Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
A munkás-paraszt szövetség népünk boldogulásának záloga Jubileum az orosházi Új Élet Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) és építőiparának az országos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekintéssel fogtak hozzá a gazdasági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidolgozásához és valóra váltásához, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakorlat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmények ellenére reálisak célkitűzéseink. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek megalapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, jövedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. Mint ahogy annak is örülünk; hogy terveinknek megfelelőöl szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei: jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. — Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomaték- kai a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljon hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünnepségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. — A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nafft'-nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, ösz- szefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. — Szolnok megye a gabonatermesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista5 mezőgazdasági nagyüzemeink | derék kombájnosainak. gépkeze- tőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, népünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a raktárakig. — Általában a mezőgazdaságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. — A megnövekedett üzemméreteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggél arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez az állattenyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés ellenére sem mondhatunk le a hagyományos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, miként tarthatjuk fenn és erősíthetjük a tagság bizalmát a közös (iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetkezeti demokrácia formái változhatnak, a lényegnek maradnia és fejlődnie kell. A tagság anyagi érdekeltségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését. Ezután Szolnok megye és város korszakos eredményeit tekintette át, rámutatva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt három évtizedben, a fejlődés mérete és üteme, a korábbi évszázadok egészét jóval túlhaladta Majd így folytatta-: —• Szolnok 900 éve, népünk több mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, kizsákmányolástól mentesen, nemzeti egyetértésben, a szomszéd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot. — Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is Megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szerződés Szervezetét. Az egyik kimeríthetetlen tartaléka és fede- ] zete szocialista gazdaságunk vi- i haros kiépülésének, majd fejlő- I désének, ami egyenesen elvezetett bennünket a szoros integráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. — A testvéri szocialista országokkal kiépült szilárd kapcsolatokban különösen kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szovjetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink szakadatlan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi garanciája népünk fel- emelkedésének, a fejlett szó cialista társadalom megteremtésének. .. Ezért is drága népünk- I nek a szovjet—magyar barátság, I amely átfogja életünk egészét ! és hétköznapjaink valóságát. ; Közvetlen, eleven és termékeny, i — Az újfajta nemzetközi kap- j csolatok alakulásának és fejlő- ! désének kiemelkedő jelentőségű 1 állomása az alig három hete ! csúcsszinten megtartott európai ! biztonsági és együttműködési ér- j tekezlet záróaktusa. Két világ- i háborút követő 30 éves békeállapot betetőzése és reményekkel, biztató kilátásokkal kecsegtető mérföldköve ez az óvilág politikai életének. Soha ehhez hasonló és fogható eredményre nem került sor még európában, j ahol mindkét világégés kanóca izzott. Mi nagy jelentőségű poli- j tikai eseménynek tartjuk a Helsinkiben zárult eseménysort. Nemcsak azért, mert saját kezdeményezésünk, erőfeszítéseink — a szocialista közösség és a szovjet békeoffenzíva — sikerét látjuk benne, hanem azért, mert úgy véljük, hogy a 35 állam legfelső szintű vezetői által aláírt okmányban foglalt elvek jótékony hatással lesznek mesz- sze Európa határain túl is: a világ népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Ügy véljük — teljes joggal —. hogy a nemzetközi életben meghatározó szerepet játszó realista erők érdekei győzedelmeskedtek.----Jé — A /, Elnöki Tanács elnöke végül átadta a város 900 éves történelmét szimbolizáló, impozáns jubileumi emlékművet, Gyur- csek Ferenc szobrászművész alkotását, a város társadalmának. Az emlékművet Kukri Béla, a városi tanács elnöke vette át. A nagygyűlés Sándor László zárszavával és az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap, augusztus 19-én, délelőtt rendezte meg jubileumi közgyűlését a 25 éve alakult me- zőberényi Petőfi Termelőszövetkezet. Az eseményen részt vettek a párt és a tanács képviselőin kívül a nagyközségbe látogató dr. Móró István és dir. Füredi László, a főváros VI. kerületé pártbizottságának első titkára, illetve a kerület tanácselnöke, valamint a nagyközség ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói. Schupkégel Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke ünnepi beszédében áttekintette az elmúlt negyedszázad eredményeit. Elismeréssel szólt az őskorról, arról a 43 kisparasztról, akik 1950. augusztus 20-án megalakították a tsz-t, felismerve a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő előnyöket. Ma már 86 erőgépjpel, 11 te- | hergépkocsival rendelkezik a tsz. Az elmúlt években a termését- | lagok már megközelítették az or- 1 Eseményekben gazdag programmal készült fennállásának 25. évfordulójára az orosházi Üj Élet Tsz. A jubileum alkalmából nagyszabású kiállítást rendezett a Petőfi Művelődési Házi ban, amely történelmi hűséggel reprezentálja az elmúlt negyedszázad fejlődését. Az Űj Élet Tsz eddig tízszer nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Fényképek, grafikonok, termékek vallanak a gazdasági eredményekről, a tagok állandóan javuló élet- és munkakörülményeiről. Ha valaki rövid sétát tesz a kiállításon, egyebek között megtudja: kukoricából jóval 70 mázsa feletti a hektáronkénti átlagtermés, búzából pedig 44—46. Évente 130—150 ezer napos-, illetve pecsenye- libát, több mint fél millió pecsenyecsirkét adnak a népgazdaságnak. Harminckét versenylovuk fut a budapesti pályán. A növénytermesztés és állat- tenyésztés gépesítése folytán felszabadult munkaerő foglalkoztatására népgazdaságilag is szágos szintet, s a szakosított állattenyésztés is mind biztosabb árbevételi forrása a közös gazdaságnak. A Petőfi Tsz termelési értékének terve az idei évre már 100 millió forint. A növekvő életszínvonal feltételeit mindjpbban biztosítják. A közös gazdaságban a tagok jövedelme és a közös vagyon az utóbbi években dinamikusan növekedett. Ma már minden üzemegységben jól felszerelt ebédlő, valamennyi munkahelyen hideg-melegvizes fürdők, öltözők biztosítják a mezőgazdaságban dolgozók kényelmét. A tsz a dolgozó tagoknak munkaruhát, illetve védőruhát biztosít. Ma 16 egyetemi, illetve főiskolai végzettségű és 42 középiskolai végzettségű szakember dolgozik a tsz-ben. Gondoskodnak a szakember-utánpótlásról is; minden évben öt szakmunfontos, jól jövedelmező melléküzemeket hoztak létre. Az idős tagok havonta nyugdíj kiegészítést kapnak, segítik a nagycsa ládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat. Lakásépítésre évente 600—800 ezer forint kamatmentes kölcsönt adnak a tagoknak. Két Ikarusz autóbusz hordja háztól-házig a dolgozókat. Szociális és kulturális célokra évente több mint 3 millió forintot költenek. Jól felszerelt üzemi konyha, étterem, klub áll a tagság rendelkezésére. Az országban itt vezették be elsőnek teimelőszö- vetkezeti szinten az állandó szabad szombatot. Évente száznál több tag kedvezményes üdülését biztosítja az Üj Élet Tsz. A jubileumi kiállítást kedden Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután kitüntették a szövetkezet élenjáró tagjait, majd munkás-paraszt találkozóval zárult a jubileumi ünnepségsorozat első rendezvénye kástanulónak és egy egyetemistának biztosítanak ösztöndíjat. A szakmai továbbképzés pedig ma már rendszeres. A tsz tagjainak üdültetését is megszervezték. Balatonbogláron társszövetkezetekkel közös üdülőt építettek, s itt évente mintegy 40 tagnak biztosítanak nyugodt, gondtalan pihenést. Tavaly 60 szövetkezeti tag üdült külföldön, az elmúlt hetekben pedig 75-en pihentek Szocsiban. Az ünnépség befejező részében Tóth László állatgondozónak, Gulyás Elek lóápolónak, Borbula János traktorosnak, Csiemyik Pál növénytermesztőnek és Palotás János brigádvezetőnek átnyújtották a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Ketten miniszteri dicséretben, kilencen pedig „kiváló tsz-tag kitüntetésben részesültek, sz. 1945-ben a mezőberényieknek a felszabadult fővárosba érkezett élelmiszerküldeményét a VI. kerületben osztották szét. A kerület munkásai annak idején a roncsokból traktort állítottak össze, s küldték az élelemért cserébef a községnek. A mostani ipari és mezőgazdasági kiállításon a nagyközség vendégei megtekintették a „történelmet”. Képünkön balról jobbra: Szollár János nyugdíjas, Montafi Ferenc üzemvezető, Siklósi Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke és dr. Füredi László, a főváros VI. kerületének tanácselnöke ÍFoto; Demeny Gyulai Munkás—paraszt találkozó Mezőberényben I