Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-13 / 189. szám
Meggyorsult a MÉH vágóhidjának építése Békéscsabán A tervezett időre várható az üzembehelyezés Aratás után Tótkomlóson .Néhány hét óta meggyorsult a békéscsabai MÉK vágóhidjának építése. Ez elsősorban az újkígyós! Aranykalász Tsz építőbrigádjának munkájához fűződik, mivel az ott dolgozók számát csaknem tíU-nal növelte a közös gazdaság. Ugyanakkor az építő- mesteri feladatok ellátására, a nehéz fizikai munka könnyítésére szállítószalagokat, hábarcs- hordió kocsikat is vásároltak. Meggyorsult íz anyagmozgatás, szaporábban magasodnak a falak, mint korábban. Viszont gondot .jelentett az ajtók, ablakok beszerzése, mivel időközben, visz- szalépett az a gyártó cég, amely ezt annakidején elvállalta. Most már ez sem okoz gondot, mert az újkígyósi tsz-ben lakatosokból és a vasmunkákhoz értő tsz-tagok- ból önálló brigádot szerveztek ajtók, ablakok és egyéb nyílás- I záró szerkezetek készítésére, melyeket a fagyos idők beállta- i ig helyükre raknak, s így télire | jó munkahelyet alakítanak ki. j A falburkoló anyagok megvan- í nak, sőt megegyezett a beruházó | az épületkerámia gyárral is. 1 Innen csúszásgátló keramitlapot ; rendeltek 2500 négyzetméterre. | padlóburkolás céljára. A kiviteli munkák jó ütemét j tanúsítja az is, hogy a Békés j megyei Állami Építőipari Válla- | lat, az újkígyósi tsz, a nyíregv - i házi hűtéstechnológiai, a Gyár- es Gépszerelő Vállalat húsipari technológia és gázszerelése, továbbá az Orosházi Kazánjavító Szövetkezet, valamim a húsipari gépeket szállító ÄELSZV között jó összhangot sikerült teremteni. Ezzel lényegesen lerövidítették a beruházás üzembe helyezésének 90 napos elcsúszását. Sőt a munkálatok meggyorsulása révén most már mind többet arról beszélnek, hogy 1970 második felében — a tervben megszabott határidőre — üzembe helyezik a szövetkezeti vágóhidat Békéscsabán. Az OKISZ felhívása az űjítómozgalom fellendítésére Az OKISZ elnöksége felhívta a több mint ezer ipari szövetkezetét, hogy vegyenek részt a most kibontakozó újítási verKönyves-kávés Szabóné senyben. Ennek elosegite-eiv minden szövetkezetnél újítási versenyíelelősöket neveznek ki. Eddig még a szövetkezetéli; nem vettek részt újítási versenyben g az újítások száma is elenyésző volt . Az OKISZ-vezető által meg- ; hirdetett versenypályázattól az újítókedv, és a takarékossági mozgalom fellendülését várják a ; szövetkezetekben. A verseny- j eredményeket az Országos Ta- [ lálmányi Hivatal és az OKISZ a ! későbbiekben közösen értéke- I ti. Szabó Kalmánnélöl tudakozódtam a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben. A telefon- j ban visszakérdeztek, hogy melyikről? Aki a Kossuth-könyve- ket terjeszti. Akkor hát a kávés Szabönét keresi — hangzott a válasz —, mert hogy néhány hónapja új munkakört bíztak rá: váltótársával ketten főzik, hordják a műhelyekbe, irodákba a korábban sok helyen, parányi főnőkben készített frissítő italt. „Az ilyen munka az ő igazi világa, roppant jó kereskedelmi érzéké van” — mondja róla a szalagnál volt brigádvezetője, Osgyan Lajosné. „Tőle vettem azt a Tanácsköztársaságról szóló könyvet — tette hozzá, a a gomblyukazó automatánál a hajdani brigádtárs, Boruzs György né —, amiből a szocialista brigádok megyei vetélkedőjére készültem... A „konkurrens”, az ÁKV üzemi könyvterjesztője. Váradi Andrásáé pedig így summázza a jelenlegi helyzetet: kettőnktől veszik munkatársaink könyveiknek körülbelül a kilenctizedét”. Szabóné eppen szabadnapos volt, a lakásán kerestem fel. Amikor elmondtam látogatásom célját, mindent elmesélt, amire kíváncsi voltam. „A legfontosabb a könyvek árusításánál, hogy a terjesztő ismerje az emberek igényét és tudjon velük bánni. Tizenhárom esztendő alatt volt időm, hogy nagyon sok mindent megtudjak a velem együtt dolgozókról. Mert nem mindenkit érdekel egy háborús témájú tanulmány, vagy egy szakácskönyv, vagy valamelyik politikus beszédeinek gyűjteménye — a Kossuth mindezekben a témákban ad ki könyveket ... Szóval, csak olyasmit kell ajánlani, ami nem riasztja el az illetőt az olvasástól. És nem mindegy az sem, hogy mikor teszem a könyvet valaki elé. Mert, ha például éppen nyaralni készül, vagy esetleg egy nagyobb vásárlásra, akkor előtte jobban meggondolja, mire adja ki a pénzét. A legkedvezőbb a fizetésnap és akkor is a műszak közepe, harmadik negyede... A nők a jobb vásárlók. És a fiatafbk — Különösen, akik valami lyen esti iskolában tanulnak, szemináriumra járnak. A leggyengébben az ii'odákban megy a terjesztés — talán, mert az ott dolgozóknak több idejük, alkalmuk van a könyvesboltba járni ... Á legtöbbet a Dobó Katica. BCKÍSHCCW. tíinusÁCi az Alkotmány és a József Attila Szocialista Brigád tagjai olvasnak ... Szeretek a könyvvel foglalkozni. Igaz, fáradsággal jár. j négy-öt fél napom is elmegy ve- ; le havonta, dehát másképp nem lehel. Kávéhordás közbén nem 1 tudok vele foglalkozni, a magam műszakja előtt, vagy utána fogom a hónom alá a kínálatot. Természetesen kapok a terjesztésért százalékot — ennél többet költők azonban magam is könyvre. Pedig olvasni egyelőre ritkán érek csak rá. Majd, ha nyugdíjba megyek. Jó lenne addig megtalálni az utánpótlást ...” Ennyit mondott magáról, terjesztői tevékenységéről „kávéíj”, pontosabban ,,könyves-kávés’’ Szabóné. aki pár hete kapta meg munkájáért a Kulturális j Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának elismerő oklevelét. Az az ügyszeretet, amivel önként vállalt feladatát megoldja — másutt sem valószínű, hogy kudarccal járna Ki vásár alkut olaj kályhát? 1974 január 1-én lépett életbe az a miniszteri rendelet, amely korlátozza, az olaj-kályhák árusítását. Cs. Szabó Imrétől, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől arról érdeklődtünk, hogyan juthatnak hozzá mégis azok a vásárlók, akik már korábban erre a fűtési módra rendezkedtek be? Cs. Szabó Imre elmondta, hogy a megyében három erre kijelölt üzlet van, a békéscsabai, az orosházi és a szarvasi Itt ts csak azok a vásárlók juthatnak olajkályhához, akik a mar el • használódott légit leadták a MÉH-nek. s onnan átvételi elismervényt hoznak. A rendeletnek van egv kitétele. mely szerint, nagyon inda költ esetben a szociális, egészség-ügyi és kulturális intézmények kaphatnak, oiajkályhát, ha a helyi tanács kereskedelmi, illetve szakigazgatási szervei engedélyt adnak erre. Amikor kedvező időjárás mellett korszerű gépétekéi csak 10—14 napig tart országszerte az aratas, akkor az emberek is könnyebben elfelejtik ezt az évtizedekkel ezelőtt még nehéz nyári munkát. Az öreg kaszát kétágú takarójával már csak néhány helyen emlegetik — így most Tótkomlóson, ahol a szükség miatt ezen a nyáron még elő kellett venni. Előkerült ismét az öreg kasza. Gazdája nem felejt ette el megfenni. pedig már 71 éves Pi- j pás András nyugdí jas tss-tag j A múlt év őszén egyesülés- j ről beszélő termelőszövetkezet a . tavasszal már közösen művelte I a földeket. Erre a nyárra 1367 j hektár kálaszosa volt. Ebből ter- j mészetesen a jól termő búza fog- I lalt nagyobb területet 1288 hek- j táron őszi és tavaszi árpából 50 hektárnyi, a zabból 26 hektár j maradt kaszálásra. Július elején még talpon volt a gabona, aránylag könnyűnek bizonyult az aratás. Ügy. számolták a múlt évihez viszonyítva és a korszerű gepek teljesítményét mérlegelve. ] hogy 14—16 nap alatt végeznek, j Jól számoltak és amikor eljött az ideje el is kezdték a munkát. Az első három nap szinte élménynek számított. Szincsok János agronómus és Jainbrik Mi- 1 hály párttitkár együtt gyönyörködtek a „sárga aranyban”. Öröm volt nezni, ahogy a kombájnok csiga-csatornájából vontatóra folyt az érett búza. Még a harmadik napon sem volt fennakadás. A negyedik napon váratlanul 64 milliméter csapadék hullott a. földekre. Megazott az érett kalász, nehezebb lett és a szár nem tudta tovább lábon tartani a maggal telt fejet. Megdőltek a búzatáblák, csak néhol maradt talpon a gabona. Meg kellett állni az aratással, a nehéz gépek nem mehettek rá az elázott földekre. Négy napi lendületes munka után négy nap kényszerpihenő következett. Még ezután is csak néhol lehetett folytatni. A laposabb földrészeken megállt a víz. Ismét várni kellett egy-két napot, majd folytatni. Augusztus elejére már csak a laposabb helyeken volt aratni való, de erre a területre még most sem lehetett gépekkel iámén ni Dönteni kellett, vagy tönkremegy a termés, vagy kézi erővel kell levágni a búzát. Tanácskoztak az agronómusok és az utóbbi mellett döntöttek, számítva a közösség erejére. A felhívás gyorsabban elterjedt, mint harminc évvel ezelőtt, amikor bandákban aratni jártak a makói nagygazdákhoz. A vezetőség tagjai bíztak abban, hogy 50—60 kommunista a bajban segít. Másnap kétszázán fogtak kaszát. Volt közöttük párttitkár, traktoros, könyvelő es nyugdíjas. Vágtak a gabonát bokáig süllyedve a sárban. De levágták. Marokszedők nem voltak, rendre vágták a búzát es száradás után elcsépelték. Fennakadás nélkül halad» tovább a munka Tótkomlóson is. Talán gyorsabban is a megszokottnál, hiszen a lemaradást be kell hozni az őszi munkák beálltáig. Jo ütemben haladnak a szerves- és műtrágyaszórással, a nyári szántást sem akadályozza az időjárás. Haladnak, mert korszerű, nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak a földeken. Most már csak emlékezni lehet az idei aratásra. Egy biztos, hogy ebben a munkában is az ember győzedelmeskedett, a tótkomlós!ak lettek hősök. Zelman Ferene LMa, AUGUSZTUS 13. Korszerű gépekkel dolgoznak a földeken. A két Rab»-Steiger eddig jól vizsgázóit
