Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
ot év = Iiét év? A megyei tanács gyomai S, számú sütőipari vállalata negyedik ötéves tervét 1974 közepére teljesítette. Az öt évre előirányzott 331 millió forinttal szemben az árbevétel a negye- dtk év végére már a 370 millió forintot'is meghaladta. Ha pedig a vállalat dolgozóinak az idei célokat is , sikerül eléírniuk — az eredeti elképzeléseket jócskán felülmúlva — öt év alatt hét év termelési értékét állítják elő. Papírforma szerint. A terv volt „laza”? Vagy a pékek dplgoztak a vártnál is gyorsabb tempóban? Esetleg az áremelkedéseknek köszönhető a nagy „ugrás”? Kérdezzük meg az igazgatót. Alkalmazkodással — A kenyér, a kifli, a péksütemények ugyanannyiba kerülnek, mint évekkel ezelőtt. Ár- emlésekről tehát a mi árbevételeink szempontjából nem beszélhetünk. Hogy a terv lett volna laza? Amikor mi összeállítottuk, inkálbb kissé • feszítettnek, szorosnak ítéltük. Akkor még nem láthattuk teljes pontossággal, milyen új lehetőségek vagy fogalmazhatnánk úgy is: kötelességek várnak ránk menet közben — kezdte válaszát Demcsák Mihály igazgató, majd így folytatta: — Arról van szó tudniillik, hogy 1972 végén, 1973 elején megnőtt a kereslet az édesipari termékek, a különböző teasütemények, linzerek iránt, mi pedig igen gyorsan alkalmazkodni tudtunk a piac új igényeihez. Jól alkalmazkodtak az új követelményekhez dolgozóink is, amit az bizonyít, hogy 1973-ban a karbantartó részleg két szerelője — Bula Károly meg Pésó Illés — éppen a linzergyártás fejlesztésére szerkesztett egy félautomata gépel A teljesség kedvéért a témához azért annyit még hozzá kell Biztosan előre hallja, hogy okosnak, ügyesnek nevezik majd a katonák. De közel tud kerülni egy kutya az emberekhez, eny- nyire megérti a nyelvünket, érzelmeinket, s hogyan tud osztozni velünk a kemény feladatok végrehajtásában is. Mind előjönnek a romházból. Elöl a parancsnok, mögötte egy kis csoport. Amint megpillantanak bennünket, leeresztik a fegyvereiket. Látják, hogy ezeknek a fiúknak a bugylibicska is olyan félelmetes most» mintha hóhérbárdot lóbálnának a fejük felett. ^ Jelentek,. ahogyan az előírás szerint' illik. Az őrnagy elvtárs nagyon lehangolt. Szomorúság, bosszúság ül ilyenkor az arcán. Tudom, hogy legszívesebben ő is képen törölné ezt a két sihe- dert. Szívesebben találkozott volna megrögzött gonosztevőkkel. — Kapaszkodjatok fel gyerekeim, int a kocsi felé. — Húzódjatok be, errefelé nagyon hidegek a reggelek. Majd benn beszélgetünk. Csak ketten voltatok7 Társaitok nincsenek, nem vár tőletek valaki értesítést? — Nem volt más. Csak ketten — siet a vála'sszal az egyik. A Benn az őrsön már minden barátságosabb. Csak most látjuk igazán, milyen vékonypénzű legények ezek a fiúk. Csupa pattanás a képük, majdnem vál- lig ér a hajuk, mint a tizenhat éves Krisztusnak. Ráadásul tennünk,-hogy csak az árbevételeket tekintve sikerült 3 és fél év alatt teljesítenünk a negyedik ötéves tervünket. Az öt évre előirányzott 23 és fél millió forint nyereséget ugyanis „csak” négy és negyed év alatt tudtuk elérni. Ugyanígy a füzesgyarmati új üzemünk mellett a körös- ladányit és a vésztőit is üzembe kell állítanunk az év végéig ahhoz, hogy öt évvel ezelőtti „álmainkat’'’ valóra váltsuk. A lényeg tehát mégis csak az, hogy új, keresett termékek gyártásával, a bolthálózat és az üzemi körülmények fejlesztésével, a gazdasági feltételekhez való jobb alkalmazkodással mi magunk tettük időszerűtlenné, túlhaladottá korábbi terveinket — összegezte a gyomai sütőipari vállalat igazsatója a rövid tervelemzést. Takarékosságai Szmola Vince, a vállalat főkönyvelője eddig csöndben hallgatta az igazgató okfejtését Csak a golyóstolla járt sebesen a jegyzetlapon. Most piros számsorok állnak előtte a fehér papíron. Ezekre hivatkozik: — Demcsiák elvtárs szavalt az adatok is fényesen igazolják. Az elmúlt esztendőben az első öt hónap alatt egy dolgozónk 124 ezer forint értéket állított elő, miközben a túlórák száma 7600- ról 7200-ra csökkent. Ezek szerint a pékek — ahogy a kérdésben elhangzott — igenis gyorsabb tempóban dolgoztak a vártnál és így megközelítőleg másfél százalékkal emelkedett az egy órára jutó termelés is. — Az eredmények tehát csak a tempótól függnek? — Túlzás lenne ezt állítani. A termelői árváltozások például ebben az évben több mint egymillió 700 ezer forinttal növelik meg vállalati költségeinket a tervezetthez képest. Ez természetesen rontja az eredményeinolyan koszosak, mint a varacs- kos malacok. Az ügyeletes nem teketóriázik. Hoz egy-egy nagy lepedőt a raktárból, egy-egy darab szappant, addig ki sem engedi őket a zuhanyzóból, amíg tiszták, frissek, emberi formá- júak nem lesznek. — Borbélyt, masszőrt nem parancsoltok? Van itt az őrsön egy nagyon derék Figaró, ha kedvetek van hQzzá, megkopaszt ja a rőzáét. Még pénzt sem fogad el. Örsbelieket, eltévedt bárányokat, apátlan-anyátlan árvákat ingyen nyír. Méghozzá a legfrissebb divat szerint. Mi egymás között csak Gedeon bácsinak, a nők bálványának nevezzük. Bár női fejben akkor turkált utoljára, amikor bevonuláskor megsimogatta az unoka- testvére haját. De nagyon ajánlhatom. Arany keze van, nagyszerűen dolgozik, szolid, igazi békebeli szakember. Még Simon Templar is odaülhetne a kése, ollója alá. Nekem elhihetitek. Nézzétek meg a toliamat. Rendszeresen, átalányért tartja rendben. Meg aztán ... Súgok nektek valamit. Van egy öreg, akkurátus szolgálatvezetőnk. Az majd meglátja, hogy a személyi igazolványotokban szép, rövid hajú fiúkák’vagytok még. Nincs nyoma a hippi tolinak. Majd összeveti a két képet. Ezt, amit most törölgettek, meg azt, amit a do- kumentritben lát. Azt mondja a dörmögő, halk hangján, a maga finom kedvességével: (Folytatjuk) _£8seeffe«sa&saeeoasae»essa£9eaaeaesssfiS3 I Bizonyít a gyomai | sütőipari vállalat két is. Illetve rontaná, ha hagynánk. Először is több mint félmillió forinttal kevesebb eszközlekötési járulékot fizetünk az új szabályzás szerint és csaknem 700 forint költséget terveztünk megtakarítani erre az evre. — Kevesebb lisztet ^esznek a kenyérbe? — Arra fizetnénk csalt rá iga. zán! Ez persze nem jelenti azt, hogy a liszttel nem lehet takarékoskodni. Hogy csak egy nagyon egyszerű példát mondjak: ha csupán fél kilónyl liszt marad minden zsák alján, év végére mázsákban mérhetnénk a po- cséklást. Ugyanígy, ha a megye északi harmadában a 12 üzemünk és 25 szakboltunk szállításait nem szerveznénk meg, ha nem ellenőriznénk a járművejk műszaki állapotát, hektoliterekben kellene számolni az elpazarolt üzemanyagot. így meg már az első negyed évben 27 ezer forint üzemanyagot takarítottunk meg az egész évre tervezett 38 ezer forintból. Szervezés kérdése a takarékosság is, igaz? — fordult kérdőleg az irodába belépő műszaki igazgató felé a főkönyvelő. Üzemszervezéssel — Tagadhatatlan, hogy a szervezéstől nagyon sok függ. Most épül például az új körösladányi sütőüzemünk. Ha ez október 31 előtt, a határidő előtt kész lesz, akkor az a jó szervezésnek köszönhető, ugyanakkor a határidőig minden nap termelése tulajdonképpen megtakarítást jelent. Ez áll az újításokra is. Sín- ka István árukihordónk új kenyérszállító kosara, vagy Szabó Mihály villanyszerelő kemencebegyújtó elektromos szerkezete olyan hasznos újítás, amelynek gyakorlati alkalmazását is meg kell szervezni. Meg nem szervezni, vagy késlekedni a szervezéssel egyet jelent a pazarlással. Tovább menve: az egy műszak, több műsizak kérdése, a gépesítés fejlesztése —, mert a második félévben egy új gépet szeretnénk munkába állítani az édesipari termékek gyártására — ugyancsak szervezés kérdése. De az újonnan betanított dolgozók munkába állítása sem más. Azt kell csak látni, hogy jól szervezni nem lehet a takarékossági szempontok érvényesítése nélkül, pontosabban: jó szervezéssel sok mindent meg lehet takarítani — mondta Asztalos Sándor műszaki vezető, a főkönyvelőhöz intézve szavait. Mindebből pedig csak az következik, hogy ésszerű takarékossággal, meggondolt szervezéssel, a feltételekhez való alkalmazkodással öt év alatt hét év feladatainak is eleget lehet tenni. A gyomai példa legalábbis ezt bizonyítja. Kőváry E. Péter Csehszlovák pártmunkások látogatása megyénkben A Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Főiskolája hallgatóinak 19 fős csoportja az MSZMP KB Politikai Főiskolájának vendégeként tegnap háromnapos tapasztalatcsere-látogatásra érkezett Békés megyébe. Vendégeinket, akiket Vészi Béla, a Politikai Főiskola igazgatóhelyettese , is elkísért, Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság ttikára fogadta. Gyulán, Békéscsabán és Orosházán a pártmunka módszereinek tanulmányozásán kívül megismerkedtek városaink nevezetességeivel Is. ^ létreheiták a K©le$en@s Támagatásí Alapot a Körösök Vidéke Tsi*ek Szövetségében v A kormány határozata és a TOT ajánlása alapján az átmeneti fejlesztési gondok megoldására, továbbá a bajbajutott tsz- ek részére a segítségnyújtás egyik forrásaként tegnap, július 4-én Békéscsabán létrehozták a Kölcsönös Támogatási ^.lapot a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségében. Alig fél éve, 1974 decemberé- .ben a tsz-szövetség küldöttköz. gyűlése állást foglalt a KTA megalakításában, elfogadta a működési alapszabályt. Ezt eljuttatták a tagszövetkezeteknek, ahonnan ezidőtájt 34 közös gazdaság jelezte belépési szándékát. örvendetes, hogy a szeghalmi járás tsz-ei kivétel nélkül csatlakoztak az alaphoz. A KTA pénzügyi alapját a szövetkezetek hozzák létre, mégpedig az évenkénti bruttó jö vedelem egy százalékával, öt éven belül 50 millió forint tartalék gyűlik össze, melyet a héttagú intézőbizottság a beérkezett igények kielégítésére fordíthat. A Kölcsönös Támogatási Alap létrehozásának első tanácskozását Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke, a tsz-szövetség elnökhelyettese vezette. Számvetés a békéscsabai MSZBT-fagcsoportok tevékenységéről A városi pártbizottság munkatársai s a tagcsoportok ügyvezető elnökei tegnap értékelték tizenkét békéscsabai MSZB'f-tag- csoport elmúlt fél évi tevékenységét. Az esztendő első hat hónapjában a felszabadulás, Lenin születésének dátuma, a győzelem napja és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulása évfordulóján rendezett ünnepségekkel, megemlékezésekkel erősítették a tagcsoportok a két nép barátságát. Gazdagodtak a Penza megyei testvércsoportokkal, üzemekkel, intézményekkel kialakított kapcsolatok és baráti harígulatú összejövetelekkel, szép kiállításokkal járult egymás jobb megismeréséhez a Penza Klub. Az év második felében még szorosabbra szándékoznak fűzni a tagcsoportok szovjet partne reikkel és egymással meglevő kapcsolataikat, a Penza KJub programjaiban pedig a Szovjetunió jelenét tükröző előadásokkal, penzai népdalokkal, szov jet színházi előadással, művészeti bemutatóval találkozhatnak a tagcsoportok dolgozói. Mindenki Laci bácsija Szalóki László autóbusz-gépjárművezetőt, a Volán 3. sz. Vállalat dolgozóját jól ismeri öreg és fiatal Gyulán, de lakóhelyén, Eleken is. Kiváltképpen felettesei. Szorgalmas, becsületes, jó szakember. így nyilatkoznak róla. Valóban így van, erről tanúskodnak ‘kitüntetései : a Közlekedés Kiváló Dolgozója, miniszteri kitüntetés, a két Kiváló Dolgozó, a Haza, a Nép Hűséges Szolgálatáért kitüntetés, az Árvízvédelemért, i valamint a Munkásőr Emlék- í érem fémjelzi /életútját. Húsz éve párttag. Szalóki László most 54 éves. Hosszú utat tett meg a Balaton mellől — Kővágóőrsről, ahol született — napjainkig. Öröm és bánat évei váltogatták egymást. Az első öröm akkor érte, amikor mint kovácsinas felszabadult és a harmincas évek végén munkát kapott Budapesten a MÁVAG Gépgyárban. Akkor került közelebbi kapcsolatba a közlekedéssel, mozdonykovácsként dolgozott. Ezt követték a negyvenes évek viszontagságai, a háború, a front, a hadifogság. A szörnyűségek, a megpróbáltatások mellett kedves emléke is van ebből az időből Laci bá- j csinak. Mint katona ismerte meg feleségét, Julianna asz- szonyt Erdélyben: Csikszentdo- monkoson. A házasság azonban a háború viharában elmaradt. Később megkereste, elhozta és 1946-ban kötöttek házasságot Eleken. Azóta Itt élnek, Örülnek I három kislányuknak. Hajnalka asszony, nemsokára unokával örvendezteti meg a szülőket. Ibolya egészségüg5'i dolgozó Gyulán, a József-Szanatórium- ban. Gyöngyvér, a legkisebb, jövőre érettségizik. Szalóki László 1943. január 13-a óta gépkocsivezető. Középfokon 1950-ben, nemzetközi ismeretből pedig 1970-ben vizsgázott. Dolgozott Két- egyházán és Eleken az FMSZ-nél, Békéscsabára, a Volán 8. sz. Vállalat elődjéhez — a 41- esekhez —• 1959-ben került, most autóbusz-gépjárművezető. Az utasok csak Laci bácsiként emlegetik, ő „mindenki Laci bácsija”. Három évig az eleki járatot vezette, Gyula —Doboz—Békéscsaba útvonalon. Gyula 1963-ban kapott önálló ve— ........"!ii zénylést és azó ta a főnökség állományába tartozik Szalóki László. Mindig beugró volt, különjá- ratos. Ez nem könnyű szolgálat Többnyire távol van a családtól, előre soha nem gazdálkodhatott szabad idejével. Hogy a nehézségek nem szegték kedvét, azt megértő házastársának köszönhette. öt éve jár külföldre. Különjáratban viszi-hozza a SZOT- beutaltakat Gyuláról a Román Szocialista Köztársaságba, a tanulókat országjárásra. Bejárta Közép-Európa valamennyi országát. Most is legtöbbször úton van. A kilométerek egyre sokasodnak. Harminchárom éve vezet. Megkapta az ötszázezerkilométeres Balesetmentes Közlekedésért jelvényt, és elérte a hétszázötvenezrest is, amire most felterjesztik. Már „milliomos” is lehetne, ha a munka lázában nem feledkezik meg az igazolásokról. Túl az ötvenen — 33 évi gépkocsivezetői múlttal a háta mögött is — életvidám ember Szalóki László. Szereti a zenét, maga is műveli. Hegedül, tan- góharmonikázik, ez utóbbi a kedvenc hangszere. Az úton is vele van. Sokszor szórakoztatja a különjárat utasait, akik szívesen hallgatják játékát. — A sorsommal elégedett vagyok — mondja, csak az a baj, hogy már elmúltam húsz éves Balázs István, \
