Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
Végei éri as európai biztonsági konferencia (Folytatás az t. oldalról) múlt 30 esztendő tapasztalatából valamennyien megtanulták; a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mértéktartást és gyakorlati intézkedéseket követel. „Az aláírandó dokumentumok újabb előrelépést jelentenek az európai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta befejezésül Ford elnök — nagyon is lehetséges, hogy a konfrontáció időszaka, amely a második világháború befejezése óta megosztotta Eut répát, egyszer és mindenkorra befejeződik. Ma az együttműködés új érzése dominál. Ezt itt valamennyien ismételten hangsúlyoztuk. Jómagam Is osztom ezekét a világ jövőjéhez fűzött reményeket.“ Ford után Anton Buttigieg máltai miniszterelnök-helyettes, a máltai delegáció vezetője mondta el beszédét. Amint az várható volt, túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével. ' foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a Mediterrántérséggel és ezt küldöttsége genfi tevé- vékenységének tudta be. A következő szónok Joop Den üyl holland miniszterelnök egyebek között hagsúlyozta: A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai pépek várakozásait, reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akkor új légA délelőtti ülés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biz- , tonságl konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövő-’ jét, Európa biztonságát és békéjét illetően „Fordulat történt — folytatta Ceausescu —• a hidegháború időszakáról. a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és az enyhülés időszakának, enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés kör fog kialakulni Európában, mutatott rá a holland kormányfő, majd kijelentette: Amikor felmérjük ennek az értekezletnek az eredményeit, sajnálkozva, kell megállapítanom, hogy a katonai vonatkozások egyike azoknak a területeknek, amelyekben az európai biztonsági értekezlet a legkevésbé mondható eredményesnek, — annak ellenére, hogy bizonyos bizalomépítő intézkedéseket sikerült közös megegyezéssel kidolgozni. Amire szükségünk van most, az konkrét döntések a leszerelés terén. Őszintén remélem. — fűzte hozzá —, hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejeződése lehetővé teszi a haladást a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. André Saint-Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő, dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az összehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a kelet és a nyugat közötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk éa sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — ismételten hangsúlyozza, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjeszteni katonai területre is. és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus és vannak, feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik, a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a népek biztonságát. Ebből kiindulva Románia úgy véli, hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát, elősegítsék egy újfajta nemzetközi politika kialakítását, amelyben minden egyes nemzet képes lesz arra, hogy anyagi és emberi erőforrásait független gazdasági és társadalmi fejlődésre, a jólétre és a boldogságra fordítsa.” A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek között kijelentette: „Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadunk el, amelynek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk a utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé.” Délutáni felszólalások Harold Wilson brit kormányfő elnökletével délután 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szónoka, Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök. • hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye, a diplomaták munkája, most végetér, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti San Marlno-i külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt. hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. „A 35 részvevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatároljuk az 1975-ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.” A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. PáD pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá Intézett üzenetét, amelyben a Római Katolikus Egyház feje üdvözletét küldi a konferencia részvevőinek és reményét fejezi ki, hogy. a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, „ hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet, az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. tileolae Ceausescu felszólalása: A biztonsági konferencia iuesterine a záródokumentum aláírása A záródokumentumnak a résztvevő országok legmagasabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes aláírásával pénteken, Helsinkiben, a Finland ia-paiota nagytermében végétért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Helmut. Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a francia ABC szerint következtek tovább az aláírások. Tizenegyediknek írta alá Urho Kekko- nen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője és harmincnegyediknek Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség • vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Jo- szip Broz Tito jugoszláv elnöké, A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányát aláírásra Joel Pekuri, az. európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes államférfidnak. (Az okmányt holnapi szá- munkban közöljük.) Az ünnepélyes aláírás után , Urho Kekkonen finn köztársasági elnök rövid zárszót mondott Kekkonen záróbeszédé Kekkonen elnök záróbeszédében többek között kijelentette: Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napon hátat fordíthatnak a múltnak és előre tekinthetnek a jobb jövő felé. Tudjuk, hogy milyen törékeny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lépésre lehet elérni. A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ösz- szes résztvevő ország elismeri annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét, amelyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Természetes tehát, hogy a konferencia záróokmányának világos akciótervet .kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehet biztosítani ennek a folyamatnak továbbvitelét. Az értekezlet után a résztvevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Két esztendő elteltével pedig ismét találkozunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai biztonsági és együttműködés javításával kapcsolatos létfontosságú kérdéseket. A finn államfő ezután megköszönte, hogy az értekezlet résztvevői Helsinkit választották a konferencia első és harmadik szakaszának színhelyéül. Kijelentette: ezt úgy tekintjük, mint elismerését annak a politikának, amelyet mi folytatunk, és szeretném erről a helyről kijelenteni, hogy országom a jövőben is ezt a politikát kívánja folytatni.' A konferencia véget ért, de az itt képviselt országok között sokoldalú együttműködés folytatódik. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte megelégedésemet fejezzem ki afelett, hogy az itt résztvevő országok következő találkozójának házigazdája Jugoszlávia lesz, amelynek kormánya olyan határozottan összeforrott a mi közös célkitűzéseinkkeL Ezennel bezártnak nyilvánítom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát •— fejezte be beszédét Urho Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöké. Kádár János megbeszélései Erich Honeckerrel és Edward derekkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben, a biztonsági és együttműködési értekezlet idején találkozott Erich Honeckerrel. a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával. Megbeszélést folytattak országaik és pártjaik kétoldalú kapcsolatairól és az Időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozó meleg, elvtársi légkörben zajlott le. Pártunk első titkára pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward Glerekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett magyar részről Lázár Gyöfgy, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter, lengyel részről Píotr Jaroszewicz miniszterelnök és Stefan Olszowsí külügyminiszter. A meleg hangulatú, elvtársi eszmecserén foglalkoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel, s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefoglalt alapelvek nagy jelentőségét az európai béke és biztonság szempontjából. Érintették a nemzetközi élet egyéb kérdéseit is. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai harmonikusan fejlődnek és további intézkedéseket tesznek azok bővítésére. (MTI) Púja Frigyes és Kissinger laiálkoiéia Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet színhelyén pénteken találkozóra került sor Púja Frigyes külügyminiszter és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A külügyminiszterek eszmecserét folytatt£*c a két ország kapcsolatai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes és Arthur Hartman európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. (MTI)
