Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

A munkás-paraszt szövetség népünk boldogulásának záloga Jubileum az orosházi Új Élet Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) és építőiparának az országos üte­met is meghaladó fejlődési ered­ményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizo­nyítja, hogy ahol kellő alapos­sággal és körültekintéssel fog­tak hozzá a gazdasági helyze­tünk javítására irányuló intéz­kedések kidolgozásához és való­ra váltásához, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakor­lat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló kül­ső feltételek és körülmények el­lenére reálisak célkitűzéseink. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. In­kább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, ami­kor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszin­te feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megértse a fel­adatokat: hogy tudja, mit és mi­ért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehéz­ségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedel­me a tényleges termelési ered­mények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jö­vedelmek megalapozott emelke­dését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, jövedelemnövekedést helyesel­jük, támogatjuk és örülünk ne­ki. Mint ahogy annak is örü­lünk; hogy terveinknek megfe­lelőöl szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei: jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmon­dás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodha­tunk, ameddig a takarónk ér. — Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülésén — a tavaly de­cemberben hozott határozatá­nak végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomaték- kai a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelés­ben, az üzem- és munkaszerve­zésben rejlő nagy tartalékok fel­tárásával járuljon hozzá a haté­konyabb, olcsóbb, jobb, export­képesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyo­zott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünnepsé­geink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megsze­gése alkalmából — természete­sen — mezőgazdaságunk hely­zetéről is szólunk. — A legfontosabb mondani­valónk az idén is az, hogy mag­tárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nafft'-nagy nehézsé­gek, társadalmi erőfeszítés, ösz- szefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már el­mondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Szolnok megye a gabonater­mesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fó­rum arra, hogy az alkalmat fel­használva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és el­ismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtele­nül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista5 mezőgazdasági nagyüzemeink | derék kombájnosainak. gépkeze- tőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a ga­bona, népünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a rak­tárakig. — Általában a mezőgazdaság­ról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, prob­lémák és feladatok híján. — A megnövekedett üzemmé­reteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gond­dal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság­nak ma egyidejűleg kell meg­birkóznia a megfontolt, a lehe­tőségekkel és szükséggél arány­ban álló korszerűsítéssel, vala­mint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez az állattenyész­tésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a korszerűsítés ellené­re sem mondhatunk le a hagyo­mányos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, mi­ként tarthatjuk fenn és erősít­hetjük a tagság bizalmát a kö­zös (iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetkezeti de­mokrácia formái változhatnak, a lényegnek maradnia és fejlőd­nie kell. A tagság anyagi érde­keltségének fenntartása és fo­kozása nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi az erköl­csi tényezők erősödését. Ezután Szolnok megye és vá­ros korszakos eredményeit te­kintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtizedben, a fejlődés mérete és üteme, a korábbi évszázadok egé­szét jóval túlhaladta Majd így folytatta-: —• Szolnok 900 éve, népünk több mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor vi­rágozhat a haza, csak akkor le­het erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadság­ban, kizsákmányolástól mente­sen, nemzeti egyetértésben, a szomszéd népekkel kötött béké­ben és barátságban él és alkot. — Az elmúlt évtizedekben in­tézményes formákban is Megtes­tesültek ezek az elvek, és a raj­tuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST alakulásának ne­gyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szer­ződés Szervezetét. Az egyik ki­meríthetetlen tartaléka és fede- ] zete szocialista gazdaságunk vi- i haros kiépülésének, majd fejlő- I désének, ami egyenesen elveze­tett bennünket a szoros integ­ráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista orszá­gokkal kiépült szilárd kapcsola­tokban különösen kiemelkedő je­lentőségűnek tartjuk a Szovjet­unióhoz fűződő barátságunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szovjetunió szö­vetsége és tettekben megnyilvá­nuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­taink szakadatlan erősítése a legfőbb külső, nem­zetközi garanciája népünk fel- emelkedésének, a fejlett szó cialista társadalom megteremté­sének. .. Ezért is drága népünk- I nek a szovjet—magyar barátság, I amely átfogja életünk egészét ! és hétköznapjaink valóságát. ; Közvetlen, eleven és termékeny, i — Az újfajta nemzetközi kap- j csolatok alakulásának és fejlő- ! désének kiemelkedő jelentőségű 1 állomása az alig három hete ! csúcsszinten megtartott európai ! biztonsági és együttműködési ér- j tekezlet záróaktusa. Két világ- i háborút követő 30 éves békeál­lapot betetőzése és reményekkel, biztató kilátásokkal kecsegtető mérföldköve ez az óvilág poli­tikai életének. Soha ehhez ha­sonló és fogható eredményre nem került sor még európában, j ahol mindkét világégés kanóca izzott. Mi nagy jelentőségű poli- j tikai eseménynek tartjuk a Hel­sinkiben zárult eseménysort. Nemcsak azért, mert saját kez­deményezésünk, erőfeszítéseink — a szocialista közösség és a szovjet békeoffenzíva — sike­rét látjuk benne, hanem azért, mert úgy véljük, hogy a 35 ál­lam legfelső szintű vezetői által aláírt okmányban foglalt elvek jótékony hatással lesznek mesz- sze Európa határain túl is: a világ népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Ügy véljük — teljes joggal —. hogy a nem­zetközi életben meghatározó sze­repet játszó realista erők érde­kei győzedelmeskedtek.----Jé — A /, Elnöki Tanács elnöke vé­gül átadta a város 900 éves tör­ténelmét szimbolizáló, impozáns jubileumi emlékművet, Gyur- csek Ferenc szobrászművész al­kotását, a város társadalmának. Az emlékművet Kukri Béla, a városi tanács elnöke vette át. A nagygyűlés Sándor László zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap, augusztus 19-én, dél­előtt rendezte meg jubileumi közgyűlését a 25 éve alakult me- zőberényi Petőfi Termelőszövet­kezet. Az eseményen részt vet­tek a párt és a tanács képviselő­in kívül a nagyközségbe látogató dr. Móró István és dir. Füredi László, a főváros VI. kerületé pártbizottságának első titkára, illetve a kerület tanácselnöke, valamint a nagyközség ipari és mezőgazdasági üzemeinek dol­gozói. Schupkégel Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke ünnepi beszé­dében áttekintette az elmúlt ne­gyedszázad eredményeit. Elis­meréssel szólt az őskorról, arról a 43 kisparasztról, akik 1950. au­gusztus 20-án megalakították a tsz-t, felismerve a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő előnyöket. Ma már 86 erőgépjpel, 11 te- | hergépkocsival rendelkezik a tsz. Az elmúlt években a termését- | lagok már megközelítették az or- 1 Eseményekben gazdag prog­rammal készült fennállásának 25. évfordulójára az orosházi Üj Élet Tsz. A jubileum alkalmá­ból nagyszabású kiállítást ren­dezett a Petőfi Művelődési Házi ban, amely történelmi hűséggel reprezentálja az elmúlt negyed­század fejlődését. Az Űj Élet Tsz eddig tízszer nyerte el a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Gazdaság címet. Fény­képek, grafikonok, termékek vallanak a gazdasági eredmé­nyekről, a tagok állandóan ja­vuló élet- és munkakörülmé­nyeiről. Ha valaki rövid sétát tesz a kiállításon, egyebek kö­zött megtudja: kukoricából jó­val 70 mázsa feletti a hektá­ronkénti átlagtermés, búzából pedig 44—46. Évente 130—150 ezer napos-, illetve pecsenye- libát, több mint fél millió pe­csenyecsirkét adnak a népgaz­daságnak. Harminckét verseny­lovuk fut a budapesti pályán. A növénytermesztés és állat- tenyésztés gépesítése folytán felszabadult munkaerő foglal­koztatására népgazdaságilag is szágos szintet, s a szakosított ál­lattenyésztés is mind biztosabb árbevételi forrása a közös gaz­daságnak. A Petőfi Tsz terme­lési értékének terve az idei év­re már 100 millió forint. A növekvő életszínvonal felté­teleit mindjpbban biztosítják. A közös gazdaságban a tagok jö­vedelme és a közös vagyon az utóbbi években dinamikusan nö­vekedett. Ma már minden üzemegység­ben jól felszerelt ebédlő, vala­mennyi munkahelyen hideg-me­legvizes fürdők, öltözők biztosít­ják a mezőgazdaságban dolgo­zók kényelmét. A tsz a dolgozó tagoknak munkaruhát, illetve védőruhát biztosít. Ma 16 egyetemi, illetve fő­iskolai végzettségű és 42 közép­iskolai végzettségű szakember dolgozik a tsz-ben. Gondoskod­nak a szakember-utánpótlásról is; minden évben öt szakmun­fontos, jól jövedelmező mellék­üzemeket hoztak létre. Az idős tagok havonta nyugdíj kiegészí­tést kapnak, segítik a nagycsa ládosokat, a gyermeküket egye­dül nevelő édesanyákat. Lakás­építésre évente 600—800 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt ad­nak a tagoknak. Két Ikarusz autóbusz hordja háztól-házig a dolgozókat. Szociális és kulturá­lis célokra évente több mint 3 millió forintot költenek. Jól felszerelt üzemi konyha, étterem, klub áll a tagság ren­delkezésére. Az országban itt vezették be elsőnek teimelőszö- vetkezeti szinten az állandó sza­bad szombatot. Évente száznál több tag kedvezményes üdülé­sét biztosítja az Üj Élet Tsz. A jubileumi kiállítást kedden Gonda József, az MSZMP oros­házi városi bizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután ki­tüntették a szövetkezet élenjáró tagjait, majd munkás-paraszt találkozóval zárult a jubileumi ünnepségsorozat első rendezvé­nye kástanulónak és egy egyetemis­tának biztosítanak ösztöndíjat. A szakmai továbbképzés pedig ma már rendszeres. A tsz tagjainak üdültetését is megszervezték. Balatonbogláron társszövetkezetekkel közös üdü­lőt építettek, s itt évente mint­egy 40 tagnak biztosítanak nyu­godt, gondtalan pihenést. Tavaly 60 szövetkezeti tag üdült külföl­dön, az elmúlt hetekben pedig 75-en pihentek Szocsiban. Az ünnépség befejező részé­ben Tóth László állatgondozó­nak, Gulyás Elek lóápolónak, Borbula János traktorosnak, Csiemyik Pál növénytermesztő­nek és Palotás János brigád­vezetőnek átnyújtották a „Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Ketten miniszteri di­cséretben, kilencen pedig „kivá­ló tsz-tag kitüntetésben része­sültek, sz. 1945-ben a mezőberényieknek a felszabadult fővárosba érkezett élelmiszerküldeményét a VI. kerületben osztották szét. A kerület munkásai annak idején a roncsokból traktort állítottak össze, s küldték az élelemért cserébef a községnek. A mostani ipari és mezőgazdasági kiállítá­son a nagyközség vendégei megtekintették a „történelmet”. Képünkön balról jobbra: Szollár János nyugdíjas, Montafi Ferenc üzemvezető, Siklósi Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke és dr. Füredi László, a főváros VI. kerületének tanácselnöke ÍFoto; Demeny Gyulai Munkás—paraszt találkozó Mezőberényben I

Next

/
Oldalképek
Tartalom