Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

itítüiifetést kapóit a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat MEDOSZ-klubja Az országban jelenleg mint­egy 200 MEDOSZ-klub műkö­dik. Az elmúlt évi munkájuk értékelése alapján 12 nyerte el a Kiváló MEDOSZ-klub meg­tisztelő címet, s többen pedig a MEDOSZ Elnökség Dicsérő Ok­levelét, valamint 10—10 ezer forint pénzjutalmat. Az ünne­pélyes átadásra néhány nappal ezelőtt Budapesten a SZOT- szálló különtermében gyűltek össze a megyék legjobb klub­vezetői. Itt találkoztunk ( Gom­bos Magdolnával, a békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat Ságvá- ri vEndre Ifjúsági Klubjának vezet■'♦rvei is. Mint mondotta, fiatal kora ellenére Békés megyét egye­dül képviseli. Amikor megtud­ta, hogy az értékelések alapján az ő klubjuk működik a leg­eredményesebben, szinte el sem akarta hinni. — Most rendkívül boldog va­gyok — mondta. — Eddig álom­nak tűnt, de most már néhány perce kezemben van a ..Kiváló MEDOSZ-klub 1974” gyönyörű, értékes plakett, az igen szép borítólappal ellátott Oklevél, és a 10 ezer forint, valamint az a háromezer forint is, amit mint klubvezető személyesen kap­tam. — Miré használjuk fel a most kapott 10 ezer forintot? Klu­bunk felszerelésének gyarapí­tására, mért jól működni csak úgy lehet, ha a körülmények is adottak. Mindenekelőtt leme­zekre, sportfelszerelésekre és különböző játékokra: dominó­ra. romi kártyára gondolok: de ebből az összegből szeretnénk Gombos Magdolna klubvezető átveszi az oklevelet és a ju­tat mat a legjobban működő klubtag­jaink ' nyaralási költségeihez is hozzájárulni. — Magam is úgy látom, hogy a kitüntetett klubok vezetői kö­zül itt én vagyok. a legfiata­labb. Fiatalon hogy jutottam el eddig? Természetesen ezirányú , munkásságomnak előzményei vannak. Békéscsabai gimnáziu­mi éveim alatt már a KISZ- alapszervezetben kultúrfe’elős- ként tevékenykedtem. Ezt a munkát nemcsak megszerettem, de azt hiszem, meg is ismer­tem. Az 1973-ban megszerzett érettségi bizonyítvánnyal a zse­bemben már nyugodt lelkiis­Fafaragások a Megyei Művelődési Központban Hétfőn este ismét kiállítás- megnyitót rendeztek Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Köz­pontban. Békés megye közmű­velődési centruma már évek óta megrendezi á Müvészeink- sorozatát: a megyében élő, illet­ve az e tájról elszármazott al­kotók — képző- és iparművé­szek leginkább — újbóli, de nemegyszer az első bemutatko­zóját. Az új évad első kiállító­ja Darabos György; neve alatt a faszobrász megjelölés. Tizennégy keményfából ki- hántott mű; egy alig kevesebb, mint másfél évtizedes kísérle­tezés szűk. de mégis igazi ke­resztmetszete. A nézőt a pár centiméteres és a sokaraszos szobrok, reliefszerű faragások nemcsak expresszivitásukkal, hanem miszticizmusukkal is megragadják. Egy négerfej néz vissza a gondosan kidolgozott felületről, inkább karikatúra', mint valósághű portré. A ka­marabemutató talán egyetlen, az alkotó továbblépésére bizta­tó darabja a Kisfiú című, alig egy- .arasznyi magas szobrocska. A gyermek puritánsága, töré­kenysége; fogékonyság a jóra, és valami megfoghatatlanul erős hit: szinte hifvallássá ma­gasodik a szobor-parányi A többi faragás, szobor a Fe­kete Földrész kultikusságát idé- . zik, de nagyon megszűrtem át- változtatottan. Hamar észre vesszük: az alkotónak is idegen ez a világ. A maszkok gondo­san míves megmunkálása azon­ban sejteti azt is, hogy Darabos György többre képes, ha levet­kőzi e szobrok sugallta indo­kolatlan miszticizmust, ’és ek­kor képes arra, ami feladat le­het : a környező, a való világ megjelenítése e dacosan szép anyag megformálásának segít­ségével. A kiállítást szentember 26-ig láthatja a közönség. (N. L.) merettel vállalhattam el egy év. vei ezelőtt a MEZŐGÉP ifjú­sági klubjának vezetését. Klu­bunknak 60 tagja van. Bár if­júsági klubként működünk, a 30 év fölöttieket is felvesszük tagjaink sorába. Jelenleg tíz v'ősebb tagunk van. Program­jaink közül legnagyobb sikere tagságunk körében a szellemi ve­télkedőknek. irodalmi műsorok­nak, tudományos előadásoknak és a filmvetítéseknek van. A tagság kötött foglalkozás kere­tében hetenként, szerdán dél­után szokott találkozni. Kötet­len foglalkozásokat minden hé­ten két esetbep tartunk. Ilon­kor magnózunk. lemezezünk, társasjátékokkal játszunk. — Terveink szerint a közel­jövőben Forgács Gábor szín­művésszel. a békéscsabai Jó­kai Színház tagjával találko­zunk. Terveink között szerepel Kovács Sándor vietnami útjá­ról tartandó előadása is. aki színes diavetítéssel egybekötött útibeszámolót tart számunkra. A klub sikeres eredményei- ' hez. kitüntetéséhez mi is gra­tulálunk. s további sikereket kívánunk. (Kesztyűs) Önálló estek, külföldi vendegmüvészefr Mit hallhat Gyula, Orosháza, Békés és Szarvas zenebarát közönsége? Még néhány hét, és megyénk hangversenydobogóit ismét be­népesítik az előadóművészek; megkezdődik az 1975/76-os zenei évad. Korábbi írásunkban már ismertettük Békéscsaba követke­ző évi komoly zenei műsortervét, most megyénk további négy vá­rosának zenei programjáról szó­lunk. A GYULAI filharmónia-hang­versenyeket már az új művelő­dési központ minden technikai segédeszközzel felszerelt nagy­termébe tervezik. Végre megol­dódik egy sokéves probléma, a szűk zeneiskolai koncertterem helyett e modern, sok száz férő­helyes nagyteremben hallgathat­ja a nagyközönség a zeneműve­ket. Először november 12-én a Budapesti MÁV Szimfonikusok lépnek dobogóra Oberfrank Géza karmester vezetésével. Musza Mirzoev: Azerbajdzsán tánc- és scherzo című műve mellett Csaj­kovszkij : D-dúr hegedűversenye és V. szimfóniája is megszólal Oleg Kagan szovjet hegedűmű­vész vendégszereplésével. Feb­ruár 9-én a Kóródi András ve­zényelte Budapesti Filharmóniai Társaság együttese és a Debre­ceni Kodály kórus lép pódium­ra Mozart és Beethoven egy-egy nagylélegzetű művével. Március 29-én a Gyiilai Kamarazenekar Haydn- és Mozart-műveket szó­laltat meg; vezényel Margittay Sándor. A Szegedi Szimfonikus Zenekart — amelynek karmes­tere a Liszt-díjas. Pál Tamás — április 12-én látják vendégül a gyulaiak. Két kamarahangver­seny is lesz Gyulán, a zeneisko­lában: decemberben a Tátrai­vonósnégyes, januárban pedig Kertész Lajos zongoraművész ad önálló estet. OROSHÁZÁN, a művelődési központban négy hangverseny lesz. Először október 13-án, hét­főn este a Debreceni MÁV Fil­harmonikus Zenekar, a Debre­ceni Kodály kórus és a Magyar Állami Operaház énekművészei lépnek dobogóra Németh Gyula vezényletével. Műsorukon Per­golesi: Stabat Mater és Bach: Magnificat című művei szerepel­nek. Decemberben Kocsis Zol­tánt látják vendégül, március­ban pedig a helyi kamarazenekar ad hangversenyt az Operaház művészeinek vendégszereplésé­vel. Ekkor a bérlettulajdonosok Michel Haydn és Paisiello egy- egy színpadi zeneművét láthat­ják, hallhatják. Az utolsó kon­cert zenekara ismét a debreceni­ek együttese lesz. Az április 14-i hangversenyen négy Mozart-mű csendül fel. A BÉKÉSI zenei estek első al­kalma október 27-én a békés­csabai evangélikus nagytemp­lomban lesz. A Budapesti MÁV Szimfonikusok Liszt: Krisztus című oratóriumát mutatják be a két város közönségének. A má­sodik békési hangversenyen Tu­sa Erzsébet zongoraművész Liszt és Kodály e hangszerre írt mű­veiknek egy csokrával ismerteti meg a közönséget. Március 10-én Jindrich Pazdera csehszlovák hegedűművész látogat Békésre. Az utolsó koncerten a Postás Szimfonikus Zenekar, az Opera­ház művészei és a Budapesti Madrigálkórus Gluck: Orfeusz című operáját mutatja be hang- versenyszerű változatban. SZARVASON is négy hang­verseny lesz. Október 29-én a Magyar Hárfástrió ad koncertet, decemberben Kocsis Zoltán zon­goraművész önálló estje a máso­dik bérleti hangverseny. A Szarvasi Kamarazenekar — Lang Gusztáv vezényletével — február 25-én Purcell-, Corelli- és Bach-műveket ad elő. Az évad utolsó hangversenyének vendége a csehszlovák hegedűművész, J. Pazdera lesz márciusban. A helyi művelődési házak —. Gyulán a zeneiskola — már megkezdte a bérletezést. Először a tavalyi bérletezők szelvényeit újítják meg. Kézimunka-kiállítás Füzesgyarmaton Az elmúlt napokban nyitot­ták meg a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz éttermében a szö­vetkezet nőklubja díszítőművész szakkörének kiállítását. A be­mutató nagyszerűen példázza a község társadalmi erőinek ösz- szefogását: a tsz vezetősége, a nőklub és a „Csánki Dezső” Férfi fehérnemű-gyár békéscsabai gyára FELVÉTELRE KERES — gyakorlott gyors- és gépírókat — éjjeliőröket — varróitokét — takarítónőkéi — segédmunkásokat. helytörténeti és honismereti szakkör mindenben segíti a hímző asszonyok népművészetet őrző munkáját, is. A kézimun­kázó asszonyok és lányok rend­szeresen — a móst megrende­zett bemutatóhoz hasonlóan — kiállításokon tárják a közönség elé művészetüket. A Békési Építőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz kőműves szakmunkásokat, burkotokat, köművcsbrlgádokat. békési munkahelyre. Jelentkezés; Békési Építőipari Szö­vetkezet. Békés. Szarvasi 42. 3. Györk, teljes lendüle­tet véve, fölpattant, megiramodott, mint egy fatörzsre ugró vadmacska, úgy vetődött a ló hátára, meg­ugratta, sarkával csapdosla a paripa vékonyát, a gyeplöszór- ral korbácsolta a ló nyakát, és elvágtafott. Hallotta még a nyo­mába szálló káromkodást, szit- kozódást, de a paripa sebesen vitte, a fiúcska pedig arrafelé irányította, amerre a két zsi- ványlegényt látta eltűnni reggel. Beletrappoltatott a folyam menti zöld rengetegbe, jó darabon fut­tatta lovát a mocsaras partszé­len, északkeletnek fordult, és a Körös legnagyobb kanyarulatá­nál, ahol az öreg Berke apó ré- yészkedett, leroptatott. a vízhez. Leugrott a paripáról, felkapta az evezőrudat, felkapaszkodott az összekötözött farönkökre. Bele­vágta a vízbe a rudat, rácsim­pajkózott, a tutaj megugrott, gyorsan, könnyedén suhant a vi­zen. Túlért már a folyó felén, ami­kor felharsant az öreg révész károgós hangja: — Hogy a görcs álljon a ke­zedbe, te átkozott fattyú! Az a fentiakozó tnagasságos rogyasz- sza rád az eget. te bitang kö­lyök! — És óbéga.tott, átkozódott harsányan. — Átkozott tolvaj! Te zsiványnövendék! — szállt utána még az öreg hangja jó sokáig. Györk nem nézett hát­ra. Tutaja hamarosan elérte a túlpartot. Kikászálódott az iszapos, pocsolyás partszélre, fel­kapaszkodott a nádrétre, és fu­tásnak eredt. Zörgött, suhogott körülötte a nádrengeteg. Ő most már soha többé nem mehet haza! Ettől a gondolattól nagyon elfacsarodott a szíve. Va­jon ki lehetett az a nyomorult. aki elmondta a Barsa katonák­nak, hogy ő reggel szóba elegye­dett azzal a két lovas zsivány- nyal? Csak tudja meg, biz' is­ten, csúnyán megbosszulja. így hát a faluba, a szülői ház­ba egyhamar nem térhet visz- sza, hiszen föladnák az úr ka­tonáinak. Azoknak a keze közé kerüljön újból? így bandukolt, csörtetett, bújt, ugrált a vízi­világ tekervényes útvesztői közt. — Hej, te! — zörrent rá egy rekedtes hang a háta mögül. — Meg ne fordulj! Megtorpant, hallotta, hogy va­laki közeledik feléje. — Mit kószálsz epre, te kö­lyök? — Uldözének és ide vettem be magamat. — Kik üldöznek téged? — Ugod úr fogdoregjei. Éles füttyszó vijjogott erre. A bozótok, nádsövények, sással le­pett szárazulatok mögül férfiak bukkantak elő. Kopottas farkas­bőr, zsírral keményített, szürke lenvászon ing, testhez simuló bőrnadrág, bőrcsizma az öltözé­kük; mindegyikük kezében mez­telen, görbe szabiba villogott. Lehettek vagy tízen. Csodálkoz­va meredtek a, legénykére. aztán az egyik felnevetett, majd a töb­bi is hangosan hahotázni kez­dett: — Jól megugrattál bennünket, vén Komád, hiszen ez egy gye­rek! — kiáltotta egy' pufók ar­cú, alacsony, vidám szemű férfi. — Ki a fene látja a messziből, hogy miféle? — csattant Györk mögött a válasz dühös, rekedtes hangon. — Gyütt, csörtetett, el­takarta a nád is. — Ki vagy, fiú? — lépett kö­zelebb hozzá, egy vénséges öreg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom