Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

% müszerarzenálja Ismét egy ősi szakma átala­kulásának lehetünk tanúi. A fe­kete ruhás, fehér száj kendős .kormosember” ugyan még so­káig jellegzetes figurája lesz a hajnali utcaképeknek, de már ez a mesterség is átalakulóban van — külsőségeiben, technikai eszközeiben egyaránt. Manapság a kéményseprő szakmában így jellemzik az új­módi mestert: patyolattiszta ru­hába öltözött ember, aki fekete bőrönddel indul munkába. A sokfelé modem technikai esz­közt rejtő táska neve brigon, vagyis füstgázmérő bőrönd. Korszerű regisztráló műszerek arzenálja található e táskában. Például úgynevezett gázszima­toló, termométer, széndioxid- és szénmonoxid-jelző, szögmérő és korommintacső. Egy másik esz­köz a kéménydugulást jelzi. Ügyes szerkezet az elemző­apparátus is, amelynek segítsé­gével összehasonlító színskálá­val vizsgálják meg, hogy a min­taként gyűjtött füstben mennyi a koromtartalom. A „bűvös” táskában akad még huzatmérő, amely tudományos pontossággal határozza meg a ..cug” erőssé­gét. Ezenkívül URH adó-vevő és távcső alkotja a teljes felszere­A Jácint kedvelt dlsaünJc. Sajnos, a hagymája önmagától nagyon ke­vés flókhagymát termel, ily módon sz eiszaporitása lassú lenne, ezért mesterségesen szaporítjuk. A sok­féle szaporítási mód közül most kettőt Ismertetünk: a bevágással ée a kivágással történő szaporítást. A mesterséges szaporításhoz erő­teljes. lehetőleg 16 cm körméret feletti hagymákat válogassunk ki. A hagymák Jól beégettek, beteg­ségtől mentesek legyenek. Szaporí­tás előtt fertőtlenítsük. mártsuk Fundazol 0,g százalékos oldatába. Először vágjunk ketté egy hagy­mát, hogy megismerkedjünk a fel­építésével. Kettévágva találjuk a pikkelyleveleket és a hagymatönköt. Ez utóbbinak nagy szerepe van a szaporításnál. A vájássa! történő szaporításhoz kiélezett kávéskanalat vagy « vá- Jáshoz használatos eszközt használ­junk. A gyökérkoszonít olyan mé­lyen vágjuk ki, hogy a pikkelyle- valeket éppen megsértsük. A kivá­lásnál ügyelni kell, arra, hogy a gyökérkoszorú ép maradjon.. Ne vájjuk ki túl mélyen, mert akkor kevés hagymácskát kapunk. Ugyan­is a pikkelylevelek és a hagyma­tönk találkozásánál sarjadzanak leg­inkább a hagymák. A kivájt hagymákat sébíe! Illettel felfelé egymás mellé rakjuk és 18—20 fok melegen kiszárítjuk. A levegő páratartalma alacsony, mert ellenkező esetben gombák teleped­nek meg a sebfal ületen­Amlkor a fiékhagymák megjelen­nek, a vájt résszel lefelé fordítjuk. Erre a óéira lécekből rácsot készí­tünk és erre állítjuk a hagymákat. Október végén ültetjük ki 25 cm sor- és lg—15 cm tőtávolságra, 8—16 cm mélységre. Ne ültessük mélyre. Inkább a tél folyamán takarjuk vas­tagabban. A bevágással történő szaporításnál a hagyma tönkjét i—1 vágással t—8 egyenlő cikkelyre vágjuk, a vá­gáshoz éles. nem túl vastag pen­géjű kést használjunk. A vágást a hagyma heesEtengaiye irányában lést Ezek is nélkülözhetetlen munkaeszközei a kéménynek, tüzelőberendezések doktorainak. Az adó-vevő például a gyárké­ményeknél tesz jó szolgálatot A szédítő magasságban dolgozó* szakember e berendezés segít­ségével állandó kapcsolatot tart­hat a talajszinten figyelő tár­sával. Újabban nemcsak az ipari üzemek, hanem a magánházak tulajdonosai is igénybe veszik az „újmódi” kéményseprők • se­gítségét így hasznos tanácsot kapnak, hogy milyen fűtőanyag használata a legcélszerűbb, megfelelő méretű-e az a fűtő­test, amit hasznainak. Nem csoda hát hogy már nem kéményseprőnek, hanem tüzelési szakembernek nevezik magukat a szakma dolgozói. Egy ősi hagyomány azonban még mindig kísért e szakmá­ban. Nő ugyanis még ma sem lehet kéményseprő, noha a tech­nikai eszközök térhódítása ezt már lehetővé tenné. A szak­emberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor majd hölgyekkel is találkozha­tunk a tüzelési szakmeberek népes táborában. végezzük úgy. hogy * hagymát ne fesztlsük szét, roncsolt sebet, ha­sítást ne akozzunk. A vágás olyan mély legyen, hogy megsemmisítse a virigkezdeményt, amely a tönk közepén helyezkedik el A hagymákat kezdetben tartsuk száraz melegben, amíg a seb beszá­rad. Ezután fénytől védve 22—24 fokos hőmérsékleten helyezzük a sebfelülettel felfelé. A páratartalom fokozására a hagymák környezetét permezettük vízzel. A hagymákat ellenőrizzük sűrűn, s «mennyiben penészíoltokat találunk a vágások­ban, csökkentsük a páratartalmat, növeljük a hőmérsékletet, hogy s penészfoltok elpusztuljanak. Szeptember közepétől csökkent­sük a hőmérsékletet úgy, hogy Október közepéig g fok legyen. Ez­után ültessük ki. Ha a vágás Jól sikerült. a kő­vetkező évben a hagymák csak levelet hoznak. A bevágásos módszerrel nagyobb, s kiválással apróbb, de több hagy­mácskát kapunk. Különösen az utóbbi módszernél eredményes, ha csak a második évben szedjük fel. A bevágásos módszernél 10—15, s vájásosnál 25—50 hagymával szá­molhatunk. A tenyészldőszakban bőségesen trágyázzunk és öntözzünk, Így 4—5 év alatt hajtásra alkalmas hagy­mát nevelhetünk. Fodor Béla A terepasztal — APA! Kettőre állt a vál­tó... — Engedd be a személyt. — Látod, rosszul kapcsoltál, kisiklott a gyors ... — Nem baj, levesszük, in­dítsd a* másikat! A párbeszéd elhangzott, bár­mennyire is valószerűtlen. S a látvány? Fények villannak. Sorompók nyílnak és záródnak. Vonatok robognak át a pályaudvarokon, az alul és felüljárókon, alag­utakon és hidakon. Köröskörül épületek, dombok és hegyek, víztomyok, gyárkémények. Emitt egy szélmalom, amott egy vízimalom kerekei forognak, emberek, autók sokasága az országúton. Mindez miniben, egy óriás« terepasztalom. órákig elnézné az ember, csodálva ailhak a türelmét, aki az apró műanyag házikókat, a mosószeres dobozból öszeállított gabonasilót, a parányi elemek­ből alkotott hidakat, víztornyo­kat, jelzőlámpákat és még ezer­nyi berendezést felszerelte. Ki ez? Sörösök István, kalauz. So­kan ismerik- Igaz, nem min­denki név szerint Legtöbben csak úgy, mint at Békéscsaba— Budapest között közlekedő gyorsvonat jegykezelőjét Mun­kája közben nem tűnik fel, na­gyon csendesen lépdel a ko­csik bap, s majdnem személyte­lenül veszi át a jegyeket. Ér­dekes módon mégis mindenki tisztelettel adózik a halk szavú embernek, s készségesen nyújt­ja át az utazásra jogosító bilé- tát. Felettesei azt mondják ró­la: pontos, mindig lehet rá szá­mítani, s ami a legfontosabb, igen becsületes dolgozója a MÄV- nak. Soha sem idegeskedik, min­dig udvarias az utasokkal, pa­nasz nem érkezett magatartásé, ra. SZEBB dicséretet ember alig­ha kaphatna. Az utasok közül sokan megszerették — évek óta ugyanazon a vonalon dol­gozik —, így hát kialakult bi­zonyos barátság is. Többen közvetlenül csak Pistának szó­lítják. Hírnevet nem igen szerzett, dolgozik pontosan, szépen.... a hobbisok körében annál na­gyobb az ismeretsége. egy része Rendszerint találkozik olya­nokkal, akik hasonló kedvtelés­nek hódolnak Tagja egy ilyen klubnak is. Hogyan kezdődött? Kisfia mechanikai játékok iránti rajongása adta az ötletet Pista akkor még csak három­éves volt, s az apuka egy kör- sínpályás vonatot vett neki. Az­tán egy kis mozdony került még a játékok közé, majd rö­vidnek bizonyult a sínpálya, és „jó lenne egy kis dombocska is, vagy alagút” — gondolta. így rakódtak egymás mellé az ötle­tek, s ahogy nőtt a gyerek, úgy gyarapodott a vonatok, vasúti kocsik száma is. És elkészült, az első kis terepasztal. A fiúnak rendkívül jó érzéke lett a mű­szaki dolgokhoz. Iskolás korá­ban már maga is segített veze­téket forrasztani, papírmassé hegyet, műanyag házikót készí­tem. ; MA MÁR egy külön helyiség­ben — egy kamrát alakítottak át — van az óriási terepasztal, vezénylő pulttal és minden tar­tozékkal. összesen 22 mozdony, 95 vasúti kocsi, melyekből 12 szerelvényt állítottak össze. Ezek között a tehervagonoktól, a múzeumi kocsiktól kezdve, a legmodernebbig, minden fajta megtalálható. — Nagyon szeretem, örömö­met találom benne, s ha Pesten járok, legtöbbször újabbakkal gyarapítóm a készletet. Nem olcsó mulatság, az igaz. Sokan meg is. mosolyognak érte, itt Csorváson, ahol lakom. Azt kér­dezik, nem lett volna-e máshol helye annak a pénznek. — Tíz év alatt közel 40 ezer forintot költöttem rá. — Azt mondom, nem kár. A legjobb nyugtató, kikapcsolódás. S, hogy mennyire nem meg­mosolyogni való. erről magam is meggyőződtem. A hobbi so­ha sem az. Hiszen, aki szenve­déllyel hódol valamilyen kedv­telésének. az ifVekszik a hozzá­tartozó szakmai ismereteket is megszerezni. Tanul. Börcsök István is ezt teszi. A csorvási családi ház tele van könyves­polcokkal. A modellkészítés, a vasúti berendezések, az ehhez tartozó fizikai, villamossági és egyéb ismeretek s.zerzése — csak így lehetséges. Ott talál­ható a „Modell vasutak elekt­ronikus szedése" című könyv, dr. Szalay Béla: Fizika, Ger­hard Trost : Modell vasút L Wojciechowski: Ismerkedés az elektronikával, ezenkívül az NDK-ból számos folyóirat, ame- lyfet rendszeresen járat — A FIAMAT is érdeklik a műszaki dolgok. Az iskolában kitűnő tanuló — mondja. — Együtt olvasunk, rajzolunk, szer­kesztünk. Nincs ennél szebb öröm. Hogy ml lesz a fiamból, ha megnő? Azt nem tudom. De azt igen. hogy a vasutat szeret­ni fogja, s nekem ez elég. Kasnyik ^idit A ttetnr mesterséges saaporíUsmóő.Ui RE. Kiskert A jácint szaporítása Munka és hobbi A „ Kormosembe” „Kutya-divat”... L Bakfis. 2. Hippi. S. Szemér­mes, 4. Miniszoknya (Kallus rajzai) Önarckép m Absztrakt művészet Mű és modell Szavas

Next

/
Oldalképek
Tartalom