Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
Tanyai kollé avatnak Endrődön Munkásklub — mindenki örömére Fórum, vetélkedő, kiállítás a Hajtómű- és Festőberendezések Gyárában Rá dió Jegy siet Testvérsző Magyarországon több mint 400 ezer a nemzetiségi lakosok száma. Nagyrészt szlovák, román, délszláv és német anyanyelvű állampolgárok, akik példás nemzetiségi politikánk eredményeképpen igazi hazájuknak érzik országunkat. A nemzetiségi fiatalok életéről szólt az Ifjúsági Rádió műsora, amelyet Testvérszó címmel sugárzott hétfő délután a Kossuth adó. Megyénk mai képe elképzelhetetlen volna a nemzetiségi lakosok munkája nélkül, hiszen a Körösök vidékét annak idején a török hódoltság sivár, elvadult területté rombolta. Kétszázötven évvel ezelőtt az újratelepítések során csak románok és szlovákok ideköltöztetésével indulhatott meg az élet. A nemzetiségi települések szerves részei a Viharsarok életének. A hétfői rádióműsorban a békésKamaratárlat Kamaratárlat nyílt tegnap, augusztus 19-én a békéscsabai Városi-Járási Rendőrkapitányság harmadik emeleti folyosóján. A művészetkedvelő közijnség itt láthatja a fiatal orosházi festők kamarakiállítását. Feldmann József, az Orosházi Petőfi Művelődési Otthon igazcsctbai szlovák és a méhkeréki román fiatalok képviselték megyénket. Angyalost László riportjaiban megismerkedtünk többek közt a méhkeréki hagyományokkal és tréfás játékokkal, elmondták a kapros palacsinta készítésének titkait és fölidézték a régi szlovák udvarlás formáit. A csabai Szlovák Tájházat bemutató fiatalok már csak az idősebb emberek elbeszéléseiből ismerik a régi használati tárgyakat. Az egykor jellegzetes román és szlovák házak helyett modern épületek sorjáznak, a hajdani tárgyak egy része is a múzeumokba került. De az anyanyelvi kultúra ápolása mindnyájunk számára közügy. Hiszen a nemzetiségeink anyanyelve összekötő hidat is jelent a környező országok és hazánk népei között. (Andódy) Békéscsabán gatója megnyitó beszédében beszélt a fiatal festők eddigi országos' és megyei sikeréről, s a munkáról, melyet nap mint nap végeznek. A beszéd végén a vendégek megtekintették a kiállítók: Szlotta András, Horváth János, Dénes Sándor, Fekete Já no«, valamint Feldmann Tibor műveit. Tudósítónktól í | Végefelé tart már a nyári vakáció. A gyerekek mind nagyobb izgalommal készülnek az új iskolai év kezdetére. Érthető ez, hiszen hamarosan megszólal az első iskolai csengő, figyelmeztetve a komoly munka kezdetére. Endrődön.a szeptember 1-i évnyitó nemcsak frissen festett tantermeket, nemcsak új füzeteket és tankönyveket jelent. Száz diáknak új, kollektív életet is. Ez alkalommal veszik ugyanis birtokukba a szép környezetben épült tanyai kollégiumot. Varjú József, a diákotthon fiatal igazgatója a következőket mondotta el az új létesítményről: — A közel kilencmillió forintos költséggel kialakított kollégium községünk egyik legszebb és legnagyobb állami beruházása. Jelentős támogatást kaptunk hozzá a lakosságtól is. Hiszen az „Egy nap a kollégiumért'' mozgalom során több mint 160 ezer forint folyt be az üzemek és a szövetkezetek dolgozóitól. Az anyagiakon kívül sok volt a társadalmi munka is. Különösen a szabó és cipész ktsz-ek, az ÁFÉSZ és a nagyközségi tanács szocialista brigádjai tűntek ki ezen. a téren.' Az őrnagy már talpon van. Az ezredes közelebb hajol az erősítőhöz. — Nem bírom. Kimegyek vízért. Viszem a fegyvert is. Nem latnak meg. Kúszva megyek. Az asszonyt vidd hátra. Ha megtámadnak, kinyírom magamat. — Csik, készüljetek! Emeld fel a balkezed, ha erted! Lassan, kísértetként nyílik a pinceajtö. Csikorog, nyikorog, mintha ezeréves kriptaajtó tárulna fel. A kisebbik, a csupaszképű néz ki az ajtón. A feje már Takács célkeresztjén ül. A másikát nem látni. — Figyeljen, őrnagy! Csak akkor tüzelünk, ha a másikat is látják a mesterlövészek. Takács, rajta van? — Igen... Igen... — hallatszik. — Bal kettes, rajta Van? — Igen, követem. — Bal egyes... Jobb kettes, jobb egyes. A másikat várják. Csak parancsra tüzelnek. A fiúkra nagyon vigyázzanak. Pokolian nehéz percek. De már a döntés, a megoldás pillanatai lesznek. Egy lépés, kettő. Takács követi a célt. A másik mesterlövésznek már hátat fordított. Nagy, tiszta célfelület. Csik és Suhajda kap munkát. A két fiú* féltérden várja őt. Szinte beleolvadnak a falba, aztán Suhajda kihúzódik á mező felé. A bandita ostoba. Léfekszik a földre, sután, gyakori áttenni kúszik előre A feje a íölA főépületen kívül a kultúr- szoba és a betegszobák mellett kap helyet a 300 adagos konyha is, amely az itt elhelyezett diákokon kívül a község óvodásainak étkeztetését is megoldja. Kép, szöveg: Sztanyik Károly — Gyárunkban túl költséges és felesleges lenne kultúrotthon létrehozása. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem törődünk a dolgozók művelődésével, szabad Idejük hasznos eltöltésével. Engem bíztak meg* hogy foglalkozzam ezzel a kérdéssel. Elhatároztam, hogy munkásklubot szervezek... Mindezt Rédei Sándor né, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára békéscsabai gyáregységének személyzeti csoportvezetője meséli. dön fekszik, a fenekét feltartja. Inkább mászik. Most. Suhajda ugrik, mint egy tigris, üt... Csík sújt a pisztölyagy- gyal. Egy hangot nem hallott senki. A másik, a szakállas kiszól az ablakon. — Oké? — Igen! — suttogja Suhajda és nyomja a földre ellenfelét. Mohát, füvét, zsebkendőt töm a szájába. Tóth Mihály már ott van. Mintha vattába csavarva vinnék, mintha vajjal kent deszkalapon csúsztatnák a patak felé a fickót. A másik oldal is él már. Golubiés kúszik elöl. Utána Ángyás. A másik oldalról Csik és Suhajda. Kezükben lámpák, fegyverek. A pinceajtó nyitva áll. Már belátnak. Koromsötét. Reccsenés. Valami megroppant a szakállas talpa alatt. Pici fény villant, felpa- rázslik egy cigaretta. Csik tüzel. A parázsra célzott. Kattannak a villanylámpák, de nyomban válasz érkezik bentröl is. Csak egyetlen lövés dörren, nagy puffanás, sikoltás. A szakállas a földön fekszik, arccal a föld felé. Mellette a fegyver. Suhajda az asszonyhoz ugrik. Abban annyi erő sincs, hogy félálljon. Suhajda ölbe kapja. Csik vérzik. Elvágódik. A combját lőtte át 3 bandita. Estiében, véletlenül, utolsó reflexével tüzelt. A domb felől min denki lefelé rohan. (Folytatjuk) — Ez év februárjában, az el- [ só klubfoglalkozáson fórumot rendeztünk, amelyen a gyár vezetői válaszoltak a dolgozók kérdéseire. A siker nagy volt, másnap is sokan beszéltek a találkozóról. Azóta több programot hirdettünk, a résztvevők száma általában elérte a negyvenét-öt- venet. Ehhez még annyit, hogy a gyár dolgozóinak száma mintegy 200. — Ha elmondaná a legjobban sikerült rendezvényeket... — Áprilisban az üzemi demokráciáról mondhatták el véleményüket a dolgozók. A közvetlen, őszinte hang engem is meglepett. Sokan nyújtották magasba a kezüket... A klubvezetőnek sok mindenhez kell értenie, a „nyomozáshoz” is — mosolyog. — Nem elégedtem meg azzal, hogy mint munkatársakat ismerjen meg a dolgozókat. Az is érdekelt, ki mivel tölti szabad idejét otthon. Kiderült, hogy jó néhányan amatőr művészek. Elhatároztuk hát, hogy kiállítást nyitunk munkáikból. Még vendégkönyvünk is volt, amelybe sokan írtak elismerő szavakat. Volt ott minden, festménytől a rózsagyökér-faíara- gásig, kézimunkától a tusrajzig. A kiállítókat szerényen bár, de megvendégeltük. Itt láthattam, mennyire boldogok és büszkék voltak. A két hétig nyitva tartott kiállítást, amit a KISZ-klubban rendeztünk, csaknem minden dolgozó megnézte brigádjával közösen vagy egyedül. — Ha már a brigádokról esett szó: ösztönzi-e a klub a brigád tagokat tudásuk gyarapítására? — Ezt a Célt szolgálta a szocialista brigádok vetélkedője. A gyárban dolgozó 10 brigádból 6 nevezett be. A kérdéseket igyekeztem úgy összeállítani hogy változatos legyen a játék, ezért irodalommal, képzőművészettel, történelemmel, földrajzzal és poétikai gazdaságtannal foglalkozó feladványokat egyaránt kaptak a résztvevők Izgalma*! versengés után alakult ki a . végső sorrend, első a József At-1 ttta, második a SágvM Endre, harmadik pedig a Május 1. Szocialista Brigád lett. A nyertesek színházbérletet és könyvjutalmat kaptak. — A klub most éppen nyári szünetet tart. Van-e elképzelés a jövő évi programról? — Természetesen gondoltam erre, bár a végleges összeállítás még nincs kész. Szeretnénk töb- bek között egy kismama találkozót rendezni a „gyesen” levő édesanyák részére. Az üzem mintegy 10Ó nődolgozója bizonyára szívesen fogadja majd a klubban működő kézimunka szakkört. Az idei vetélkedő sikerén felbuzdulva, tervezünk egy szakmai versenyt A fórumok sem maradnak el, amelyek többek közt munkajogi kérdé sekkel foglalkoznak. Kacsán Béla meós is szívesen beszél a klubról. Minden klubesten részt vett, így — mint mondja — bátran mer nyilatkozni. — Nekíink lesz klubunk, a munkásoknak. — nagy örömmel fogadtuk a hírt Aztán elmentünk az első klubestre, és a többit sem hagytuk ki. Mind nyújtott valami újat, érdekeset. Szerintem a gyermekbetegségeken már túl van a klub. bár álcád még baj. Hogy mi? Például az, hogy kicsi a hely. A kulturáltabb környezet sokat jelentene. Aztán, ami bizonyára nem csak nálunk okoz gondot: a vidékiekre a vonat nem vár, s ők inkább nem jönnek el a klubestre... Bercsi Ferencné ugyancsak meósként dolgozik a gyárban. Szerinte a legnagyobb előnye ennek a klubnak, hogy ott Is szót kapnak a dolgozók. — Nem mondom, korábban Is elmondhattuk a véleményünket, de más ez így, a klubesteken. A kötetlen hangulat olyan embereket is szóra bírhat, akik egyébként hallgatnának. Ennek szerintem mindenki örül, aki érzi, hogy ídé tartozik. Az udvaron két fiatalember olvassa a faliújságot. Talán éppen a klub következő programját keresik.,. Nagy Ágnes Beszéljünk közös nyelven Falun egy új módi terjed. A tsz-tagok háztáji földjének termését a szövetkezet készpénzzel ' megváltja. Ecsegfalván a 370 tsz- tagból 150 élt' az új lehetőséggel. Lehetséges, hogy közöttük akadnak olyanok is, akik csak a kapál akasztották szögre, mert a háztáji földről takarmány ellenében mondtak le. De — és ez az elgondolkodtató — szépszámmal vannak, akik a háztáji föld terméséről pénzért mondtak le, Máshol is fakadtak hasonló hajtások. Kérdés: helyes-e a fejlődést falun ilyen irányba tolni? Mennyire jó ez a gyakorlat a társadalomnak? Egybe- eslk-e a párt gazdaságpolitikájával? Kezdjük sorrendben.- A párt. XL kongresszusán ismét megfo- mazódott: a fejlett szocialista társadalomi építése közben is szükség van a háztájiban előállított termékekre. A társadalom, tehát számít az innen kikerülő baromfira, hízott sertésre, tejre, hízott marhára, zöldségre, gyümölcsre, hogy csak a legfontosabb termékeket említsük. Az állami gazdaságok és tsz-ek még nem termelnek annyit, hogy a háztáji ágazatot kikapcsoljuk az ellátásban betöltött szerepköréből. Ha mégis ezt tennénk, i a társadalomnak ártanánk, zavart idéznénk az ellátásban, összeségében nem éppen kis tételről van szó, hiszen 1971—74- ben a mezőgazdaság által hasznosított terület 22 százalékáról a megyében felvásárolt termékek egyharmadánál valamivel többet adtak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Természetesen a termelő szövetkezetek támogatták ezt munkát. Erről a terpiék- mennyíségről az ország sem ma, sem holnap nem mondhat le. Következésképpen: ahol a háztáji és a kisegítő gazdaságok megítélésénél ezt nem veszik figyelembe és a termelés lehetőségeit nem tárják fel, ahol ezek kihasználásától eltekintenek és erre nem ösztönöznek, ott a párt gazdaságpolitikájától elhajlanak. Vajon mi indokolja azt, hogy Ecsegfalván és máshol, ahol a jószágtartásra kiváló lehetőségek kínálkoznak, egyesek pénzért adják el a háztáji föld termését a tsz-nek? A termelés lehetőségeinek jó kihasználása, szervezése a legfontosabb politikai és gazdasági feladat a tsz-ben, tehát ezen belül a háztáji ágazatban is. Ott sem maradhat üresen az ól, az Istálló, márpedig üresen maradott. ahol pénzért adták el a háztáji föld termését! A háztáji gazdaság nélküli tsz-tagok az ellátatlanok számát növelik, s ezzel falun is kialakul egy olyan évről évre duzzadó réteg, amely a közoontíkészletekre tart Igényt tejből, tojásból, húsból. Ma kettőzött erővel dolgozunk azon, hogy a koca- és tehénlét- szám csökkenésének ütemét lassítsuk a háztájiban, sőt a különböző akciók révén az 1973. évi színt fölé növeljük a termelést. Az országnak ugyanis szüksége ran a háztáji termékeire. Miközben az országos, a, megyei és járási szervek ilyen irányban fejtenek .ki munkát, egyes tsz-ek- ben. ezeket a társadalom érdekében rendkívül fontos termelői tevékenységet igyekeznek visszaszorítani. Helytelen ez a most kibontakozó gyakorlat! ítéljük meg egységesen a helyzetet és a további tennivalókat, a társar dalmi szükségesség oldaláról közelítsük meg. Beszéljünk közős nyelven! Dupsi Károly fi «ÉSJEEsa W 1975. AUGUSZTUS 20,
