Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

Bivüellü ez olcsó figyaszlási cikkek jegyzékét

A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban megvizsgálta az úgynevezett olcsó fogyasztási cikkek értékesítésének helyzetét.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az olcsó cikkek többségéből a kínálat, a választék javult, a meghatározott termékek 20 százalékából azonban — a gyártó- és kerekedelmi vállalatok j szállítási elmaradása; a kereskedelmi vállalatok beszerzési gondatlansága miatt att — nem tudták az igényeket kielégíteni. A tapasztalatok alapján a minisztérium ismételten felhívta a kereske- kedelmi vállalatok és a szövetkezetek vezetőit, dolgozóit, hogy mindent kövessenek el az olcsó cikkek jegyzékében rögzített termékek beszerzése és folyamatos kínálata érdekében.

Az ellenőrzés során felülvizsgálták az olcsó cikkek körét, s az év eleji termelői és fogyasztói árváltozásokat, valamint a megváltozott igényeket, a keresletet figyelembe véve módosították a cikklistát.

Az új rendelkezés szerint 115 termék szerepel az olcsó fogyasztási cikkek jegyzékében. A módosítás nyomán néhányat töröltek, újabbakat vettek fel, összességében valamelyest bővült a lista. Kimaradt a jegyzékből például az értékesítés ismert korlátozása miatt az olajkályha, a kereslet csökkenése miatt a kannás kimért tej, az ételhordó, a padlófesték, a hadfürdő-tabletta stb., bővült viszont a választék az élelmiszerek és vegyicikkek körében a repce étolajjal, a paradi- csomitallal, a kézfinomítóval, a desodoráló stlfttel, a ruházati cikkek között a női ruha kartonanyaggal, a bébitakarókkal, az iparcikkek körében pedig az 500 forintos árig terjedő kis zsebrádiókkal. (MTI)

ból megrendeli. Már a nyolcadik lemondása. Vettem egy motoros fűkaszálót. Jó, ha van. Küldenék egy kis epret, de félek, hogy tönkremegy a postán. Ha valaki jön Pestre, küldd el hozzám, jól megpakolom gyümölccsel. Tisztel tetem ,a parancsnok urat. Mondd még neki, nehogy valami fegyvert adjon a kezedbe, mert amilyen kelekótya vagy, még bajt csinálsz vele. Tiszteltetlek és várlak a tanyára. Hazafias üdvözi lettel: „Hupka”.

— Ígérje meg, hogy nem megy a barlangba denevér ku- láért! Ígérje meg, hogy nem megy szabadnapon újságot hordani! Végifl ígérje meg: rendbeszedi a ruházatát, mert ha édesanyja kikulimászolt barátnői ebben a szerelésben látják, vagy ilyen fényképet küld magáról, még azt hiszik, hogy máris fogságba esett!

— Csak a barlangot tessék megengedni. Szenvedélyes barlangász vagyok. A denevérek még hobbiból sem érdekelnek. Direkt utálom őket. Egyébként is, az olyan üzletbe nem avatkozom, amibe a Suhajda már beletette a lábát.

— Kellemes beszélgetés volt, örülök Önöknek, Hupkától függetlenül, úgy vélem, hasznos, rendes embereket küldtek ide. Megértjük mi majd egymást. Érezzék magukat otthon, bármi gondjuk van, engem megtalálnak. Úgy jöjjenek hozzám, mintha az apjukhoz mennének.

— Jó volt ez a bemutatkozás. Ilyenek vagyunk. Ránkfér még némi polírozás. Akárhogyan is keresem, nem találom közöttünk azokat a nagy bajokat, amik miatt olyan sokan hajlamosak megkongatni a vészhaKétlakiak faluja

A nagyobb fiú hajnali ötkor indul a busszal Vásárhelyre. A HÓDGÉP-nél dolgozik. A férjem fél hatkor megy ki a tsz- be. Ott szerelő. Én nyolc órakor hagyom itt a házat, mert fél műszakban járlatkezelő vagyok a községi tanácsnál. Délben jövök haza és bizony estig ki sem látok a munkából. Van két hasas kocánk. Minden évben leadunk 6—8 hízót. Meg a te- ménytelen aprójószág. Igaz an- riak a javát magunk fogyasztjuk el.

— Elégedett?

— Nézze, nem panaszkodom, az uram majd négyezer forintot hoz' haza, én kapok ezret és a gyerek is keres vagy háromezer forintot. Szóval meg kel] dolgozni a pénzért. Hoz a föld, a jószág is valamit, de csak rá vagyunk utalva a rendes munkahelyre, fizetésre is. A másik két gyerek még tanul ...

„Betette lábát’’ az ipar

Nemcsak a Szabadság út 38. szám alatt lakó Némethékre jellemző " az Békéssámsonban, hogy ahány tagja van a családnak, annyi ágában dolgoznak a népgazdaságnak. A cselédek és napszámosok egykori falujában ma már a mezőgazdaság mindössze 400-nak ad rendszeres munkát.

— Ahány ember dolgozik a szövetkezetben, majd annyian járnak el a községből a . környező települések üzemeibe — mondja Meleg József vb-titkár és már sorolja is;

— Legalább százan dolgoznak Kardoskúton az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárnál, a másik háromszáz sámsoni pedig megoszlik a hódmezővásárhelyi porcelángyár, a HÖDGÉP, a mérleggyár, az építőipari vállalat, a szegedi építő vállalat, a tótkomlósi ipari szövetkezetek és az Orosházi Üveggyár között. A főirány azért mégiscsak Hódmezővásárhely—Szeged. Hogy mást ne mondjak, még a közlekedés is jobb arrafelé, mint Orosházára. Naponta 10 járat megy Vásárhelyre.

rangot. De nem szeretném elki- S abálni sem. Még nem vagyunk:

a végén. ;

■

NYÁR

m

Forró nyár köszöntött a Les- j hegyre. Még csak a küszöb • előtt áll a július, máris hara- • goszöld a környék. A magas- ; figyelőből úgy tűnik, sátor alá j rejtőzött a vidék. Csak a fák • koronája, egy-egy magasból ki- ■ kandikáló fenyő látszik fentiről, i Lombok takarják a falu házalt, ; zöld fátyol rejti, a keskeny ; vadcsapásokat, járőrutakat, tél- ! röl kinthagyott ölfarakásokat. f

Azt hiszem egyébkent, hogy még többen is eljárnának a faluból, ha közben nem tette volna be a „lábát” hozzánk is az ipar. A HÓDIKÖT helyi hurkolórészlege ma már csaknem 200 embernek ad. munkát. Ügy, hogy ha összeszámoljuk, legalább a sámsoniak kétharmada itthon dolgozik, hiszen az ÁFÉSZ-nél is vannak legalább hatvanan a nyolc bolt, a vendéglő, a három italbolt személyzetét is beleértve. Itt a tanácsnál huszonnégyen, a takarékszövetkezetnél öten dolgoznak. Pedagógusok, orvosok, or- vosirnokok, gyógyszerészek, osz- szesen vagy ötvenen, csak fogorvosunk nincs már másfél éve, pedig ott a gyönyörű lakás. .

Csókáson ál Cserepesig

Szemrevalő ház, szép lakás Békéssámsonban nem is egy akad. Évente 10—12 családi fészek épül itt fel és tisztul, alakulgat a községkép is. Mert igaz ugyan, hogy a település 1200 lakóházának (1890-ben njég csak 320 ház állt itt) többsége a 2400 méter hosszú főutca két oldalán épült fel, szabályos útifaluvá téve Békéssámsont a korábbi időkben. Ma már csaknem 29 gondozott utcával (ebből 10-ben — elsősorban a külterületiekben — még csak egy oldaion van járda), határozott formát öltő, Kellemes környezetű, ligettel, gépkocsiparkolóval, boltokkal és vendéglővel övezett faluközponttal büszkélkedhet megyénk dél-keleti csücskének e 3400 „lelket számláló” települése.

Legtöbben — 4600-an — a felszabadulás utáni első években laktak itt, azóta a sámsoniak száma, ha lassan is, de egyre csökken. A házak száma viszont növekszik, mint láttuk Érdekes összevetés, hogy .Í.OO-ben a 820 házban ugyanannyian éltek, mint most az l".00-ban.

Kiürülnek, „elfogvnak” a tanyák is lassan A. nagy kitene- désű külterületen, a Csongrád megyétől kapott Csokási tanyákon, a Sámsoni tanyákon, a Szivattyútelepen, Belső-Üjtele pen, a Cserepest tanyákon, György-majtr'ban ét Cigándon 100 lakott tanya, ha áll. A Csó- kási és a Cserej.tsi tanyákon él a külteiüleliek i-bbsége, itt egy-egy vegyes-, illetve italbolt is „üzemel” még.

A tanyák természetesen önellátók, ' de benn a faluban a szolgáltatások és szerdai, szombati piacok bizony egyre na gyobb szerepet tölt.-nek be a lakossági ellátásban. Mondja is a vb-titkár:

— Lesznek itt lassan bizony olyan családok is, főleg a fiatalabbjából, akiknek csak any- nyi közük marad a földhöz, hogy járnak rajta. Ez persze még nagyon ritka, mert a 99 százalék az kétlaki, akárhogyan nézzük is.

13 millió a takarékban

Panaszra nincs okunk. Az Előre Tsz jól gazdálkodik azon a 7500 holdon. Itt jól megteremnek a kalászosok meg a kapások. Szép a szarvasmarha-, a juh- meg a baromfiállomány. A háztáji öt—öt és fél ezer sertést hizlal meg átadásra évente. A takarékszövetkezetnél eléri a 13 millió forintot a lakossági betétállomány s van pénz a posta takarékban is — tájékoztat Laduver József tanácselnök. Majd így folytatja:

— A legnagyobb gondunk, hogy nincs vízmüvünk. De a tervek már készülnek. Csak hát kevés a pénz. Mert 400 békéssámsoni jár el innen dolgozni, viszont a munkahelyeiktől mi nem kapunk/ községfejlesztésre semmit, pedig az ő dolgo zóik is élvezik az itt közös erővel javított körülményeket. Érdemes lenne ezen már felsőbb szinten is elgondolkozni.

Ügy érzem kiegyensúlyozott életet él a község. Minden szorgalmas ember megtalálja itt a helyét, akár a mezőgazdaságban, akár az iparban vagy a kereskedelemben, akár itthon vagy a szomszédban dolgozik. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk öregek, középkorúak, fiatalok, gyerekek, nők férfiak, vagyis mindenki igényét kielégíteni, ha az jogos. Egyszóval igyekszünk lépést tartani a korral, hogy ne váljon divattá elhagyni a falut...

Nyivák

a Szabadság úton

A község a kétlakiak faluja

nehezen lélegzik a kánikulai forróságban. Délután két óra van. A hőségbe bénult mozdulatlanságot, a csendet egyszerre dübörgő gépóriások verik fel.

Az Előre Tsz hatalmas Nyi- va kombájnjának vezetésével traktorok, betakarítógépek vonulnak végig a főutcán, a Szabadság úton.

A gépek vezetői, kezelői vidáman integetnek le a nyeregből a fák alatt enyhet keresőknek. Arcukon a nap tükröződik. / Aratnak. Üjabb búzatáblákra mennek. De „ipari” munkára.

Kőváry E. Péter

iBaaaBaaaaaaaaaaBBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeaaBaaa

Román

kereskedelmi

hét

Orosházán

Július 18-án megnyitották az orosházi Csillag Áruházban a román kereskedelmi hetet. A kishatár menti forgalom konkrét megállapodásokon alapuló kétoldalú egyezmény nyomán már a múlt év hasonló időszakában rendezték az első román kereskedelmi hetet A múlt évi orosházi rendezvényt néhány héttel később Romániában magyar kereskedelmi hét követte. A tavalyi kölcsönös rendezvényeket is már konkrét kereskedelmi tevékenység fémjelezte Az utóbbi egy évben több mint 20 millió forint értéket képviselnek a kishatár menti kereskedelem útján hazánkba ér- •kező román áruk, melyet a Békés megvei SZÖVKER Vállalat továbbít folyamatosan az ÁFÉSZ-ekhez. Ebből mintegy 2,5 millió forint értéket az orosházi Csillag Áruház hozhatott forgalomba, bővítve ezzel áruválasztékát.

Ilyen előzmények után került sor Orosházán ismét a román kereskedelmi hét megrendezésére.

A megnyitó ünnepség után baráti megbeszélésre került sor a tiszti klubban, ahol közösen értékelték a kishatár menti forgalom eddigi eredményeit A közös eszmecserén felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖVQSZ első elnökhelyettese, Johan Pop nagykövetségi titkár. Tabara O. Gheorghe, a követség külkereskedelmi osztály- vezetője, Mihály András, az orosházi Városi Tanács elnöke. Valamennyien egyetértettek abban, hogy nemcsak értékben és mennyiségben nőtt a kishatár menti kereskedelmi forgalom — ami önmagába véve is figyelmet érdemel —, hanem mindkét fél képviselői kiemelték, hogy az áruforgalom kedvező alakulásával párhuzamosan a barátság szálai is erősödtek.

Néhány hét múlva a Romániában megrendezésre kerülő magyar kereskedelmi hét alkalmával folytatják a két ország kapcsolatát erősítő megbeszéléseket.

Balkus Imre

Verejtélitől ázottá válik raj- * tunk az ing, amíg felkapaszko- S dunk a bánya tetejére, a fehér ; mészkövei kivert sziklaiakra. I A távoli hegyeket is nyári pá- ! ra takarja, vibrál, déli bábos S kocsonyásságba hullámzik a | messze terebélyesedő város. ■ Habossá válnak a lovak, fúj- * tat a járőrkutya, lóg a nyelve I .és oda se hederít egy tova- S szökkenő nyúlnak. A járőr is • egykedvűen, vaskosan kapasz- • kodik felfelé, neki feszül a hegy- i nek, hogy mielőbb túlessen a j nehezén. Csak a madarak vi- ; dúlnak nagy nekibuzdulással, : hisz messzire szállnak, magas- : ra emelkednek, ahol már a » könnyű, hús szelek tanyáznak. » hozzák az Alpok hűvösségét, í Lompos sas kering a tisztás : felett,, ilyenkor már kimerész- I kednek a nvúLfiőkák. nek.ibáto- ! rodnak a madárfiókák, repülni • tanulnak. Mind könnyű zsák- § mánv sasnak, karvalynak, só- 1 lyomnak. Az ózek, szarvasok el- | bújtak, vagv feljebb kapasz- * kodtak a távolabbi erdőségek [ .zsengébb füveit keresve, hű- | sebb lombsátrak alatt bújva, t Ott őrizgetik mafla gidáikat. I (Folytatjuk)

Vasúti alagút égül a Mecsekben

A Budapest—Pécs

vasútvonal korszerűsítése végett újabb alagút épül a Mecsekben, Hetvehely község térségében. A bányászati aknamélyítő brigád már 245 métert haladt előre a, kutató táróban és elkezdték a munkálatokat a domb pécsi oldalán is. Az alagútban előreláthatólag már 1977 ben közlekedhetnek a vonatok.

(MTI fotó—Bajkor József felvétele)