Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Folytatja munkáját as európai biztonsági konferencia

(Folytatás az 1. oldalról) szocialista, " elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. *Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a részt vevő 35 különböző' állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására.

A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai, bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is.

Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdaság} és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Ügy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés.

Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes. kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben.

Tisztelt Küldöttek!

Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész >az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére.

A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben lehetővé 'is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan .mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo-űrhajók kiválóan véghez vitt közös programja.

A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjúk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere. Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpádra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára.

Onstáv Husák

Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek körött kijelentette:

Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság j és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak politikai, gazdasági, ideológai és társadalmai különbözőségek.

Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világótlátás további könnyítésének. A Magyar Nép- köztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk, le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre.

A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partnerországok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányurik is igényel minden részvevő államtól'.

A kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiai pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami-politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az állampk, az országok hasznosam együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára.

Elnök Elvtárs!

Tisztelt Küldöttek!

Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az'európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp.

Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új. jobb, békésebb világ korszakjelzője- ként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és-a nének állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért,, akkor a holnap feladatait is megoldjuk.

A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az eddig megtett jutat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes cél iái valóra váljanak.

Köszönöm figyelmüket!

felszólalása:

A történelem megmutatja — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el.

A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéliük meg ennek a konferenciának jelentőségét.

leonyíd Brezsnyev:

Változtassuk olyan földrésszé Európát, amely örökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön az európai biztonsági konferencián a következő beszédet mondta:

Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes részvevői, érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét.

Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban.

Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely a teremben jelen levő magas rangú politikusok és államférfiak tanácskozásai iránt megnyilvánul?

A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetségesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított feL

Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedéknek eszéhez és szívéhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne.

Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború alatt. .A 33 európai állam, az Egyesült Villámok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára.

Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsúcsa, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kapcsolatok felépítésére.

A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt.

Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes „babérokkal” az agresszorok,. akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaikat bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták fel.

Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi itt, ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie.

Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás er iménye valamennyi résztve\ ■ állam érdekeinek gondosan mért egyensúlyát tükrözi. Az eredménvt tehát különös óvatossággal kell kezelni.

Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a tetőpontig — a, csúcsszihtű befejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mindinkább meghatározzák az európai és a világpolitika alakulását, e tanácskozás és e tanácskozás eredményei révén úiabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek.

Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot és a különböző területeken való együttműködést.

A résztvevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egvmás mellett élés elvei. amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép.

A tanácskozás meghatározta a kereskedelml-eazdasági, a tudományos és műszaki teWUo+en. a környezetvédelem területén, a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is.

Az együttműködés lehetőségei most olvan terültekre is ki- teriednek. amelyeken ez a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilven például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás.

Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogv a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatták az e téren való együttműködés számára is.

Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában.

A Szovietunió következetes híve annak, hogv a tanácskozást követően a katona} enyhülés tovább feilődiék. Az egyik

elsőrendű feladat ezen a téren; megtalálni a lehetőséget a közép-európai haderőcsökkentésre úgy, hogy ez senkinek se csorbítsa a biztonságát. Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék.

A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a résztvevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak.

Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni.

Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartaloínmal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában * valóban tartóssá és megingathat«tlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre.

Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is, hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi, békepolitikánk erre irányul, és ezt újból kinyilvánítjuk, erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről.

Természetesen a 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell, hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában.

Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval, a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar, további közös erőfeszítésekre, valamennyi résztvevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség.

A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert részvevői Tépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben.

Ezek a megállapodások nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes részvevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és közös egyetértésben.

Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban, a részt vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető.

A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is.

(Folytatás a 3.-oldalon)