Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

- Telex fintifasiszla tömegtlinlelés Lisszabonban Siáiötvenezren éltették Goncalvest „Vessenek véget a fasiszta ter­rornak!, Le a szociáldemokráciá­val!, Forradalmat akarunk, nem jobboldali kormányt!, Ki a CIA- val Portugáliából!, Katonák, mindig a nép oldalán!” — eze­ket a jelszavakat harsogta 150 ezer ember Lisszabonban szer­dán este, A nagyszabású antifa­siszta megmozdulást az a Forra­dalmi Egységfront nevű haladó tömörülés szervezte, amelynek tagjai között szerepel a Portugál Kommunista Párt és a demok­ratikus mozgalom is. Vasco Goncalves miniszterel­nök beszédet intézett az egybe­gyűltekhez. „Forradalmunkat nagy veszély fenyegeti: a haza­fiaknak egyesülniük kell a bel­ső és külső ellenséggel szemben” — mondta, amire a tömeg egy része „fegyvert, - fegyvert!” ki­áltással válaszolt. A kormányfő nagy örömét fejezte ki a forra­dalmi egységfront megalakulása felett. „A frontnak nyitva kell állnia minden demokratikus, ha­zafias érő, minden igaz ember előtt, aki szocializmust óhajt”. A kormányfő a továbbiakban azt mondta, hogy a COPCON do­kumentuma, az ideiglenes kor­mány akcióterve és az MFA-nak népi hatalmi szervezetek létre­hozásáról szóló tervezete reális program a szocializmus építésé­hez. Felszólította a munkásokat, a parasztokat, a katonákat és a kispolgárságot, fogjanak össze a fasiszta • veszély kiküszöbölése érdekében, a forradalmi vívmá­nyok védelmében. Goncalves után Gomes elnök szólt a tömeghez. „Szocializáló fejlődésről” beszélt, „nagyobb türelemre” intette a népet, és közölte, hogy jónak tartja a frontot, de „az egység csak ak­kor lesz teljes, ha bekapcsolnak minden olyan politikai erőt, amely kész építeni a nemzetet”. A tömeg egy ideig csendben hallgatta az államfőt, majd egy­öntetű ellentüntetésbe kezdett: kifütyülte a tábornokot a „szo­cializáló fejlődésre” vonatkozó megjegyzése miatt, és a „Ven- ceremos” kezdetű dalt harsogva válaszolt arra a felhívásra, hogy „mindenkivel fogjon össze”. Amikor Gomes felszólította a portugál népet, hogy felelősség- teljesen válassza ki, melyik po­litikai vezér mögé áll, akkor a 150 ezer ember „Vasco, Vasco!” felkiáltással válaszolt, Goncal­ves miniszterelnökre utalva. HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL A MAGVAK KÜLDÖTTSÉG Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével Moszkvában járt szakszervezeti küldöttség csütörtökön délután hazaérke­zett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke fogadta. MAGYAR NAP AZ ALGÍRI VÁSÁRON Augusztus 24—28. között Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével ma­gyar delegáció vett részt a XII. algíri nemzetközi vásáron. Augusztus 27-én került sor a vásár magyar napjának megren­dezésére. Á politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie Csütörtökön befejeződött a genfi leszerelési értekezlet júni­us 24-én megnyílt nyári ülés­szaka. A záróülésen felszólaló Ros- csin szovjet nagykövet utalt ar­ra, hogy a leszerelési bizottság ülésszaka alatt történelmi ese­mény történt: befejeződött az államok közötti kapcsolatok új fejezetének alapelveit rögzítő európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. A feladat most az — folytatta a Szovjetunió képviselője —, hogy a politikai enyhülést katonai egészítse ki, mert korunk legfontosabb köve­P@rSunál-Timor Nyomasztó hírek érkeznek a távoli Tiiri'orról. Káosz, lövöldözés, halálos áldoza­tok, tömeges menekülés —■ ezen a szigeten is ilyen ál­datlan jelenségek kísérik a világ első nagy gyarmatbi­rodalom, a „Portugál Világ” bomlását A mintegy 15 ezer négyzet­kilométer területű Portugál- Timor jogilag ma is Portugália úgynevezett „tengerentúli tar­tománya” Délkelet-Ázsiában. Timor szigetén. A portugálok 1586-ban gyarmatosították az egész szigetet. A XVII. század elején azonban az akkori Fű­szer-szigeteket, a mai Indonézi­át meghóc^tó hollandok bevo­nultak Timor nyugati felére is és közigazgatásilag, gazdaságilag távol-keleti birodalmukhoz csatolták. Amikor Indonézia a második világháború után el­nyerte függelenségét. a sziget­nek ez a része dzsakartai fenn­2 BÉKÉS Mfíimsszr 1975, AUGUSZTUS 29« hatóság alá került és Indoné­zia azóta is igényt tart Timor portugál részére is. A néprajzi adatok eleve kö­vetkeznek a földrajzi helyzet­ből: a valamivel több mint fél­millió főt számláló lakosság 97 százaléka indonéz-maláj. Mint­egy négyezer a portugálul be­szélő félvérek és a portugálok száma. Természetesen az utób­biak kezében van a politikai és gazdasági hatalom, ami itt elsősorban a kaucsukültetvé- nyek birtoklását jelenti. Lisz- szabon egy escudót sem költött a távoli szigetrész fejlesztésé­re, a helyi kiskirályoknak pe­dig megfeleltek a rendkívül el­maradott állapotok. Nem cso­da, ha a lakosság kilencven százaléka ma is írástudatlan. Az 1974. áprilisi portugál fordulat után Lisszabon füg­getlenségi lehetőséget ígért Timornak is. A józan döntés az volt, hogy egy-két éven belül népszavazás dönt a szigetrész további sorsáról. Ilyen alapon lépett porondra három politikai párt: 1. Timori Demokratikus Unió (UDT). A portugál és a vele összefonódott törzsi ural­kodóréteg pártja. 2. Kelet-Ti- mor Forradalmi Függetlenségi Frontja (Fretihn). Haladó, a szegényebb rétegek érdekeit képviselő szervezet, amely kü­lönösen a vidéken erős. 3. Az Indonéziához való csatlakozás pártja. A jelenlegi robbanás oka az UDT hitszegő. a meaállaoo- dást felrúgó fegyveres támadás a Fretilin éllen. Az UDT. a por- tulgál belpolitikai nehézsége­ket felhasználva, külföldi mo­nopóliumok segítségével akar­ja megszerezni a hatalmat — a nemrés felfedezett olajmezők­kel együtt.., (harmat* telménye a fegyverkezési hajsza korlátozása, majd beszüntetése, ily módon haladva az általános és teljes leszerelés felé. A Szovjetunió nagy figyelmet fordít annak biztosítására is, hogy minél több ország vegyen részt az atomsorompó-szerződés- ben. A megállapodás egyetemes­sé válása ugyanis a benne fog­lalt rendelkezések hatékonysá­gának le'gjobb szavatolója le­hetne. Az idei nyári ülésszak fontos pozitívuma volt,: hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok konvenciótervezetet terjesztett elő a természeti környezet és a légkör háborús célokra történő befolyásolásának betiltásáról. A tervezet nemzetközi egyezmény­üké válása és javasolt intézkedé­seinek gyakorlattá tétele lénye­ges lépés lenne abban az irány­ban, hogy korlátozzák, Illetve megelőzzék a fegyverkezési haj­szát ezen a területen. Hasonló értelemben szólalt fel Joseph Martin amerikai nagy­követ is. Kirakatper fimerikában Angela Davis ügye után há­rom évvel az amerikai reakció újabb kirakatpert készít elő. Tíz észak-karolinai fiatal ellen bün­tetőeljárást indítottak azzal a váddal, hogy a helyi hatóságok intézkedései ellen szervezkedtek. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ez év októberében tár­gyalja ügyüket. Ha a pert el­vesztik, összesen 282 év börtön- bühtetés fenyegeti őket. A Wilmington Tízeknek neve­zett — Ben Chavis plébános, if­júsági és szakszervezeti szerve­ző által vezetett — csoport (9 néger fiatal és egy kétgyerme­kes fehér asszony) elleni hajszát a hírhedt Klu-Klux-Klán, a fa­siszta John Birch Társaság és az Amerikai Náci Párt vezeti. Hogy mit takar a vád, amely úgy szól; a helyi hatóságok in­tézkedései ellen szervezkedtek — nem mást, mint azt, hogy szembe helyezkedtek az ameri­kai fajüldözők törvénytelen in­tézkedéseivel, amelyek a többi között további megkülönbözteté­seket tartalmaz az oktatás terü­letén a négerek rovására. A Wilmingtoni Tízek igazsá­gos harcára — amely rövid idő alatt szinte Észak-Karolinára ki­terjedt —, a szövetségi kormány magasrangú hivatalnoki kará­ban határozták el az ellenakciót. Ott okoskodták ki a Wilming­toni Tízek „bűnét”, hogy megrá­galmazzák a néger felszabadítási mozgalmat, és vezetőit bebörtö­nözzék. A Wilmingtoni Tízeknek kezdetben egy vegyeskereskedés felgyújtását rótták fel bűnül. Ezt azonban a bíróságon egyáltalán nem sikerült bizonyítaniuk. Utá­na okoskodták ki „a hatóságok intézkedései elleni szervezkedés” vádját. Ehhez az adott alapot, hogy a néger diákok már nem tudták elviselni a tanárok és az iskolavezetőség fajgyűlölő maga­tartását, pontokba szedték kö­veteléseiket (az iskolai fegye­lem egyforma és igazságos be­tartatása, több néger tanár fog­lalkoztatása, néger diákszövet­ség létrehozása), s ezt át akar­ták adni a rektorhelyettesnek. Az igazgatósági épület elé bé­késen felvonult néger diákdele­gációt a rektorhelyettes nem volt hajlandó fogadni. A fajgyűlölők ellenakciót kezdeményeztek: a Klu-Klux-Klan mozgalom hívei puskákkal felfegyverezve, te­herautókon vonultak a néger negyedekbe, és ütlegelték az ott lakókat. A négerek a Gregory Congregational templomban ke­restek menedéket, s ott bariká­dot emeltek. Egy 17 éves néger fiút agyonlőttek, amikor a temp­lomból távozni akar|, A temp­lom körüli csatának a rendőr­ség csak néhány nap múlva ve­tett véget. A Wilmingtoni Tízeknek ezt a tet'tét minősítik a hatóságok el­leni szervezkedésnek. Pedig az igazság az; a hatóságok hagyták cserben azokat az állampolgá­raikat, akiket a fajüldözők fegy­veresen megtámadtak. Ez hát a Wilmingtoni Tízek „bűne”. Az eddigi tárgyalások az igazságszolgáltatás paródiái voltak. Tiltakozó szavunkat most azért emeljük fel, hogy a bátor néger fiatalok megmene­küljenek a rájuk 9áró börtön- büntetéstől, amelyet azért akar­nak kiszabni rájuk, hogy meg­félemlítsék a jogaikért küzdő állampolgárokat. Imperialtstaellenes hangúiét Limában Lima Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek li­mai értekezletén rendkívül éles imperialistaellenes hangu­latban folytatódott az általá­nos vita. Angel Federico Robledo, Ar­Amerikai táncoktatás gentína külügyminisztere be­szédében felszólította Nagy- Britanniát, hogy adja át a Falkland-szigeteket. Ivannisz Hrisztofidesz ciprusi külügymi­niszter megbélyegezte - Török­országot, mivel az semmibe véve az ENSZ-határozatait, nem vonja ki csapatait Ciprus­ról. Szerdán szétosztották a de­legátusok között az el nem kö­telezett államok szakértői cso­portjának jelentéseit, amely azt indítványozza, hogy a nyers­anyagtermelő és -exportáló or­szágok különböző szervezeteiből egységes tánácsot hozzanak lét­re. J. B. Csáván indiai külügy­miniszter az általános vita ke­retében szerdán elhangzott fel­szólalásában új világgazdasági rendszer létrehozását sürgette. Az Indiai indítvány számos konkrét intézkedést foglalt ma­gában. A vámkedvezményeket, a preferenciák rendszerét nem regionális, hanem világszinten alkalmaznák a nyersanyagokra és a késztermékekre egyaránt — A kis lépéSeli-figTirát, még egyszer! (A New Yórk Times rajza) Argentínaiján Tovább éleződött a belpoliti­kai feszültség Argentínában. Buenos Aires számos kerületé­ben fegyveres összecsapások­ra, gyújtogatásokra került sor, A fegyveres erők az egész or­szágban riadókészültségben van­nak. A helyzet enyhítése érdeké­ben . Isabel Perón elnök végül is elfogadta Alberto Numa Laplane tábornoknak, a fegy­veres erők főparancsnokának lemondását és utódjául Jorge Videliát, a vezérkari főnökök tanácsának vezetőjét nevezte ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom