Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

Bivüellü ez olcsó figyaszlási cikkek jegyzékét A Belkereskedelmi Miniszté­rium a közelmúltban megvizs­gálta az úgynevezett olcsó fo­gyasztási cikkek értékesítésé­nek helyzetét. Az ellenőrzés megállapította, hogy az olcsó cikkek többsé­géből a kínálat, a választék ja­vult, a meghatározott termé­kek 20 százalékából azonban — a gyártó- és kerekedelmi vál­lalatok j szállítási elmaradása; a kereskedelmi vállalatok be­szerzési gondatlansága miatt att — nem tudták az igénye­ket kielégíteni. A tapasztala­tok alapján a minisztérium is­mételten felhívta a kereske- kedelmi vállalatok és a szövet­kezetek vezetőit, dolgozóit, hogy mindent kövessenek el az ol­csó cikkek jegyzékében rögzí­tett termékek beszerzése és fo­lyamatos kínálata érdekében. Az ellenőrzés során felül­vizsgálták az olcsó cikkek kö­rét, s az év eleji termelői és fogyasztói árváltozásokat, va­lamint a megváltozott igénye­ket, a keresletet figyelembe vé­ve módosították a cikklistát. Az új rendelkezés szerint 115 termék szerepel az olcsó fo­gyasztási cikkek jegyzékében. A módosítás nyomán néhányat töröltek, újabbakat vettek fel, összességében valamelyest bő­vült a lista. Kimaradt a jegy­zékből például az értékesítés ismert korlátozása miatt az olajkályha, a kereslet csökke­nése miatt a kannás kimért tej, az ételhordó, a padlófesték, a hadfürdő-tabletta stb., bővült viszont a választék az élelmi­szerek és vegyicikkek körében a repce étolajjal, a paradi- csomitallal, a kézfinomítóval, a desodoráló stlfttel, a ruhá­zati cikkek között a női ruha kartonanyaggal, a bébitaka­rókkal, az iparcikkek körében pedig az 500 forintos árig ter­jedő kis zsebrádiókkal. (MTI) ból megrendeli. Már a nyolca­dik lemondása. Vettem egy mo­toros fűkaszálót. Jó, ha van. Küldenék egy kis epret, de fé­lek, hogy tönkremegy a postán. Ha valaki jön Pestre, küldd el hozzám, jól megpakolom gyü­mölccsel. Tisztel tetem ,a pa­rancsnok urat. Mondd még ne­ki, nehogy valami fegyvert ad­jon a kezedbe, mert amilyen kelekótya vagy, még bajt csi­nálsz vele. Tiszteltetlek és vár­lak a tanyára. Hazafias üdvözi lettel: „Hupka”. — Ígérje meg, hogy nem megy a barlangba denevér ku- láért! Ígérje meg, hogy nem megy szabadnapon újságot hor­dani! Végifl ígérje meg: rend­beszedi a ruházatát, mert ha édesanyja kikulimászolt barát­női ebben a szerelésben látják, vagy ilyen fényképet küld ma­gáról, még azt hiszik, hogy máris fogságba esett! — Csak a barlangot tessék megengedni. Szenvedélyes bar­langász vagyok. A denevérek még hobbiból sem érdekelnek. Direkt utálom őket. Egyébként is, az olyan üzletbe nem avat­kozom, amibe a Suhajda már beletette a lábát. — Kellemes beszélgetés volt, örülök Önöknek, Hupkától füg­getlenül, úgy vélem, hasznos, rendes embereket küldtek ide. Megértjük mi majd egymást. Érezzék magukat otthon, bármi gondjuk van, engem megtalál­nak. Úgy jöjjenek hozzám, mintha az apjukhoz mennének. — Jó volt ez a bemutatkozás. Ilyenek vagyunk. Ránkfér még némi polírozás. Akárhogyan is keresem, nem találom közöt­tünk azokat a nagy bajokat, amik miatt olyan sokan hajla­mosak megkongatni a vészha­Kétlakiak faluja A nagyobb fiú hajnali ötkor indul a busszal Vásárhelyre. A HÓDGÉP-nél dolgozik. A fér­jem fél hatkor megy ki a tsz- be. Ott szerelő. Én nyolc órakor hagyom itt a házat, mert fél műszakban járlatkezelő vagyok a községi tanácsnál. Délben jö­vök haza és bizony estig ki sem látok a munkából. Van két hasas kocánk. Minden évben leadunk 6—8 hízót. Meg a te- ménytelen aprójószág. Igaz an- riak a javát magunk fogyaszt­juk el. — Elégedett? — Nézze, nem panaszkodom, az uram majd négyezer forin­tot hoz' haza, én kapok ezret és a gyerek is keres vagy há­romezer forintot. Szóval meg kel] dolgozni a pénzért. Hoz a föld, a jószág is valamit, de csak rá vagyunk utalva a ren­des munkahelyre, fizetésre is. A másik két gyerek még ta­nul ... „Betette lábát’’ az ipar Nemcsak a Szabadság út 38. szám alatt lakó Némethékre jellemző " az Békéssámsonban, hogy ahány tagja van a csa­ládnak, annyi ágában dolgoz­nak a népgazdaságnak. A cse­lédek és napszámosok egykori falujában ma már a mezőgaz­daság mindössze 400-nak ad rendszeres munkát. — Ahány ember dolgozik a szövetkezetben, majd annyian járnak el a községből a . kör­nyező települések üzemeibe — mondja Meleg József vb-titkár és már sorolja is; — Legalább százan dolgoznak Kardoskúton az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárnál, a má­sik háromszáz sámsoni pedig megoszlik a hódmezővásárhelyi porcelángyár, a HÖDGÉP, a mérleggyár, az építőipari válla­lat, a szegedi építő vállalat, a tótkomlósi ipari szövetkezetek és az Orosházi Üveggyár között. A főirány azért mégis­csak Hódmezővásárhely—Sze­ged. Hogy mást ne mondjak, még a közlekedés is jobb arrafelé, mint Orosházára. Naponta 10 járat megy Vásárhelyre. rangot. De nem szeretném elki- S abálni sem. Még nem vagyunk: a végén. ; ■ NYÁR m Forró nyár köszöntött a Les- j hegyre. Még csak a küszöb • előtt áll a július, máris hara- • goszöld a környék. A magas- ; figyelőből úgy tűnik, sátor alá j rejtőzött a vidék. Csak a fák • koronája, egy-egy magasból ki- ■ kandikáló fenyő látszik fentiről, i Lombok takarják a falu házalt, ; zöld fátyol rejti, a keskeny ; vadcsapásokat, járőrutakat, tél- ! röl kinthagyott ölfarakásokat. f Azt hiszem egyébkent, hogy még többen is eljárnának a fa­luból, ha közben nem tette vol­na be a „lábát” hozzánk is az ipar. A HÓDIKÖT helyi hur­kolórészlege ma már csaknem 200 embernek ad. munkát. Ügy, hogy ha összeszámoljuk, leg­alább a sámsoniak kétharmada itthon dolgozik, hiszen az ÁFÉSZ-nél is vannak legalább hatvanan a nyolc bolt, a ven­déglő, a három italbolt sze­mélyzetét is beleértve. Itt a ta­nácsnál huszonnégyen, a taka­rékszövetkezetnél öten dolgoz­nak. Pedagógusok, orvosok, or- vosirnokok, gyógyszerészek, osz- szesen vagy ötvenen, csak fog­orvosunk nincs már másfél éve, pedig ott a gyönyörű lakás. . Csókáson ál Cserepesig Szemrevalő ház, szép lakás Békéssámsonban nem is egy akad. Évente 10—12 családi fé­szek épül itt fel és tisztul, ala­kulgat a községkép is. Mert igaz ugyan, hogy a település 1200 lakóházának (1890-ben njég csak 320 ház állt itt) többsége a 2400 méter hosszú főutca két oldalán épült fel, szabályos úti­faluvá téve Békéssámsont a ko­rábbi időkben. Ma már csak­nem 29 gondozott utcával (eb­ből 10-ben — elsősorban a kül­területiekben — még csak egy oldaion van járda), határozott formát öltő, Kellemes környe­zetű, ligettel, gépkocsiparkoló­val, boltokkal és vendéglővel övezett faluközponttal büszkél­kedhet megyénk dél-keleti csücskének e 3400 „lelket szám­láló” települése. Legtöbben — 4600-an — a felszabadulás utáni első évek­ben laktak itt, azóta a sámso­niak száma, ha lassan is, de egyre csökken. A házak száma viszont növekszik, mint láttuk Érdekes összevetés, hogy .Í.OO-ben a 820 házban ugyanannyian éltek, mint most az l".00-ban. Kiürülnek, „elfogvnak” a ta­nyák is lassan A. nagy kitene- désű külterületen, a Csongrád megyétől kapott Csokási tanyá­kon, a Sámsoni tanyákon, a Szivattyútelepen, Belső-Üjtele pen, a Cserepest tanyákon, György-majtr'ban ét Cigándon 100 lakott tanya, ha áll. A Csó- kási és a Cserej.tsi tanyákon él a külteiüleliek i-bbsége, itt egy-egy vegyes-, illetve italbolt is „üzemel” még. A tanyák természetesen ön­ellátók, ' de benn a faluban a szolgáltatások és szerdai, szom­bati piacok bizony egyre na gyobb szerepet tölt.-nek be a lakossági ellátásban. Mondja is a vb-titkár: — Lesznek itt lassan bizony olyan családok is, főleg a fia­talabbjából, akiknek csak any- nyi közük marad a földhöz, hogy járnak rajta. Ez persze még nagyon ritka, mert a 99 százalék az kétlaki, akárhogyan nézzük is. 13 millió a takarékban Panaszra nincs okunk. Az Előre Tsz jól gazdálkodik azon a 7500 holdon. Itt jól megte­remnek a kalászosok meg a ka­pások. Szép a szarvasmarha-, a juh- meg a baromfiállomány. A háztáji öt—öt és fél ezer ser­tést hizlal meg átadásra éven­te. A takarékszövetkezetnél el­éri a 13 millió forintot a lakos­sági betétállomány s van pénz a posta takarékban is — tájé­koztat Laduver József tanács­elnök. Majd így folytatja: — A legnagyobb gondunk, hogy nincs vízmüvünk. De a tervek már készülnek. Csak hát kevés a pénz. Mert 400 bé­késsámsoni jár el innen dolgoz­ni, viszont a munkahelyeiktől mi nem kapunk/ községfejlesz­tésre semmit, pedig az ő dolgo zóik is élvezik az itt közös erő­vel javított körülményeket. Ér­demes lenne ezen már felsőbb szinten is elgondolkozni. Ügy érzem kiegyensúlyozott életet él a község. Minden szor­galmas ember megtalálja itt a helyét, akár a mezőgazdaság­ban, akár az iparban vagy a kereskedelemben, akár itthon vagy a szomszédban dolgozik. Lehetőségeinkhez képest igyek­szünk öregek, középkorúak, fia­talok, gyerekek, nők férfiak, vagyis mindenki igényét kielé­gíteni, ha az jogos. Egyszóval igyekszünk lépést tartani a kor­ral, hogy ne váljon divattá el­hagyni a falut... Nyivák a Szabadság úton A község a kétlakiak faluja nehezen lélegzik a kánikulai forróságban. Délután két óra van. A hőségbe bénult mozdu­latlanságot, a csendet egyszer­re dübörgő gépóriások verik fel. Az Előre Tsz hatalmas Nyi- va kombájnjának vezetésével traktorok, betakarítógépek vo­nulnak végig a főutcán, a Sza­badság úton. A gépek vezetői, kezelői vi­dáman integetnek le a nyereg­ből a fák alatt enyhet keresők­nek. Arcukon a nap tükröződik. / Aratnak. Üjabb búzatáblákra mennek. De „ipari” munkára. Kőváry E. Péter iBaaaBaaaaaaaaaaBBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeaaBaaa Román kereskedelmi hét Orosházán Július 18-án megnyitották az orosházi Csillag Áruházban a román kereskedelmi hetet. A kishatár menti forgalom konk­rét megállapodásokon alapuló kétoldalú egyezmény nyomán már a múlt év hasonló idősza­kában rendezték az első román kereskedelmi hetet A múlt évi orosházi rendezvényt néhány héttel később Romániában ma­gyar kereskedelmi hét követte. A tavalyi kölcsönös rendezvé­nyeket is már konkrét kereske­delmi tevékenység fémjelezte Az utóbbi egy évben több mint 20 millió forint értéket kép­viselnek a kishatár menti ke­reskedelem útján hazánkba ér- •kező román áruk, melyet a Békés megvei SZÖVKER Vál­lalat továbbít folyamatosan az ÁFÉSZ-ekhez. Ebből mintegy 2,5 millió forint értéket az orosházi Csillag Áruház hozha­tott forgalomba, bővítve ezzel áruválasztékát. Ilyen előzmények után került sor Orosházán ismét a román kereskedelmi hét megrendezé­sére. A megnyitó ünnepség után baráti megbeszélésre került sor a tiszti klubban, ahol kö­zösen értékelték a kishatár menti forgalom eddigi eredmé­nyeit A közös eszmecserén felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖVQSZ első elnökhelyettese, Johan Pop nagykövetségi tit­kár. Tabara O. Gheorghe, a kö­vetség külkereskedelmi osztály- vezetője, Mihály András, az orosházi Városi Tanács elnöke. Valamennyien egyetértettek ab­ban, hogy nemcsak értékben és mennyiségben nőtt a kishatár menti kereskedelmi forgalom — ami önmagába véve is fi­gyelmet érdemel —, hanem mindkét fél képviselői kiemel­ték, hogy az áruforgalom ked­vező alakulásával párhuzamo­san a barátság szálai is erő­södtek. Néhány hét múlva a Romá­niában megrendezésre kerülő magyar kereskedelmi hét al­kalmával folytatják a két or­szág kapcsolatát erősítő megbe­széléseket. Balkus Imre Verejtélitől ázottá válik raj- * tunk az ing, amíg felkapaszko- S dunk a bánya tetejére, a fehér ; mészkövei kivert sziklaiakra. I A távoli hegyeket is nyári pá- ! ra takarja, vibrál, déli bábos S kocsonyásságba hullámzik a | messze terebélyesedő város. ■ Habossá válnak a lovak, fúj- * tat a járőrkutya, lóg a nyelve I .és oda se hederít egy tova- S szökkenő nyúlnak. A járőr is • egykedvűen, vaskosan kapasz- • kodik felfelé, neki feszül a hegy- i nek, hogy mielőbb túlessen a j nehezén. Csak a madarak vi- ; dúlnak nagy nekibuzdulással, : hisz messzire szállnak, magas- : ra emelkednek, ahol már a » könnyű, hús szelek tanyáznak. » hozzák az Alpok hűvösségét, í Lompos sas kering a tisztás : felett,, ilyenkor már kimerész- I kednek a nvúLfiőkák. nek.ibáto- ! rodnak a madárfiókák, repülni • tanulnak. Mind könnyű zsák- § mánv sasnak, karvalynak, só- 1 lyomnak. Az ózek, szarvasok el- | bújtak, vagv feljebb kapasz- * kodtak a távolabbi erdőségek [ .zsengébb füveit keresve, hű- | sebb lombsátrak alatt bújva, t Ott őrizgetik mafla gidáikat. I (Folytatjuk) Vasúti alagút égül a Mecsekben A Budapest—Pécs vasútvonal korsze­rűsítése végett újabb alagút épül a Me­csekben, Hetvehely község térségében. A bányászati aknamé­lyítő brigád már 245 métert haladt előre a, kutató táróban és elkezdték a munká­latokat a domb pé­csi oldalán is. Az alagútban előrelát­hatólag már 1977 ben közlekedhetnek a vonatok. (MTI fotó—Baj­kor József fel­vétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom