Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

1975 AUGUSZTUS 13., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM MA: MEGROVÁSTÓL a pénzbírságig (5. old.) VESZTESÉG. AZ ELLÁTÁS ROVÁS ARA (5. oldal) MEGYEI I. O. LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG SORSOLÁSA (6. old.) Áz intézkedési tervek lényege Az L magyar—szovjet if júsági barátság fesztivál Fáklyás politikai nagygyűlést rendeztek Mezőhegyesen A penzai fiatalok egy csoportja a gyártásioly »mairól ««lek löáik a Békéscsabai Kymzervgvárban a vegyes paradicsom es uborka savanyúságot üvegelő gépsor ,.Amiért megdolgoztunk, .az le­gyen a miénk, nem hagyjuk, hogy veszendőbe menjen.” így nyilatkoztak a látástól vakuiásig, sőt néhol éjszaka is dolgozó ara­tók. S a városi ember, ha nem lehetett segítségükre, azért ve­lük szorított. Csak ne essen az eső. Legyen meg az ország ke­nyere. A mindennapi, a mai és a holnapi. Nincsenek kenyér­gondjaink, mégis természetesen, hat a velünk született ősi ösztö­nös aggodalom a gabona, az élet iránt Már-már rácsodálkozunk erre a tudatalatti elhalványuló élet­érzésre, amely még tükrözi a minden munka- lényegét, a: em­ber heroikus küzdelmét a ter­mészettel szemben. Sajnos jel­lemzőbb, hogy elfeledkezünk e naponta megújuló küzdelemről s ezért sem becsüljük eléggé mun­kánkat, emberi mivoltunk lé­nyegét. Gyakorta hagyjuk, hogy •/esaendőbe menjen az, amiért már megdolgoztunk. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1974. december 5-i ha­tározata nyomán minden gazdál- -vodő és költségvetési szerv el­készítette az idei évre a takaré­kossági intézkedések konkrét, részletes tervét. A tervekben elő ’.rúnyzott milliós értékű anyag es energia-megtakarítások or­szágot, összegzése mintegy hét- milliárd forintra rúg. Végered­ményben tehát óriási érték-meg- takarítáera vállalkoztak üzeme­ink, az intézmények. Persze az intézkedési tervek lényege, értelme az intézkedés. A tapasztalatok szerint a válla­latok, a szövetkezetek, az intéz­mények többsége nem csak fo- gadkoaott, hanem cselekedett is. Országszerte jó ütemben halad a takarékossági tervek végrehaj­tása. Az élenjáró munkahelyeken nemcsak a vállalások teljesíté­sét figyelték és kérték számon rendszeresen, hanem a tapaszta­latok alapján, a takarékossági tercet menetközben újabb intéz­kedésekkel is kiegészítették.. így a nyilvánvaló anyag- és energia- megtakarítások párosulnak a fe­lesleges készletek hasznosításá­val, hatásosabb ösztönzéssel, ész­A mezőgazdasági és élelme- j zésügyi miniszter újabb zöldség-; termelési rendszereket. hagyott jóvá, s ezekkel együtt. az enge-1 helyezett kertészeti termelési rendszerek száma húszra nőtt. A rendszereket megalapító gaz­daságokhoz, a rendszergazdák­hoz eddig mintegy 140 mezőgaz­dasági üzem: tsz és állami gaz­daság csatlakozott. Termőterü­letük 25—27 ezer hektárra te­hető. Jelentős szerepük van a lakosság zöldség- és gyümölcs­ellátásában. A kertészeti termelési rend­szerek már működésük első idő­szakában növekvő termés­átlagokat érnek el. Számos növényi fájnál máris lehetőség van a teljes körű gé­pesítésre, például a paradicsom, szerűbö fejlesztéssel és munka­erő-gazdálkodással, következete­sebb beruházásokkal. Időnként mindenütt érdemes alapos számadást készíteni az el­ért eredményekről és a megle­vő tennivalókról. Azért is, hogy a tervek valóra váljanak, s minden munkahely . erejéhez mérten kivegye részét az ország gazdasági gondjainak megoldá­sából. Ehhez a 7 milliárd forint­nyi érték megtakarítása jelen­tős hozzájárulás lehet, A konk­rét megtakarításokon túl az el­határozott intézkedések folya­matos számonkérése és újabb gazdasági tartalékok feltárása nélkülözhetetlen szemléletformá­ló erő is. Hozzájárulhat olyan közszellem és magatartás kiala­kításához, hogy a takarékosság, a tartalékok feltárása ne legyen kampány, hanem váljon az em­berek vérévé, mindennapi mun­kájuk szerves részévé. Ilymódon a jövőben külön takarékossági tervek összeállítása nélkül is a munkahelyi kollektívákat és az egész országot gyarapítsa mind­az,- amit az emberi akarat, erő­feszítés, a munka teremtett, s ne menjen belőle semmi sem ve­szendőbe. Hazánk, a természeti erőfor­rások, a nyersanyagok hiányáért és közepes fejlettségéért forint­ban és devizában mérhető felárat fizet előnyösebb helyzetben levő külkereskedelmi partnereinek. Több, jobb, ésszerűbb, takaré­kosabb munkával kell ezt a je­lenleg ínég külföldi adósságain­kat halmozó felárat végül is ki­egyenlítenünk. Az ország töret­len gazdasági fejlődése, népünk jobb élete, nagyobb kenyere a tét. A hosszú, nehéz küzdelem egyik ütközete csupán a kenyér­gabona-betakarítás. Természeti, gazdasági hátrányainkat a világ­piacon nem ellensúlyozhatjuk egyetlen sikeres kampánnyal, hu­száros rohammal. A vállalatok és szövetkezetek munkájának, ma­gatartásának tartós. és lényeges változása szükséges ahhoz, hogy népgazdaságunk erősíthesse po­zícióját a nemzetközi gazdag,ági versengés szigorított feltételei kö­zött is. Kovács József a szőlő, a zöldborsó, a fűszer­paprika, a gyökérzöldség és a hagyma termesztésénél, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a magas színvonalú gépesítés már valamennyi üzemben megvaló­sult. Egyes növények, például a zöldborsó termesztését, betaka­rítását már csaknem teljes egé­szében ! gépesítették a konzerv­ipari alapanyagot adó termelők, más növényfajoknál még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. Mindenesetre a kertészeti ter­melők eljutnak oda, hogy a kézi munkaigényes gyümölcs- és zöld­ségtermelést fokról fokra gépek­re bízzák, és így megakadályoz­zák a termőterület csökkenését, ami az elmúlt években' éppen a munkaerőhiány miatt követke­zett be. Tegnap, Békés megyei tar­tózkodása második napján ko­rán ébredt a 27 tagú penzai delegáció, hogy részt vegyen a keddi nap változatos, gazdag programján. A megyei fiatalok kíséretében először autóbuszról Békéscsaba nevezetességeivel, az • új lakótelepekkel ismerked­tek, majd a Bartók Béla úti szovjet; hősi temetőben megko­szorúzták a hazánk, megyénk felszabadításában hősi halált halt szovjet katonáik síremlé­keit. Megyénk fiataljai méltán büszkék a békéscsabai „Kulién Gyula” Ifjúsági és Űttörőházra. Bár a négyemeletes épülettöm­böt üresen találták a penzai komszomolisták, mégis meggyő­ződhettek arról, hogyan gosdos- kodik államunk a fiatalok sza­bad idejének hasznos eltöltésé­ről, milyen nagyszerű feltéte­leket biztosít az önművelésre, a szórakozásra. Duna Mihály, a KISZ békéscsabai városi bi­zottságának titkára és a ház munkatársai végigkalauzolták a minden technikai eszközzel, ké­nyelmes berendezéssel felszerelt szakköri termeken, klubszobá­kon a vendégeket. De máris indult a busz me­gyénk egyik legnagyobb élel­miszeripari üzemébe, a konzerv­gyárba. Az üzemi ifjúkommu­nisták virágcsokorral üdvözöl­ték a delegáció női tagjait. A tizennégy éves KISZ-szervezet életéről Timkó János csúcstit­kár beszélt. Az üzemcsamokpk- ban a jó barátnak kijáró sze­retettel és barátsággal fogadták a Szura-parti komszomolistáka'c. Több brigád nyújtotta át nap­lóját a delegáció tagjainak, hogy pár sort beírjanak a látó- | gatás emlékére. A különösen j szívélyes fogadtatás természetes [ ebben a gyárban, hiszen sűrűn megfordulnak szovjet emberek a csarnokokban: a gyár gépei­nek, berendezéseinek nagy ré­sze szovjet gyártmány. A pen­zai fiatalok érdeklődéssel fi- - gyelték a paradicsomsűrítményt előállító és dobozoló, valamint munkáját. A látogatás után kóstolóra in­vitálták a vendégeket a gyári KISZ-esek. A délelőtt hátralevő órai es a kora délután szabad program­mal, vásárlással telt el. Délután fél négykor indult el a két Ikarus autóbusz Batto- nyára. A Felszabadulási Em-' lékparban a szovjet fiata­lok a Penza megye 250 ezer komszomolista nevében el- j ültettek egy kis fát a két me- ; gye ifjúkorrnnunistúinak barát- ! sága jegyében, a hazánk fel- j szabadításáért életüket íeláldo- ; zó katonáit emlékére. A keddi nap utolsó és leg- j kiemelkedőbb programja Mező- , hegyesen, a cukorgyár kul- j tárházában zajlott le. Több mint ezer fiatal gyűlt ösz- sze fáklyákkal a kezükben a politikai nagygyűlésre. A szó­noki emelvényre először Kibé- di-Varga Lajos, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára lépett. — Bekeg megyében mély gyökerei vannak a magyar— szovjet barátságnak. E barát­ság úgy él bennünk, mint leg­szebb nemzeti hagyományaink .egyike, a jelen és a jövő szi­lárd alapja — mondotta a szó­nok, tnajd így folytatta: — Amikor azt mondjuk, hogy ápoljuk és fejlesztjük barátsá­gunkat a Szovjetunióval, akkor tulajdonképpen arra gondolunk: hűek maradunk eszménkhez, a marxizmus—leninizmushcz, a szocializmushoz, a békéhez. Népek barátságáról van szó, személyes kapcsolatokról is: munkásokéról, parasztokéról, államférfiakéról. ÍSTépeirik ba­rátságának megőrzője és to- vábbvivője a magyar és a szov ­jet ifjúság. Ezután Kioédi-Varga Lajos, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszának jelentőségéről, a két ország iíjúkommunistái- nafc .megbonthatatlan barátságát igazoló megannyi példáról megmozdulásról szólt. Ennek egyik eredménye a most meg­rendezésre került fesztivál és ez a nagygyűlés is. Válaszbeszédében V. M. Zsu- .kov, a Lenini Ivomszoniol Pen­za városi bizottságának elsó titkára, a szovjet delegáció ve­zetője a két testvérmegye. Bé­kés és Penza fiatalságának ba­rátságáról és ennek apró, min­denhol megnyilvánuló jeleiről beszélt. így arról a szeretettel teli fogadtatásról, amellyel min­denhol találkoztak megyénk­ben járva. A nagygyűlés végén a részt­vevő fiatalok hosszan, éltették a szovjet—magyar barátságot, majd az orosházi határőség iiánczenekarának közreműkö­désével nagyszabású barátság­bállal fejeződött be az I. ma­gyar-szovjet ifjúsági barátság fesztivál Békés megyei prog ramjának második napja.' (Nemesi) A barátság szavait írja a konzervgyár „Mengyelejcy”’ ifjúsági szocialista brigádjának naplójába a szovjet delegáció egyik tagja, 'Demeny Gyula felvételei) Bővül a kertészeti termelési rendszerek területe

Next

/
Oldalképek
Tartalom