vezérlőtermében, ahol Czina Sándor igazgató magyarázza el a nyolult berendezés működését lázár György fogadta Andrei Marinat -> Magyar-szlovén tárgyalások Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Andrej Marincot, a Szlovén Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón ott volt dr, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Halász József hazánk belgrádi és dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykö­vete is. Ezt követően a Parlament de- legációsytermében sor került a hivatalos, magyar—szlovén tár­gyalásokra. A magyar küldött­séget dr. Szekér Gyula, a szlo­vén delegációt Andrej Marine vezette. A szlovén kormányfő a következő napokban vidéken tesz látogatást. (MTI) Pénteken, szeptember 19-én megyénkbe látogatott dr. Maró­thy László, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottság dlső titkára. Békéscsa­bán a párt megyei székhazában fogadta a vendéget Gyulavári Pál, Csatári Béla, Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottság titkárai, valamint Nagy János, a Békés mégyei Tanács elnökhe­lyettese és Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottság első tit­kára. Tájékoztatták megyénk po­litikai, kulturális és gazdasági életéről, a megye V. ötéves ter­vének célkitűzéseiről. Délelőtt 11 órakor dr. Maróthy László találkozott a KISZ békés­csabai Városi Bizottsága Végre­hajtó Bizottság tagjaival, és el­beszélgetett az ifjúkommunisták előtt álló feladatokról, tenniva­lókról. A Politikai Bizottság tagja délután Gyulavári Pál, Nagy Já­nos és Szabó Miklós, valamint Csaba János, a párt megyei bi­zottsága párt- és tömegszervezeti osztály vezetője társaságában Orosházára, a kétszeres KISZ- védnökséggel épült üveggyárba látogatott. A vendéget Gonda Jó­zsef, az MSZMP orosházi Váro­si Bizottságának első titkára, Czina Sándor, az üveggyár igaz gatója, Tarján József, az üzem pártbizottságának titkára és Lo- vas Júlia KISZ-titkár fogadta. Tájékoztatták az üzem munká­járól, a dolgozók életkörülmé­nyeinek alakulásáról. Ezt köve­tően az üzem vezetőinek társa­ságában dr. Maróthy László is­merkedett a gyár ' munkájával, megtekintette az üveggyártás fo­lyamatát, elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Este 7 órakor a Politikai Bi­zottság tagja Békéscsabán talál­kozott a KISZ megyei bizottsága Végrehajtó Bizottságának tag­jaival és megyénk járási, városi KISZ-bizottságainak titkáraival. A találkozón dr. Maróthy László elvtárs, az ifjú kommunisták előtt álló feladatokról, a soron következő KISZ-kongresszus elő­készületeiről adott tájékoztatást a chilei népnek! Szolidaritási estet tartottak az építőipari vállalat KISZ-esei Felavatták a szegedi olajipari létesítményeket Az élmúlt évtizedben megvál­tozott Szeged környékének ar­culata: a búza- és a kukorica­táblák helyén fúrótornyok erde-, je, kőolajat és földgázt adó ku­tak sokasága, új olajipari be­rendezések, gyűjtőállomások tu­catjai jelzik, hogy a bányászok „jószerencsével” kutatták itt fel a föld mélyén rejlő szénhidro­génkincseket. A különféle objektumok épí­tői, a tervezők, a feltárók, a ter­melésben dolgozó olajmunkások pénteken ünnepeltek: a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének mű­helycsarnokában tartott mun­kásgyűlésen adták át rendelteté­sének a szeged—algyői kőolaj- és földgázipari létesítményeket. Az esemény alkalmából Sze­gedre érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Borbély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tője, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnöke. Ott volt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titká­ra, dr. Perjési László, a Csong­rád megyei Tanács elnöke, va­lamint a Szovjetunió és az NDK budapesti nagykövetségének képviselője. A vendégeket az „olajosok” központi ipartelepén Varga Bé­la, a Nagyalföldi Kőolaj- és FÖldgáztermelő Vállalat igazga­tója köszöntötte, majd dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója tartott tájékoztatót az olajipari létesítményekről és a termelés eredményeiről. A jelentős eseményen dr. Si­mon Pál nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Szeptember 18-án, csütörtö­kön este rendezte meg a Békés megyei Állami Építőipari Vál­lalat KISZ-csúcsvezetősége a chilei szolidaritási estet a vál­lalat békéscsabai székházában. Százötvennél több fiatal je­lenlétében ■— kiknek soraiban ott voltak sokan a Gyulai Húskom­binátnál hétfőn munkába állt há­romhónapos építőtábor résztve­vői közül és a patronált Békés­csabai 10. sz. Általános Iskola küldöttei — kezdődött el a szoli­daritási est. A vállalat újdon­sült diplomása, Gubis Katalin építőmérnök mondott ünnepi beszédet, amelyben szívhez szó­lóan emlékeztetett a chilei nép immár két éve tartó tengernyi szenvedésére. Felszólalt az esten a hazánk­ban élő és tanuló Domingo Sa- güés chilei fiatal is. Köszönetét mondott a chilei népet támoga­tó szolidaritási est résztvevői­nek, majd így folytatta: ;:.Jó érzés tudni, hogy harcunkban mellettünk állnak a szocialista országok és a világ békeszerető népei. A mai nap, szeptember 18-a azért is emlékezetes dátum a chilei nép életében, mert 165 évvel ezelőtt ezen a napon sza­badult fel a három évszázados spanyol uralom alól. — Felszó­lalását a fiatalok' nagy tapsa közepette a jól ismert szóval fejezte be: Venceremos! Chile népe győzni fog! A jól sikerült szolidaritási est műsorában közreműködött Eddy Decormis hazánkban ta­nuló bolíviai egyetemista, Ta­tár Endre, a Jókai Színház mű­vésze és a vállalat KISZ irodal­mi színpada. Az est résztvevői chilei né­pet támogató táviratot fogadtak el és küldtek el a Magyarorszá­gi Szolidaritási Bizottsághoz. (P. P.) Domingo Sagüés (jobbról) szól a fiatalokhoz. Szavait a magya­rul kitűnően beszélő Eddy Decormis tolmácsolja. A kép bal ol­dalán Gubis Katalin, a szolidaritási est szónoka (Fotó; Uhrin László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom