Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

Kielégíti-e a bútoripar az igényeket?

Válaszol: a könnyűipari miniszterhelyettes

Á jelenlegi tervidőszakban csaknem 50 százalékkal nőtt a bútorok forgalma, s az 1976— 80-as évekre további mintegy 40—50 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak a szakemberek.

Lépést tud-e majd tartani az ipar a várható igényekkel, mire alapozzák a mennyiségi és a választéki fejlesztéseket? —tét te fel a kérdést Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettesnek az MTI munkatársa.

A hazai bútoriparban a jelenlegi tervidőszak során 2,3 milliárd forint értékű többletbútor termelésére alkalmas új korszerű kapacitás létesült. Az új technikát újfajta technológiák bevezetése kísérte, különösen a lapmegmunkálás, a felületkezelés. az ülőbútorgyártás és a kárpitozás terén. Néhány olyan korszerű üzemet is létrehoztunk, amelyek bátran felvehetik a versenyt Európa legmodernebb üzemeivel is. Nem kis része van a rekonstrukciónak abban, hogy hazánkban a bútorellátás napjainkra mennyiségileg már megoldódott.

— A bútorvásárlók igényeit 87 százalékban a hazai üzemek termékeivel elégítjük ki. S van előrelépés a választékbővítésben is, de még meg kell oldanunk, hogy a nagy sorozatokban olyan variálható szekrényelemek ké szülhessenek, amelyek közül a vásárlók az eddiginél jobban

megtalálják a nekik tetszőt. Tehát szélességben, mélységben és magasságban a lakás méreteihez, a család létszámához egyaránt jól alkalmazható szekrényelemekre van szükség, amelyek változatos összeszerelésével kielégíthetők egyénibb ízlések is.

Változatlanul fenn kívánjuk tartani az importot; nem annyira a mennyiség növelésére, hanem sokkal inkább a választék további bővítése céljából. Az import egyébként serkentőleg hat a hazai gyártmányfejlesztésre is.

Megindultak a vonatok a Baj- kál—Amur vasútvonal (BAM> első, 70 kilométeres szakaszán. A vasútvonal újabb kaput nyit Szibéria felől a Csendes-óceán partvidékére. A Kelet-Szibériát átszelő, rendkívül gazdag lelőhelyek mellett elhaladó vaspálya teszi lehetővé, hogy hatalmas iparvidéket alakítsanak itt ki. Amerre elhalad, városok és falvak épülnek, gyárak és bányák létesülnek, s jelentős földterüle— Már az idén is több pályázatot hirdettünk a sokoldalúan hasznosítható, ötletes kisbúto rok, kiegészítő lakásfelszerelések tervezésére, s külön témaként az ifjúsági és gyermekbútor választék bővítése érdekében.

— Mindez természetesen csupán ízelítő abból a sokoldalú feladatból, amelyet az otthonok ideális, az egyéni ízléshez is igazodó berendezése érdekében meg akarunk valósítani — fejezte be nyilatkozatát a köny- nyűipari miniszterhelyettes. (MTI)

teket vonnak mezőgazdasági művelés alá.

A pályatest kialakításának bonyolultsága páratlan feladat elé állította a mérnököket. További 3200 kilométeres hosszú Ságban kell lefektetni a síné két, többnyire az örök fagy honában, az érintetlen tajgán, há gókon keresztül, hegyek. alatt. A vasútvonal egész hosszában 180 hidat, alagutat és különféle objektumot kell építeni. (BXJ DAPRESS—APN)

Iparvidék a BAM útvonalán

A mandátum igénye...

Budapest, 1975. július 4.

A két őrző oroszlán között kitárult a Parlament kapuja. Öt évre szóló munkáját kezdte meg az új országgyűlés.

Háromszázötvenkettő képviselő foglalta el helyét az ülésteremben, közülük 137-en első ízben jelentek meg az ország színe előtt, hogy megkezdjék a felelősségteljes munkájukat, szolgálatukat, választókerületük és az egész társadalom javára. Tudom, hogy a statisztikák mindig szárazak, de azért néhány új i számot érdemes elsorolni erről ' a parlamentről.

Az új országgyűlés az előző ciklushoz képest megfiatalodott; 37 képviselő fiatalabb 30 életévnél. A képviselőnők száma 101. Akik jelen voltunk ezen { is és még jó néhány ünnepi par- j lamenti alakuló gyűlésen, kimondhatatlan öröm volt látni a képviselők padsoraiban ülő fiatalokat. Tükörképe ez pártunk politikájának, mely nemcsak hirdeti,, hanem erőteljesen bevonja a fiatalokat, a nőket az ország ügyeinek intézésébe.

Eltűnődve néztem az új arcokat; figyelmük odatapadt az újonnan megválasztott tisztség- viselők székfoglaló szavaihoz. Ebben a pillanatban aligha érzékelték az ülésterem szépségeit, vagy a zsúfolásig megtelt diplomáciai páholyokat és nem találgatták a kormánypáhoiyban ülők neveit: vajon ő ki lehet? Figyelték és szívták magukba a szavak értelmét, azt, hogy a most kezdődő ciklus feladatai egybeesnek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósításával. És a képviselők munkájának jól kell szolgálni a szocialista társadalom alapvető érdekeit.

Ezt a nagy odafigyelésről írott részecskét nem a gondolatolvasás segítségével vetettem papír- | ra — gondolatolvasó nem vagyok —. hanem az új képvéelők szünetbeli beszélgetéseiből csokro- sodott egybe.

Szünet. A vörös szőnyeges folyosókon a tétova léptek, a jobb- ra-balra tekintgetések bemutatkozás nélkül is elárulják: új 1 képviselő. Megyénk képviselői 1 egy csoportba verődve beszélgettek. A régiek arról, hogy ez ! a mai egyszerű napirend. Egyszerű nyitány. Az érdemi mun- I ka a következő időkben vár a képviselőkre. Törvények alkotása, tervek megtárgyalásai, költ- es honvédelmi, külügyi és igazgatási feladatok. i

Az újaknak cseppet sem ilyen természetes a napirend: a szer- vezetek kialakítása, az ország- i gyűlési tisztikarnak, az Elnöki j Tanácsnak, a kormány tagjainak a megválasztása és a különböző bizottságok kijelölése .. . Ám mondja el ezt helyettem Szigeti Gáborné, megyénk legfiatalabb képviselője. ' Mindössze 22 éves, kétéves kisfia Van, Gyula város választói küldték a parlamentbe.

Beszélgetésünkkor zavarában a Parlament belsejét ábrázoló levelezőlapokat forgatja. Itt vásárolta és küldi majd ismerőseinek, első üzenetként. Mit írt rájuk, nem kérdezem, talán azt: „Most már tudom milyen is a Parlament”. Szép, csodálatos és annyi-annyi esemény történt itt ma ... Ezt már nekem mondja, miután ellebegte, hogy már hetek óta egy kérdés motoszkált a fejében: milyen ez az országgyű. lés — a munkáshatalom ország- gyűlése, a szocialista társadalom parlamentje?

Hát ilyen. Sok minden uj meg szemének, fülének. A harisnya- gyár gépeinek zakatolása már sokkal megszokottabb. Arról gyakorlatiasabban beszél.

Nagyot sóhajt amikor mondja: Igen, nemcsak a gyárat, a

munkahelyet kell ismernem, de Gyula

városát, annak lakosait, gondjait is, de még a képviselő munkát is. .. Akarom csinálni jól, szívből. Majd parányi csend ül közénk, bizonytalanul folytatja:

— Nézem a bizottságok névsorát. Egyikben sem vagyok. Talán mert fiatal vagyok? Nézze csak a „mieink?, közül az építési és közlekedési bizottságban van Skaliczki Károlyné. a honvédelmiben Zolnai László, a kereskedelmiben Balogh László, a külügyiben Sebes* Lászlóné, a mezőgazdaságiban Kovács István. az egészségügyiben dr. Szentkereszty Tamás, a tervbi- zottsagban dr. Kovács Gádor, a mentelmiben Klaukó Mátyás és Varga Zsigmond. Ez összesen kilenc. De az ipari bizottságban nincs senki közülünk.

Gyors választ kap Varga Zsigmondiéi: nincs semmi baj elvtársnő, lehet kérni az állandó meghívottként való részvételt. Ez tanácskozási jogot jelent, de jó ha ott van Békésből is valaki.

A fiatalasszony szeme felcsillant. utánozhatatlan boldogsággal mondja: „Én kérem magam, állandó meghívottként az ipari bizottságba.”

Ügy éreztük valamennyien, ebben nincs semmi meglepő, ez a mandátum igénye.

Koiskar János

Vége az országgyűlésnek, újra a gépe mellett az országgyűlési képviselő, Szigeti Gáborné

A korábbinál

nagyobb szövetkezetek — megnövekedett feladatok

Interjú Nagy Mihállyal, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkárával

A múlt év második felében erőteljes egyesülési szándék bontakozott ki megyénk északi térségében, a Körösök-Vidéke Tsz-ek területén. Ezek a szándékok maximális támogatást kaptak a megyei és a járási szervektől. így a folyamat egy-két hónap alatt befejeződött, s ezt az esztendőt már együttes erővel kezdték az egyesült közös gazdaságok. A tsz-egyesülések- kel kapcsolatban a Körösök- Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége hasznos tapasztalatokra tett szert. Ezekről beszélgettünk Nagy Mihállyal, a szövetség titkárával. akitől kérdéseinkre választ kértünk.

— Mi jellemezte a termelőszövetkezetek egyesülését?

— A legfőbb jellemzője az volt, hogy községen, falun belüli tsz-egyesülések folytak. Szeghalmon így alakult meg a Sárréti Tsz, Vésztőn a Körösmenti Tsz, Sarkadon a Lenin Tsz, | Endrődön a Béke és a Lenin Tsz, Mezőberényben a Petőfi és az Aranykalász Tsz. További tsz-egyesülések voltak Füzesgyarmaton, Körösladányban, Békésen, Békéscsabán és Kondoroson.

A IV. ötéves terv kezdetével megyénk északi körzetében is egy igen erőteljes eszközkoncentráció figyelhető meg a gazdaságfejlesztő munkában. Valamennyi üzem, amely az eszközkoncentrációval behatóan foglalkozott láthatta, hogy a hatékonyság nagyobb területen | mind eredményesebben bontakozhat ki. Vagyis, az eszköz- koncentraciót követte a területek összevonása. Örvendetes, hogy ebben a nagy sorsot formáló fordulatban a szövetkeze- I tek politikai és szakmai vezetői tovább láttak szűk egyéni érdekeiken, s felkészültségüket a közös gondok, feladatok megoldására bocsátották. A szövetkezeti mozgalomhoz hű vezetők mindenhol a helyükön maradtak. Természetesen voltak olyanok is. akik kisebb beosztásba kerültek. Ez nyilvánvaló következménye volt az egyesülésnek. : Viszont senki nem sértődött i meg. Azóta is mindenki teszi a í maga dolgát, feladatát úgy, I ahogyan azt a közösség tőle el- I várja.

— A korábbi beruházások í

hatékonyabb kihasználásában ,

várható-e újabb továbblépés?

, — Az egyesült tsz-ek erre az j esztendőre önállóan készítették í el termelési tervüket. Ez azt bizonyítja, hogy a termelésben valamennyi helyen előbbre lé- ‘ pést irányoztak elő. Búzából, kukoricából, napraforgóból, cukorrépából többet szerettek volna termelni már a tervkészítés időszakában. Ehhez a feltételeket meg is teremtették.

Nagyon figyelemre méltó, hogy ä területek összevonása után megindult az érdeklődés a növénytermesztés iparszerűvé tételére. A tsz-szövetség taggazdaságai fokozott érdeklődést tanúsítottak és tanúsítanak a különböző növénytermesztési rendszerek iránt. Érthető ez, hiszen a területek egyesítése után megteremtődött a feltétel egy kukorica- és egy cukorrépa- gépsor hatékony működtetésére. A nagy határú szövetkezetben most mái elfér egy 600 hektáros kukorica, egy .500 hektáros napraforgó és egy 250 hektáros eukorrépagépsor. Helyenként ezekből a gépsorokból már 2, sőt 3 garnitúrát is hasznosítanak.

Területünkön -nagyon lényegesnek tartom a zöldtakarmány- termesztést, melyet a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz rendszer- gazdaként kezdeményezett. A füzesgyarmati módszerek, tapasztalatok hasznosítása is tovább folytatódott.

Az egyesült szövetkezetek állattenyésztésével a szétszórt telepek miatt gondjaink vannak. A megye északi részében épült ugyan több szakosított sertéstenyésztő-telep, kezd kibontakozni néhány szarvasmarhatenyész- lő-telep körvonala is. Az állat- tenyésztés mindezek ellenére szétszórt telepeken folyik. Feltétlen szükséges lenne a termelés növelésére a rekonstrukciót napirendre tűzni. Nagyon nehéz állattenyésztő dolgozókat foglalkoztatni a településtől négyöt, esetleg 10—15 kilométerre levő, ötletszerűen telepített istállókban. Keressük a megoldást, s úgy gondoljuk, hogy a rekonstrukció az V. ötéves terv első éveiben, figyelembe véve anyagi lehetőségeinket, elkezdődhet.

— A nagy tsz-ekben a terület megnövekedése folytán új munkaszervezést kellett vagy kell kidolgozni. Milyen törekvések tapasztalhatók?

— A nagyobb területen folyó mezőgazdasági termelés feltétlen a további szakosodáshoz vezet. Ennek adják alapjait a korábban kibontakozott iparszerű ágazatok az állattenyésztésben és/ a növénytermesztésben. A nagy területű szövetkezetekben létjogosultsága elsősorban az ágazati vezetésnek van. Ez viszont a jelenleginél több és jobban felkészült mezőgazdasági szakembert igényel. Jó példa erre az egyesült körösladányi szövetkezet. Ide már most négyöt egyetemet végzett szakembert keresnek a fontosabb ágazatok irányítására, a munkák szervezéséi-e. Megnövekedett a kereslet a számviteli és a közgazdasági szakemberek iránt is. Sajnos, a lehetőségek korlátozottak. Több közös gazdaságban főfoglalkozású jogászt alkalmaznak. (Kondoros, Füzesgyarmat.) Ügy érzem, hogy a jövőben nekünk, mint tsz-szövetségnek és a megyét irányító szervnek többet kell tennünk az egyik leghatékonyabb beruházás érdekében, a szellemi erők koncentrációjával.

— A tsz-szövetség hogyan segíti e nagyon jelentős társadalmi folyamat kibontakozását?

— Még a múlt esztendőben szövetségünk elnöksége határozatot hozott, melyben megjelölte a függetlenített apparátusnak, hogy az egyesült tsz-eket és a mostoha természeti viszonyok között gazdálkodókat 1975-ber, segítségadás céljából látogassuk meg. Akkor húsz szövetkezetét jelölt meg az elnökség. Ezek közül 12-ben már áttekintettük a közös munkát. Megvizsgáltuk, hogy adott helyen milyen lépéseket tettek az egyesülés után a szövetkezeti törvényből ádódo feladatok teljesítésére. Működnek-e a választott testületek? A szövetkezet előtt álló célokat avégből vizsgáltuk meg, hogy ezek elérésére milyen eszközeik vannak. Ezután határszemlén vettünk részt. A növénytermesztő területet és az állattenyésztést, valamint a segédüzemágakat néztük meg. Ezt követte a több napig tartó ellenőrzés közös értékelése. Ügy érzem valamennyi tagszövetkezetben jól fogadták a tsz-szövetség' munkabizottságát, ami egyben azt is tanúsítja, hogy a közös feladatok megoldásában egymásnak kölcsönösen jó támpontokat adtunk — fejezte be válaszát Nagy Mihály elvtárs.

Dupsi Károly

UEäJM$*ßs, 3

1975, JÚLIUS 11.