Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

köröstAj KULTURÁLIS MELLÉKLET Új formák, új utak Az a matőr művészeti mozgalmak megújulása Az országot Járva gya­korta hallani: mennyire hiányolják a megcsappant amatőrművészeti csoportok működését. „Mert nemcsak szemmel és füllel kell él­vezni a művészeteket — mondta egy tanácskozáson felszólaló szocialista brigád­vezető —, de igazi résztve­vőként is ott akarunk lenni ,a színpadon is, úgy ahogy ez jó néhány évvel ezelőtt még inkább lehetséges volt.” Sokan emlékezhetnek még a felszabadulás utáni esz­tendőkre, amikor mindenütt gombamódra szaporodtak; üzemekben és falvakban az öntevékeny v művészeti cso­portok: színjátszók, tánc- együttesek stb. A legkisebb helyiségekben is működtek a lelkes amatőrművészek. S mit tagadjuk, a kultúrá­val való közvetlen találko­zás sok tízezer embernek adott egész életre kiható él­ményt. Akkoriban mindezt egy­szerűen népművelésnek ne­veztük! Azóta azonban alaposan megcsappant az amatőr csoportok száma. Nem utol­sósorban azért is mert mindez tömérdek pénzébe került az országnak. Taka­rékoskodtunk. Természete­sen nem mondtunk le az amatőrművészeti mozgalom­ról. Ma is szép számmal találhatók magas színvonalú együttesek a nagyobb mű­velődési központokban. A nagyobbakban igen, de a ki­sebbekben csak elvétve. Az amatőrművészeti moz­galom megteremtette a maga sajátos hierarchiáját! Egyidejűleg hozott fejlődést és sorvadást. Nem lehet nem észre­vennünk a kórusmpzgal- mak vajúdását; az iskolák­ból még éneklő fiatalok tíz­ezrei kerülnek ki, de az üzemekben már elhalkul az énekszó. Csupán néhány munkáskórus őrzi már a hajdani liagy tradíciókat. A népi tánc sem a széles bá­zisokon alapuló népműve­lői tevékenység többé. A népművelést menetközben felváltotta a szakszervezeti művészeti mozgalom. Az amatőrművészetek igyekez­tek közelebb emelkedni a hivatásos művészek rang­jához. S miközben mércé­jük valóban feljebb került, a hajdani tömegbázis össze­zsugorodott. Egyre keveseb­ben vesznék részt közvetle­nül a művészetek aktív él­vezetében. Márpedig a „szocialista kultúra és művelődés lé*- nyege, ellentétben más tár­sadalmi rendszerekkel, ép­pen a közvetlen részvétel­ben, az aktív közreműkö­désben rejlik. A tömegek csakis így kaphatnak na­gyobb részt a kultúra ér­tékeiből.” A Magyar Tudo­mányos Akadémia művelő­déskutatási bizottsága ép­pen ebben a fogalmazásban érezte „a szocialista mű­veltség és művelődés” mag­ját. Ma tehát szükségszerű­en vetődik fel a kérdés, te­kintettel a közművelődés előttünk álló hosszútávra szóló feladataira, milyen jö­vő vár a bázisában leszű­kült többé kevésbé arisztok­ratikus színezetet kapott amatőrművészeti mozgalom­ra? A szakszervezeti művé­Süle István Portrévázlat szeti mozgalom jelenleg bi­zonyos ellentmondásosság­ról tanúskodik. A kultúr- igények ugyanis minden rétegnél demokratikusan jelentkeznek, de ezeket az igényeket csak igen kis mértékben elégítik ki. A nagy többség kimarad. Az ok elsősorban gazdasági jel­legű. A kultúra amatőr szinten is pénzbe kerüL Szerencsére azonban e vajúdó időszák új formá­kat, új járhatónak ígérkező utakat teremt Az amatőr­művészet spontán kialakuló, nagy erővel, szinte robba­násszerűen mutatkozó új formákkal jelentkezik. Ilye­nek az egyre jobban szapo­rodó táncházak is, a kö­zösségi szórakozás talán legideálisabbnak ígérkező formája, amely lehetőséget ígér a művészeti nevelő- munkára is. A fiatalokat pe­dig aktivitásra serkenti. '' Nem túlzás azt állítanunk, hogy az országszerte sza­porodó táncházak kapui előtt valósággal sorbaállnak a munkásfiatalok. Hasonló erjedést tapasztalhatunk a munkásszínjátszás berkei­ben is. Az új színháztípus jóval kötetlenebb formák között működik mint ré­gebben. Nem annyira vagy egyáltalán nem színpadhoz kötött. A tatabányai szín­játszók a bányába is le­mennek előadást tartani. A csepeli színjátszók a mun­kásszállók egy-egy szögle­tében vagy akár az utcán is bemutatják komédiáikat. A színjátszók így sokkal közvetlenebb kontaktust te­remthetnek a közönséggéL Bizonyára ennek is köszön­hető, hogy a színjátszás népszerűbb és vonzóbb lett a fiatalok előtt A hagyományos —vitatha­tatlanul magasabb színvo­nalra emélkedett — ama­tőr művészeti csoportok mellett, szemünk előtt bon­takozik ki egy szélesebb alapokon nyugvó, kötetle­nebb formákat kereső, friss mozgalom. Még a kezdetek­nél tartunk. Ám éppen eb­ben a stádiumban tehet­nénk sokat A szakszerve­zetek valóban sokat segít­hetnek az új formák fel­kutatásában. Már eddig is tettek értük. Így kaphatott országos fórumot Salgótar­jánban az üzemi fiatalok versmondó találkozója, a munkásszínjátszó fiatalok fesztiválja Tatabányán és a tervek szerint megvalósul az üzemi képzőművész fia­talok találkozója is Özdon. S mindez várhatóan még to­vább bővül egy közös kör­ben. Az amatőrművészeti moz­galom a biztató jelek és új formák kialakulása ellené­re is még több támogatás­ra tartana igényt. Közösen kell felkutatnunk lehetősé­geit; korszerűbb, populári- sabb és olcsóbb formákra van szükség! A meglevő anyagi eszközök rendsze­rint soványak. Intézménye­sebb és koncentráltabb gaz­dasági támogatásra várnak az új utak, formák keresői és művelői. S a meglevő anyagi eszközöket is cél­szerűbben kellene felhasz­nálni. Az amatőrművészeti moz­galom, tekintve a közmű­velődés egyre összetettebb teendőit, csakis így újul­hat meg. Szémams Béla Kiáltás jobbért Sass Ervin ha majd megkérdezed tőlem merre mennék honnan jöttem hiszem-e a reményt újra s mit hoztam a hosszú útra a szeretet mennyi bennem szabad-e megkeserednem szabad-e meghalni néha te rohanó mégis béna ha nines aki melléd állna lenne testvér egy halálra egy halálig egy életre irtózatos kegyetlenre gyönyörűre én jó anyám megörizöm furcsa hazám szabad-e gyűlölni néha amikor a szó is néma gyűlölni hogy megszeressem aki meg is ölne csendben szabad-e lángolni egyszer és utána százezerszer szabad-e kérdezni tőled akamál-e jobbat többet szabad-e azt agyonverni aki Dózsa akar lenni aki esendő és ember akit a sors átokkai ver ki önmagát égeti el « világnak fényeivel ha majd megkérdezed tőlem elmondom hogy ezért jöttem Este van Szüdy Séra USár este van, fekszem az ágyban Nem értem el, amire vágytam. Nem tudom, vágyam volt-e balga. Talán a sors nem úgy akarta. Most gondom ezzel nem növesztem Aludjunkl Holnap újra kezdem-. Holnap is majd fekszem az ágyban, S nem értem el, amire vágytam. Tudom, nem is a vágy volt balga, Csak a sorsom másképp akarta. Léggömböd, élet, eleresztem. Aludjunk! Újra úgyse kezdem. Nyakfog Feiner Zoltán Hintáztasd meg lányom legkissebb fiúnkat, hintáztasd az árvát fáradt istrángcsülkön: kemény nyakfogától meneküljön. Háromszor magasba hajtsd föl a kis árvát. • Verd el még az éjjel teste forróságát. Vesszen róla rontás, rontás piros láza. Betegség őt többé sose torkolásszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom