Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
Országjáró szeghalmi asszonyok A Hazafias Népfront szeghalmi nőbizottsága még 1973-ban elhatározta, hogy országjárás keretében megismerteti hazánk legszebb tájait a szeghalmi lányokkal és aszonyokkal. Ezt a tervét már az első évben kezdte megvalósítani. Egy 25 tagú csoport Debrecenbe kirándult, ahol a résztvevők ellátogattak a Déry Múzeumba, részt vettek a Kölcsey és Csokonay ünnepségen, voltak a református kollégiumban, majd pedig a Hortobágyi Halászmúzeumot látogatták meg. Sok-sok élménnyel gazdagon tértek haza. A következő évben Bálint Istvánná országgyűlési képviselő közreműködésével az Országházba látogattak el. Gyönyörködtek a Margit-sziget panorámájában is s kétórás hajókiránházban és a Nagycirkuszban is. Sok templomot, múzeumot tekintettek meg az idei kirándulás alkalmával. A várban tett látogatás különösen emlékezetes marad mindnyájuknak. Érdekességként említik meg, hogy az idei kiránduláson öten a Szeghalmi Állami Gazdaságból, négyen a Sárréti Tsz-ből, öten a Járási Hivatalból, 12-en a nagyközségi tanácstól és egy dolgozó a tejüzemből jutalom képpen vehetett részt ezen a kiránduláson. Már elkészült az 1976. évi program is, amikor kétnapos kirándulásra mennek és Szeged, Orosháza, illetve Gyopárosfürdő nevezetességeivel ismerkednek majd. A nemes célt tehát tervszerűen megvalósítják s egyre több asszonnyal és lánnyal szerettetik meg az országjárást. Számítógépes ügyelet Az egész országot gépalkatrésszel ellátó pestújhelyi Mező- gazdasági Gépalkatrész-ellátó Vállalatnál megkezdődött az aratási ügyelet. Az ügyelet munkájába az idén kapcsolódott be először a vállalat számítógép-központja és adatbankja, ahol a raktárakban található 71 ezer féle alkatrész és műszaki cikk adatait tárolják. Ugyanez az adatbank őrzi a MEGÉV és az AGROKER vidéki telepein raktározott alkatrészek adatait is. így lehetőség van arra, hogy az aratás idején elromlott kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek, berendezések karbantartói a lehető legrövidebb idő alatt jussanak hozzá a szükséges alkatrészekhez. (MTI fotó—Fehér József felv.—KS) Asztalosok a gépműhelyben duláson vettek részt. Ezenkívül még Budapest számos nevezetes ségeivel is megismerkedhettek. Ezen a kiránduláson összesen 32-en vettek részt. 1975-ben pedig már 43 asszony és lány indult el kétnapos kirándulásra szintén szép fővárosunkba. Nagy élményt nyújtott a Szovjet Kultúra Házában tett látogatás. Voltak a Fővárosi OperettszínTiszta lett a Jauza A cserkizovi szivattyúállomás üzembehelyezésével egyetlen csepp szennyvíz sem jut a Moszkva területén áthaladó Jauza-folyóba. A szennytisztító csatornarendszer lehetővé teszi, hogy Oújabb hatalmas területen kezdjék meg a lakásépítkezést. A szovjet fővárosban évente át'ag közel 120 000 lakás épül. (BUDAPRESS—APN) jék és ml a vége? Bürokratikus számítgatással bebizonyítják, hogy a sárban fekvő aranyat ott kell hagyni, mert az ízületek kopása, amortizációja nincs pénzügyi egyensúlyban a talált értékkel. Meggyőződésem, hogy ezen az őrsön Galileit is meg- követznék! — Galileit nem, de Suhajdát hamar fogdába zárják, ha nem tanulja meg azokat az új rendeleteket, amelyek a kishatárszéli forgalom lebonyolítását, ellenőrzését szabályozzák. Mit gondolsz Suhajda, kupecek, nepperek vagyunk mi, vagy határőrök? — Azért a fejünket használhatjuk! — Arra, amiért ideküldtek. Nagyon ajánlom neked, ne említsd az őrnagy elvtársnak, mert megborotvál, méghozzá szárazon. Amire neked szükséged van, azt megkapod. Így van? — Meg. Csak az anyókákkal vagyunk szűkiben. — Aki a denevérek után koslat és minden szarba beleüti az orrát, annak nem szaladnak a karjába a lányok. — Jelentem, eltávozom. Gyere Gerswin. kimossuk a motyót, s elmélkedünk. Minket nem .akarnak megérteni. Megköveznek, mint Galileit. — Hülye, Galileit elégették — javított Faludi és röhögve követte Suhajdát. Eltelt a szabadnapjuk ruhamosással. Még a mennyezet is szappanhabos, vizes lett. Talán nem is bosszankodott olyan nagyon ez a Suhl» fera. hogy megintenem tudta A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységében Szta- nacsák István 11 tagú élfumíro- zó szocialista brigádja tavasszal — 24 brigád között — első lett a kongresszusi munkaversenyben. A brigád két műszakra osztva a bútoralkatrészeket készíti elő. Délelőtt Fáskerti István kezeli a méretre vágó gépet. Pun tosabban: beállítja, aztán pedig „eteti”.S ez az ördöngős masina csak úgy „nyeli” a bútorlapokat. Ember legyen a talpán, aki az éhségét csillapítani tudja. Egy műszakban 80 mázsát képes méretre feldolgozni. Fáskerti István éppenséggel nem a gyengébbek közül való, ekkora súly azonban neki is éppen elég. De hát mit lehet tenni? Azt javaslom, találjon ki valamilyen etetőszerkezetet. SeHa már a lányoknál tartunk, ha már Suhajda is panaszolta, elmondom, hogy nemcsak neki jár. ezen többet az esze, mint kellene. A legénységi szobákban gyakoriak azok az eszmecserék, amelyeken a nők, köznyelvünkre fordítva, a csajok vannak műsoron. Igaz, mikor beszéljen róluk az ember? A szobában amolyan félház van. Takács, Csík, Balogh a sofőr, Golubics, és megfigyelőként Suhajda meg Gerswin, azaz Faludi. A vita azon pattant ki, hogy vajon szeretik-e a nők a bajuszos fiúkat. Balogh esküszik rá, hogy igen, mert az orra alatt akkora van, mint egy grúz táncosnak. Szép, fekete, dús, tömött. Látszik, hogy vérbő családból származik. Gondot is visel rá, mert naponta ápolja, gyomlálja, igazgatja, fésülgeti. Ügy kezeli, mintha ékszer lenne, és nem kanáltörlő, pórafogó, jégcsap ülőke. Elmondják itt mindennek, csak bajusznak nem nevezik, ahogyan illenék. — Egy igazi nő megérzi, hogy a bajusz, a férfias szőrzet vér- mérsékletet is jelent. Mert ha én ezzel a szőrzettel megérintek egy sima, selymes lánynyakat, akkor annak az ereiben elektromos szikrák futnak széjjel. lm pulzusok a szerelemre. *+— Vágj' azt hiszi a jámbor, hogy tüskés disznó tévedt a gallérja alá, aztán sikít, mint a kismalac — szólt bele illetlenül a nagyobbak dolgába a ró zsaszin képű Golubics. CFolvtatjuk) I gítsen magán. Kiderül mindjárt, I hogy gondolkozik is ő a megoldáson, de nem olyan könnyű az, mint ahogy egy laikus elképzeli. Azt is megtudom, hogy a brigádnak éppen a gondolkozás a legfőbb erénye. Eredményeit, amelyik alapján ötszár érdemelte ki az, aranykoszorús jelvényt, az idén pedig megnyerte a kongresszusi munkaversenyt, a többet ésszel, mint erővel elv alapján érte el. Jelentős anyagmentaWítás Fáskerti István váltója Kiss Antal, aki most elszedő a méretre vágó gépnél. A bútoralkatrészeket szedi el és továbbítja az élfurnírozó géphez, amelyet Sztanacsák István kezel. Az ő gépénél Dichel József az elszedő. Látszólag nincs itt semmi különös. A gépműhelyben éppen olyan ütemesen és szorgalmasan dolgoznak mások is, mint az élfurnírozó brigád tagjai. Mégis, hogyan tudta magát az élre verekedni a Sztanacsák brigád? Mi volt elsősorban az érdeme? Eleget tett minden olyan követelménynek, amelyet egy többszörös aranyjelvényes szocialista brigádtól elvárnak. Az anvagmegtakarításban azonban különösen kiemelkedett. Értékben sokezer forinttal csökkentette a termelési költséget. Hogy miképpen, azt Sztanacsák István így mondja el: — Munka közben sok mindenre rájön az ember, ha érdekli az, amit csinál. Az én gé- 1 pem például furnírfóliát is ragaszt a bútorlapok élére. Egv- egy ragasztásnál a ráhagyás hat centiméter, de teljesen elég négy vagy^ kevesebb is. Ennek megfelelően állítottam be a gépet és naponta 26—28 métert takarítunk meg ebből a drága importanyagból. — Beadta újításiak? — Igen, el is fogadták. — Milyen újítása volt még? — A nagy hő miatt olvadt a fólia. A fóliavezetőt hullámpapírral burkoltam. Aztán Bánsz- ki Mihály asztalos kitalálta, hogy vizes szivaccsal még jobban meg lehet oldani a hűtési. Aki űjíl az tanul is Készült még egy sor más ki sebb-nagyobb újítás, amivel j anyagot és időt, fáradságot ta-1 karitanak meg. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a brigád a termelési tervét havonta 105—110 százalékra tudja teljesíteni. Persze újítani csak az tud, aki belelát a gép „veséjébe”, ismeri működésének lényegét. Egy-egy elgondolás megvalósítása közben pedig újabb titkokra derül fény, s ilyenkor talán arra is rájön az ember, hogy milyen kevés az ismerete. Ennek tulajdonítható elsősorban, hogy Fáskerti István — felnőtt fejjel — rászánta magát arra, hogy elvégzi a faipari szakközépiskolát. Az első évet sikeresen be is fejezte. Dichel József fiatal ember, még 20 éves sincs. A brigádot elsősorban azért dicséri, mert itt tanulni lehet. Igaz, nem vár ják tőle, mint szakmunkástól, hogy remekmívű bútorokat készítsen. Munkája az egész termelési folyamatnak csupán egy láncszemét képezi, de igazán eredményesen csak akkor tud dolgozni, ha ismeri az asztalos mesterség fortélyait, a szakma újdonságait, a sokféle géjiet, anyagot. Ami még igazán tetszik Dichel Józsefnek, az az, hogy az idősebbek nem titkolják a hosszú évek tapasztalatával szerzett tudásukat, meg az, hogy a keresetre sincs panasz. Nem is vágyik más brigádba. Van még sok tartalék Az a sok szép Siker, amit a brigád az évek során elért, további eredményes munkára ösztönzi valamennyiüket. Azt mondja a brigádvezető: — Van még sok tartalék, aminek a feltárásával az anyag- és energiamegtakarítást növelhetjük. Igyekszünk a fejünket használni, mert ilyen technika mellett karral nem sokra jutnánk. Most, a kongresszusi versenyidőszak második felében sem felejtkeznek meg erről. Van is jó néhány újabb elgondolásuk, amelyeknek a megvalósítása nem sokáig várát magára. Örömet jelent számunkra, hogy az újság egy kicsit széle sebb körbe is eljuttatja a bri gád jó hírét. Mert pénzjutalmat kaptak, elégedettek is vele, de az erkölcsi elismerés eddig elmaradt. A kettő pedig csak együtt ér valamit igazán, Fászto* Béla Ne szórjuk el! A napi munka eredménye örömmel tölt el minden embert. Nem kivétel ez alól a kombáj- nos sem, akire a hosszan tartó esőzések folytán most, hogy beköszöntött a jó idő, nagy feladat vár. Mennyi szellemi és anyagi eszközt fektettek be egy- egy állami gazdaságban és egy- egy tsz-ben a gabonatermesztés sikerébe. Mennyi izgalom kísérte a talajéi őkészítést, az őszi vetést, a telelést, a tavaszi munkákat, mennyi az aratási felkészülést és mennyi magát a tényleges betakarítást?! Sok, nagyon sok. • És most, amikor a gépek teljes üzemmel vágják a jövő évi kenyémekvalót, egyesek nem sokat törődnek a megtermett értékkel. Szállítás közben szórják az utakon. Mintha a szállításban részt vevők nem tartanák fontosnak a megtermett, a betakarított érték megóvását. Az orosházi .járás útjainak mentén július 9-én máris megjelentek a búzasávok. Vajon mi lesz akkor, ha ez így megy tovább, hiszen ezen a napon még csak a csorvási Rákóczi Tsz szállította a gabonát. Már most is seperni lehetett az új termést egy-egy útkereszteződésben, egy-egy útkanyarban és a nyílt egyenes utakon is. A rohanástól felülről a légáramlat sodorta le a szemet. alulról pedig a szállító kocsik, pótkocsik oldalainak nem megfelelő illesztése folytán szóródott, olykor sugárban folyt a szem. Vajon miért nem törődnek ezzel ott, ahol megrakják a kocsit és útba indítják a szállítmányt? Azért annyira mégsem sietünk, hogy egy részét elszórjuk annak, ami már útban van a biztos tárolóhely felé. Igaz. mindenki sietteti az aratást, de nem az olyat, amely a szem elszórásávai jár. Minden szem gabona drága, sok-sok munka és energia van benne. Éppen ezért védjük, ne szórjuk el! D K. sMmms 5 1975. JÜLTUS 11 ”
