Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

mS. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 160, SZÁM A gyorsabb kivitelezésért ünnepélyesen megnyílt a bolgár nemzeti kiállítás Szerda délelőtt a budapesti nemzetközi vásárközpontban meg­nyílt a bolgár nemzeti kiállítás. A megnyitó ünnepségen részt 'vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megjelent Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke és kíséretének tagjai. Ott voltak továbbá Gyenes András, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Bíró József külkereskedelmi, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Polinszky Károly oktatási, dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter, valamint a politikai és a gazdasági élet több más vezetője és a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ünnepélyes megnyitón a magyar és a bolgár himnusz el­hangzása után Vladimir Videnov, budapesti bolgár nagykövet üd­vözölte a nagykövetség és a bolgár kereskedelmi és ipari kamara nevében a vendégeket. Ezután Todor Zsivkov emelkedett szólásra. Todor Zsivkov beszéde A kormány olyan fejlesztése­ket helyezett reflektorfénybe, amelyek elkészülési határideje 1975 és 1978 közé esik és a je­lenlegi energia- és nyersanyag- hiányos világhelyzetben életbe­vágóan fontosak. így a körül­belül 34 milliárd forintnyi fej­lesztés — ennyi a kilenc nagy beruházás összköltsége — kö­zött találjuk a szénhidrogén bá­nyászat és feldolgozás, a villa- mosenergia-termelés, az acél­gyártás, a hengereltáru-gyártás, az alumínium félkésztermék, a papír, a hús termelés bővítését. A fejlesztések egy része tehát a tőkés importot csökkenti, il­letve az exporthoz szükséges árualapokat növeli. ' A gyorsítás elsőszámú cím­zettje a beruházó. A most beve­zetett pótlólagos ösztönzők má­sodlagos voltára rámutat az a tény is, hogy elsősorban szerve­zési feladat a kijelölt nagybe­ruházások gyorsítása. Az ilyen nagyméretű beruházásokon a tervezők, építők, szerelők válla­latainak tucatjai, a munkások ezrei dolgoznak több éven ke­resztül. Formailag a gyorsításra szánt ösztönzők pénzbeni ellen­értékét a beruházók kapják, azoktól azután átvándorol a ki­vitelezőkhöz, a szerelőkhöz, és nem egy esetben a fontosabb berendezést gyártó vállalathoz. Például a gyulai húskombinát esetében a Diósgyőri Gépgyár kapja a prémiumot a hűtőbe­rendezések gyártásáért és sze­reléséért. Hangsúlyozni kell. nem beruházási „borravalóról” van szó, hanem az eredetileg megállapított határidőkhöz ké­pest történő, pótlólag jelentkező nagyobb erőfeszítésről. Aki vi­szont ’ nem teljesíti ígéretét, azt felelősségre vonják. A beruházók, illetve az őket képviselő tárcák néhány héttől egy évig terjedő időben adták meg a határidő-rövidítés tarta­mát. A megcélzott gyorsítás többnyire elfogadható volt, de oéldáűl a még kezdeti állapot­ban levő gyulai építkezésnél az Állami Tervbizottság keveselte az ígért hat hónapot, és lám a későbbi sorozatos egyeztetések eredményeként a kitűzött ha­táridőnél 10 hónappal hamarab­bi befejezést ígérnek ma a be­ruházók. A már említett és pótlólagos ráfordításként jelentkező ösztön­ző juttatások három részből áll­nak. Ennek keretében mód nyí­lik arra, hogy a beruházók a kivitelezők részére olyan beren­dezéseket vásároljanak, ame­lyekre az építőipari vállalatok­nak nincs pénzük. Az így be­szerzett gépeket a beruházók formailag bérbeadják a kivitele­zőknek, majd az építkezés befe­jezése után — a terv szerint — az építők a bérleti díjjal, vagy a amortizációval, csökkentett mér­tékben. átveszik a berendezése­ket. t A többletjuttatások keretében a hátralevő munkák — import­berendezés nélkül — költségé­nek 0,3 százaléka jutalmazásra fordítható. Ott, ahol a befeje­zéshez nagyon közel állnak — és nem egy esetben ez a jellem­ző — ez az összeg nem túl nagy, tehát kár lenne hatalmas jutalmakra gondolni. Ennél je­lentősebbnek látszik az az en­gedmény, mely szerint az épít­kezésen részt vevő vállalatok megadhatják túlóraigényeiket és amennyit ebből elfogadnak, az oly módon fizethető ki, hogy nem számít bele a vállalat bér- színvonalába. A körülbelül 34 milliárd fo­rint beruházást képviselő és gyorsításra kijelölt fejlesztések pótlólagos költségben jelentkező igénye körülbelül 150 millió fo­rint. Ez az összeg — éppen a gyorsítás következtében — nem jelent egyértelműen többletkölt­séget — és ez a legfontosabb — a többletráfordítás, a pótló­lagos erőfeszítés sokszor meg­térül, a beruházások gyorsabb kivitelezése és termelése révén. B. M. Kedves Kádár Elvtársi Kedves Losonczi Elvtársi Tisztelt magyar Elvtársaink és Barátaink! Különösen örvendetes szá­momra, hogy a legszívélyeseb- ben köszönthetem Önöket a „Bulgária 3Ö éve a szocializmus útján” című jubileumi kiállítá­son. Olyan érzésünk van, hogy hazai földön állunk, hiszen a ki­állítást azon a testvéri magyar földön rendezték meg, amelyet sajátként szeretünk. Köszöntőm önöket e földön, szocialista test­vériségünk területén, amelyen most egész Bulgária van jelen dióhéjban. Fogadják hálás köszönetünket azért a lehetőségért, hogy Bul­gáriát itt mutatjuk be a válto­zatlanul szép Budapesten — a szocialista Magyarország politi­kai, gazdasági és kulturális köz­pontjában. Arra törekedtünk, hogy a ki­állításon bemutassuk legjobb ré­szét annak, amit népünk a szo­cialista építés éveiben elért. Vendégségbe, közeli ismerősök­höz, mindig a legjobbat visszük magunkkal. Önök közel állnak hozzánk, népeink századok óta ismerik egymást, s évtizedek óta eleven kapcsolatok fűznek ösz- sze bennünket. A mai kiállításon Önök egy korszerű Bulgária arculatát lát­hatják — egy fejlett, modern iparral és mezőgazdasággal ren­delkező szocialista országét, amely megbecsült és aktív részt­vevője a nemzetközi politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális életnek. Mi büszkék vagyunk hazánk anyagi és szellemi felemelkedé­sére, erre a valóságos csodára közel 1300 éves történelme so­rán. Önök is tudják, saját ta­pasztalatból, hogy földi csodák nem az égből jönnek, hanem munkások, tudósok és alkotó emberek millióinak erőfeszítése árán születnek. Ma már híre-hamva sincs a régi, csupán mezőgazdasági ter­mékeket és nyersanyagokat ex­portáló Bulgáriának. Ezen a ki­állításon bő változatban mutat­juk be korszerű ipari terméke­inket — elektronikus-számítás- 1 technikai gépeket, emelő-szállí­tó berendezéseket, különböző mezőgazdasági gépeket, automa- tizációs eszközöket és még sok más korszerű terméket. Ma a gazdag bolgár föld még gazda­gabban ontja termékeit mert komoly anyagi-műszaki bázis-. sál rendelkező agráripari komp­lexumok foglalkoznak művelé­sével. A látogatók érzékelhetik a ki­állításon Bulgária kulturális és szociális fejlődésének, a nép nö­vekvő anyagi és szellemi jólé­tének jegyeit, láthatják mennyi­re megnövekedtek a lehetőségek olyan teljes, harmonikus szemé­lyiségek nevelésére, akik építői és gazdái a szocialista társadal­mi életnek. Mivel barátok előtt állok, nem szeretném elkendőz­ni, hogy nálunk még nem min­den megy úgy, ahogy szeret­nénk, még mindig vannak meg­oldatlan problémák, nehézségek és hiányosságok is. Éje nem ez a legfontosabb. A legfohtosabb, amit a kiállításon is szeretnénk bemutatni — iparunk és mező- gazdaságunk legfontosabb ága­zatainak növekvő termelési és kiviteli lehetőségei, a modern Bulgária növekvő lehetősége az egyenrangú és még szélesebb kö­rű gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésre, a nemzetközi szocialista munka- megosztásban való még telje­sebb részvételre. Most, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresz- szusa előestéjén, népünk a fej­lett szocialista társadalom fel­építését célzó pártprogramban kitűzött feladatokat valósítja meg, s felsorakozott a hatodik ötéves terv teljesítésére és túl­teljesítésére. Kedves magyar Elvtársamn és Barátaink! Sikereinket nem lehet elsza­kítani testvéreink sikereitől, akikkel közösek eszméink és céljaink. Minden, amit elért és a jövőben elér a tehetséges, munkaszerető magyar nép a szocializmus építésében, min­ket, bolgárokat is örömmel tölt, el. Részt vettünk az MSZMP XI. kongresszusán és ismételten meggyőződhettünk arról, mi­lyen osztályharcokban edzett és az új társadalom építésében kipróbált vezetője van a ma­gyar népnek. Az MSZMP az a megmásít­hatatlan erő, amely a mai Ma­gyarországot sokszázados törté­nelme legmagasabb fokára emelte. Elvtársi, baráti kapcso­latban lenni a szocialista Ma­gyarországgal — minden or­szág, minden nép számára meg­becsülés. Mi büszkék vagyunk az MSZMP-vel, a Magyar Nép- köztársasággal és a magyar néppel való elvtársi, baráti kapcsolatainkra. Nincs erő. amely megzavarhatná kommu­nista, elvtársi kapcsolatainkat. Nincs erő, amely csorbíthatná szövetségünket és mindenoldalú együttműködésünket. Nincs, mert kapcsolataink a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd talaján fejlődnek és gaz­dagodnak tovább. Mert nagy történelmi feladatainkat csak közös erővel valósíthatjuk meg. Bulgária és Magyarország útja egyazon jövő felé vezet —- a kommunizmus, népeink boldog­sága, a nemzetközi együttmű­ködés és az egész világ békéje felé. Kapcsolataink során olyan hatékony, korszerű formákra támaszkodunk, mint a szakosí­tás, a kooperáció és az integ­ráció. A bolgár—magyar ipari társulások példát mutattak és úttörő szerepet játszottak eb­ben a vonatkozásban. A szocialista integráció új formái új lehetőségeit teremtik meg a további együttműködés­nek. Véleményünk szerint reá­lis lehetőség van az idei évre előirányzott árucsere túlteljesí­tésére, a még jelentősebb gaz­dasági és tudományos-műszaki kooperációra és szakosításra or­szágaink között. Elvtársak, Barátaink! Az MSZMP XI. kongresszu­sán Kádár János elvtárs azt mondta, hogy a Magyar Nép- köztársaság sikerei sok tekin­tetben szocialista közösséghez tartozó országok együttműkö­désének eredménye. Ezt a gon­dolatot szeretném én is meg­erősíteni a Bolgár Népköztársa­ság tapasztalataival: a fejlett szocialista társadalom felépítése csak a szocialista közösség or­szágainak legszorosabb együtt­működése és kölcsönös segítsége révén valósítható meg. (Folytatás a 3. oldalon) ieateMtfa£sa£X£-as£BK5»asBE*»i«i«ssB9SSBifa£»aaB*»acsBsssBS9Bia»BBi*ttties9aBB*i»aaBS«iaaieBa8 jó ütemben9 jó üzemben A Felsőnyomási Állami Gazda ság kereki üzemegységében jó időben, jó ütemben halad az aratás. A Kolosz kombájnt Kardos József, a két Claas dominó tort pedig Nagy János és Eva­sion István vezeti Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom