Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Panaszok, közérdekű bejelentések Tizenhat utóvizsgálatot tartott a HEB (Velencében, a Doge Palo­tának van egy kicsiny, b-ronzkeretű ablaka. A 'köz­társaság fénykorában ezen az ablakocskán dobták be a városállam polgárai a köz­érdekű bejelentésekét, pana­szokat. A három tagú tanács valamennyit tüzetesen át­vizsgálta. Jaj volt annak aki igaztalan bejelentést tett4 Hatékony intézkedések A mi törvényeink védik a be­jelentőt, kivéve azt, aki rágal­maz. Ilyenkor bíróságra kerül az ügy. Ritka eset. A legtöbb bejelentés megalapozott. Még a névteleneknek is van való­ságmagja. Ezt igazolják a népi ellenőrző bizottságok, melyek jelentős számú bejelentést és panaszt vizsgálnak meg évente. Sőt orvoslásukat is figyelem­mel kísérik. A Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a napokban tizenhat bejelentés és panasz utóvizsgálatát folytatta le. Ar­ra kerestek választ, hogy az alapvizsgálatot követő intézke­dések mennyire voltak hatéko­nyak, érvényesült-e a bejelen­tő törvényes védelme. Az utób­bira az ellenőrzés megnyugtató választ adott. Egy ízben sem érte sérelem a közérdekű beje­lentőket és panaszosokat. Az előbbi kérdésre viszont nem ilyen egyértelmű a válasz. A vizsgált szervek többsége a személyes felelősségre voná­son túl, olyan intézkedéseket tett, melyek a korábbi szabály­talanságok kiváltó okait is meg­szüntette. A végrehajtást rend­szeresen ellenőrizték. Ezzel magyarázható, hogy az intézke­dések hatékonyak voltak. A Békés megyei Tanács Sütőipari Vállalatának gyomai üzemében a bejelentés alapján indított vizsgálat nem egy rendellenes­séget állapított meg. A bolti dolgozók a leltárfelvétel mód­ját kifogásolták. Az egyeztető tárgyalásra ugyanis nem hívta meg a vállalat az anyagilag fe­lelős dolgozót, a helyesbítést pedig nem íratták alá. A vál­lalat nemcsak azokban a bol­tokban szüntette meg a helyte­len gyakorlatot, ahol emiatt panaszt tették, hanem a töb­biben is. A szarvasi Szirén Ru­házati Szövetkezetben is hely­reállították a törvényes álla­potot. Ugyanis 105 tagnak, akik kiléptek a szövetkezetből, jog­szabályellenesén visszatartották a közel 100 ezer forint értékű részjegyet. Ebben szerepe volt a foghíjas, rendszertelen . nyilvántartásnak is. A vizsgálat után á szövetkezet visszafizette a részjegyeket és olyan intéz­kedéseket léptetett életbe, hogy hasonló eset még véltelenül sem fordulhasson elő. A kever- mesi Lenin Tsz-ben pedig a bányából szállított sóder szám­lázása adott alkalmat a társa­dalmi tulajdon megkárosításá­ra. A vizsgálat után a szövet­kezet nyomban intézkedett. A belső ellenőrzés is megszilár­dult Egy levél és a valóság Nem minden, vállalat és szö- /etkezet vonta le a kellő tanul­ságot az alapvizsgálatból. Az 4 nsämss 1935. AUGUSZTUS 10. intézkedések egy része csalt a látszat szintjét érte eL Nem volt alkalmas arra, hogy a sza­bálytalanságok kiváltó okait megszüntesse. Az Orosházi Ál­lami Gazdaság üzemi konyhá­ján az alapvizsgálat számos bi­zonylati és elszámolási hibát tárt fel. Az orosházi járási, vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizottság a gazdasági igazgatótól intéz­kedést kért A válaszlevélből kitűnik, hogy időközben a gaz­daság nyomatékosan intézke­dett Ügy látszik, csak levél­ben, mert az utóvizsgálat az ellenkezőjéről tanúskodik. Min­den maradt a régiben. Az in­tézkedések — elsősorban azért, mert az ellenőrzés elmaradt — nem voltak elegendők a hibák felszámolására. Hasonló eset­re derült fény a szarvasi Hu­nyadi Termelőszövetkezetben. Az alapvizsgálat megállapítot­ta, hogy az építőbrigádnál nem fordítanak kellő gondot a szö­vetkezeti tulajdon védelmére. Szabálytalan az anyagelszámo­lás, a számlázás, a leltározás. A közérdekű bejelentésnek te­hát volt foganatja, legalább is annyi, hogy cáf olhatatlanul igaznak bizonyult Csakhogy ez nem változtatott a korábbi gya­korlaton. Az építőbrigád anyag- és munkabérelszámolása, vala­mint a felmérési napló veze­tése továbbira is pontatlan, hi­bás — állapították meg a népi ellenőrök az utóvizsgálat so­rán. Ezt követően ugyan a tsz elnöjce kártérítési eljárást kez­deményezett az építésvezető el­len. Kérdés azonban, hogy ez- 2el megszilárdult-e az elszá­molási és bizonylati fegyelem? Űjabb hibákat tártak fel A panaszok és a közérdekű bejelentések megalapozottsága mellett sem mehetünk el szó nélkül. Korábban gyakran elő­fordultak vélt sérelmek, s olyan közérdekűnek feltüntetett be­jelentések, melyeknek semmi ' valóságmagjuk nem volt, nap­jainkban az ilyenek száma el­enyésző. A megalapozottság jól tükrözi az állampolgárok fele­lősségét, melyet munkahelyük iránt éreznek. A panaszok tar­talma is változott. A megelőző években nagy többségük kizá­rólag egyéni sérelmet tartalma­zott. Napjainkban egyre inkább olyan sérelmekről van szó, melyek több állampolgárt érin­tenek. Ilyenek a vásárlók meg­károsításával, a hanyagul vég­zett lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok. Sajnálatos, hogy éppen ezen a téren kevés a javulás. Erre hívja fél a figyelmet a népi ellenőrzési bizottság utóvizs­gálata. Vésztőn az alapvizsgá­latkor megállapították, hogy az ÁFÉSZ .3. sz. boltjában lejárt szavatosságú árukat hoznak forgalomba, pontatlan a mérés, hiányos az árak feltüntetése. Az ÁFÉSZ elnöke nyomban in­tézkedett. Ám néhány nappal az alapvizsgálat után ugyan­azokat a szabálytalanságokat állapították meg, mint koráb­ban. Az utóvizsgálat pedig újabb hibákat tárt fel. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet dévaványai szolgálta­tórészlegénél ugyan nagyobb gondot fektetnek a javításokra, mint korábban, viszont a kü­lönböző szolgáltatások elszámo­lása továbbra . is pontatlan. Ép­pen ezért indítványozta a NEB a részlegvezető fegyelmi meg­büntetését. t Serédi János* I 4 PÉCSÉT ~^A pecsét kőbe vagy más szi­lárd anyagba vésett negatív áb­rázolásnak valamilyen puhább anyagban előállított lenyoma­ta” ... — olvasom az Üj Ma­gyar Lexikonban a Pecsét szó alatt. Az alakjáról pedig a kö­vetkező meghatározásokat: „le­het kerek, ovális, csúcsíves, há­romszög alakú ”.... és így to­vább. Létrejötte óta van tudománya is: a pecséttan, amely az anya­gát, színét, nagyságát, alkalma­zási módját stb. hivatott tanul­mányozni. Egy idő óta magam is tanul­mányozom az utóbbit, vagyis inkább alkalmazási * módjának miértjét. Érdemes. Sok érdekes dolgot tapasztal az ember. Itt van mindjárt egy eklatáns példa: Közeledik c tanév. Ezzel kez­detét veszi a szülők minden év­ben visszatérő tortúrája, már­mint azoké, akik napközis el­látást igényelnek gyermekeik­nek. A szünidőben be kell men­ni az iskolába — természetesen jó, ha előre tájékozódnak, mi­kor van ügyelet —, s itt átve­szik a keresetkimutatási űrla­pot. Kitöltik, majd négy helyen, büntetőjogi felelősségük tudatá­ban aláírták. Aztán beviszik — az apa külön,-"az anya szin­tén, függően attól, ki hol dolgo­zik — a munkahely illetékes előadójához. Itt szintén kitöltik a megfelelő rubrikát, s rányom ják a pecsétet. Ez eddig rend­jén is volna. Ezzel igazolják ugyanis a keresetet, melynek alapján az illetékes megállapít­ja a térítési díjat. Csakhogy ez­zel még nincs kész a lap. El kell vinni az adóügyhöz, sor­ban állni — mert ugyebár több ezer szülőnek ugyanezt végig kell csinálnia, és hát van más­féle adóügyi, igazolási kérelem is az osztályon. Itt kap újabb pe­csétet ...És itt álljunk meg egy pillanatra. Hogyan állapítja meg a hiva­tal főembere, hogy nincs egyéb jövedelme az ügyfélnek? Meg­kérdezi tőle. Az bemondj« és máris jöhet a stemplizés. Kész az igazolás. No lám, milyen egyszerű? Hogy miért kell ak­kor mégis a pecsét? Ez az, ami külön tanulmányt igényel ; Egy másik példa: A gyerek üdülni megy, mert a szülő kapott a vállalattól egy szakszervezeti beutalót. Termé­szetesen mellékelnek ehhez egy nyomtatványt, amely csak pe­csétekkel tűzdelve érvényes. Az első az iskoláé — szünidőben persze ezt nem is olyan könnyű megszerezni — a második az orvosé az első vizsgálatról, ihajd egy hónappal később a második vizsgálatról. Ez na­gyon szükséges, hiszen csak egészséges gyermekek mehet­nek üdülni. Jó is lenne, ha vizs­gálat volna. De nincs. Csak rub­rika kitöltés és pecsét. Ezután jöhet az újabb igazolás a KÖjAL-tól, hogy a gyerek nem szenved járványos betegségben. Hogyan igazolják? Megkérdezik a szülőtől. A válasz után jön az aláírás és a pecsét. Most aztán kérdezhetnénk, mitől jó mindez? Nem tudni! Egy azért biztos: a delikvens meggyőződhet ar­ról, hogy a lenagyobb mérték­ben bíznak a szavahihetőségé­ben ... Ugyebár ez is valami! Kasnyik Judit Egy iőldgázmezo „életrajza" A Szovjetunió déli része leg­nagyobb földgázmezőjének, „életrajzát” készítették el nem­rég a vidék kéregszerkezetét tanulmányozó szovjet geoló­gusok. A türkméniai Satlik környékén a legújabb módsze­rekkel 6 kilométer mélyre „te­kintették le” és sok újat tud­tak meg az itteni földkéreg szerkezetéről. Az így kapott adatok igazolták a feltevést, ’ amely szerint a satliki gázmező áz őskori növény- és állatvilág maradványaival telített, mé­lyen fekvő rétegekből felszivár­gott gáz összegyűlésével kelet­kezett. Erre utal a vidék pa- léozoikus kori felépítése, ame­lyet törésvonalak nagy töm­bökre szabdaltak. Valószínű, hogy a vízzel keveredett föld­gáz ezeken a töréseken át tu­dott felhatolni a felső rétegek­be, ahol gigantikus gyűrődések csapdájába . esett. (BUDA- PRESS-APN) Megnyitották a körösi napokat Pénteken, délelőtt 10 órakor nagy számú érdeklődő jelenlé­tében Márta Károly, a nagyköz­ség tanácsának elnöke nyitotta meg Körösladányban a már ha­gyományossá lett körösi napo­kat. Miután köszöntötte a kiál­lítókat, rövid áttekintést adott a község mezőgazdasági, ■ ipari és kereskedelmi helyzetéről. A Tüköry Lajos Általános feh kola és Gimnázium összes ter­meiben megrendezett tennék bemutató nemcsak sokszínűén, hanem tartalmasán láttatja Kö- rösladány utóbbi években elért gazdasági és termelési eredmé­nyeit főt«: Balkar BS3SS!E33fg&iiá3«»!£SS33SSSeiSI PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) s Az asszony — régi ismerős — évek óta az erdészetnél dol­gozik, máskor vidám, mókázó, örökmozgó. Figyelmes, kedves. Már többször benézett a pa­rancsnoki lakásba, néha szamó­cacsokrot hoz a gyerekeknek, néha virágot, tarka mezei csok­rot. Kedvelj Erzsikét, a parancs­nok feleségét. — Mondja, mi történt? — Két asszonyt magával ci­pelt két fegyveres ember. Be­zárták őket az öreg pincébe, a büdös kút mellett. Ránkijesztet­tek, az egyik asszonyt még üt­legelték is. Rám is jutott. Pár­szor belémrúgtak, valami ru­góval végig vágtak a hátamon. Azt parancsolták, hogy jöjjek ide, hívjam a pincéhez a pa­rancsnokot, de fegyver nél­kül, kíséret nélkül jöjjön, mert ellenkezőleg mindenkit agyon­lövöldöznek. — Várjunk csak, lassabban, sorban, nyugodtan mondja, Pi­roska néni. — Kezdje elölről az egészet. — Szólt nyugodtan az őmggy, pedig legszívesebben ugrott volna, mintha a kígyók csipkedték volna az alfelét. — Ügy volt. Dolgoztunk az etetőnél. Vesszővel fontuk be a szénatartó jászolt. Tíz asz- szony, meg az öreg Gáspár. Dolgoztunk, szaporáztuk a mun­kát, mert estére gyűlést hir­dettek, előbb akartunk Végez­ni. Nem is vettük észre, ami­kor megállt a kis úton egy vá­rosi formájú ember. Lehetnek vagy huszonöt-huszonhat éve­sek. Az egyik közelebb jött. Nézett ránk. Nem is köszönt. — Asszonyok! — Mit akar? — szólt neki viisza az öreg Gáspár, mert nem tetszett neki, hogy nem is köszönnek a neveletlenek. — Maguknál nem divat a köszö­nés? — öreg, fogja be a száját, mert betapasztom. Küldjön ide két asszonyt — szólt az egyik ember. — Mit dirigál maga? — pat­tant fel az öreg, de hamar visz- szahőkölt. A két ember kezé­ben fegyvereket látott. — Melyiknek van gyereke? — kérdezte az egyik. Három asszony «neöteäett fel, s közelebb léptek a fegy­veres emberekhez, ijedten néz­ték a mgredező csöveket. — Mit akarnak? — kérdezte az egyik asszony és gombol- gatta magán a kötött kabátot — Maguk ketten — mutattak Ilonkára, meg a Petőnére —- menjenek le a pincébe. Maga ittmarad — lökött oldalba a magasabbik. — A többiek futás, eltűnni, amíg ép bőrötök van. Sok koszos parasztja. Gáspár bácsi még visszakiál­tott: & — Megbánják még ezt a mocskosságot! Fellázítom az egész falut, darabokra szednek a férfiak, ha az asszonyoknak bajuk esikj rilfctn Az asszonyok ’utasnak ered­tek, és csak akko, kezdtek jaj- veszékelni, amikor már túlju­tottak az útkanyarulaton, a dombok eltakarták őket a fegy­veresek szeme elől: Az öreg még mindig hátramaradt, ráz­ta feléjük az öklét, átkozódott, s káromkodott. Vissza-visszalé pett, a kezében tartott sarló­val fenyegetőzött. Aztán rémül­ten hasravágódott, mert egy géppisztolysorozat pattogott a lába előtt. Szétfröccsent a föld, gyepcsomók csapódtak fel az arcába. — Kotródj már vén marha, mert itt-tartom a bőrödet láb­törlőnek. Maga meg nyissa ki a fülét, jegyezze meg, amit mondok, ha van annyi értelem abban a tuskó paraszt agyá­ban. Mondja meg h parancs­noknak, jöjjön ide, beszélni

Next

/
Oldalképek
Tartalom