Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
Jól gépesített, egészséges uiuokahelyek — Fokozottabb ellenőrzés — Kevesebb a megbetegedések száma Szarvason A szarvasi tanács végrehajtó bizottsága augusztus 6-án, tegnap megtartott ülésén a város közegészségügyi helyzetét tárgyalta. Többek között megállapította, hogy az utóbbi években javulás tapasztalható. e téren, s ez elsősorban a város területén működő öt ipari üzem fejlődésének, gépesítésének, korszerűsítésének köszönhető. Mindenütt gondoskodtak arról, hogy a dolgozóknak megfelelő tisztálkodási lehetőségük legyen; mosdó, öltözőszekrény és más szociális berendezés vagy létesítmény. Ebben különösen a Szirén Ruházati Ksz mutat példát, hiszen nagy ütemben korszerűsít, új üzemrészeket épít, amelyekben a szociális létesítmények minden igényt kielégítenek. Hasonlóképpen a Vas- és Fémipari Szövetkezetben is van ilyen törekvés, azonban a lakosság részéről sok panasz érkezett a vegyszeres szennyezés és a zajártalom ellen. Éppen ezért a KÖJÁL intézkedési tervet kért a szövetkezettől arra vonatkozóan, hogyan szüntetik meg a hibákat. A vegyszerek közömbösítésére sok millió forintos költséggel tisztító üzemet létesített a szövetkezet, melynek próbaüzemelése megtörtént. A műanyagfeldolgozó szövetkezetnél is vannak törekvések a helyzet javítására, ez elsősorban a műanyag játékokat készítő üzemben tapasztalható, amelyet nemrég állítottak be. Azonban a szövetkezet épületei többnyire korszerűtlenek, s a jelenleg fennálló hibák csak egy új üzem létesítésével oldhatók majd meg. A KÖJÁL rendszeres ellenőrzéseket tart minden munkahelyen ,^s ahol hiányosságokat tapasztál, ott azonnal intézkedik, javaslatot tesz vagy bírságol is. Az a tapasztalat, hogy sok esetEsztétikai nevelés A Bolgár Művészeti és Kulturális Bizottság országos programot dolgozott ki az esztétikai nevelés elmélyítésére. A program alkalmazkodik a szocialista kultúrforradalom küszöbönálló szakaszaihoz, a belőlük fakadó feladatokhoz. Lényegében egy olyan folyamatról van szó, amelynek végső célja annak a képességnek a kialakítása, hogy az ember valamennyi területen — a munka, az életmód, a kölcsönös emberi kapcsolatok és a művészet terén — felismerje, becsülje és védje a szépet és az értéket. A program kötelező iskolai oktatást irányoz elő. Kidolgozói ugyanis azon a véleményen vannak, hogy az esztétikai nevelés alapjait már az iskolában kell lerakni. A diákok túlterhelésének veszélye ellenére a tanárok, a szülők, sőt maguk a fiatalok is egyöntetűen követelik, hogy esztétikai tantárgyaknak az oktatásban több helyet biztosítsanak. Ennek segítségével mélyebb ismerteteket lehet majd szerezni például a zene történetéről és jelenlegi helyzetéről, avagy a képzőművészetről. Az esztétikai nevelés eszközei között első helyen a televízió, a rádió, a film és a sajtó áll, de nem lebecsülendő az úgynevezet hagyományos intézmények — a könyvtárak, színházak, művelődési otthonok — szerepé sem. (BUDAPRESS—SOFIAPRESSi ben a szövetkezetek, munkahelyek vezetői megértik az egészségügyi követelmények betartásának szükségességét, megteszik az intézkedéseket is, beszerzik a különböző berendezéseket, azonban a dolgozók egy része nem veszi igénybe ezeket. A vasipari szövetkezet présüzemében például a zajártalom ellen alkalmazható füldugaszt nem használják, a műanyagfeldolgozó szövetkezetben sokszor a festék mellett találják az ellenőrök az ivópoharat, az uzsonnát, vagy pedig az elszívóberendezést kikapcsolják. A végrehajtó bizottsági ülésen szó volt a mezőgazdasági üzemekről is, valamint a különböző élelmezésegészségügyi ellenőrzés alá tartozó egységek higiéniájáról is. A beszámoló ezenkívül foglalkozott még a fertőző megbetegedésekkel, s megállapította, hogy csökkent ezek száma. Ez elsősorban a jól szervezett védőoltásoknak köszönhető. Szarvason egy év alatt 5594 védőoltást adtak a fertőző betegségek megelőzésére. K J. Ifjúsági delegációk Keszthelyen Háromnapos konferencia kezdődik augusztus 11-én a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen; az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságíesztivál 140— 140 tagú politikai delegációi ülnek össze tapasztalatcserére. A konferenciát a fesztivál központi eseményeként tartják számon, mert itt cserélhetik ki a tapasztalataikat „hivatalosabb” formában is a testvéri Komszomollal, tehetnek szert újabb, mozgalmi munkánkban kamatozó ismeretekre. Egymás még jobb megismerését. a tapasztalatok kicserélését, a közös célok megvalósításáért folytatott tevékenység erősítését szolgálja ez a mostani, háromnapos konferencia. Az eszmecsere három nagy gondolatkört ölel fel: Az ifjúság szerepe a szocializmus és a kommunizmus építésében; A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Lenini Komszomol szerepe az előttünk álló társadalmi feladatok megoldásában; Az ifjúsági szervezetek tevékenysége a békéért, a biztonságért, az együttműködésért, a társadalmi haladásért, az antiimperialista szolidaritásért folytatott harcban. (MTI) Formalitás nélkül n napokban az egyik párt- alapszervezet titkára do- 1 hogva jegyezte meg: „A múlt héten volt egy értekezlet, bőségesen elláttak bennünket útravalóval, tennivalóval s alig kezdtünk hozzá, most megint ülésezünk. Biztosan eszébe jutott valakinek valami...” Az ilyen megjegyzések hal- lattán gondolkodóba esik az ember. Közömbösség, kényelmesség diktálja-e vajon a szavakat? Lustaság vagy érdektelenség van a dohogó megjegyzések mögött, avagy: nem több-e a kelleténél az értekezletek száma? Nem hív- jult-e szükségtelenül is ülésezésre a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő embereket? Az tény, hogy itt-ott tapasztalható húzódo- zás a részvételtől. Vannak, akik ok nélkül is távol maradnak egy-egy fontos megbeszélésről. A skála meglehetősen széles. Terjed ez a pártcso- port-értekezlettől a párttag- gyűlésen át a népfrontbizottElőször az új vasútállomáson akadt meg a szemem, a vasbeton.- és üvegalkotmányon, házai között még kevélykedhet egy kis ideig, de a belváros magas középületei, szállodái, s a jobbra is, balra is terebélyesedő lakótelepek sorában már csupán egy, az örvendetesen régi köntösét újra cserélő fejlődő1 város létesítményei között. A 400 ezer lakosú Penza egyre inkább modem, mai várossá válik, olyanná, mint az üzemei: az országhatárokon túl is ismert számítógépgyár, a vegyigépgyár, s a szovjet óraexport több mint egynegyedét termelő óragyár. (Csak az óragyártásnak, a kézműiparnak, az üveggyártásnak, s a szesziparnak van itt nagyobb múltja.) Ipari várossá tulajdonképpen az elmúlt 30-valahány év alatt és napjainkban fejlődött, fejlődik Penza. És a hasonszerű, fél- magyarországnyi területen — amelynek székhelye — a mező- gazdaság, a lenipar és a cukor- gyártás, a hústermelés és -feldolgozás is nekiiramodott, s olyan kombinátok születtek, mint a prankrátovi szovhoz, amelyben évente százezer sertést hizlalnak. A Penza szálló halijában fafaragásokat, népi hímzéseket kínált a souvenirbolt eladója. Penzai emlékek. Aki visz belőlük, visszatér — mondta. A helytörténeti múzeum igazgatója dokumentumokat tett elém. Jelmolajev és Artmanov nevét betűztem ki hirtelen. Mindkét név gyakori az orosz nyelvben, de aki járt már a zámolyi dombon, ismeri Székes- fehérvár küzdelmes rfepjait, az sejtheti, hogy csakis ők lehetnek. Jelmolajev alhadnagy, aki a zámolyi dombon zárta el testével a német géppuskafészek nyílását, s Artmanov pilóta, aki több mint kétszáz harci repü lésből jó néhányat az ezeréves magyar város, hazánk légtéré ben hajtott végre. Egy másik irat. Kun Béla cikke: 1918-ban írta a Pravdában, abból az alkalomból, hogy Penzában — e világon először —emlékművet állítottak Mar? Károlynak. Feljegyzések a magyar internacionalistákról, akit a polgárháború éveiben együtt harcoltak a penzaiakkal. A for radalom harcosainak emlék Penzai emlékek művén sok név van — többen magyar internacionalisták voltak. Rövidesen tisztázásra kerül sok minden, hiszen a pen- zaiak megkeresték Varga Gyula özvegyét — aki ide való, s itt ismerkedett meg férjével — és az internacionalisták jó részét személyesen ismerte. 1 t Megnéztem a helytörténeti múzeumban a Békés megyének szentelt kiállítást. Sananyin építőbrigád-vezetőnek, a Szocialista Munka Hősének tanácsára sétáltam a Békés utcában. Kiderült, hogy a brigádveze- tő 'régi ismerője a Viharsaroknak, részt vett hazánk felszabadításában. A fiatal zootechni- kus azonban még nem is élt akkor: az ő emlékei Tótkomlósról — ahol nagyon tetszett neki a korszerű hizlalda, az automata takarmányadagoló — újabb- keletűek. Két éve járt ott. A képtár vezetője az Alföld festészetéről beszélt, a penzai szakszervezeti népi együttes vezetője a Békés megyeiek sikeres vendégjátékáról. Az iskolában felhasználják a Szarvason tapasztaltakat. Tarhaniban, ahol Mihail Lermontov élt nagyanyja birtokán, megjegyezték, hogy az évi 160 ezer látogató között nem kevés a külföldi, de eddig egy csoportban magyarok voltak a legtöbben: Békéscsabáról, a testvér megyéből — háromszázán. Csembarban — itt Visszarion Belinszkij élt, s ma ezért viseli a nagy forradalmi demokrata nevét — is láttam magyar bejegyzéseket. Megható volt ott járni, a szoBelinszkij íróasztala bábán, a kertben, ahol Lermontov járt, s állni az ablaknál, ahonnan ő a hagymakupolás templomot vagy az erdőt nézte, a tavat, a virágos mezőt, a csergedezö patakot. Belinszkij gyermekkorának színhelyén pedig a könyvek megsárgult lapjait nézegettem: az ifjú Puskint, Goethét, Schillert olvasott. A vendégkönyvben Szántó Kovács János unokáinak nevére bukkantam Penzal tartózkodásom alatt — amikor megtudták, hogy magyar vagyok — legalább tizenöten kérdezték meg tőlem: ugye Békés megyei? Igennel válaszoltam, és láttam az arcokon, kivettem mosolyukból, hogy elégedettek a válasszal. S bár életemben csak egyszer- kétszer jártam a Viharsarokban, nem éreztem lelkiismeret- Eurdalást, mert rájöttem, hogy a penzaiaknák Békés megye — Magyarországot jelenti. Majdnem úgy, mint nekem a dunántúli bányatelep, ahonnan a ba- konyszéli erdőre láttam. (Bányász) sági ülésig. S ha a dolgok mélyére nézünk, a különböző magyarázatokat kapjuk: ne tartsunk hosszú lére eresztett, de semmitmondó értekezletet; ne ismételgessük ugyanazt, amit már korábban meghány- tunk-vetettünk; tanácskozásaink során ne fulladjunk bele a politikai és szakzsargon tengerébe olyannyira, hogy ne értsünk belőle semmit. Tagadhatatlan, hogy időnként és helyenként találkozunk az érdektelenség jeleivel, a közügyek tárgyalása és előbbre vitele iránti közömbösséggel. Ezeket a jelenségeket azonban nem tekinthetjük jellemző tüneteknek. Nem ez az általános. Azonban még sem mehetünk el mellette szótlanul, mert az esetek többségében nyomós oka van, nevezetesen: azért húzódoznak az értekezlettől, mert azok nem mindig adnak új ismereteket. Sokszor csak arra jó, hogy a munkaterv valamelyik pontját kipipálják anélkül, hogy az ügyet egy lépéssel is előbbre vinnék. Pedig a párt. politikája gyakorlati megvalósításának ügye a szocializmus építésének sokoldalú, szerteágazó feladatai nem tűrnek formális módszereket. Az érdeklődés felkeltéséhez szükséges, hogy pártunk valamennyi tágja, minden kommunista és pártonkívüli, akiknek részvételére igényt tartunk. érezve: tisztelettel viseltetünk munkája, ideje és véleménye iránt. Mert a jó értekezlet nem más, mint eszmecsere az érdekeltekkel, bármily szintű vezető találkozója a dolgozókkal, vagy azok képviselőivel. Ha az értekezleten résztvevők mindenkor azt tapasztalják, hogy véleményüket meghallgatják s azokat figyelembe is veszik, hogy helyes javaslataikat megvalósítják, kételyeikre, problémáikra választ kapnak, akkor soha sem tartják az értekezletet időt rabló szükséges rossznak. Ahol az értekezlet részvevői nem csupán egy feladatokat kijelölő előadás hallgatóiként töltik az idejüket, hanem maguk is hozzájárulhatnak a célok kialakításához, megvalósításuk módozatainak meghatározásához, ott senki sem fogja feleslegesnek érezni magát. Ahol a részvevők tapasztalják: nem csupán velük osztja meg gondolatait a felsőbb szerv képviselője, hanem maguk is lehetőséget, nyernek arra, megosszák vele a maguk és környezetük gondját-baját. ott nincs és nem is lehet szó érdektelenségről, vagy felesleges időpazarlásról. párt politikájának megvalósításában rendkívül sok függ attól, hogy valamennyi pártszerv és helyi szervezet a lehető legtöbbet adjon tartalomban és módszerben a párt általános poli- titkájának helyi megvalósításához. Végül is az országos politika helyi konkrétsága, a megvalósítás módszerének sokoldalú gazdagsága az, ami kiküszöbölheti az általános egészséges fejlődés mellett a helyenként mutatkozó formális jelenségeket. Deák Gyula fi * Megjelent a-? Ország-Világ lúlius »-i számában. Lermontov szobra Penzában furdalást, mert rájöttem, hogy 5 íetensegeket. a penzaiaknak Békés megye — ! Deák Gyula Magyarországot jelenti. Majd- jj nem úgy, mint nekem a dunán- * túli bányatelep, ahonnan a ba- “ konyszéli erdőre láttam. (Bányász) 13 Bém 1ÍW5 AlIRflSZn f NÉPÚJSÁG a 1975. AUGUSZTUS 7.