Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

Csúcsforgalom idején a békéscsabai vasútállomáson

Hivatalosan még nyár van, de a békéscsabai vasútállomáson már „beköszöntött” az őszi csúcsforgalom. És nem is akármilyen előzmény után, mert az i ide érkező és az innen elszállított áru mennyisége 1975 első; nyolc hónapjában annyi volt, mint tavaly egész évben. Osz- szel hasonló arányú növekedés várható.

A forgalom lebonyolítását elősegíti a Budapest—Lököshá- za közötti vasútvonal villamosítása. Kruchió Lajos, az állomásfőnök kereskedelmi helyettese örvendetesnek tartja, hogy egyre több vállalat vezeti be a vagonba rakodást megkönnyítő . konténeres szállítást, öttonnás konténerekben szállít többek között a békéscsabai Kötöttárugyár, a Férfifehérne- mű-gyár békéscsabai gyára, az újkigyósi ÁFÉSZ, a békési cukorkaüzem. a gyulai tejpor- gyár, a szeghalmi paplanüzem.

Kruchió Lajos tájékoztatása szerint a szállítók általában időben rakiák be és ki a vagonokat. A békéscsabai Konzervgyár. az AGROKER. a Békés morvéi Tégla- és Cseréo- ipari Vállalat csak elvétve fizet kocsiálláspénzt. Tuda időnké ppen rosszul rakodó vállalat nincs, de időnként késik a békéscsabai H-ltnház. az ÁFOR és a TÜZÉP. A Volán R-as számú Vállalat 41 vállalattal, üzemmel áll elfuvarozási, illetve feladási szerződésben. Elismerésre méltó, hogv bár az idén a tavalyihoz képest eddig 35 százalékkal növekedett a forgalma, mégis kevesebb volt azoknak á vasúti kocsiknak a szarna, amelyeket késve rakott ki Vagy be.

Lényegében tehát remény van arra, hogy a szállítások bonyolításában továbbra sem lesz fennakadás Békéscsabán.

De nézzünk csak szét egy kicsit a rakodótéren! Mi történik itt egy hétköznap délután’’

ember. Ráncos és naptól fekete volt az arca, nyakbőre, keze feje, ősz a haja, bajusza. Ahogy Györk rátekintett, úgy vélte, megvan tán százesztendős is. De testtartása egyenes volt, mint a cövek.-v Györk a nevem. Nadárryi

vagyok.

Hé, Bajk! — csörtetett előre egy zömök, bikanyakú legény. — Hiszen ^z az a legényke, aki reggel zabot adott a lovunknak! — És odaérvén Györkhöz, csípőre tette a kezét. — No hát, isten hozott pajtás! Nem gondoltam, hogy még ma újra találkozunk. De ha már így forogta ki a sors ... Ki kergetett meg?

— Valamék nyomorult elfecsegte, hogy szóba elegyedtem veletek — felelte Györk, és bátran nézett a bikanyakú legény szemébe. — Aztán most, nemrégen, hogy hazajöttem a szekeremmel, már ott ácsingózott a házunk előtt három lóra ültetett tahó!

A farkasbőrös férfiak harsányan felröhögtek. Az alacsony, izmos, bikanyakú legény nevetett a leghangosabban.

— No — mondta aztán etpi- hea\'e —. hamar eltanultad, hogy nevezzük a várjöbbágyokat ... Aztán?

— Aztán jól megagyaltak.

— A teremtésit... — komo- rodptt el a bikanyakú, de a többi férfi arca is megkeményedett. — Látom, dagadtra verték a képedet.

—*■ Dé szembe köptem az egyiket, mielőtt megugrottam! — mondta baszkén a gyerek.

Erre úiabb nevetés haríant ÉbL A bik&nyakú megragadta a

A macskaköves úton, amely az állomás épülete felől vezét a ki- és berakásra váró vagonokhoz, a jövő-menő tehergépkocsik mögött sűrű porfelhő képződik, amit a szél a Ku- lich Gyula-lakótelep felé sodor. A Volán 8, számú Vállalat darabárus raktára előtt rendezetlen összevisszaságban vagy 30 szemétkuka található. És szemét is jócskán, amely a kukákból ömlött a kövezetre. Kísérőmtől, Kovács Sándor rak- tárnoktól mindjárt megtudom, hogy a szemetet az Utasellátó hordja ide.

A kocsirakomány rakodóvágányán ki- vagy berakásra várva állnak a vasúti kocsik. Az egyikből a Volán 8. számú Vállalatának az YE 16—71 rendszámú tehergépkocsijára 20 kilós papírzsákba csomagolt cukrot raknak át nagy igyekezettel.

A rakodóbrigád vezétője Kárpáti Emil, akitől megtudom, hogy reggel 7-től délután 2-ig a negyedik vagont rakják ki. A gépkocsi kilencszer fordult.

— Most, amikor annyi a munka, „hajtunk”. Ha kell, késő estig dolgozunk. Ilyenkor jól keresünk — mondja.

— Nem kimerítő ez a ..hajtás” ? — kérdezem Rafael István bipgádtagtól.

— Ide izom kell. Akinek nincs, nem bírja. Különösen akkor, ha mondjuk 50 kilós zsákokban cementet rakodunk.

És persze jó étkezés nélkül sem megy a munka. Győri Mihály brigádtag meg is jegyzi mindjárt:

— Egy evésre képes vagyok negyed kiló szalámit megenni. Rá vizet iszom- Legfeljebb egy pohár sört, de azt is csak munka után.

Ügy tűnik, hogy az izomerővel való rakodás még a nagy igyekezet mellett is eléggé sza- porátlan.

— Ha raklapon szállítanák í ezeket a 30 kilós csomagokat, ( akkor hét rakományt (annyi fér egy vagonba) kellene a gépko- ]

fiúcska vállát, szembefordult a t többiekkel, és megvárta, amíg ; abbahagyják a röhögést.

— Ez a legényke hozzánk fu- í tott, mert üldözték az ’ úri ebek. : Béfogadjuk-e? ■

Néhányan rögtön rákurjantot- : ták; „Bé!” Mások csak némán ; bólogattak. Áz ősz, időtlen ide- • jű vénember, hosszú palloskard- j jára támaszkodva, elgnndolkoz- ; va figyelte Györköt. Nem is ; szólt, nem is bólintott, A íiúcs- ; ka észrevette, hogy ez lehet a ; vezérük, hiszen mindegyik férfi ( a vénségre fordította várakozó ; tekintetét. j

— Hány esztendős vagy, fiú? • — kérdezte az öreg.

— Tizenkettő, vagy akörül. ;

— No, hát legyén. Béfogau- 5 juk. Míg meg nerrr embercsedik, : te ügj'elsz rá, Gál, ha úton vagy, : az asszonyod.

(Folytatjuk)

csira átemelni. Daruskocslval ez 20—25 percig tartana — állapítja meg Kovács Sándor.

Áll még az a bakterház a rámpa végen, amelynek a szá- zadeleji stílusa elárulja, hogy Ferenc Jóska uralkodása idején épült. Most a vasút kár- megállapítói dolgoznak a benne levő szűk kis helyiségben. A bakterház mellé néhány éve faház került, amelynek az egyik szobájában Goron János kocsirakományos raktárnok dolgozik.

Azt mondja, nem is lenne rossz ez a faház, ha nyáron vízparton, egy nagy fa árnyékában állna, télen pedig nagy lakattal lezárnák az ajtaját, hogy egy lélek se tudjon ide belépni. Mert nyáron forróság, télen pedig hideg van benne. A rakodótér pedig száraz időben poros, esőben sáros, ősszel gumicsizma nélkül egy lépést sem lehet tenni. Hathét éve ugyan felújították az utat, de a nehéz járművek azóta ismét tönkretették.

Ilyen körülmények között nem könnyű a raktárnokok dolga, pedig van mit tenniük és nagy felelősség is hárul rájuk.

A Baross Gábor Szocialista Brigádnak, amelyhez a raktárnokok is tartoznak, az a fő vállalása, hogy ne álljanak hiába a vagonok, hanem forduljanak minél többször.

— Tudjuk, hogy az ország gyárainak a termelése rajtunk is múlik. Ha nem érkezik időben mondjuk a cukorrépa a cukorgyárba, akkor megáll a munka. Ha késik a tégla, az építkezést nem tudják folytatni. Ez a tudat „hajt” minket — magyarázza Goron János.

— És a prémium?

— Akkor jár, ha eredményesen dolgozunk. De higgye el, ilyenkor nem is gondolunk rá — válaszol Kovács Sándor.

A repülöhidnál levő daru, amelynek Mtzák Zsigmond a kezelője, könnyedén emeli fel és rakja gépkocsiról vagonba vagy vagonból gépkocsira az öttonnás konténereket. Persze prteni kell a daruhoz. Ilyen súllyal nem lehet „játszani". Csak óvatosan szabad felemelni és leengedni. És pontosan, mert felborítja és összetöri a gépkocsit vagy a vagon oldalát.

Megfigyeljük: Mizák Zsígmond két konténert nyolc perc alatt rak át gépkocsiról vagonba. Amikor leereszkedik a darufülkéből, mondja Is:

— Nagy pénzt keres ez a MAV-nak.

Aztán elújságolja, hogy most majd meggyorsítja a rakodást. Egy rúddal, amelynek végén kampó van, könnyén fel lehet akasztani a horgot. Ez az ő újítása.

Társának, Bagó István kötözőnek lesz könnyebb és biz- tonságéfeabb majd a munkája.

Mizák Zsigmond mást . is /javasol. Azt, hogv készítsenek tetőt a daru hídja fölé. mert esős időben a vezető fülke kereke csúszik a vezető sínen és nem halad. Lelassul a munka és persze romlik is a szerkezet.

Végül még a daru sínje mellett levő kidőlt-bedőlt vaskorlátot kellene rendbehozni. mert már karcolja a motorház oldalát.

m

Nemcsak a. vasutasoktól és a Volán 8-as számú Vállalat dolgozóitól függ az őszi csúcs- forgalom sikeres lebonyolítás*, hanem a szállíttatóktól is. Hogy minél többször forduljanak a vasúti kocsik... A munka Oroszlánrésze még hátra '-an. Pásztor Béla

Jegyzet ~~1 Névviselés

Űj családjogi törvényünkben az egyenjogúság kifejezésre jut abban is, hogfj az asszony, a feleség maga dönthet a névviselésről. Arról, hogy megemlék- szík-e a férjhezmenés után a személytelen „né” szócska mögött rejtőző „asszony raggal”, vagy önálló nevet visel. A név- választásra ugyanis az új törvény szerint több lehetősége van.

Idézzünk: 26/1 „A feleség a házasságkötés után választása szerint a férj teljes nevét viseli, a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét kapcsolhatja.”

Vagyis, ha mondjuk Kerekes Ilona férjhez megy Farkas Péterhez, akkor Farkas Péterné — Kerekes Iloná a hivatalos neve.

A másik variáció: „ A férje családi nevét viseli a házasság ra utaló toldással, és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja.” Példánk szerint: Farkasné Kerekes Ilona.

A harmadik lehetőség: „Férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.” így: Farkas Ilona.

A negyedik: „Kizárólag a maga nevét viseli.” Vagyis: Kerekes Ilona.

Mennyire helyénvaló, és időszerű volt a régebbi törvény ilyen módosítása, azt bizonyítja, hogy az új házasok közül egyre többen élnek a névválasztási jogukkal.

Csakhogy van egy bökkenő: az évszázadok óta beidegződött maradi szemlélet1. Mert mi is történik mostanában- azután, hogy a fiatalasszony nevet választolt. Jönnek az enyhén szólva, erteilen kérdések a különböző hivatalos helyeken. Ezeket néha megjegyzések Kísérik, vagy hihetetlenkedö pillantások, elnéző mosolyok. Hogy az előbbi példánál maradjunk: Mondjuk az asszony felvette a férje családnevét, és hozzácsatolta a saját utónevét: Farkas Ilona. Lezajlanak az alábbi párbeszédek. •

— Neve?

— Farkas Ilona.

— Lány?

— Nem, asszony vagyok,

— Akkor az asszony nevét kérem!

— Ez az asszonynevem.

— Ne tréfáljon kérem!,.. stb. stb.

Ha pedig gyermeket vár, s emiatt valahol hivatalos ügyeit kell intéznie és a nevét kérdik, akkor csodálkozó tekintettel vagy gúnyos mosollyal találkozik. Ki-ki vérmérséklete és előítélete szerint cselekszik. Egyben azonban megegyeznek ezek az emberek: egyformán furcsál- ják. A fiatalasszony pedig irul- pirul, nem tudja hogyan leplezze zavarát, végül is gondol egy nagyot, megmutatja személyazonossági igazolványát, hogy bizonyítsa: valóban asz- szony.

Pedig ezek az emberek olvastak, hallottak a családjogi törvénynek e pontjáról. Vagy talán mégsem? Igaz, az emberekben élő maradi szemléletet nem lehet egy csapásra megváltoztatni. Addig is azonban míg ez a törvény a névviselésről. a köztudatba jut, általános gyakorlattá válik, tenni lehetne valamit. Magyarázni kellene — legalábbis a hivatalos fórumok ügyintézőinek.

Kasnyik Judit

Felszabadulási Emlékkönyvtár Nedgyesbodzáson

Szeptember 18-án, csütörtökön délelőtt 11.30 órakor ünnepélyes eseményre gyűlnek össze; a medgyesbodzási- ak. Ekkor adják át a község új, korszerű könyvtárát. Megnyitó beszédet Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese mond.

Az átadásra kerülő könyvtárat társadalmi összefogás- I

sál, felszabadulásunk 'harmincadik évfordulója tiszteletére építették. A közel egymillió forintos új létesítményben mintegy 8 ezer kötet várja majd az olvasókat. A zene kedvelői is bizonyára gyakran ellátogatnak ide, mert a zenei részlegben hasznosan tölthetik majd szabad idejüket.

tjf mezőgazdasági

szít li középiskola

Mezőgazdasági szakközépiskolát aianak Mohácson. A nemzetközileg lg elismert tudós állatorvos ró!. dr. Marek Józsefről elnevezett intézetben a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák a tanításban. A végzett diákok kétéves gyakornokoskodás után minősítő vizsgát tehetnek, s mint technikusok dolgozhatnak a gazdaságokban (MTI Fotó —- Bajkor József felv. — Kg)