Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

Barátokat köszöntünk Szerdán nyílik meg főváro­sunkban a baráti Bulgária nem­zeti kiállítása- Az ünnepi ese­ményre hazánkba látogat Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt első titkára. Mind a kiállítás, mind e a*- gasszintű látogatás * népeink közti sokrétű kapcsolatok újabb fontos állomása lesz. Hazánkat a baráti bolgár néphez a törté­nelmi emlékek sora fűzte. Csaknem három évtizede azon­ban már jóval több, a közös társadalmi, gazdasági célok, a szocializmus építése köt össze bennünket. Országaink néző­pontja a világpolitika minden kérdésében azonos. Mindkét or­szág tagja a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek, együttmű­ködésünket e szervezeteken be­lül a kölcsönös megértés és az internacionalizmus jellemzi. Nem könnyű a három évti­zed közös eseményeinek gaz­dagságát érzékeltetni. Aligha­nem kevesen vannak, akik ne halottak volna az 1NTRANSZ- MAS-ról és az AOROMAS» rél, a két ország közös vállala­tairól, amelyek létrejöttükkor a KGST-n belül a termelési együttmüködé* úttörőd voltak. Egyébként nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy a széles körű együttműkö­dést érzékeljük. A bolgár fo­gyasztási és gépipari cikkek ná­lunk, «a tkarus-buszok, kozme­tikai termékek Bulgáriában, a Balatonnál üdülő szófiai csalá­dok ée az Aranypart napfényét élvező magyar turisták tömege a kölcsönös jelenlét mindenki számára kézzelfogható jelei­A magyar—bolgár kapcsola­tok az élet minden területére kiterjednek. Dinamikusan fej­lődik kulturális és tudományos együttműködésünk. Rendszere­sek kapcsolataink a sport terü­letén- Közismertek a két. or­szág párt- és állami vezetőinek gyakori kölcsönös látogatásai, politikai irányító szervinek együttműködése A magasszintű látogatás, Tó­dor Zsivkov elvtárs magyaror­szági útja nyilván ezúttal Is további ösztönzést ad kapcsola­taink bővítéséhez. A most meg­nyíló bolgár nemzeti kiállítás pedig egy testvéri nép eredmé­nyeinek, sikerekben gazdag fej­lődésének lesz minden bizony­nyal nagyszabású seregszemlé­je. (KS) Todor Zeitkor életrajza Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1913. szeptember 7-én született szegényparaszti családból — Pravee faluban, Szófia megyében. 1938-ban lépett be o Komsza- molba, 1931-től a BKP tagja. Az 1934-41-es időszakban a bolgár fővárosban különböző párt- szervezetekben pártmunkás és a párt Szófia-megyei bizottságának tagja, majd 1941—44-ben a szófiai pártszervezet vezetője volt. Ak­tiva n részt vett a hitlerista megszállók és a bolgár fasiszták elleni harcban. 1943-ban az első (szófiai) partizán hadműveleti zóna egyik szervezője volt. 1944. szeptemberében a párt megbízta a Szó­fiában és környékén összpontosított partizánalakulatok és harci csoportok parancsnoki tisztségével, A népi hatalom megalapítása után számos felelős párt- és ál­lami funkciót töltött be. 1948—49-ben a BKP szófiai városi bizott­ságának első titkára, a Hazafias Pront városi bizottságának elnöke és a fővárosi tanács elnöke volt. A BKP KB VIII. plénumán (1945.) megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V. kongresszusán (1948) a BKP KB tagjává. 1950-ben a PB póttagja és a BKP KB titkára lett, egyidejűleg a szófiai városi bizottság és Szófia megyei bizottság titkára is. 1951-től a Politikai Bizottság tagja, a párt VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára. 1963 novemberében a Minisztertanács elnöke lett. A BKP kongresszusa 1971 áprilisában ismét a Központi Bizottság első tit­kárává választotta. 1971 júliusától a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. A fasizmus és a kapitalizmus elleni harcban, a szocializmus építésében való aktiv részvételéért többször kapott magas állami kitüntetéseket. Hatvanadik születésnapja alkalmából megkapta a „Bolgár Népköztársaság Hőse" kitüntetést. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége Todor Zsivkovot a Lenin renddel tün­tette ki (MTI) Talán az utolsó tellet munkahét Ejyre több kérdésben megállapodás a genfi konferencián Öj hét, talán az utolsó teljes munkahét vette kezdetét hétfőn Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának színhelyén. Mivel korábban csak hétfőre és keddre készült munkarendje a tanácskozásnak, a finn, osztrák, svéd és svájci delegációk arra tettek javaslatot, hogy még né­hány napra hagyjon jóvá ülés­rendet a koordinációs bizottság. Várhatóan a genfi szakasz leg­főbb irányító szerve szerdára, csütörtökre és péntekre is elő. irányoz üléseket, minthogy né­hány kérdésben még szükség van a kötött tárgyalásokra. Az már eldöntött tény, hogy a koor­dinációs bizottság mindaddig na- pontként tanácskozik, amíg vé­get nem ér Genfben a munka. Hétfőn délelőtt ismét az álla­mok közötti kapcsolatokat sza­bályozó alapelvekről tárgyaló albizottság kezdte legkorábban munkáját. Ennek a munkaszerv­nek a tagjai a vasárnapot is ak­tív tevékenységgel töltötték, de 2 BÉKÍSHmiStá im jüuu* i ' munkájuk befejezésénél tart, miután sikerült megállapodásra jutni a négyhatalmi felelősség­re utaló szövegrészben. A határok békés megváltoz­tatásának lehetőségéről szintén folytatta a korábbi vitát az „el­vek albizottsága”. Azzal ösze- függésben, hogy a 4. számú alapelv kimondja az államok te­rületi épségét. A határok békés megváltoztatásának lehetősége olyan formában vetődött fel, hogy például két állam viszony­latában közös megállapodás alapján természeti, földrajzi okokból kisebb területcserékre, határkiigazításokra van mód A gazdasági, tudományos-mű­szaki, valamint környezetvédel­mi együttműködés kérdésével foglalkozó bizottságra az a fel­adat hárul, hogy a még függő- ; ben levő két kérdésben — a re- j ciproeitás és a legnagyobb ked- j vezményes elbánás szövegezésé- [ ben — megoldást találjon. Figyelem kíséri a „bizalom- i keltő intézkedéseket” tárgyaló albizottság tevékenységét is, amely a katonai aspektusok kér­déséről folytatja — hivatalos és nem hivatalos formában — megbeszéléseit, Remélhető, hogy hamarosan kompromisszum jön lét;«. Diplomáciai kapcsolat Mozambikkal A Magyar Népköztársaság és a Mozambiki Népi Köztársaság kormányai a mindkét fél szá­mára előnyös kapcsolatok és együttműködés előmozdítása ér­dekében 1975, június 26-1 ha­tállyal diplomáciái kapcsolatot létesítettek nagyköveti szinten. (MTI) Pihenőnapjukon is dolgoztak a Szaljut—4 űrhajósai A Szaljut—4 tudományos or­bitálís állomás a programnak megfelelően végzi munkáját. A vasárnapra virradó éjsza­kát a személyzet műszaki és tudományos kísérleteknek szen­telte. A kozmonauták — Pjtor Klimuk ée Vitalij Szevasztyja- nov — ellenőrizték a pálya para­métereit meghatározó autonóm rendszer elemeit és különböző fényviszonyok közepette, a tá­joló rendszer tökéletesített mű­szereit. Az autonóm navigációs rend­szer műszereinek tökéletesítése céljából éjszakai (elvételeket készítettek a holdról. Napköz­ben kutatták a földfelszín és a légkör által visszavert napsu­garak polarizációját. A következő napot, amely hétfőn moszkvai idő szerint órakor (magyar idő szerint 8 érakor) ért véget, a program szerint pihenéssel töltötték vol­na. Az űrhajósok azonban saját kérésükre újabb kísérleteket végeztek a felhőzet kutatására. A nap második felében pihen­tek. Folytatódik á „függetlenítési menetrend" Július 5-én nyerte el függet­lenségét a Zöld-foki-szigetek, jú­lius 13-én pedig Sgo Tómé és Príncipe válik önállóvá. Zöld-foki-szigetek az afrikai partoktól 700 km-re nyugatra helyezkedik el. 4033 négyzetki­lométer területű, 12 nagyobb és több kisebb vulkáni szigetből álló, 370 ezer lakosú szigetcso­port A lakosság legnagyobb részt a XVI—XIX. század fo­lyamán a nyugat-afrikai par­tokról került rabszolgaként a szigetvilágba A szigetlakok 85 százaléka mulatt, 32 százaléka bantu, 3 százaléka pedig portu­gál. Mezőgazdasági ország, gyen­gén fejlett élelmiszeriparral. A 200 ezer hektár megművelésre alkalmas földterület egynegye­dét művelik, ahol elsősorban a fehér ültetvényesek exportcik­keit, kakaót, kávét és banánt termelik. A helyi lakosság ellá­tása szempontjából fontos dió-, a kukorica- és cukomádterme- lés, a kecske-, szarvasmarha- és a sertéstenyésztés. 1460-ban fedezték fel a portu­gálok. Az első telepesek 1462- ben érkeztek a szigetre. 1495-től .portugál gyarmat, 1951-től Por­tugália „tengerentúli tartomá­nya”, 1958 óta folyt a fegyveres felszabadító harc. A XVI. szá­zadtól az Ázsiába vezető hajó- utak legfontosabb állomása. A Szuezi-csatorna megnyitása óta (1869) csak az Európából Dél- Amerikába vezető út egyetlen megállóhelye. Az elmúlt évti­zedben a Bal-szigetén épült lé­gikikötő Nyugat-Európa és Dél Afrika fajüldöző rendszerei kö­zött létesült légváratok fontos leszállóhely«. Sao Tómé és Principe: a Sui- neai-öbölben elterülő 984 nésr- zetkilométer területű, 75 ezer lakosú, trópust éghajlatú vulká­nikus szigetcsoport. A népessé- get az őslakó fangok (55%), a kontinensről behurcolt kongók és eonkák (38%), mulattok (7°/») és portugálok (2%) adják. A szigeteken főleg ültetvényei gazdálkodás folyik, ahol elsA sorban exportterményeket, ka­kaót, koprát, kókuszdiót, banánt és kinint termelnek. Ipara a mezőgazdasági termékek feldol­gozására épül. A portugálok 1471-ben fedezték fel, 1522-töä portugál birtok ,1951 Óta for­málisan önálló .tengerentúli tartomány". Munkásmegmozdulások Argentínában Az argentin kormány hétfőre i virradó éjszaka benyújtotta le­mondását, mindössze néhány órával azelőtt, hogy reggel kéz-1 detét vette az Argentin Általá­nos Munkásszövetség, az ország legnagyobb szakszervezeti köz­pontja által meghirdetett 48 órás általános sztrájk. Hivatalos közlemény szerint a lelépésnek az a célja, hogy Isabel Perónnak szabad kezet biztosítsanak és az elnökasz- szony hozzáláthasson az ország­ban kialakult súlyos belpoliti­kai helyzet rendezéséhez. ­Az Argentin Általános Mun­kásszövetség vezetősége hétfőn reggel közölte, hogy a kormány kollektív lemondása nem vál­toztat a helyzeten ég a sztrájk­felhívás továbbra is érvényes. Az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága nyilat­kozatot tett közzé, s ebben tá­mogatja a 48 órás általán«* munkabeszüntetést. „A munkásosztály és a nép — hangoztatja a nyilatkozat —- ezzel a sztrájkkal igazolja szi­lárd eltökéltségét, hogy kiáll a kollektív szerződések mellett és elutasítja azokat, akik vjsz- szaélnek a hatalommal, ráerő­szakolva az országra azt a gaz­daságpolitikát, amely az árak és a munkanélküliség rohamos emelkedéséhez vezet, Ős kizáró­lag az Imperialista monopóliu­mok kezére játszik". As Argentin Kammuni«*» Párt úgy véli, hogy olyan prog­ramot kelj kidolgozni a? ország irányítására, amelyet a* argen­tínaiak többsége támogatna é* amely alapul szolgálhatna ear koalíciós, demokratikus, polgári­katonai kormány tevékenységé­hez. Argentína kommunistái (el­hívják a munkásosztályt és u ország népét, hogy erősítsék egy­ségüket Azzal a javaslattal for­dulnak a többi politikai erőhöz, létesítsenek koordinációs köz­pontot annak érdekében, hogy szervezettebb és szélesebb kere­teket biztosítsanak a dolgozók harcának. Aliig leU^yveraeU rendőrök állják útját * satrájkoló oiunkgssag feJvonulásának (Teleíotá—AP—MTI-JtS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom