Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA \ 1973. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Ara: 1,— forint Világ proletárjai, XXX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM MA; ELTÉKOZOLI ENERGIÁK (3. oldal) SZÁRAZ AGASOK BIHARUGRÄN (4. oldal) KILOMÉTEREK — POTYAÜTRA . (5. oldal) RAJT AZ NB I-BEN (10. oldal) Szorgalommal is szigorral Hétközben a fuvaroztatók — a kül- és belkereskedelem, az ipar, a bányák, az építőipar, a mezőgazdaság — naponta átla­gosan 10—30 százalékkal több vagont kér, mint amennyit a vasút adni tud. Ezért a MÁV, gyakran devizával fizetendő magas kölcsön díj fejében, hasz­nálja a külföldi vagonokat is. Ez a kiadás rontja az ország fi­zetési mérlegét. Arról \ nem is szólva, hogy olykor még a ma­gas kölcsöndíjért sem tarthat­juk az országban mások kocsi­jait, mert azok a tulajdonosok­nak is kellenek. Tehát vasárnap 6—7 ezer vagonnal kevesebbet fogadnak a vállalatok, egy-egy hétköznapon pedig olykor ennek a háromszorosát igénylik, amit persze nem képes teljesíteni a vasút. Hét végén kapacitás­kihasználatlanság, hét közben sorbaállás, várakozás a vagonok­ra. Persze, ha vasárnap is meg­raknák a 13—14 ezer kocsit, még akkor is számolni lehetne bizo­nyos mértékű vagonhiánnyal, de az kétségtelen, hogy az élénkebb hét végi rakodás, érezhetően enyhíthetné a szállítási feszült­ségeket. A kocsiforduló-idő 10 száza­lékos csökkentése a szállító­kapacitás ugyanakkora bővíté­sével lenne azonos. A késve ra­kodó, a vagonokat raktárnak Is használó vállalatok a nemzeti jövedelem előállításának folya­matát gátolják: főképp az utolsó szakaszt, a realizálást, az érté­kesítést. Jelentős veszteség ez. ’ hiszen vagonhiány miatt pl. va­lahol esetleg nem tudják telje­síteni a tervet, mert késve kap­ják az anyagot a gyártáshoz; hiányok keletkeznek a kereske­delemben, a lakossági ellátás­ban, mert nem érkezik meg az áru az üzletekbe; kötbért fizet­hetünk a külföldi megrendelők­nek, mert az exportra kerülő termék későn hagyja el az or­szágot. Ilyenkor nemcsak a közös kasszát éri a kár, a vállalatok is ráfizetnek ■— közvetve minden­képpen —, ha fennakadás támad a társadalmi termelés folyama­tában és kevesebb nemzeti jö­vedelmet hozunk létre az adott gazdasági évben. Nagyobb vesz­teség ez, mint amennyit a ki­fizetett kocsiálláspénzek kitesz­nek. Ez a gondolatmenet jó alapja lehetne az egységes, a népgazdasági érdeket — s azon belül a vállalatit is — szolgáló, fegyelmezett és ésszerű vállalati magatartásnak a szállítások szervezésében. A teher nagy része a vasúté, hiszen előbb-utóbb az áruk többsége valahol vasútra kerül, azonban a közúti fuvarozás fel­adatai is óriásiak. Itt az üres­járatokat kellene — és lehetne — számottevően csökkenteni. El­szállítani való áru, ilyenkor mindenfelé akad, csak kicsivel több gondosság, figyelmesebb szervezés kellene ahhoz, hogy á telephelyükre visszatérő kocsik hazafelé megkeressék maguknak a fuvart. Ezt segíthetné terüle­tenként a vasút, a Volán és a megyei szállítási bizottságok ko­ordinált, napi operatív diszpé­cserszolgálata, hogy egy-egy, a városba befutó teherautó sofőr­je egyetlen telefonnal tájékozód­hasson, vanre fuvar visszafelé is. A vasúton is, a közúton is a fuvaroztatók magatartásának változásában rejlik most a leg­több tartalék: csak olyasmit szállítsanak, ami valóban ha­laszthatatlan; ha megoldhatják a szállítást saját erőből, ne ter­heljék a közös járműparkot; gyorsan rakodjanak, s ennek ér­dekében ne sajnálják a túlórát, s az állományon kívüli bérala­pot sem, hogy a rakodási több­letet elvállaló emberek érezzék anyagilag is munkájuk népgaz­dasági fontosságát. Szervezzenek ismét rakodási ügyeleteket és így tovább. Lehet persze elmél­kedni azon, hogy az építőipar, a bányák, az ipar és kereskedelem évközi előszállításokkal teher­mentesíthetné az őszi szállítási időszakot — az idén azonban er­re már nincs mód. Ezt a lehe­tőséget januárban kell majd fontolóra venni, a jövő évi for­galom egyenletessége érdekében. Most a napi szállítási munkát kell minél kisebb veszteséggel elvégezni: jobb szervezéssel, gondossággal, nagyobb társadal­mi felelősségérzettel. Nem lesznek könnyűek a kö­vetkező hónapok: 10 százalékkal több árut kell majd megmoz­gatni, elszállítani, mint tavaly: ez 60—70 millió tonna többlet. A külkereskedelem 15 százalékkal, az ipar 6—7 százalékkal akar többet szállítani a tavalyinál. A cukorrépatermés 33—35 száza­lékkal lesz nagyobb, mint ta­valy volt. Ezzel a feladattal, a siker reményében csakis a fe­gyelmezettség, a szervezettség és a szorgalom birkózhat meg, s ta­lán még a nagyobb szigor az ál­lami, gazdasági vezetés részéről, amellyel a szállítási kapacitás esetleges pazarlóit a közérdek­nek megfelelő gazdálkodásra szoríthatják. G. F. Októberben műszaki konyvnapok Október 7—31 között immár 14. alkalommal rendezik meg a műszaki könyvnapok esemény- sorozatát, a szakkönyvkiadók hagyományos seregszemléjét. A szakirodalom iránti érdek­lődés felkeltése, illetve fokozása érdekében 8 kiadó 55 műszaki könyve jelenik meg több mint 300 000 példányban. Ezek között 21 felsőfokú és 32 alap-, illetve középfokú kiadvány található, tehát csaknem kétharmad ré­szük a különféle alapfokú szak­ismeretek elsajátításához, továfr bá a szakemberek továbbképzé­séhez kíván segítséget nyújtani. Érdekes és hasznos könyvek sora kerül az üzletekbe az anyagmozgatás, az építőipar, a gépészet, a híradástechnika és elektronika, a kémia és a fizika, a matematika és más tudo­mány-, illetve iparág körében. A kiadók arra törekedtek, hogy ezúttal is korszerű műszaki szakirodalommal lássák el a különböző képzettségű szakem­bereket és szakmunkásokat. Maguk az alkalmazók, a műsza­kiak egyre inkább szerszámér­tékű eszköznek tekintik a mű­szaki könyvet, s ez is magya­rázza, hogy országszerte több­száz ankétot, kisebb-nagyöbű ki­állítást rendeznek a új kiadvá­nyokból, számos író-olvasó ta­lálkozón beszélgetnek egy-egy könyv szerzőjével. Megnyílt az országos mezőgazdasági kiállítás Pénteken a budapesti nemzet­közi vásárközpontban került sor a 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vá­sár, valamint a nemzetközi me­zőgazdasági és ' élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vá­sár (AGROMASEXPO) megnyi­tására. Az ünnepségen megjelent Né­meth Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Havasi Ferenc és ár. Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettesei, valamint részt- vettek a megnyitón, a KGST me­zőgazdasági állandó bizottságá­nak budapesti ülésszakán részt­vevő delegációk vezetői és tag­jai, valamint a kormány több tagja. Ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek veze­tői és tagjai, valamint a hazai és a külföldi kiállítók képvise­lői. A megnyitóünnepséget a Him­nusz hangjai vezették be, majd dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kö­szöntötte a megnyitóünnepség egybegyűlt vendégseregét. A főpavilon változatos anya­ga áttekintést ad a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és az erdészet fejlődéséről, népgaz­dasági szerepéről, a IV. ötéves terv eredményeiről és a falu életében bekövetkezett változá­sokról. A szocialista integráció eredményeit bemutató pavilon­ban a nemzetközi együttműkö­dés eredményeiről számoltak be a baráti országok kiállítói, egyebek között arról, hogy a KGST-n belül a szakemberek 15 év alatt 800 növényfajtát tanulmányoztak, és a próbák nyomán a gazdaságok 160 új nagy hozamú fajtát vettek köz­termesztésbe. A vendégek ezután az OMÉK- kal egyidőben megrendezésre kerülő AGROMASEXPO nem­zetközi mezőgazdasági, élelmi­szeripari gép- és műszer­kiállítást és -vásárt tekintették meg amelyen 15 ország gépei, berendezései sorakoznak fel. Az élelmiszeripar eredmé­nyeiről számot adó pavilonban ábrák, grafikonok jelzik az ágazat fejlődését — így többek között kiderül belőlük, hogy a népgazdaság bruttó termelési értékének 10 százalékát adó élelmiszeripar 1950 óta ötszö­rösére növelte termelését. A vásár a nagyközönség előtt déli egy órakor nyitotta meg kapuit. A kedvezőtlen időjárás ellenére már az első órákban több ezer látogató kereste fel a pavilonokat és a szabadtéri be­mutatókat. A budapestiek mel­lett különösen sok vendég ér­kezett a vidéki városokból, falvakból, hogy a kiállításon megtekintsék a mezőgazdaság legújabb eredményeit reprezen­táló termékeket. Az első napi1 látogatók között szocialista bri­gádok, mezőgazdasági, élel­miszeripari üzemek újítói, ifjú­munkások és más, a korszerű gépek, berendezések iránt ér­deklődő dolgozók is ott vol­tak. Pénteken elindult Budapest­ről a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának meg­hívására számos más ország küldöttségével együtt részt vesz a Vietnami Demokratikus Köz­társaság megalakulása 30. év­fordulójának ünnepségein. A magyar párt- és kormánykül­IJlésf fartőt! az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a büntető intézetekből szabadult személyek utógondozásáról. En­nek keretében megfelelő álla­mi és társadalmi támogatást nyújtanak az elítélteknek ah­hoz, bogy szabadulásuk után beilleszkedhessenek a társada­lomba. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet fogadott el a hangfelvételek előállítói­nak védelméről, miután hazánk is csatlakozott az erről szóló nemzetközi megállapodáshoz. Az új tanévtől kezdődően az Elnöki Tanács a Testnevelési Fő­iskolát egyetemi jellegű főisko­la rangjára emelte. Módosította az Elnöki Tanács a Győri Köz­lekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szervezeti felépítését. A jövőben a főiskola élén fő­igazgató áll, és a karok szerin­ti szervezeti tagozódás meg­szűnik. Az Elnöki Tanács bírá­kat mentett fel és választott meg, majd egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, (MTI) döttség vezetője Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal és az Állami Terv­bizottság elnöke. Tagjai: dr. Be- recz János, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője, Rácz Pál külügy­miniszter-helyettes, az MSZMP KB tagja, Némety Béla, a Ma­gyar Népköztársaság hanoi nagy­követe. Magyar küldöttség utazott Hanoiba Megkezdődött a cukorrépaszezon A békéscsabai Lenin Tsz-ben az idén 375 hektárról takarítják be a cukorrépát. A folyamatos szállítás lebonyolítása érdekében a Sarkadi Cukorgyárral közösen cukorrépa-átvevőhelyet lé­tesítettek, ahol a környező tsz-ek számára is helyet tudnak biztosítani, (Fotó: Demény Gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom