Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
Betonból csipkét verni Az egyik lendületesen fejlődő városunkban már tarthatatlan volt a szállodahiány. Általános megkönnyebbülés fogadta a döntést: új szállodát építenek. Megszületett a terv, elkezdték a kivitelezést, amely közel egy évtizedig tartott. Az okok eléggé ismertek. A tervmódosítások és a költségek emelkedésének ördögi körforgása: visszaköszönő téma a lapokban. Ám az említett esetben nem kis szerepe volt az építkezés elhúzódásában a nagyratörő tervezői álmoknak is. Betonból csipkét verni nehéz, de megcsináljuk — nyilatkozta egyik kollegánknak az építésvezető. Amikor elkészült, mindenki jogosan örült, de az is kiderült, hogy az árából két olyat lehetett volna felépíteni, mint a budapesti Volga-szálló, amely a jól kialakított szálloda- típus egyik példája. Alig van az országban olyan város, ahol hasonló esetről ne tudnának. Az elmúlt évtizedekben az építőmunka impozáns lendülete közben néha megfeledkeztek az építőművészet alapelvéről: a funkció határozza meg a formát, és arról a gazdasági követelményről, hogy minimális ráfordítással maximális eredmény elérésére kell törekedni. Nem felejtem el egyik építőipari vállalatunk igazgatójának a kifakadását: ma a tervezők nagy része nem gyárépületet, iskolát, lakóházat álmodik a papírra, amikor munkához kezd, hanem a saját Ybl-díját A kifakad ásban túlzás ellenére is igazság van. A szándékról csak a legnagyobb tisztelettel lehet szólni. A tervezők nagy része ugyanis nem saját fantáziájának kiélése céljából ad bele ..apait-anyait’’. Alkotását az utókornak szánja, városképben, maradandó- ságban gondolkodik. Éppen ezért az általa vélt lehető legmodernebbet szeretné megvalósítani. A nemes szándék önmagában még nem elítélendő, de a tervezői-terveztetői álmodozást alá kell rendelni a realitásoknak. A józan számításoknak, a megalapozott településfejlesztési terveknek, és nem utolsó sorban az évezredes tapasztalatokon alapuló építészeti-esztétikai elveknek. Mert hiszen soha nem volt olyan korszak, amikor az emberek életét szolgáló különböző épületek mindegyike azonos színvonalú remekmű lett volna. Az építmények többsége egyszerűen betöltötte a maga funkcióját. Lakni lehetett benne vagy imádkozni, folyón való átkelésre volt alkalmas, vagy megvédte az időjárás viszontagságaitól a kisműhely felszerelését. Ma is így van ez, s így van rendjén. 1 Természetesen igény ma is, hogy építészeti alkotásaink is kifejezzék,’ reprezentálják korunkat. De ezt elsősorban olyan egyedi középületeknek kell vállalni, mint mondjuk eg; új megyei tanácsi székház, új színház, vagy egy újonnan létesített egyetem, kutatóintézet épülete. Más a helyzet azokkal a min- dennai i funkciót betöltő épületekkel. irodaházakkal, iskolákkal, lakóiiázakkal, amelyeknek csak kivételes alkalmakkor szabadna egyedi tervezésűnek lenni, mert egy-egy típus sorozataiként is nagyon jól betöltik rendeltetésüket. Amikor a tervezői fantázia és a realitások kötelező egyeztetését hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy településeink fejlesztését, városaink képének alakítását átmeneti nehézségek okozta takarékossági meggondolásoknak rendeljük alá. A fenti példákban is az általános érvényű elvekről van szó. Ami hangsúlyozásukat aktuálissá teszi: a népgazdaság mai helyzete, az általános érvényű követelmények megtartásának fontossága V. 3. Világ proletárja^ egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXX, ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Mezohegyesi állami Gazdaság Törik a kukoricát, szedik a répát, búzavetésre készülnek Mélyszántásra vár még hatezer hektár A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban a kampánymunkákat évek óta szigorúan ütemzett terv szerint végzik. Ebben az évben az esős idő lassította ugyan ezt az ütemet, de a több j műszak bevezetése, ill. a szabad szombatok részleges fel- használása lehetővé teszi az őszi feladatok megfelelő végrehajtását, a munkák tervsze- rinti befejezését. Legtöbb gondot a gazdaságnak ezen az őszön a cukorrépa betakarítása okoz. A több, mint kétezer hektáron termesztett cukorrépát jelenleg , nyolc gépsor szedi fel —, további kettő október 1 után áll munkába — ám a gazdaságnak nincs annyi szállító járműve, amennyi a betakarítő- gépsorokat rendben kiszolgálhatná. A várható hét és fél ezer vagon cukorrépából eddig csaknem 800 vagonnyit adtak át feldolgozásra a Mezohegyesi Cukorgyárnak. A 3700 hektár kukorica törésében sem a betakarító gépek okoznak fejtörést a növénytermesztőknek Mezőhegyesen, hiszen a gazdaság nyolc CLAAS - Dominátorának ennyi kukorica letörése nem jelent nagy feladatot. A 2300 hektár kommersz- kukorica hektáronkénti átlagban 74 mázsát terem, a szárítók pedig csak akkor győznék tartani az ütemet, ha a gazdaság a kommersz-kukorica rovására növelné a most 1300 hektáron termesztett hibrid- kukorica területét Ez a vetőmag-kukorica ugyanis 9—10 mázsa nagy értékű termést ad hektáronként. A szárítókapacitás szűkössége miatt a Mezohegyesi Állami Gazdaságban egyelőre még csak i 200 hektár takarmánykukoricát | és 150 hektár hibrid kukoricát i takarítottak be. A kukorica tö- ; rése és a cukorrépa szedése ugyanakkor nemcsak a termés j biztonságba helyezése miatt , fontos, hanem ágért is, mert a felszabaduló területeket kell búzavetésre előkészíteni, illetve őszi mélyszántásban „részesíteni” a tavasziak alá. Tanévnyitó i szarvasi iskolán (Tudósítónktól) Kedden ünnepélyes keretek között került sor a DATE Szarvasi Főiskolai Karának tanévnyitó tanácsülésére. A tanácsülést dr. Ács Antal, az Agrártudományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd dr. Mihályfalvy István, a főiskolai kar igazgatója számolt be az eddig végzett munkáról és vázolta a kar dolgozói és hallgatói előtt álló feladatokat az 1975/76-os új tanévre. Ezt követte a 100 első évfolyamos hallgató eskütétele és főiskolai hallgatóvá való fogadása. Az ünnepségen dr. Ács Antal átadta Szakák Sándor üzemmérnöknek — aki az elmúlt tanévben fejezte be tanulmányait — a „Szellemi és Testi Kultúráért” kitüntetés I. fokozatát. Kerhenyeczné Gál Eszter Mezőhegyesen ebben az esztendőben az előirányzatok alapján mintegy 3800 hektáron vetnek őszi búzát, ebből eddig 2100 hektáron végezték el a vetőszántást. A talajelőkészítés állásából megállapítható, hogy a gazdaság a tervezett időben — október 5. és 25. között — földbe tudja juttatni a magot. A vetőszántásnál is nagyobb feladatot jelent az őszi mélyszántás, tudniillik a tavasziak vetésére kijelölt 8300 hektárból mostanáig csak mintegy 2000 hektár szabadult fel, így még több, mint 6 ezer hektár vár mélyszántásra a gazdaságban. A fentiekkel egyidőben folyik a tápanyag-visszapótlás a szántón és a szüret a gyümölcsöskertben. Ezen az őszön 470 vagon műtrágyát kapnak összesen a földek Mezőhegyesen, ebből már »0 vagonnyit ki is szórtak. A 180 hektáros kertészetben az almás több mint 80 hektárt foglal el, a legtöbb munkát tehát most a kertben az almaszüret adja a gazdaság dolgozóinak. K. E. P. jubileumi ünnepség a polgári védelem évfordulóján blanko Mátyás kitüntetést ad át Deák Mihálynénak Tegnap, csütörtökön Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében jubileumi ünnepséget rendeztek a polgári védelem megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd dr. Szalay Tibor őrnagy mondott Százhűszmiilió forintos fejlesztés előtt a gyulai relégyár Januártól svájci licenc alapján új termék gyártását kezdik ei Nyolc hónappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a Budapesti Telefongyár gyulai gyáregységét januárban a Ganz Villamossági Művek vette át ős mint relégyárat üzemelteti tovább. A gyár képviselőinek és a gyulai telep dolgozóinak január 8-i első találkozóján Barna József termelési igazgató többek között elmondotta, hogy a relégyár termelését 4 év alatt négyszeresére kívánják emelni, részleges létszámnöveléssel és nagyarányú gépiesítéssel. Azóta több alkalommal jártak a GVM \-ezetői Gyulán és hivatalos tanácskozást folytattak a relégyár fejlesztéséről, jövőjéről a párt- és tanácsvezetőkkel. Abban mindenesetre megállapodtak, hogy az itteni fejlesztés szorosan beleillik a város iparfejlesztési elgondolásaiba, célkitűzésébe. Ezek között szerepel elsődlegesen a húskombinát' aztán a harisnyagyár és a relégyár. Az 1969-es indulásnál körülbelül 100 dolgozó állt, illetve iilt a munkapadok mellett, egy- részüket a központi gyárban képezték ki. Legtöbbjük ma is itt dolgozik, közben azonban 240-re emelkedett a foglalkoztatottak száma. Jelenleg ugyanazt készítik, amit az induláskor, azaz jelfogót. Javultak a munkakörülmé- | nyék, ez évben 5,1 százalékos [ bérfejlesztést hajtottak végre. Igen jelentős, hogy a Ganz rátért az országos bértáblázat szintjére. .Az üzemben változatlanul nők dolgoznak többségben, ugyanakkor megnövekedett a szakemberigény. Ennek enyhítésére a szakmunkásképző-intézet segítségével 20 betanított munkás végezhette el a mechanikai 'műszerész tanfolyamot, akik júliusban szakmunkás- vizsgát tettek. Az idén 20 ipari tanuló képzését kérték az intézettől, de csak ötöt tudtak beiskolázni, nem akadt több jelentkező erre az egyébként jól fizető szakmára. A gyáregység termelési értéke 24 millió forint volt, az önálló gyár terve az idén már 42 millió, amit mindenképpen szeretnének teljesíteni. 1976- ra pedig már 100—120 milliót terveznek. A vasútbiztosítási profilt ugyanis a következő ötéves terv végére teljes egészében Gyulára kívánják telepíteni, amit jelenleg Baja végez. , A jövő év januárjában — amint azt Csordás István igazgató elmondotta — új jelfogó gyártását kezdik el, ami a legjobb termékük lesz, mert nagyobb mutatókkal jelentkezik, kisebb munkaerő- igénnyel. Ezt svájci licenc alapján gyártják majd. A Ganz Villamossági Művek két és fél milliárdos rekonstrukciójának beruházási programja most készül. Ennek egy része a gyulai relégyárra vonatkozik, aminek programja előreláthatóan ez év végére készül el ünnepi megemlékezést. Vázolta az eltelt 25 év eredményeit, a légoltalomtól a polgári védelemig megtett utat és azt, hogy megyénk lakossága mindent megtett a polgári védelmi ismeretek elsajátítása érdekében. A tanultakat a közelmúltban mutatták be városi, járási és megyei versenyeken. Az ünnepi beszed után a KISZ nevében Kibédi-Varga Lajos, az MHSZ képviseletében pedig Ivicz Imre alezredes köszöntötte a polgári védelem állományát. Ezt követően Kla ukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka, valamint Lesték István ezredes, az országos parancsnokság nevében, kitüntetéseket adott át. A résztvevők az ünnepi ülés után az ifjúsági és úttörőházba látogattak, ahol Klaukó Mátyás megnyitotta a .polgári védelem 25 éves történetét bemutató kiállítást. Komputer a vasúton A számítástechnika alkalmazása a vasútüzem irányításában címmel csütörtökön országos ankétet rendeztek Szegeden a Technika Házában. A tanácsko záson mintegy százötven vasúti, illetve szállítástechnikai szak ember vett részt. A MÁV a következő ötéves tervben fokozottan kíván támaszkodni a számítógépekre Kiépítik például a határállomá si kocsiforgalommal kapcsolatos információk számi tógépes távadatfeldolgozó rendszerét. Ennek alapján az irányító szakemberek a korábbinál gyorsabban juthatnak pontos adatokhoz a be- és kilépő vagonokról. Ezzel meggyorsul a forgalomirányítás, gyors, operatív intézkedésekkel jelentős megtakarítás érhető el. csökken a nemzetközi forgalomban közlekedő tehervo natok határállomási tartózkodása. » Az új rendszer kiépítése és használatba vétele előreláthatóan 1977. végére várható, de a kísérletek már megkezdődtek. I
