Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
Gyárak falán Bevezetőként egyetlen adat: az ország lakosságának 20 százaléka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi; ember lakókörzetében van az ország iparának 40 százaléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelembe vesszük, hogy néhány nagyvárosunk a fővároshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A következmény: Budapesten és a nagyvárosokban kevés a munkaerő, gépek állnak kihasználatlanul, a két-három műszakban termelni képes üzemek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen mű. szak létszámigényét biztosítsák. Az ország sok vidékén viszont kevés a jelentkezőkhöz képest a munkaalkalom. A megoldás már évek óta közismert: ipartelepítés vidékre. Számtalan községbe jutott el egy munkalehetőség. A több éves tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy a vidéki ipar- telepítés, a nagyüzemek egyes részlegeinek, műhelyeinek meghonosodása a falvakban, mindkét fél számára hasznos, előnyös; Nem is az akaratban van a hiány. Inkább az a baj, hogy sok helyen nem készülnek fel megfelelően a vidéki ipartelepítés „következményeire”. Röviden megfogalmazva, sokkal többről van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasági mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari munkává, s egyéni életük is ezzel párhuzamosan változik. Nem lehet közömbös egyetlen család számára sem, hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik a fizikailag, idegileg fárasztó napiheti ingázás, megszilárdul a családi élet, az eddig utazásra fordított idő szabaddá lesz, művelődésre, szórakozásra is jut idő. A családok életének változása egyre inkább kihat a társadalomra. És erről a tényről sem a helyi vezetőknek, sem az ipartelepítőknek nem szabad megfeledkezniük. Az üzemi élet mindennapjai, szervezett közlekedést kívánnak. Nem lehet sokáig megoldatlan az üzemi étkeztetés, s nem lehet úgy ipart telepíteni vidékre, hogy ne teremtenék meg az illetékesek a megfelelő szociális körülményekét. Mindezek azonban azt is bizonyítják, hogy az ipar megtelepülése a falvakban nem csupán egyszerűen, forintban mérhető tennivalókat sürget. Tapasztalat például, hogy az ipartelepítés első évei után érzékelhetően megváltozik a település közösségi arca. Egyetlen külső jel: néhány év alatt az emberek öltözködése városiassá változik. És nyilvánvaló, hogy nem csupán a külső jelek változnak, hanem az emberek belülről is formálódnak, igényeik is változnak, növekednek. Felgyorsul a községben a társadalompolitikai, kulturális fejlődés, a fiatal pályakezdők közül egyre többen válhatnak szakmunkássá, elindulhatnak a társadalmi, közéleti ranglétrán. Az az igazság, hogy nincs falusi család, amely az ipar megtelepedésének anyagi haszna mellé ne tudna felsorakoztatni forint'.al nem mért, de az életüket szebbé, jobbá formáló tényeket. Az MSZMP XI. kongresszusán az ipartelepítésnek az - a forintokkal nem mérhető nasz- na így fogalmazódik meg: „Azon munkálkodunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű települések, valamiig a város és a falu kommuniális, kulturális, egészségügyi ellátásában. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embernek mind kedvezőbb feltételeket”. íme, az , ipartelepítés így éri el igazi célját (TE. Gy.J Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM Or, MaróthyLászló látogatása megyénkben Maróthy László a* üveggyár vezérlőtermében, ahol Czina Sándor igazgató magyarázza el a nyolult berendezés működését lázár György fogadta Andrei Marinat -> Magyar-szlovén tárgyalások Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Andrej Marincot, a Szlovén Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón ott volt dr, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Halász József hazánk belgrádi és dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. Ezt követően a Parlament de- legációsytermében sor került a hivatalos, magyar—szlovén tárgyalásokra. A magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a szlovén delegációt Andrej Marine vezette. A szlovén kormányfő a következő napokban vidéken tesz látogatást. (MTI) Pénteken, szeptember 19-én megyénkbe látogatott dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottság dlső titkára. Békéscsabán a párt megyei székhazában fogadta a vendéget Gyulavári Pál, Csatári Béla, Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottság titkárai, valamint Nagy János, a Békés mégyei Tanács elnökhelyettese és Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottság első titkára. Tájékoztatták megyénk politikai, kulturális és gazdasági életéről, a megye V. ötéves tervének célkitűzéseiről. Délelőtt 11 órakor dr. Maróthy László találkozott a KISZ békéscsabai Városi Bizottsága Végrehajtó Bizottság tagjaival, és elbeszélgetett az ifjúkommunisták előtt álló feladatokról, tennivalókról. A Politikai Bizottság tagja délután Gyulavári Pál, Nagy János és Szabó Miklós, valamint Csaba János, a párt megyei bizottsága párt- és tömegszervezeti osztály vezetője társaságában Orosházára, a kétszeres KISZ- védnökséggel épült üveggyárba látogatott. A vendéget Gonda József, az MSZMP orosházi Városi Bizottságának első titkára, Czina Sándor, az üveggyár igaz gatója, Tarján József, az üzem pártbizottságának titkára és Lo- vas Júlia KISZ-titkár fogadta. Tájékoztatták az üzem munkájáról, a dolgozók életkörülményeinek alakulásáról. Ezt követően az üzem vezetőinek társaságában dr. Maróthy László ismerkedett a gyár ' munkájával, megtekintette az üveggyártás folyamatát, elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Este 7 órakor a Politikai Bizottság tagja Békéscsabán találkozott a KISZ megyei bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjaival és megyénk járási, városi KISZ-bizottságainak titkáraival. A találkozón dr. Maróthy László elvtárs, az ifjú kommunisták előtt álló feladatokról, a soron következő KISZ-kongresszus előkészületeiről adott tájékoztatást a chilei népnek! Szolidaritási estet tartottak az építőipari vállalat KISZ-esei Felavatták a szegedi olajipari létesítményeket Az élmúlt évtizedben megváltozott Szeged környékének arculata: a búza- és a kukoricatáblák helyén fúrótornyok erde-, je, kőolajat és földgázt adó kutak sokasága, új olajipari berendezések, gyűjtőállomások tucatjai jelzik, hogy a bányászok „jószerencsével” kutatták itt fel a föld mélyén rejlő szénhidrogénkincseket. A különféle objektumok építői, a tervezők, a feltárók, a termelésben dolgozó olajmunkások pénteken ünnepeltek: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének műhelycsarnokában tartott munkásgyűlésen adták át rendeltetésének a szeged—algyői kőolaj- és földgázipari létesítményeket. Az esemény alkalmából Szegedre érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke. Ott volt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke, valamint a Szovjetunió és az NDK budapesti nagykövetségének képviselője. A vendégeket az „olajosok” központi ipartelepén Varga Béla, a Nagyalföldi Kőolaj- és FÖldgáztermelő Vállalat igazgatója köszöntötte, majd dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója tartott tájékoztatót az olajipari létesítményekről és a termelés eredményeiről. A jelentős eseményen dr. Simon Pál nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Szeptember 18-án, csütörtökön este rendezte meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-csúcsvezetősége a chilei szolidaritási estet a vállalat békéscsabai székházában. Százötvennél több fiatal jelenlétében ■— kiknek soraiban ott voltak sokan a Gyulai Húskombinátnál hétfőn munkába állt háromhónapos építőtábor résztvevői közül és a patronált Békéscsabai 10. sz. Általános Iskola küldöttei — kezdődött el a szolidaritási est. A vállalat újdonsült diplomása, Gubis Katalin építőmérnök mondott ünnepi beszédet, amelyben szívhez szólóan emlékeztetett a chilei nép immár két éve tartó tengernyi szenvedésére. Felszólalt az esten a hazánkban élő és tanuló Domingo Sa- güés chilei fiatal is. Köszönetét mondott a chilei népet támogató szolidaritási est résztvevőinek, majd így folytatta: ;:.Jó érzés tudni, hogy harcunkban mellettünk állnak a szocialista országok és a világ békeszerető népei. A mai nap, szeptember 18-a azért is emlékezetes dátum a chilei nép életében, mert 165 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel a három évszázados spanyol uralom alól. — Felszólalását a fiatalok' nagy tapsa közepette a jól ismert szóval fejezte be: Venceremos! Chile népe győzni fog! A jól sikerült szolidaritási est műsorában közreműködött Eddy Decormis hazánkban tanuló bolíviai egyetemista, Tatár Endre, a Jókai Színház művésze és a vállalat KISZ irodalmi színpada. Az est résztvevői chilei népet támogató táviratot fogadtak el és küldtek el a Magyarországi Szolidaritási Bizottsághoz. (P. P.) Domingo Sagüés (jobbról) szól a fiatalokhoz. Szavait a magyarul kitűnően beszélő Eddy Decormis tolmácsolja. A kép bal oldalán Gubis Katalin, a szolidaritási est szónoka (Fotó; Uhrin László)
