Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
séta Ecsegfalván Törtéuelmi antológia készül Szeghalomról Gazdag programot állítottak össze az illetékéé szervek arról, hogy az elkövetkező években milyen írások, kiadványok jelennek meg Szeghalomról és környékéről. Egyebek között 1875 őszén kiadásra kerül a Sárréti Írások II. kötete a Sárréti Honismereti és Közművelődési Társaság gondozásában. E kiadványban Szeghalomról, Füzesgyarmatról, Zsadányból Vésztőről, Déva vány áról és a Sárrét mág településeiről közölnek érdekes írásokat. A Bibliotheca Bekesiensis- sorozatban 1876 tavaszán jelenik meg „Írások Szeghalom történetéből” címen a 13. kötet. 1877-ben „Tanulmányok Szeghalmon történetéből” címen érdekes földrajzi, néprajzi és történelmi antológiát jelentetnek meg a dimanikusan fejlődő település bemutatására. A nagyközségi tanács gondozásában előreláthatólag 1880- ban, Szeghalmon újratelepítésének 270. évfordulójára jelenik meg a 30 íves, kétkötetes monográfia dr. Szabó Ferenc és Miklya Jenő szerkesztésében. Az érdekesnek ígérkező monográfiát tizenhatan írják olyan szerzők, akik Szeghalmon cinek vagy éltek, tehát jó ismerői a sárréti településnek. Húszféle polietilén A Novopotockban üzemelő Polimir—50 elnevezésű új vegyipari termelő berendezés elérte a tervezett ötvenezer tonna évi kapacitását. Űj technológia — nagy nyorruls — segítségével mintegy 20-féle, előre megadott tulajdonságú polietilén gyártható itt. A Polimir—50 vezérlése teljesen automatikus. A gyártó komplexumot szovjet és NDK-beli szakemberek közösen tervezték. (BUDAPKESS—APN) pirosat. — A múltkor ő adott nekem. Különben is. Osztálytársak voltunk, magam is nagyon utáltam ezt a Pécsit, de most belemászott a szívembe. Le a csat előtt a parókát. Béla, kösd fel a lengét. Te vagy az első, aki után eljöttek! Ez már nem semmi, Golubics! Azért megengeded, hogy köszöntsem? — Persze. Gyertek oda, hozott egy marha nagy kosarat. Biztosan tele van édességei. A mamájánál nagyon jó voltam mindig, hisz tudod. — Fogd be a szádat, öltözz — parancsolt rá Ángyás, és az is- tállós zubonnya újjával fényesítette a sapkaellenzőt. — Akinek ilyen mátkája van, az húzza ki magát, mint a szaros Pista Krisztus nevenapjón. Már engedelmes Felénk így mondják, — Mi az a mátka, Dani? — nevetett Takács a fiúra. — Talán nem tudod? Nálunk Zabaron még nem divat, hogy a lányt csajnak csúfolják. Akkor is azt mondod neki, ha a jegyesed lesz? — . Van benne valami — hagyta rá Takács és lökte kifelé Golnbicsot. A folyosón, meg az ajtó előtt voltak már vagy tízen. t»ány- nézőbe dugták a fejüket. Kicsit sután hatott ez. mert messziről méricskélték Pécsit, mint valami előkelő idegent. Nem illett volna ódaszemtelenkedni. Figyelmen kívül hagyni? Az is sértés, GoEgy kis Gubucz Miklós Ecsegfalván született. Ezt a tényt azonban papíron nagyon nehezen tudná bizonyítani. Személyazonossági igazolvány ugyanis Dévaványát jelöli meg születése helyéül. De nem anyakönyvvezetői tévedésről van szó. Ecsegfalvát tudniillik egészen 1946-ig — Puszta- ecseg néven — Dévaványáról igazgatták. Így van azután az, hogy a falu párttitkára s vele együtt minden tősgyökeres ecsegfalvt, aki 1946 előtt született — végül is dévaványai. A Pusztaecseg nevet egyébként a település nem véletlenül viselte jó darabig, hiszen a község mai területe csak az 1920- as években népesült be, azokban az időkben, amikor ilyenolyan kölcsönökkel a föld népe is viszonylag „könnyen” juthatott lakóházhoz. Öt házban még nincsen v.llanv Hogy továbbra is a házaknál maradjunk, állapítsuk meg: Ecsegíalvából három évtized alatt takaros kis község lett. Évente 7—8 ház épül itt az utóbbi időkben, ám az épületek száma még így is csak megközelíti az ötszázat, amiből az következik, hogy az falu ötven családjának nincs önálló otthona. Ennél azonban sokkal furcsább az, hogy a falu Dévavá- nya felőli végén öt házban még ma is petróleum lámpa mellett j írják a házi feladatát a gyere- [ kék. Pedig a háztulajdonosok az anyagi áldozattól és a társadalmi munkától sem „riadnának vissza”, ha hozzájuk is bevezetnék végre a villanyt, Mert addig — hogy csak a legfontosabbakat említsük —, se tv, se mosógép. Jogos az igény. És megvannak hozzá az alapok is. Ecsegfalván a pia született csecsemőre is jut 2000 forint megtakarított pénz s ebből — ha máshogy nem. hát „OTP-re” — már lehet vásárolni. Így most már könnyű kiszámítani azt is: mennyi a lakossági betétállomány a községben, mert az itt lakók száma is kétezer. Mielőtt megvizsgálnánk, honnan van félretenni való pénzük az ecsegfalviaknak, ejtsünk néhány szót arról is. amijük még j nincs. Ez pedig a vízvezeték meg j lubics zavartan igyekezett kifelé. Bagócs megállította. — Várj! — húzta közelebb. — ; Van pénzed? — Van. — Elég? — Azt hiszem. — Adok, van pénzem. Hupka ! küldte el a lilát. Úgyse kell sem- : mire — Köszönöm, Laci. Rendes ; vagy. Ha mégis kellene, majd ! szólok : Márta a lugasban várt rá. Már ; kicsomagolta a süteményeket. ■ Sorba rakta az asztalon, ízléssel ! elrendezte, hadd tegyen még na- : gyobb a meglepetés. — Mind neked hoztam. Ma- ; gamtól. Csak a macskanyelvet S küldte Anyu. Ha nem adsz belő- | le a többieknek, szétváglak, ér- ■ ted! — Most. azonnal? — Szólj nekik, nehogy megromoljon ez a sok finomság a napon. — Fiúk, gyertek már egy pillanatra — szólt Golubics. Jöttek. Méltóságteljesen, komolyan. maguk sem tudják, hogyan lenne jobb de jöttek. — Bemutatom nektek a nieny- ass7onvomat. Pécsi Mártát. Mindet ő hozta — mutatott ezután a süteményre. — Kóstoljátok. ahogyan ez szokás nálunk. — Tegezhetünk? — kérdezte Suhajda és elsőként nyúlt a gusztusos rétes után. Ifo(ytatjuk) a vízmű. A megoldást az ötödik ötéves tervtől várják, addig járnak a kútra. A tervek már készen állnak. Víz meg van bőven. Még ott is. ahol nem kellene. Az idén 50 kh háztájinak a kétharmadát pusztította ki a belvíz s kárt tett a közös kukoricában is, A tsz megkezdte az általános belvízrendezést. Bucsára csak földút vezet Honnan van pénzük az Ecsegfalván élőknek?' Onnan, ahonnan másoknak. Dolgoznak. A falu egyetlen tsz-ében. az Egyetértés Tsz-ben (1949-ben 16 szövetkezet alakult itt egyszerre), kétszázán dolgoznak jelenleg. A tsz igyekszik a lehető legtöbbet kicsikarni az 1970-es ar- é6 belvíztől tönkrement, amúgy is gyenge földeken. Tizenkét diplomás és érettségizett mezőgazdasági szakember irányításával. Ebben az évben 700 hektáron átlagosan 27 mázsát adott a búza. Kalászosok rizzsel együtt, lucerna, zöldborsó, napraforgó, silókukorica és a háztáji kukorica hasznosítja az itteni földe- j két. A közös gazdaság állatte-1 nyésztésében a szarvasmarha- j hizlalásnak és — tekintve a kiterjedt legelőket — a juhtart- tásnak van főszerepe. Tavaly 100 hízott marhát és 1600 bárányt értékesítettek. Sertést már Ivat éve nem tartanak. A háztájiban viszont annál Inkább. Az elmúlt esztendőben 2800 sertés és ezer süldő került ki a háztájikból. A falu még az örménykúti sertéstelepre is szállít. • A tsz egyébként nem is fizet rosszul. 1974-ben csaknem 29 ezer forintot fizettek ki egy tagnak átlagosan. A legfőbb gondot most 50 tehén kényszerű kiselejtezése és az okozza, hogy Bucsára csak földút vezet. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz ugyanis a bucsai Üj Barázda Tsz-szel közös lucernalisztüze- met épített, így most a takarmánnyal oda-vissza 20 kilométert kell a szállító járműveknek rendszeresen megtenniük. Még jó, ha nem esik az eső. A háztájinak az ellátásban játszott szerepe és a tsz jelenléte egyértelműen teszik mező- gazdasági jellegű településsé Ecsegfalvát. Ezt a jelleget csak erősíti az, hogy a 250 „eljáróból” 100-an a Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozói. Gyengíti viszont, hogy a gazdaság ; újabban nem az ecsegfalvi te- ; rületén méri ki az illetmény- földeket, hanem Kisújszálláson. Így 100 ecsegfalvi „polgár” nem ötül on, hanem Kisújszálláson támogatja a településfejlesztést. Munkát keresnek az asszonyok A mezőgazdasági jelleg ma már nem egészen egyértelmű. Legalább százan járnak rendszeresen a szomszédos Kisújszállásra — a ládagyárba, a fehérnemúgyárba, az ipari szövetkezetekbe — dolgozni és a budapesti építkezésekre is vagy ötvenen „ingáznak” a faluból. A dévaványai kosárfonó veszített vonzerejéből. Pedig az asszo- : nyok egyre inkább szökni : igyekszenek az egésznapos há- ! zimunka béklyóiból. ! Munkát keresnek — havi fi- • zetéssel — az asszonyok, lá- j nyok Ecsegfalván is. Ezt bizo- ; nyitja, hogy amikor a gyomai ! Háziipari Szövetkezet bedolgo- : zói kialakítására 3 hónapos ; tanfolyamot hirdetett, azonnal : 40-en jelentkeztek a falubeli !_-----------------------------------------| R Bím memjss: [ W 197», AUGUSZTUS 6. nők közül. Lennének többen is — Gubucz Miklós, a párttitkár legalább 100-ra taksálja a még állásra váró nők számát —. ha a szövetkezet üzemrészt építene itt. A volt állomásépület munkateremmé átalakított várótermének levegőtlensége és zsúfoltsága azonban visszariasztja az érdeklődőket. Minderre sovány vigasz, hogy így legalább kihasználják az 1970 óta fölöslegessé vált épületet. A község asszonyai, főleg akik reggel négykor kelnek rendszeresen, hogy hat órára kisújszállási munkahelyükre érjenek — komolyabb megoldást kémek. Igaz ugyan, hogy a buszközlekedés Kisújszállásra nagyon jó. dolgozni azonban jobb szeretnének otthon, a faluban. Kisújszállásra. Karcagra menni — mert ez a főirány, annak ellenére is. hogv ebben az évben a Volán közvetlen járatot indított Szeghalom-a — elég lenne csak vásárolni. Megjött Laci — a zöldséges! Vásárlásnál ugyanis van mit ügyeskedni. Az ügyeskedés ott kezdődik, hogy m ÁFÉSZ úgy szervezte meg a községi boltok nyitva tartási idejé^t, hogy azok éppen bezárnak, mikor vége a munkaidőnek. Tehát valahogy munkaidő alatt kell a boltokba eljutni. Csak csütörtökön más a helyzet. Akkor már hajnalban a piacon is be lehet szerezni a legfontosabbakat. Zöldség, gyümölcs is kerül az asztalra, ha felbőg a falu utcáin a tülökhangú duda. Ebből tudja mindenki, hogy megjött Laci, a zöldséges Kisújszállásról. A húst pedig legjobb a ház körül „előállítani”, mert a húsbo'tban elromlott a hűtőszekrény és az új csak majd szeptemberben érkezik meg, ha igaz. De, hogv ne csak a gondokról beszéljünk: mondjuk el azt is, hogy hat év után végre van orvosa a községnek és ez még akkor is nagyon sokat jelent a lakosoknak, ha a fájós foggal 15 kilométert kell a közeli városokba utazni és ha a receptet csak a szomszéd községben lehet is kiváltani. A lakossági szolgáltatásokat 3 falu kisiparosai jól ellátják és megjelenik itt rendszeresen a GELKA is. Hét-nyolc új ház évente, vízvezeték csak a tervben, 4 millió forint a takarékban, munkát kereső nők, jól kereső tsz-tagok, földút a szomszéd faluba, rendszeres buszjárat a közeli városokba és községekbe, petróleumlámpa öt házban, mozi, kultúr- ház, iskola, óvoda, orvos — igaz, patika nélkül, 391 tv-előfizető, 40 személygépkocsi-tulajdonos. Berettyó-vendéglő ebédhordással, Délibáb-presszó,. 12 kisiparos, TÜZÉP-telep. üzemanyagtöltő. négy üzlet nem a legmegfelelőbb nyitva tartással —. mindez az ellentmondásokkal együtt is a fejlődő Ecsegfalva valósága. Kőváry E. Péter Alumínium öntödénkbe férfi segédmunkásokat veszünk fel. Jó kereseti lehetőség, kéthetenként szabad szombat. Betonáruszakipari és Szolgáltató Vállalat, Gyula, Henyei M. u. 13. 1 igyelmeztelő adatok Sztvszorítóan esendő volt az édesanya, amikor a bíróság kihirdette az ítéletet. Fiát több társával együtt lopás és garázdaság miatt szabadságvesztéssel sújtották. Visszafojiliatullamtl törtek ki belőle a szavak. — Miért csinálta, hiszen mindennel elláttam, s noha egy-dül neveltem, becsülettel gondoskodtam róla Minden héten kapott zsebpénzt. A fiú úgy nieni ki a tárgyalóteremből, hogy rá se nézett. Bizonyára „vagányabb szívű” társai miatt szégyellte édesanyja könnyeit. Nem gondolva arra. hogy ridegsége mekkora fájdalmai okoz annak, akitől csak jót kapott. Túl sok jót. Még akkor Is. amikor mást érdemelt volna. Szigort, feddö szavakat. Sajnálatos tény, de nem egyedüli eset. Békéscsabán az elmúlt évben 34 fiatalkorú követett el bűncselekményt. Nem nagy szám. Az előző évhez képest kedvezőbb a kcp. Ám szembeszökő, ha a bűncselekmények okait vizsgáljuk, hogy milyen nagy szerepe van a helytelen nevelésnek, a rossz családi körülményeknek A környezettanulmányok szerint 1973-ban tíz, 1974-ben viszont már 13 esetben volt kimutatható a rendezetlen család kedvezőtlen hatása. Nem arról van szó, hogy ezek a fiatalok szűkölködtek volna. Éppen ellenkezőleg. Többségük mindent megkapott szüleitől, csak éppen a felügyelet hiányzott. Nevelésükre nem jutott idő. Fiatal. 16—18 évesekről van szó. Felfokozott tettvágy füti őket. keresik az eszményképet. Útmutatásra vau szükségük. S ha nem találják meg, úgy csapódnak a rossz társasághoz, mint félgömb a szivókoronghoz. Nem kevesebb szerephez Jutott az alkohol sem Az italozás kilenc ízben bűncselekmény elkövetésével fejeződött be. Tagadhatatlan, nem kell félreverni a harangot. A statisztika kedvezőbb, mint bármikor *z előző években volt. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, ha lassan is, ha csak néhánnyal, de évről évre csökken. Ám ugyanakkor ismét jelentkeznek a durva elkövetési módok, s itt-ott felüti a fejét a galerira emlékeztető csoportosulás. Mindez figyelmeztet! Nagyobb gondol kell fordítani a fiatalok közösségi nevelésére. A családnak, az iskolának, az ifjúsági szervezetnek, a munkahelynek egyaránt. A hangsúly az olyan közösségi nevelésen van, amelynek tartalma és érzelmi gyökere van. Nem tárgyi tudásról van szó. hanem érzcl- mi/ kötődésről. Jóllehet, számuk nem sok. Ám sorsuk, életvitelük nem lehet közömbös a társadalom számára sem. S különösen az nem. hogy milyen eszményeket vallanak magukénak. A közösségi életre való nevelés számtalan jó példáját adják az lizc ntekben és szövetkezetekben dolgozó brigádok. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a munka akkor jár sikerrel, ha a társadalmi szen ek és a gazda* sági egységek^vezetöl Is kellőképpen támogatják azt. (Serédi)
