Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Gazdag program a bolgár nemzeti

o

kiállítás alkalmából

A bolgár nemzeti kiállítás alkalmából számos kulturális-művészeti jellegű esemény lesz Budapesten, amelyek a baráti szocialista ország színes kulturális életébe nyújtanak bepillantást. A megnyitás napján ünnepi hangversenyt rendeznek a Zeneakadémia nagytermében. A július 9-én este 7 órakor kezdődő koncerten mintegy 40 bolgár énekes és hangszeres művész áll közönség elé.

A kiállítás ,^"-pavilonjában július 11-én déli 12 órakor a bolgár művészet és kultúra napja alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek. amelyet megörökít a Magyar Televízió és szombat esti adásában sugároz majd.

Huszonöt filmalkotás szerepel a bolgár rövidfilmhét július 10-én a Híradó moziban este 8 órakor kezdődő programján.

A bolgár kulturális központban népi iparművészeti kiállítást láthatnak majd a képzőművészet barátai. A bemutatott tárgyakat a kiállítás végeztével meg lehet vásárolni. (MTI)

Nem is rossz az a közétkezés.

A Csaba étterem téli kertjében az előfizetéses ebéd ma: zöldborsó leves, marhapörkölt vagy — kímélő ételként — sertéssült rizzsel és szilvabefőtt. A második fogás közül lehet választani.

Évről évre nőtt az étkezők száma és most már naponta 1200-an járnak ide ebédelni. Több személyre nem is igen tudnának főzni a konyhán. Persze van másutt is hasonló előfizetéses étkezési lehetőség Békéscsabán. Ha pedig minden helyen elkel, a Békés megyei Ven déglátóipari Vállalat bizonyára gondoskodik majd a fejlesztésről. Egyelőre azonban még nincs ilyen gond.

A vállalat sok-sok éve kezdte a közétkeztetést, amit az emberek egyre inkább megismertek és megkedveltek. Valamikor ugyan voltak ellenzői a vendéglői kosztolásnak. Akkor még kevés asszony dolgozott üzemben, hivatalban. Lehetőség sem volt rá. Az idősebbek arra is emlékeznek, hogy a felszabadulás előtt és után a „csajkarendszer” bevezetésével Ijesztgették a hiszékeny embereket. Az i940 es évek második felében, a választások idején a polgári pártok plakátjain a csajkával a jövő rémképeit próbálták megfesteni. Ezt akarja a kommunista párt — igyekeztek a párt ellen így is a hangulatot kelteni.

Nos. mintha a Csaba étterem téli kertjében meg is valósult volna a „csajkarendszer''. Még- pedig a körülmények hatására,

A szeghalmi járás községeinek párttitkárai Bucsán

A napokban Bucsán találkoztak a szeghalmi járás 13 községének párttitkárai, hogy értékeljék az 1974—1975-ös pártoktatási év tapasztalatait, és a XI. kongresszus útmutatásai alapján meghatározzák az új oktatási év feladatait. Ezt követően a pártszervezetek gazdasági teendőit és iratkezelési munkáját vitatták meg a résztvevők. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tóth Sándor elvtárs, a szeghalmi járási párt- bizottság titkára, valamint Bu- csa község alapszerví titkárai, tsz- és tanácselnöke.

Sz. A.

önkéntes alapon, ám a csajka helyett porcelán tányérok, mellette rendes evőeszközök vannak.

Két idős ember jóízűen étkezik az egyik asztalnál. Apfel József agglegény, Mokos József özvegy. Nyugdíjasok, túl a 70-en. A régi időkre mind a ketten jól emlékeznek. Mondják is mosolyogva:

— A „csajkarendszer” bevált.

Mokos János, aki 19-es vöröskatona volt, ehhez még hozzáfűzi, hogy ő így is képzelte el.

Laurinyecz Jutka fiatal ad- minisztrátomő nem is hallott a csajkarendszerről. Mint ahogy Stefkovics Julianna és Marton Irén kereskedelmi tanuló sem. Nekik az itteni étkezés egészen természetes. És jobbnak tartják, mint az otthonit. Már azért is. mert nem kell segíteni a főzésnél, főként pedig a mosoga tásnal.

Ha egyszer azt mondanák.

hogy nincs többé közétkeztetés, bizonyára kitörne a palotaforradalom. Mert bár többnyire nem számolnak, de azt nagyon is érzik az emberek, hogy menynyi időt, fáradságot és költséget takarítanak meg ezeknél az asztaloknál. Képzeljük csak el! Az 1200 étkező részére — átlag három tagú családokat számítva — 400 asszonynak kellene otthon ebédet főznie. A beszerzéssel. az ételek elkészítésével, a terítéssel és a mosogatással naponta legalább négy órát töltenének el, ami 400-zal megszorozva 1600 órát tesz ki. S hány óra kell 1200 ember köz- étkeztetéséhez?

Sándor Bélának, a vállalat áruforgalmi osztályvezetőjének a számítása . szerint napi 80—90 óra. Tíz-tizenegy dolgozó nyolc óra alatt a beszerzéstől a mosogatásig mindent elintéz.

Ez a közétkeztetés egyik előnye. De az. is, hogy nem kell 400 helyen begyújtani a spar- heltba vagy más tüzelőberendezést használni, ami társadalmilag jelentős energiamegtakarí- tással jár. Arról is érdemes beszélni, hogy a tisztaságot és a rendet árgus szemekkel őrzik a KÖJÁL a tanács, a szakszervezet és természetesen a vállalat szakemberei. Az étrend ösz- szeállítására is nagy gondot fordítanak..

li harangszóig odajussanak. Sokan magukkal vonszolták apró gyermeküket is. A szegények ebédje pedig rendszerint lebbencsleves, meg valami főtt tészta volt vagy még az sem. őket aztán hiába ijesztgették a „csajkarendszerrel”.

És ma már a falun is egyre jobban elterjed a közétkeztetés. Kenyeret pedig talán senki sem süt otthon a kemencében.

Nőnek az igények, közben alig észrevehető folyamatossággal változnak a szokások. így van ez rendjén. De azért nem ért egy kicsit visszagondolni a múltra is.

Pásztor Béla

Jól szerepeltet a tűzoltók

Az elmúlt héten pénteken és szombaton Kazincbarcikán rendezték meg az önkéntes, vállalati és úttörő tűzoltó rajok országrész! döntőjét, melyen a megyékben első helyezett rajok indultak. A budapesti, nógrádi, hevesi, borsodi, szabolcsi, hajdúbihari és békési tűzoltók elméleti és gyakorlati versenyeken mérték össze erejüket. A szombati napon nagy békési siker született. Az induló 16 rajból hatan jutottak, tovább az országos döntőbe, illetve az úttörők a Csillebércen megrendezésre kerülő úttörő szaktáborba, ahol nemzetközi versenyen vesznek majd részt.

(jondoskodnak a kismamákról — Több az újszülött

Kevés a bölcsődei hely Dévaványán

lékezőképességét pedig a Noha

homályosította el. Ekkor robbant fel benne a félsz-töltet. Üvöltött, jajongott. mintha eszét vesztette volna. Szinte önkívületbe esett a félelemtől.

— Mit szólt az ügyhöz a kedves nej? — kérdezte még mindig hitetlenkedve Suhajda.

— Bármilyen hihetetlenül hangzik, Varga Nagy Dénesné, született Keszi Rozália úgy eltángálta élete párját a nyújtófával, hogy még a szomszédok is jajgattak. Másnap viszont Dénes mindent letagadott, és ki. találta a lidércrnesét. Azóta is terjed, módosul, alakul. Utó- végré milyen falu az, aminek még nem volt egy nyavalyás ki- sértete sem. A történet hallatán jókat tudnak félni a rémtörténetekre éhes asszonyságok.

— Kérlek, tizedes elvtárs — gyekezett komolyan beszélni Suhajda, amit tőle soha nem lehet komolyan venni. — Meg kell állapítanom, hogy ez a népmese világának egyik fontos motívuma. Mert mit tanít nekünk áz irodalomtörténet? Azt tanítja az irodalomtörténet, hogy a népmesék alakjai csodás személyek, földöntúli lények, szörnyek, emberi tulajdonságokkal felruházott tünemények. Vagy nem? Feltétlenül írok majd erről egy kisebb szabású tanulmányt.

Azóta is írja. Suhajdának csak az megy lassan, amit kézzel kell végezni. Az agya, az esze gyorsan forog, bár az se mindig jó Irányba. Suhajda rendhagyó eset, külön kategória Aki felteszi, hogy eligazodik rajta, annak előbb utóbb meg

kell tanulnia Suhajdául. Egy na- j pon elém áll:

A felszabadulás előtt a falusi

Mondd Pusztai, tudsz te ■ asszonvok naponla vitték az

lengyelül ?

— Honnan tudnék — vála- j szóltam. — Csak annyit isme- : rek ebből a nyelvből, amit a • történelem órán megtudtam a j gyászos emlékű Dobzse László : királyról. A dobzse jót jelent, f Ha erre vagy kíváncsi, meg- ; mondtam, ha többre, akkor ke- • ress valakit.

— Oroszul?

— Azt beszélem egy kicsit. ; Kitűnőre érettségiztem belőle. !

— No. ennek igazán végtele- : nül örülök. Megkérlek egy igen nagy szívességre, amit lelki ; egyensúlyom helyreállítása ér- ! dekében, továbbá a Suhajda-di- ; nasztia fennmaradása, tovább- : élése biztosítása céljából feltét- ; len meg kell tenned. Ugyanis • van egy elsőosztályú rozogám j Krakkó városában. Erősen csípi s a fazonomat. Ezt minden leve- • lében hangsúlyozza.

— Milyen nyelvű levelekben? :

— Természetesen, lengyelül. :

— Olvasgatod is szorgalma- ;

san. igaz? •

— Kérlek, más az olvasás, más : az Írás. De megengeded, hogy : befejezzem? Egyszóval van ez » az anyóka Krakkóban, akinek ; úri szavamat adtam, hogy nem : falcolok le tőle. No mármost, i Feltétlen kellene neki vésni va- * lamí márkás sódert, hogy ne ke- ! seregjen magában a távoli len- : gyei honban Valami olyat kel- : lene, hogy felmenjen tőle a • pumpa, és a verőfényes magyar í nyáron idekússzon és boruljon I szépen Sam Forster karjaiba. ;

(Folytatjuk)

ebédet a határban dolgozó férjüknek. IgyekeiStek, hogy a déA népesedéspolitikai határozat óta észrevehetően változott Dévaványán a születések aránya, s a munkahelyeken nagyobb gonddal törődnek a leendő anyákkal, kisgyermekesekkel. A nagyközségi tanács az elmúlt évek során gondoskodott arról, hogy a nők megfelelő munkalehetőségeket kapjanak. Jelenleg a szőnyegszövő kihelyezett telepén 106, a varrodában 108, a kivarróban 106 nő dolgozik. Ezenkívül az Aranykalász Termelőszövetkezetben 120, a Lenin Tsz-ben pedig 101 asszony és lány tevékenykedik. A munkahelyek vezetői körültekintően foglalkoznak a nők és a többgyermekes családok gondjaival, valamint a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákkal. Ahol két műszak van, ott a kismamákat és az egyedülálló nőket nappali műszakban foglalkoztatják. így többek között a kosárfonóban, a varrodában, a szőnyegszövőben. A nőket foglalkoztató üzemekben már szinte természetesnek tartják, hogy a terhes asszonyoknak külön termelő csoportokat hoznak létre, és olyan munkakört biztosítanak, amelyet maradéktalanul el tudnak látni. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes üzemrészekben a terhes nők teljesítménye csökken, ezért a bérüket kiegé- szitik. Minden munkahelyen a törvényes lehetőségeknek megfelelően biztosítják a kisgyermekes anyáknak gyermekeik betegsége esetén az ápolási szabadságot. Gondoskodnak a pót- szabadság kiadásáról is, amely gyermekenként jár.

Az eddigi felmérések szerint Dévaványán 1972-ben 177, 1973- ban 240, 1974-ben pedig már 257 terhes nőt vettek nyilvántartásba, akik természetesen rendszeresen részt vettek tanácsadásokon. A születések száma következően alakult: 1972-ben 159, 1973-ban 193 és 1974-ben 233. Ezzel természetesen arányosan nő a böl- csődés korú gyermekek száma is a nagyközségben. Gond viszont. hogy kevés a hely, a következő ötéves tervben szükséges a további bővítés, melyet a tanács be is tervezett. A jövőben 20 gyermekkel többet tudnak majd elhelyezni bölcsődében, ha megvalósul a bővítés.

Hasonló a helyzet az óvodáknál is. Dévaványán összesen négy óvodában tudják elhelyezni a gyerekeket, ebből az egyiket a közelmúltban újították fel. Óvoda fejlesztésére a tanács saját erőből 206 ezer forintot fordított. Nagy segítséget nyújtott a MEZŐGÉP gyáregysége, a Lepin TSz, valamint az egyéb vállalat, munkahely is. Az Egy nap az óvodáért mozgalom keretén belül pedig a lakosság 26 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a fejlesztést. A bölcsőde korszerűsítésére és bővítésére a ta nács 1974-ben 455 ezer forintot fordított.

íj lakótelep Pécsett

ÜJabo lakótelep épül Pécsett a Szigeti út mentén, az egyetemi városrész mellett. Itt Is megjelentek a pécsi kertvárosban már megkedvelt „Tv-abla- kos” e rkélyű lakóházak (MTI Foíó: Bajkor József felvétele—KS)