Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

PartefÄi tizenhét liektáron Pihenés, testedzés, szórakozás a Városerdőn A legutóbbi VIII. Erdészeti Világkongresszuson, amelyet Rió de Janeiróban rendeztek,' magyar javaslatként hangzott el az erdők hármas funkciójá­nak meghatározása. Ez így fo­galmazza meg az erdők szere­pének hármas jelentését: terme­lési, környezetvédelmi és üdü­lési funkció. Ezt a hármas meg­határozást fogadta el az erdők­kel kapcsolatban a világkong­resszus. A Dél-alföldi Erdó és Fafel­dolgozó Gazdaság gyulai erdé­szete ennek jegyében látott hoz­zá, hogy a Gyula melletti Vá­roserdőn, amelynek területe 17 hektár, parkerdőt alakítson ki. Abból a célból határoztak így, hogy Gyula és a környező köz­ségek lakossága jól kialakított és felszerelt pihenő- és torna- parkhoz jusson, hiszen ez a te­rület könnyen megközelíthető Sarkadról, Dobozról és Gyulá­ról is. Bár az optimális terület ehhez 125 hektár lenne, remélik, hogy az ehhez képest, aránylag kis területen sem lesz zsúfolt­ság, s mindenki megtalálhatja a lehetőségét annak, hogy szép környezetben pihenjen vagy hódolhasson a testedzésnek. A műszaki fafeldolgozó erdészet­tel közösen olyan tomapályát alakítottak ki itt, amelyen a szükséges tornaszereken kívül szalonnasütő hely, maxi-sakk, esőbeálló kunyhó fogad ia az ide érkezőket. Mindezeken kívül el­helyeztek 60 madárodút és két etetőt. A tomapark átadásának nem volt nagy ünnepsége. Különö­sebb reklámhadjáratot sem in­dítottak, mégis a megnyitás óta eltelt, aránylag rövid idő alatt népszerűvé vált ez a parkerdő. Jólesik egy kis nyújtózkodás a nyújlón Akkor *sincs nagy baj. ha jön az eső. Kis faházikóban lehet kivárni a zápor végét Kooperációs szerződés gyermek bútorokra Gyermekbútorok előállítására kooperációs szerződést kötött NSZK-beli partnerével, a Paidi- werk céggel az ARTEX Külke­reskedelmi .Vállalat és a győri CARDO bútorgyár. A megálla­podás értelmében a nyugatné­met ifjúság és gyermekbútor­gyár ezekben a hetekben komp­lett technológiákat, gépeket, gépsorokat ad át magyar part­nerének, s ugyancsak nyugatné­met tervek alapján kezdődött meg a napokban a gyártás. Tiz százalékkal nitt az egy dolgozóra jutó termelés a békéscsabai Forgácsolóban Nyolcmillió forinttól termeltek többet fél év alatt az idén, mint egy évvel korábban Nein tudom a neved — Vajon mi lehet ez7 — kér­dezhetik magukban a megye- székhely lakói, ha a Kossuth vagy az 1919-esek téri modern­vonalú, de üres hirdetőtáblákat megpillantják. A kel hónapja jelállított, s azóta „tartalom” nélküli élénkpiros színű vitri­nekre több fogadást is kötöttek, márminlhogy mit helyeznek el bennük; új mozi reklámot, szín­házi híradót, amely az egyes da­rabok jeleneteit mutatja be, vagy megyénk aktuális esemé­nyeit megörökítő képeket és írásokat. Kérdésünkre a rejtélyt Vozár Imre, a békéscsabai Városi Ta­nács építési és műszaki osztályá­nak munkatársa oldotta meg. — Sok éves munka árán sike­rült a tablókat felállítani. Ezek tulajdonképpen városunk lakóit és a turistákat Békéscsabáról tá­jékoztatnák. A hirdetők há­rom oldalán más és más tudni­valókat rakunk ki. Az első vit­rinben városunk térképe, jórészt a belső kerületet ábrázolja. Nem közönséges térkép lesz ez, kom­binálva a térképet a grafikával készíti el a Kner Nyomda üveg­lapra. A második ablakban Bé­késcsaba közvetlen környékét és az autóbusz útvonalakat ismer­tető képeket helyezzük el. A megmaradt harmadik részt a Munkácsy Mihály Múzeum hír­adója foglalja el. Azért húzódott el eddig a mun­ka, mert több vállalat vett részt a hirdetők megépítésében. A hirdető oszlopok fémházát és talpát a Békéscsabai Vasipari Szövetkezet készítette, a Kerté­szeti és Köztisztasági Vállalat állította fel. Mivel az éjszakai kivilágításukról is gondoskod­tunk, a villanyszerelési munkát a MEGYEVIL végezte. A megtervezett képek nemrég érkeztek vissza a Képzőművésze­ti Alap Kiadó Vállalattól, ahol zsűri bírálta felül művészeti és esztétikai szempontból. Megkap­tuk az engedélyt, most már iga­fán semmi akadálya a kihelye­zésnek. Legkésőbb egy hónap múlva átadjuk. Egy mendemondával tehát sze­gényebb lett Békéscsaba. Nem „holdrakéta”, vagy más különös szerzet bújik meg a hidető tab­ló álarca mögött, hanem mind- annyiunk számára fontos tájé­koztató táblák. Addig is amíg végre a miénk lesz, egy kis tü­relmet! P. J. / A Forgacsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai Forgácsoló­szerszám-gyára jó eredmények­kel zárta az idei első félévet. A tavalyi 113 millió forinttal szem­ben ebben az évben 120 és fél millió forint termelési érték előállítását irányozták elő a gyárban az első hat hónapra. Végül is ezt a tervet a dolgozó kollektíva több mint egymillió forinttal teljesítette túl, aminek eredményeként most fél év alatt mintegy nyolcmillió forinttal ter­meltek többet az egy évvel ko­rábbinál. Ez 6,6 százalékos nö­vekedésnek felel meg. A szép eredményt a békéscsa­bai forgácsoló a gépkihasználás fokozásával, a műszaki fejlesz­téssel együtt járó termelékeny­ségjavulásnak köszönheti. A gyárban az utóbbi időkben 15— 20 millió forint értékben állíta­nak termelésbe új gépeket éven­te, s ma már a munkának egy­ötödét korszerű félautomata és automata gépek végzik. Jelenleg két programvezérlésű-eszterga, három revolverautomata-eszter- ga és 11 egyéb automata gép dolgozik a forgácsolóban a mint­egy 300 hagyományosnak szá­mító gép mellett. A nagy teljesítményű gépek megfelelő kihasználásával végül is átlagban egy fizikai dolgozó 10,6 százalékkal termelt többet hat hónap alatt, mint 1974. első felében. Mivel a dolgozók száma az egy év alatt alig növekedett, viszont emelkedett a munkaigé­nyes termékek részaránya a gyártmányszerkezetben, kiemelt szerephez jutott a gépek terme­lékenységének fokozása. Ez utóbbi eredményeként könyvel­hetjük el, hogy a gyár a 26 mil­lió forintos nyereségtervét 2 millió 700 ezer forinttal telje­sítette túl, több mint 3 millió forinttal haladva meg a tavalyi eredményét. A békéscsabai Forgácsoló­szerszám-gyárban egyébként 21 féle gyártmányt állítanak elő és évente a termékeknek mintegy 20 százalékát exportálják. Az el­múlt esztendőben 20, az idén több mint 40 százalékát az ex­portált termékeknek tőkés or­szágok vásárolták meg. Legna­gyobb tételben a forgácsoló esz­tergakéseket és furatos maró­kat gyárt, az országban egyedül itt készítenek kompresszorszele­peket, Zíeger-gyűrűket és egy érdekesség: a gyár vállalta a kávédarálók örlőtárcsájának gyártását is. Feladata a békéscsabai forgá­csolónak marad bőven a máso­dik félévre is, hiszen az egész évre tervezett 248 millió forin­tos termelési értéknek — amely 27 millió forinttal több az elmúlt évinél — érthetően még csak az egyik felét állítot­ták elő. Ezenkívül eleget kell tenniük a takarékossági intéz­kedési tervükben foglaltaknak is, amelyek összességében két és fél millió forint értékű anyag- és energia megtakarítását irá­nyozzák elő. Külön említést érdemel, hogy a Forgácsolószerszámipari Vál­lalat bekapcsolódott az úgyneve­zett NC (számjegyvezérlésü) gépek gyártási programjába és az ehhez szükséges szerszámok előállítása is a békéscsabai gyár­ra vár. Az előkészületi mun­kálatokat a gyár műszaki gárdá­ja már meg is kezdte és a tervek szerint a kísérleti gyártásnak legkésőbb szeptemberben indul­nia kei1 K, E. P PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) 33. — Rendben van Franci bá­csi — jött elő Csik András úr­vezető. — Délután, úgy. öt óra tájban ott leszünk. Szólok Zsu­zsának is. Vigyünk valamit? — Magatokat! Örülök én an­nak is! Délután már együtt ballagott a két fiatal a szőlőhegy felé. Meg-megálltak, letéptek egy vi­rágot, megcirógatták vele egy­más arcát, aztán lézengve, rá­érősen bandukoltak. Idő volt még, hamar elindultak, . hogy egy kicsit azért egymásnak is örülhessenek. — Felépítetted már magad­nak, hogy hogyan élünk majd? — kérdezte minden átmenet nélkül a lány és András karjá­ba kapaszkodott. j — Vannak elképzeléseim — j komolyodott el a fiú, de ebből j csak az érződött, hogy nem ki l van komolyabb eszmecserébe S bonyolódni. — Arra gondolok, ; hogy te nagyon elfoglalt leszel | a .gyerekekkel. Nekem viszont... * Hirtelen abbahagyta. — Arra célzol. hogy kepes le­szek-e folytatni a tanulmányai­mat? Erre hét főfsküt tettem, és akkor is tartom a szavamat, ha vasvillák potyognak az ég­ből. — Nehogy félreérts. Én ak­kor is a feleséged leszek, ha csomaghordó lennél vagy por­tás. Tanár leszek, küzdők, hogy célhoz érhessek. Szeretnék leg­alább annyit tudni, mint most te. A kérdést pedig nem értet­ted jól. Azt. akartam tudni, tű­rik-e otthon, hogy mindketten iskolába járunk. Most azt mond­ják igen, vállalnak bennünket. Négy év András, hosszú idő. Könnyen ráúnnak. — Megint előjössz a falusi lány koncepcióival? Nem vet­ted észre, hogy anya mennyire szeretettel vett körül? Nem lát­tad. hogy apának könnybe lá­badt a szeme, amikor azt mond­ta, gyere kislányom' hadd ölel­jelek meg Most legalább két gyerekem van. Okos dologhoz minden pénzemet, minden erő­met nektek adom. Ezt ne kell­jen többé mondani. így volt? — Igen. Tulajdonképpen bol­dogok lehetünk, hogy startol­tunk. A te szobádban, rendezke­dünk be? — Persze. Ott a helyünk. Anya már mindent kifundált. Megkereste a helyét mindennek. Elhatározta, mit cserél ki, mit ad el, mi helyett vesz újat... — Az én kis falusi euceaim? — húzta félre az orrát a lány, aztán megint csak a fiú karjá­ba kapaszkodott. — A te kis falusi cuccaid las­sanként felvándorolnak nagy­mamához. Megmondta, hogy ha saját lábunkra állunk, ne­künk ad mindent. Zsuzsa nevetni kezdett. Csen­gett a hangja, fuvolázott a vi­dámsága, hátraszegte a fejét, hogy a szél kapaszkodjon a ha­jába, simogassa az arcét, csó­kolgassa homlokát a nap. — Még a más lábán is csak tipegünk, te drága, te majom, te aranyos, te komoly, te tudós, te uram, te morgó, tapsiföles, te. András, isten bizony szeretlek. Elhiszed? | András csak állt, nézte a tü­neményt, próbált valamit nyö­szörögni, de nem tudott. Hsak a karját nyújtotta, összekapasz­kodtak, összedugták a fejüket, s lépkedtek előre, a hegy felé. Felértek a Franci házhoz borház ajtaja tárva volt. Bent- ről brummogó morgás szűrődött, ki. Valami szomorkás dallamot

Next

/
Oldalképek
Tartalom