Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1975. AUGUSZTUS 30., SZERDA XXX. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Ára: 80 fillér MAS BARKÖCZINÉ, A SZÓKIMONDÓ TANÁCSTAG (4. oldal) HOGY KI NE ALUDJON A TŰZ I (4. old.) MUNKÁSKLUB — MINDENKI ÖRÖMÉKE (5. old.) ELETÜMK ALAPTÖRVÉNYE Huszonhatodik évűket töltik be már azok, akik alkotmányunkkal egyidöben születtek. Felnőtt egy nemzedék, amelynek történelmi lecke a korábbi időszak, lassan családosok azok is, akik tudják ugyan, hogy augusztus húszadika az alkotmány ünnepe, de nem tapasztalták azt a különbséget, amely miatt pirosbetűs e nap. Persze, a fiataloknak ismeretlen, hogy mit foglal magában az alkotmány. Tudják, hogy jogokról, kötelességekről szól, hogy a legfontosabb valamennyi állampolgár számára. De vajon tovább rpegyünk- e, legalább az ünnepi alkalomkor gondolatban? Felidézik-e, akik emlékeznek, hallgatják-e, akik később születtek az előzményeket? Csak annak a rövid négy évnek a történetét, amely a felszabadulástól 1949. augusztus húszadikáig telt el? A romok eltakarításával, az újjáépítéssel és a hatalomért vívott harccal. Küzdelemmel, melynek tétje éppen az volt: a dolgozók érdekeit szolgáló társadalom épül-e vagy sem,, a dolgozók jogait képviselik-e a hatalmi szervek vagy sem, új típusú, szocialista típusú társadalom megvalósításába kezd-e az ország népe vagy sem. A küzdelem kimenetelét egyértelműen mutatja az alkotmány. Az állampolgárok egyenlőségét, jogainak és kötelességeinek egyenlőségét megfogalmazva. Érzékelheti ennek a kijelentő mondatnak az újdonságát, történelmi újszerűségét a huszonéves, vagy a még fiatalabb? Érzékelheti-e a változás nagyságát? Abban az országban, ahol sem kötelességből, sem jogból nem egyaránt jutott szegénynek és gazdagnak, ahol a rendi dváltságok, a nemesi előjogok évszázados örökségként határozták meg a köznapok gyakorlatát is, ahol az ország soreába beleszólni parasztnak, kétkezi munkásnak, de akár egyszerű értelmiséginek is veszedelmes álmodozás volt — ehhez képest micsoda változást iktathatott törvénybe az alkotmány? Megkülönböztetéssel megalázottak- nak az állampolgári egyenlőséget. Megkurtított választási joghoz szoktatott millióknak a szabad vélemény- nyilvánítást, a közéleti tisztség betöltésének lehetőségét. Általános, közvetlen és titkos szavazással megválasztott parlamentet, melyben a dolgozó nép minden rétege képviselteti magát, melyben a népakarat juthat érvény- nsw Aki megélte az előzményeket, ünnepnek tartaná augusztus húszadikát akkor is, ha a naptár nem piros betűkkel jelölné a napot. Ünnepelné, mert teljes jogú állampolgári mivoltát az alkotmány szentesítette. Minderre érdemes emlékeznünk az évforduló idején. Nem, mintha a múlt emlegetése, nélkül nem tehetnénk dolgunkat, de a múlt ismeretében bizonyára nagyobb ambícióval tesszük. Mert az alakulás, a formálódás óhatatlanul azt is eszünkbe juttatja, hogy életünk alaptörvényében, (az alkotmányban nemcsak a jogok szerepelnek. Ünneprontó és bántó szándék nélkül: mintha a jogokat emlegetnénk többször és ritkábban a kötelességeket. Hogy például a munka nemcsak jog, nemcsak az fontos, hogy mindenki képességei szerinti tevékenységet folytathasson, hanem az is, hogy valóban képességei szerint dolgozzék. A pihenés, a szórakozás jogát kérjük számon valahányszor megzavarják szabad óráinkat, valahányszor kevésnek bizonyul a kulturált szórakozóhelyek száma. És ritkábban emlegetjük a munkahelyi kötelességszerű „pihenőket”. Büszkén soroljuk a tanulás jogából következő adatokat: a diplomások, a kvalifikált szakmunkások arányának növekedését. És — okkal egyébként — rejtegetjük a tudatlanság jegyeit. Nagyon is szelíden noszogatjuk az általános iskola befejezésére azt a több tízezernyi gyereket, néhány év múlva teljes jogú állampolgárt, aki a tanköteles korban nem végezte el a nyolc osztályt. Valljuk be őszintén, van még hajlandóság az ügyeskedésre, a könnyebb rész választására. Mintha nem a magunkét gyengítenénk, kisebbítenénk vele. Az apróbb- nagyobb hiányosságok országos összege vajon mekkora, s hány százalékos lehet a kötelességteljesítés országosan? A kérdés sértő lehet mindazoknak, akik nemhogy a kötelezőt vállalják, de még azon túl is. Nem is ők a kérdés címzettjei. Csakhogy hiba volna a kiváló és a jó teljesítmények fényében megfeledkezni az átlagosnál, a joggal elvártnál is kevesebbet nyújtókról. Különösen, ha a jogokért az elsők között nyújtózkodnak. Alkotmányunk huszonhat éves. Embernek felnőtt kor. Ennyi időnek ahhoz is elegendőnek kell lennie; hogy az alapdokumentumot mindany- nyian jól értelmezzük, és akként is éljünk. A munkás—paraszt szövetség népünk boldogulásának záloga Az alkotmány ünnepe és Szolnok 900 éves évfordulója tiszteletére kedden délután nagygyű lést rendezett a Tisza-parti város ünnepi díszbe öltözött jubileumi terén az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a városi tanács. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Gergely István az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. A nagyszabású demonstráción több mint húszezren vettek részt. A Himnusz elhangzása után Sándor László, az MSZMP városi bizottságának első titkára mondott megnyitót, majd átadták az új búzából sütött kenyeret az Elnöki Tanács elnökének. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. Losonczi Pál beszéde — Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte beszédét Losonczi Pál. Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta mű-' vet, összegezi eredményeit, számbaveszi teendőit és feladatait. — Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért, kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság. — Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek elválaszthatatlanságának elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létezhet jogok nélkül. — Alkotmányunk napját az új/ kenyér ünnepeként is számon, tartjuk. A kenyér az életet jel-j képezi népünk gondolkodásában: Alkotmányunk viszont új éle-í tünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilára dítatta meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. — Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyorsabban növekedett. — Pártunk Központi Bizottságának 1974 decemberében hozott határozata — amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresz- szus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. Losonczi Pál ezután részletesen elemezte Szolnok iparának (Folytatás a 3. oldalon) Lenin-szobrot és centenáriumi emléktáblát avattak Kondoroson Az augusztus 16-a óta tartó centenáriumi ünnepségsorozat fő eseménye tegnap délelőtt volt a Lenin-szobor és a centenáriumi emléktábla avatásával Kondoroson. Ezt megelőzően együttes ünnepi pártbizottsági, tanácsi, KISZ-bizottsági és Hazafias Népfront ülést tartottak a szinte zsúfolásig megtelt művelődési házban. Az ünnepi ülésen részt vett Klaukó Mátyás megyei tanácselnök, Csaba János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, valamint a járási és nagyközségi vezetőszervek képviselői. A Nagysalló- ból érkezett csehszlovák delegáció tagjai is ott voltak, akikkel már évek óta testvéri kapcsolat alakult ki. Szeljak Györgynek, az MSZMP nagyközségi bizottsága titkárának megnyitója után Tóth Pál tanácselnök mondott ünnepi beszédet. Áttekintést adott Kondoros fejlődéséről, a 100 év alatt elért változásokról, amely időből az utóbbi 30 év különösen jelentős Kondoros történetében. Ezt követően Klaukó Mátyás megyei tanácselnök az Egyesült Termelőszövetkezet legjobbjainak — kilenc dolgozónak — átadta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, négyen kaptak miniszteri dicséretet, illetve oklevelet. A Hazafias Népfront és a községi tanács által alapított emlékplakettet 23-ar kapták meg, amelyeket Tóth Pál adott át. Kedves epizódja volt az ünnepségnek, hogy a csehszlovák vendégek nevében Kocsis János. az ottani községi párttitkár üdvözölte a vendégeket és egy fametszetet adott át ajándékba Ezután került sor a Lenin-szobor és centenáriumi emléktábla avatására, ahol dr. Szabó Ferenc, a megyei - levéltár igazgatója mondott beszédet. Képeinken: Papachristos Andreas görög szobrász alkotása, a Lenin-mellszobor, valaijiint az ünneplő közönség látható (Fotó; Deméay Gyula)
