Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
VÍTág proletárjai egyesüljetek! 1975, AUGUSZTUS 1„ PÉNTEK Ára: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM A Magyar Népköztársaság énlekelt abban, hogy a oerazetközi gazdasági együttműködés tovább szélesedjék Folytatta munkáját a biztonsági konferencia Leonyíd Brezsnyev és Kádár János felszólalása Gustav Husiknak, n CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta munkáját csütörtökön délelőtt, helyi idő szerint néhány perccel fél tíz után a Finlandia-palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnökölt. Felszólalt tegnap délelőtt még Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Valery Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liám Cosgrave ír miniszterelnök, Makaríosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője. A délutáni ülésen, amelyen Aldo Moro olasz kormányfő elnökölt, Jugoszlávia, Törökország, Dánia, Belgium. Svédország, Ausztria, Spanyolország és a házigazda, Finnország küldöttségének vezetője szólalt fel. Kádár János felszálalása ElnSk Elvtársi Tisztelt Küldöttek! A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű zárószakasza. A népek várakozásait egy jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntőm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszönetét mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen * 1 hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntőm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Tisztelt Küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a .béke. Ha lehetséges, még fokozottabban. így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának ke- reszteződési pontján ,élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a Hitler-fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad magaválasztotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszútávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt Küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a, felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, földrészünk Európa, és nem túlzás, ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberi-1' ség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban éS a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt Küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölése érdekében. Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a leszerelési világkonferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülési szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában reszt vesz 35 szuverén állam, közöttük- vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem (Folytatás a 2. oldalon) Kedves Olvasóink! Tájékoztatnunk kell Önöket egy nem kellemes, de szükséges intézkedésről, amely a mai naptól kezdve lapunkat is érinti. Gazdasági megfontolásokból, importigényeink csökkentésére a Békés megyei Népújság terjedelme kedden nyolc, vasárnap tizenkét oldalra csökken. A többi napokon változatlan oldalszámmal jelenünk meg. Az Orosházi Hírlap pedig az eddigi heti háromszori megjelenés helyett' kétszer, csütörtökön és szombaton kerül majd az orosházi olvasóink kezébe. Törekszünk arra, hogy az al- dalszámcsökkentést lapunk belső szerkezetének átrendezésével, rövidebb és frissebb írások közlésével, a híranyag növelésével, cikkeink területileg egyenletesebb elosztásával, a minőség további javításával ellensúlyozzuk. Ezért hoztunk olyan döntést, hogy az eddig hetenként ismétlődő, egész oldalas rovatainkat megszüntetjük a .Szerkesszen velünk” és a „Köröstáj” kivételével. Viszont szombaton és vasárnap „Hétvége” címmel olyan oldalakat olvashatnak, amelyeken szó lesz mind arról, amelyeket a megszűnő rovatok lényegében tartalmaztak és többletként olyanokról is, amelyek jól kapcsolódhatnak a mindenkinél megnövekedett szabad idő célszerű felhasználásához. Messzemenően figyelembe vesz- szük a sport iránt érdeklődők igényeit is. Néhány hónapon belül pedig sort tudunk keríteni arra, hogy lapunk szebb, olvashatóbb betűhívei kerüljön az Önök kezébe. A Dürer Nyomda új szedőgépcsoportját ekkorra tudják üzembe helyezni, amelynek szerelése már folyik. Bízunk abban, hogy mindezek a szerkezeti és tartalmi változások, majd pedig a javuló külső formánk megnyerik tetszésüket, és leveleikkel, tanácsaikkal, közreműködésükkel továbbra is segítenek bennünket céljaink megvalósításában: olvasóink igényeinek minél jobb kielégítésében. SZERKESZTŐSÉG Nem veit még ilyen nehéz aratás Betakarították a gabonatermés 98 százalékát Négyezer hektár maradt »«* alatt Ha nem állna még mindig mintegy négyezer hektárnyi gabonaföldön a víz úgy, hogy a talajra még lánctalpas kombájnok sem tudnak rámenni, azt mondhatnánk: Békés megyében ezen a héten befejezték az aratást. A 116 ezer hektár termésnek 98 százaléka ugyanis ma már szérűn — biztonságban — van. 1 A tavalyi nehéznek ítélt aratás a mostani után már szinte csak „játéknak” tűnik. Május elseje óta rövid két, két és fél hónap leforgása, alatt csaknem annyi csapadék — 400 milliméter — hullott földjeinkre, mipt amennyi általában az egész évben szokott egyébként. Összességében több mint 60 ezer hektárt ért belvízkár, ebből 20 ezer hektár volt a kalászosoké. Hogy mégis viszonylag sikeresnek ítélhetjük a gabonacsatát, az aratók rendkívüli helytállásának, a megfelelő technikai felkészültségnek és az igazán jó szervezésnek köszönhető. Ha azt állítjuk, hogy nem volt még ilyen nehéz aratás, hozzá kell tennünk azt is: a betakarítást ilyen jól még nem szervezte meg a megyénk. A szakemberek véleménye szerint a termelőszövetkezetek 900 kombájnja — szemben a tavalyi 600-zal — együtt az állami gazdaságok betakarító gépeivel 17 nap alatt takaríthatta volna be a termést, ha nem esik az eső. Így azonban, egy hónap után is lábon áll még a búza a megye mélyfekvésű területeinek négyezer hektárján. Gyula, Gyulavári, Körösladány, Nagyszénás, Battonya, Telekgerendás és Medgyesbodzás közösgazdaságaiban még ma is elszánt harc folyik az utolsó mázsákért. Időközben meggyorsult az aratás kapcsolódó munkálnak üteme is. A learatott terület 70 százalékáról már lehúzták a szalmát és mintegy 22 ezer hektáron a bálázást is befejezték. Az ősziek vetéséhez felszabadult területek 20 százalékán készítették már el a magágyat. A tavasziak alá pedig a kijelölt vetésterület 15 százalékát szántották föl eddig. Az idei aratásnál jó szolgálatot tett a megnövekedett szárító- és szállítókapacitás is. A szállításokban fennakadás nem volt és a szövetkezetek gabonaszárítóinak óránkénti 1200 tonna összteljesítő-képessége is elegendőnek bizonyult. Legtöbb gondot a lánctalpas kombájnok kis száma és műszaki állapota okozta, ami külön is felhívja a figyelmet a rizs aratására való gondosabb felkészülésre. K. E. P„
